Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-22 / 117. (2930.) szám
1932 május 22. rasAmap. *i^<OTA\AG&sftffnassi> 17 Közciazdasíág^ KdZfifAZPMÁCT Udrzal miniszterelnök szerint nem történtek visszaélések a per- benyiki Mailáth-birtok eladása körül A minisztertanács válasza Dobránszky János képviselő interpellációjára Prága, május 21. Dobránszky János országos keresztényszocialista párti képviselő és társai még a múlt év novemberéiben interpellációt nyújtottak be a minisztertanácshoz a Majláth-léle perbenyiki 1000 kát. hold kiterjedésű erdőbirtoknak az állami földhivatal engedélyével történt szabad kézből való eladása és felparcellázása körül előfordult súlyos visszaélések tárgyában. Ebben az interpellációban Dobránszky képviselő rámutatott arra, hogy az említett birtokot a földhivatal bizonyos elvi feltételekhez kötött engedélyével három erdőszövetkezet vette meg, amely azonban az elvi feltételeket nem tartotta be és rövid néhány évi gazdálkodás után a birtokot busás haszonnal tovább adta. Az interpelláció különösen perhorreszkálta azt, hogy ezek az erdőszövetkezetek a szövetkezeti eszmével egyáltalában össze nem egyeztethető máslélmálliós nyereséget könyveltek el s még tulajdonukban maradt vagy 300 kát. hold- nyi terület, számos igényjogosultat pedig a földhivatal elvi engedélyével és a szövetkezeti alapszabályokkal ellentétben föl sem vettek tagjaik sorába. A kormányelnök a napokban adta meg erre az interpellációra a választ, amely elég terjedelmes ugyan, de orvoslást nem igér, csak megerősíti az interpellációban felhozott adatokat, sőt elismeri azt, hogy a szövetkezeteknek tiszta nyeresége nem másfélmillió koronát, hanem két és félmillió koronát tett ki. Elismeri ugyanis, hogy a szövetkezetek az általuk megvett földeket 1,108.009 koronával drágábban adták el, mint ahogy eredetileg megvették 6 a fa elárverezéséért 2,634.513 koronát szedtek be, vágyás összesen 3,742.502 koronát kaptak. Ha ebből a kamatfizetés fejében a válaszban kimutatott 1,255.000 koronát le is vonjuk, tiszta nyereségként 2,487.522 korona marad, vagyis még egymillió koronával j^Jöbb, mint az interpelláció azt felemlítette. Hogy két és félmillió koronáért vásárolt föld hozama alig négy esztendő alatt ugyanannyi tiszta nyereséget tesz ki, ez nagysierü gazdálkodásra vallana, ha ez a haszon valóban a környéki falvak lakosságából all alkuit szövetkezet tagijainak jólétét szolgálta volna, de — valójában az illetőknek ma sem erdejük, sem legelőjük, de — még hasznuk sem volt, sőt nagyon sok igényjogosult teljesen kizáratott a szövetkezetből is. A kormányelnök válaszát hivatalos fordításiban itt adjuk: Udrzal válasza „■Az óifj. Majlátih József tulajdonában levő Per- benyik-i nagybirtok eredetileg 399 kát. hold mezőgazdasági földből, 1258 kát. hold egyéb földből, összesen tehát 1657 kát. hold. területű földekből állott. A lef. törv. 11. §-a szerinti igények (350 k. h. mezőgazdasági föld, összesen 591 kát. hold föld) kielégítése után a földreform céljaira 49 kát. hold föld maradt. Az egyéb föld legnagyobb részben erdőtailaj volt. A nagybirtoknak csak az erdei földreform végrehajtása során, azaz 1930—31 évben kellett volna programra kerülnie. Az állami földhivatal az 1925. év folyamán a nagybirtok érdekelt községei lakosainak az egyes községek legelőterületei (erdei legelők) megnagyobbitásának szükségességével indokolt állandó kérelmeire a folyamodók meghatalmazottjának dr. M. Slávik michalovcei ügyvédnek Moőiar kát. községben fekvő 993 kát. hold 995. négyz.-öl. erdőbirtok megvételéhez oly feltételek mellett adott elvi hozzájárulást, hogy az állami födihivatal kijelöli a vevőket, s amenyiben az árak iránt egyezség létre nem jönne, a vételárakat Í6 meghatározza, a vevők meg szövetkezeteket alakítanak, amely szövetkezetek a legelőkön a legelőrendtartás szerint 6 az erdőkben az állami hatóság által jóváhagyott terv szerint s az állami ellenőrző erdészeti hivatalok felügyelete alatt fognak gazdálkodni. Érdekelt községekként Veiké és Maié Selmence, Moőiar, Nárad és Dobruska községek jelöltettek meg. A vétel A kifejezett elvi hozzájárulás alapján a következő szövetkezetek a nagybirtokkal a következő adásvételi szerződéseket kötötték meg: I. A dobruekai erdő szövetkezet 323 k. h. 1100 n.-ölre, ára 809.216.— Kö. II. A Naradi és Veiké Selmencei erdőszövetkezet 351 k. h. 400 n.ölre, ára 878.125— Kö. Hí. A Mociar és M. Seimencei erdőszövetkezet 327 kát. h 200 n.-ölre, ára 817.812— Kó. összesen 1002 k. h. 100 tj.-öl. 2,505.153.— Kö. vételáron. A szerződések az állami földhivatal által jóváhagyattak azért, mert általuk az elvi hozzájárulás feltéletei elfogadtattak. Az eladást dr. Bálint Kiss, Veiké Kapusany-i ügyvéd Dobruáka, Moöiar, Narad, Velky é6 Maly Selmemc községek 344 polgárának képviseletében panasszal támadta meg. A panaszok újabb vizsgálat megejtése után az állami földhivatal által mint alaptalanok eluitasittattak. A megalakult szövetkezetek nem boldogultak, a vételár kiegyenlítéséhez megkívánt megfelelő saját tőkével nem rendelkeztek s a kölcsönök kamatai (10—12%) a megvett területek hozadéka által nem fedeztettek. Ez okból a szövetkezetek 267 kai. h. föld 450.597 Ke áron való eladásának engedélyezése iránt (25 eladási szerződés, ezek közül két legelőszövetkezet és 23 egyén) folyamadott. A vevők valamennyien kvalifikált igénylők voltak. Legelők és szántóföldekké felmért területek adattak el. Az állami földhivatal ezt a további elidegenítést 35.174/27-1./3. sz. a. hagyta jóvá. Az 1929—30. év folyamán a szövetkezetek felszámolására s a szövetkezetek vagyonának a volt szövetkezetek tagjainak és újabban jelentkező érdekelteknek való eladására került sor. A vevők az erdőbirtokon az állam felügyelete alatt való gazdálkodásra utasíthattak. A szövetkezetek mara- dékvagyonának eladására vonatkozó szerződéseket az állami földhivatal 1930. II. 25.-én 136.140/29- 11./3. sz. a. hagyta jóvá. A kamatok elnyelik a nyereséget, de... A szövetkezetek ekként az általuk megvett ösz- szes földeket 1,108.009.— Kc-val drágábban adták el, mint hogy azokat a perbenyiki nagybirtok tulajdonsától megvették. A vételár eme felemelését a szövetkezetek a vételár kigyemlitésére felvett összegek kamatvesztesége által indokolták meg. A kamatokat a szövetkezetek csaknem 4 évig fizették s azok összege az 1,355.000 Kc-t ütötte meg. Ami az erdőtalajnak és Jegelőnek szántófölddé való változtatását illeti, e kérdés iránt már nem az állami földbirtok hivatal, hanem a fennálló törvények értelmében a földművelésügyi minisztérium határozott. A szövetkezetek gazdálkodása feletti felügyeletet a michalovcei erdészeti járási hivatal gyakorolta. A kitermelt faanyag eladása a kosicei megyei hivatal által megállapított feltételekhez volt kötve. A szövetkezetek vagyonkezelésének eme kérdéseihez a következőket kell megjegyezni: A háromnegyed millióra becsül? fa A földművelésügyi minisztérium az erdőszövetkezetek kérelmére 1927. IV. 7.-én kelt határozatával 453.6 kát. hold erdő területnek 6817 köbm. tölgy- és 7922'köbm. szil-haszonfa és 7922 köbm. tüzelőfa kb. 770.575 Kö-ra becsült mennyiségének kitermelésével egybekötött kulturaváltoztatását engedélyezte. Az engedély a kosicei megyei hivatal 1927. III. 25.-én kelt javaslatában foglalt feltételek mellett adatott meg. Dr. Skultéthy Veiké Kapusany-i lakos 1927. V. 14.-én kelt táviratában a földmüvescsoport képviseletében figyelmeztette a földművelésügyi minisztériumot, hogy az engedélyezett fenti kitermelésnél és knlturaváltoztatásnál „zsidókonzorcium üzlete" forog szóban. Erre 1927, május 19-én a minisztériumba Lakatos Sándor és 343 társának terjedelmes panasza érkezett be, amelyből kitűnt, hogy a panaszosok magukat az engedélyezett földkiosztás és a fakitermeléssel egybekötött kultura- változtatás által megkárosítva vélik, s hogy az erdőszövetkezet Grünwald Mór uzhorodi cégnek csupán eszközül szolgál az erdők kizsákmányolására s hogy ez a Grünwald úgymond mindenkit megvesztegetetett, kezdve a szövetkezet egyes tagjain s végezve a hivatalokon." A panasz révén a földművelésügyi minisztérium vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatot és pedig nemcsak a fenti panasz, hanem többféle más panasz tekintetében is a kosicei megyei és a bratislavai országos hivatal folytatta le. A kosicei megyei hivatal az engedélyezett fakitermelést a vizsgálat befejezté ig fetfügge szt ette. A vizsgálat nyomán megállapítást nyert, hogy az erdőszövetkezet szabályszerűen alakult meg és rendes közgyűléseket tartott, ahol a zárszámadások ÍJ I Minden gazdának érdeke, üogy talaján a t trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 3. most megjelent könyvében. Ára 25*— Ke, izerzö könyvét vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e v égből hozzá fordulnak. (Ciro: Abovce p Strkoveo. Tények meggyőznek! Az idei szezon első részében, április 17-től május 16-ig, a „Z 9* típus és a „Z Í8“ típus szériakocsijai a következő kitűnő eredményeket érték el: „Szlovák nyolcas“ (ÍOÍ5 km) Team dSj és 3 aranyérem (Ing. Vozeuílek Z9, R. Cliororsk# Z9 és E. KrupaZIS). JUC Kadléák „Z*‘ sportkocsin a 2ilina—Bratislava—Baüská Bystrica etappe-ot (427 km) nem egész 9 óra alatt tette meg, nagy előnyt szerezve a zilinai csoport összes résztvevői előtt. Megbízható sági verseny Dél-Kelet-Csehországon át: 3 arany érem (Mamula és 0. Lukág Z9, J. DuSek Z18) J. Duiek ur szériakocsija eddig már 190.000 kilométert futott. Megbízhatósági verseny a „Böhmerwaldon keresztül 2 aranyérem (team dijak) I. Team Z9: Dr B. Yácha. F. Lávicka és N. Soucek; II. Team Z9: E. Krupa, J. Mamula és Y. LukáS 1 ezüstérem egyéni versenyben, (J. Hecht Z9). Megbízhatósági verseny Morvaországon keresztül: 6 ezüstérem egyéni versenyedben (Ing. Voíenilek, R. Chorovsk^ és J. Ondruska Z9 kocsin, Krupa és J. Duáefe Z18 kocsin, JL7C Kadlcák Z sportkocsin). €s. Waffenwerke A. G. Briinn. Szlovenszkói képviseletek: Bratislava — Trencm: V. P rackái, Trencm, Horny Zanec 10. Dőlnie Slazany, Zlaté Moravce mellett: Ing. L. Bodő. Kosice: Z. Spira, Flonánska 6. Spisská Nová Vés: E. Heu- kerger & Co., Masarykov riad 35. Uzkorod: Gottlieb testvérek, R.advanská 2. A Z 9 és Zí8 kocsik minden típusának árai leszállítva. A négyüléses Zi8 HP tura-íaeton teljes felszereléssel csak 26,800'—Kc-ba kerüU ■megtárgyaltattak és helybenhagyattak. A szövetkezet üzleti könyveket vezetett, A szlovenszkói szövetkezetek kosicei pénzügyi központjának felülvizsgálati és szervezeti fiókja nevezett szövetkezetnél felülvizsgálatot ejtett meg és kifogásolnivalót nem talált. Dr. Skultéthy panaszai a michalovcei járásbíróság előtt is megtárgyaltattak, de olt a megtett feljelentések igaz voltát bebizonyítani nem lehetett. A kosicei megyei hivatal a saját hatáskörében megejtett vizsgálat befejezése után dr. Skultéthy panaszát alaptalannak nyilvánította, s a michalovcei járási hivatal oda utasittatott, hogy az engedélyezett kulturaváltoztatáet és fakitermelést a törvény rendes útjára bízza. Harmadfél miniéért kel el A bratislavai országos hivatal is hasonlóképpen úgy találta, hogy e rdésze t i-poli tik a i és gazdasági szempontból az ügyben semmiféle törvényellenességet nem talál és hogy nincs ok arra, hogy az engedély bármiképpen módosittassék, sőt mi több, hatálytalanittassék. Az országos hivatal ez okból a fa elárverezésének tilalmát visszavonta, az árverés Dobruskán 1928. december 21.-én meg is tartatott, s ez árverésen a fa Kroó és Davidovics-cégnek 2,634.513.— Ke áron adatott el. Dr. Skultéthy a fenti földmüvescsoport képviseletében az országos hivatal által megejtett vizsgálattal sem elégedett meg s újabb tárgyalást kért. Ezen 1928. XI. 21.-ről keltezett panasz az iratokhoz csatoltatott, mert a panaszosok kijelentették, hogy panaszukkal a büntetőbírósághoz fordulnak. Vájjon ezt megtették-e, arról a földművelésügyi minisztériumnak tudomása nincsen. A földművelésügyi minisztérium, minthogy a korábbi panaszok úgy a közigazgatási hatóságok, valamiül a bíróság által megejtett vizsgálat folyamán alaptalanoknak bizonyaltak, nem is tartotta szükségesnek az ügy ujabbi ismételt megtárgyalását. Az ügy vázolt állapotához képest a kormánynak bármiféle intézkedés megtételére oka nincsen." A kormány elnöke: Udrzal, s. k. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő; „A trágyázás elmélete és gyakorlata" e. most megjelent ki nyvét, melyet a szer/, vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25* Ke Cím: Abovce p, Strkovec. A Masaryk-munkaakadémia tanácskozásai a gazdasági tervről. A Masaryk-munkaakadémia a mült napokiban tartott ülésén számos egyetemi tanár, tudományos intézet kiküldötteinek s a közgazdasági szaktestül etek megbizottainak jelenlétében a gazdasági munkaprogram szükségességéről tartott tanácskozásokat. A részletes és beható vita után az értekezlet egy rezolu- ciós határozatot fogadott el, amely egyebek között kimondja azt, 'hogy a Masaryk-munkaakadémia elnöksége megbízást kap arra, hogy az értekezlet eredményéről a kormányt és a parlamentet tájékoztassa, emellett, hogy kifejezetten hangsúlyozza a gazdasági tanács nagyon sürgős összehívásának szükségességét. Az akadémia- szükségesnek tartja, hogy a munka- program összeállitása kérdésében az iniaoitivát átvegye s a munkaprogramot a szociális biztosítási központokkal, az állami statisztikai hivatallal s a regionális társasággal karöltve szigorúan tárgyilagos alapon készítse el. A munkaprogram összeállításánál legnagyobb súly helyezendő a jövedelmező beruházási munkálatokra, a közszáMitások egységesítésére s oly intézkedésekre, amelyek a munkapiacon a tervszerűség meghonosítását teszik lehetővé, mint amilyen a hivatalos munkaközvetítés, a túlórázás megszüntetése stb. Különös gondot kell fordítani a magánkamatláb megszüntetésére irányuló törekvések támogatására. A telepesek panaszai. A prágai mezőgazdasági kiállítás napjaiban Prágában manifesztációs gyűlést tartottak a telepesek és azok a volt mezőgazdasági alkalmazottak, akik végkielégítés helyett földet fogadtak el a földhivataltól. A gyűlésen különösen a szlovenszkói és ruszinszkói telepesek megbízottai nagyszámban vettek részt. Az elhangzott nyilatkozatok megállapították azt, hogy a volt mezőgazdasági alkalmazottak kénytelenek voltak elfogadni a földet végki elégít ésk éppen, hogy létüket valami módon biztosítsák, bár nem volt elegendő tőkéjük a rendes gazdálkodás megkezdéséhez. Hogy a telepesek és a volt alkalmazottak a földet elfogadták, az csak a valamennyi cseh és szlovák párt által elfogadott földreform törvényeknek a következménye volt s igy most ezeknek a pártoknak a kötelességük gondoskodni arról, hogy a bajbajutott telepesek ée volt gazdasági alkalmazottak megfelelő állami hitel6egitségben részesüljenek, mert ez az egyetlen és utolsó remélt segítség. A segélyre való igényt nem 6zabad kötni bizonyos kiterjedésű földhöz, hanem mindenkinek meg kell azt adni. Ez az akció a gyülekezet nézete szerint annál is sürgősebb. mert a pénzintézeteknél hosszú lejáratú hitelt ma már egyáltalán nem lehet kapni. Különösen fontos az is. hogy a földhivatal hosszú lejáratú hitelt nyújtson « föld vételárának a törlesztésére.
