Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-22 / 117. (2930.) szám
6 Tfl32 május 22, vasárnapT>RXGAlA\AG-tARFTrELAP KOMMENTÁROK PEN KONGRESSZUS A görögök olymjpiászaikat annak idején két részre osztották: testi és (szellemi tornára, s mint ahogy az atléták diszkoszt vetettek vagy gerelyt doibtialk, úgy énekeltek a költők rekord dalokat és küzdöttek époszversenyeket. A szellemi tornának rendkívül primitív formája volt a görög rendszer, de a brancsban maradt és tényleg a szellemiről volt szó. A fizikai küzdelmek formáját megtartottuk, — s legújabban amolyan szellemi seregszemlét igyekszünk lebonyolítani a Pen-kongresz- szu-sok formájáhan, de ezek az össze jöveteleik eltértek a szellem versengésének ősi formájától és zengés helyett a szellem nagy szindikátusának fölényes tagjai honoráriumokról, lírai verstarifáról, drámai illetményekről, a könyv preferenciába szerződéseiről tanácskoznak, tiltakoznak vagy határoznak, üzleti memorandumokat dolgoznak ki, egyszóval méltóan beilleszkednek a korba, s miként az amerikai hajtőigyárosnak sem a hajtü a fontos, hanem az üzlet, s szívesen gyárt hajtü helyett parafadugót, vagy gumiból készült Buidha-szobiro't, ha a kor és az idő megköveteli, úgy a Pen-kongresszius sem a szabad- versről vitatkozik, hanem a tamitiémrői. A marxisták régen megmondották, hogy az elosztásban van a hiba, nos, ha a hajtü, parafadugó, gumihudha és oérnaikeztyü gyárosok összeülnek, nem gyártmányaikról beszélnek,- hanem a piaciról és az elhelyezésről. Ha Galswortihy—Ibykus „a szekerek és a dalok versenyére" érkezik Budapest földnyelvére, nem köszörüli a torkát az éneklésre és nem drámai jellemeket forgat agyában, hanem azon gondolkozik, miként lehetne a világ egyesült Íróiból hatalmas és érdekeit szuverénül védő kartelt teremteni, körülbelül úgy, mint az Egyesült Izzó, az Egyesült Réz- müvek vagy a Káliszindikátus. Ez az egyik eset. Vannak, akik az irók egyesülését nem üzleti egyesülésnek gondolják, hanem a „világ irói egyesüljetek*‘-iből politikai erőt és eszmét óhajtanak kovácsolni, s ők már több joggal hivatkoznak a föntemlitett gögög rendszerre és Ibykuszra, akit Poseidon fenyőligetében eddig felderíthetetlen okokból, de nyilván politikai motívumokból meggyilkolt Thimoteusz és-társa, amikor a költő Apollóitól adományozott édes szájával a korintusi Pen- kóngresszusra tartott. Nos, ma miég nem gyilkolódznak az irók, de a politika már sötét árnyakat vet egy-egy Pen-kioingresszusra. Pesten az írói szabadságról vitatkoztak. Mi az irói szabadság? Mari- nett!, a fasiszta azt mondotta, ez meg ez, Toller, a kommunista azt mondotta: szó sincs róla, ez meg ez, Galsworthy megállapította, hogy egyiknek sincs igaza, mért erről és erről van szó. Toller megállapitotta, hogy a polgári társadalomban sehol sincs irói szabadság, Mariüetti szerint Olaszország kivételt jelent, Galsworthy pedig úgy döntött, hogy mindenütt van irói szabadság, csak Szovjel- oroiszországban és Olaszországban nem. E szép zavar után már alig csodálkozhatunk,- ha felkelt egy magyar iró és szabályos jogvédelmet követelt a „szellemi .kisebbség" számára, ami alatt az intellektualizmust értette. Ha védik a nemzeti és a vallási kisebbségeket, úgymond, akkor miért nem adnak széles jogkört az irók szellemi kisebbségének is? Helyes, de megdöbbentő kívánság volt ez. Az eleifán tcsonttorony elvének hangoztatása, egy kis nyugodt zug kérése, ahol a költők és iirók békésen meghúzódhatnak és ábrándozhatnak. Keserű grimasz a nagy politikai lármában, amelyből az irók menekülni akarnak s azt sem bánják már, ha néhány jogmorzsávail kielégítik őket s valahogy hasonló képen konstituálódnak meg, mint ahogy a ma „szekszuális kisebbségek" akarnak. S ez még a jobbik eset, mert az elefántcsont-torony elméletével szemben áll az „írástudók árulásának" teóriája, ami azt jelenti, hogy az irók pénzért és érvényesülésért hajlandók kivételes tehetségűiket bármelyik ferde kortendencia szekere elé fogni és a célhoz segíteni azt. Egyik irányzat sem kielégítő. Az irodalom régi és igaz formája, a küzdelem az igazságért. Nem éppen valami kényelmes foglalkozás, ezt a Pen-kiongresszus bankettezö urai is sejthetnék. Az igazság nem 'politikum és nem örök, hanem az, ami a nagyobb és általánosabb boldogság felé vezet, aminek megvalósításával szebb és megnyugtatóbb életforma terebélyesedik el a viliágon. Ennek az igazságnak bemutatása és hirdetése nagy harccal jár és egyetlen iró sem követelhet magának olyasféle jogokat, amely ezt a küzdelmet veszélytelenné tenné. Veszélytelen küzdelem nincsen, veszélytelen irodalom sem. Aki írni kezd, több rizikóval teszi, mintha semmiből hatalmas üzleti vállalkozást igyekezne teremteni. A Pen-kongresszus sem valósi thai ja meg azt az atmoszférát, amelyben az iró veszély nélkül mindent meg kritizálhat és támadhat. De kettőt tehet: egyrészt fairré teheti a szellemi baj,vívás 'formáit, másrészt olyan érdekközösséget létesíthet, amely egyesült erővel védeni tudja az irótórsat, ha bajba jut. Elég komoly feladat, s ha megvalósul, a Pen-szövetiség sokat végzett. Nem ártana azonban, ha a kongresszusok e technikai jellegű megbeszéléseken kívül évről-évre tényleg valami szellemi oiyimipiás: ólét tartanának, minit a régi görögök tett agy ma is teszik kiállításaikkal a festők, szobrászok és elsősorban a modern zenészek, akik nagy európai egyesületekkel évről-évre összegyűlnek valahol és három-mégy napig bemutatják a legjelentősebb modern muzsikát. Egy- egy ilyen modern zenei kongresszusnak elhaBombayről mit tudsz, kedves olvasó? Azt, amire tanítottak, amit olvastál, amit úgy itt- ott elszórtan hallottál: hogy az angol fönnhatóság szép, modern várost csinált ebből a már századok óta fönnálló erődítményből és hogy a keletindial kereskedelmi társaságok gócpont,java nőtte ki magát. Félfüllel azt is hallottad, hogy Bombayban minduntalan föllángoi a. vallásháború és hogy ilyenkor az angol kormány csak nehezen tudja megfékezni azokat, akik Buddha és Mohamed nevében egymásnak rontanak. Bombay egy kis pont abban a végelát- hatatlanságban, ahol négyszázmillió ember részben láma és szent, részben maharadzsa, vagy pária. Bombáimnak nevezték az alapítók egy istennő után, amelyhez ma már semmi köze és fővárosa annak az indiai császárságnak, ahol a sokmillió indus áll szemben 5 millió mohamedánnal. Ez évben különösen vehemensek voltak az úgynevezett faji harcok, és csak az utóbbi napokban 153 halottat eredményeztek. Tekintélyes szám, ha meggondoljuk, hogy az angolok katonai fölkészültsége elegendő ahhoz, hogy mindenféle vérontást megakadályozzanak. Legendák szerint 4000 évvel Krisztus születése előtt hódították meg a hinduk ezt. a birodalmat és azt tudjuk, hogy Buddha halálakor (480 Krisztus előtt) ez a „hindu" nép már igen nagy kultúra fölött rendelkezett. A mohamedánusok sokkal később jöttek ide és, harci nép lévén, legyőzték az elipuhult indusokat. Mindazonáltal békésen megfértek egymás mellett és csak a XVII. század óta öltött a két nép közötti küzdelem elkeseredett jelleget. Ebben az időben privilegizálták ugyanis először az európai hatalmak a katonailag fölszerelt keletindiai társaságokat (angol, holland, francia) és ezek fedezték föl a maguk hasznára az indusok és a rno- hamedáuusok közti „faji" különbséget, Amerika százezernyi iskoláiban kutatják és tanítják a történelmet és a történelem értelmét. Nincs még egy helye a földnek, ahol ez az értelem oly pompásan és átlátszó kristálytisztán nyilvánulna meg, mint itt Indiában, ahol Mohamed nekiront Buddhának és Bráhmának minden belső vallási ok nélkül. A két vallás nagy vonalakban teljesen megegyezik egymással (nem is beszélve a két vallás alapitóiról) és az ügyes, katonailag alátámasztott konkvisztádori európai kereskedelem mégis föl tudta fedezni azokat a. különbségeket és ellentéteket, amelyekért, minden évben néhány száz indus és moNagyszombat, május 21. (Saját tudósit ónktól.) Mint ismeretes, a Mannesniann-Coburg müvek nagy- szombati gyártelepén általános sztrájk tört ki, amire az üzemvezetőség értesítette a sztrájkotokat, hogy ha szerda estig a munkát újra föl nem veszik; akkor kizárják őket. Miután a munkások az ultimátumnak nem tettek eleget, az igazgatóság leállította az egész üzemet és a munkásságot kizárta. A sztrájkot eredetileg bérmozgalom vezette be, de ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy politikai sztrájk tört ki. A nagy üzem munkásainak többsége kommunista és igy érthető csak meg, hogy a mai nehéz és súlyos időkben, amikor a munkás .jóformán a megélhetését sem tudja magának biztosítani, ez a munkásság sztrájkakcióra volt kapható. Hogy tényleg politikai sztrájkról van szó, tározó jelentősége van a modern zenére és a közönség soha nem ismerte volna meg Bartókot, Str-awinszikyt, Hindemith-et, ha ezek az összejövetelek nem léteztek volna. Miért nem valósítható meg ugyanez a modern irodalommal? Annyi „Festspiet", irodalmi hét, előadássorozat van ma is, miért nem lehet a legjavát kiválasztani és összpontosítani a Pem- klu-b egy-egy kongresszusán? Néhány előadás, néhány szavalat, egy-ikét dráma bemutatása, egy-két felolvasás lényeges kontaktust tudna teremteni a közönség és az irók között, különösem, ha a Pen-klub vigyázna arra, hogy programijára csak egészen jelentős, egészen úttörő és sehol másutt be nem mutatható vezet őteljesitiményeket iilesszen. Ha igy volna, kevesebb politikai zaj verné föl a kongresszusok csendjét és az összejövetel nem hasonlítana veszedelmesen a káli- szindikátus közgyűlésére vagy az Egyesült Izzómüvek igazgató tanácsának üzleti konferenciájára. Savaiké Pál. hamedánus ott hagyja a fogát. Az angolok meghagyták a kasztrendszer mellett a maharadzsákat és Gandhi mellett Tagomét portálják. Költészet és vallás az európai kereskedelem szolgálatában: üssétek egymást, hogy uralkodhassak! 153 „faji" halott, „faji" harcok halottjai. Jó! Hitler is fajról beszél, ma divat lett, ma ember- áldozatokat mutat be az emberiség a fajok isteneinek — sokat ez ellen nem lehet tenni. Mit használ, ha megmagyarázod nekik, kedves olvasó, hogy egyrészt Makó messze van Jeruzsálemtől, de Mekka is ilyen messze van Tikettől, másrészt pedig, hogy például az antiszemitizmus csak álnév és lényegében emibergyülöletet jelent? Mit használ, ha ugyanezt az elvet ráhúzod a boimbayi faji harcokra és megkérdezed egy harcias mohamedánustól, van-e halvány sejtelme arról, mit tanít Buddha? Nem tudja, oly kevéssé tudja, mint az európai fajvédő tudja, mit tanít a másik faj tanítómestere. A Gandhi naivitását pedig, amely szerint minden faj tanítómestere vallásalapit ói minőségében ugyanazt tanítja, tehát a szeretetet, az ernber- szeretetet szemibehelyezni a kereskedelem és az ipar érdekeivel egyrészt Berlinben, Pádéban, Londonban, másrészt Mekkában és Bombay bán, célszerűen és hathatósan nem lehet. Az emberi természet elgondolásához hozzátartozik, hogy fajokban gondolkoznak azok, akik meg sem tudják mondani, mi is a faj, mint species, de viszont annyit tudnak, hogy faj egyenlő mindannak a gyűlöletével, ami egy másik faj, tehát- az első szempontjából nem faj. Ennek az egyszerű számadásnak van most Bombayiban 153 halottja, amelyek közül egy sem tudja, hogy mi is az a másik faj. Ennek a megállapításnak pedig egy uj társasjáték lehetne a következménye: ha elolvastad ezt a rövid cikket, nyájas olvasó, kérdezd meg előbb magadtól, mit és mennyit tudsz pontosan a földön élő fajokról és van-e halvány fogalmad róla, miért kell a mohámedáiiusnak az indussal verekednie, vagy: mit is akarnak tulajdonképpen a német nemzeti szocialisták? Annyit tudnak, hogy a hatalmat akarják, de én társasjátékot proponálok: „Mit •tudsz az indogermán fajokról?" „Mit tudsz a molharnedánusokról?" „Mit. jelent az, hogy: indus?" „Mi az ellentét sémita származású és ária származású németek közt?" „Mit akar Mohamed Berlinben?" Aki nem tud válaszolni, zálogot ad. és pénzért kiváltja. A milliókra rugó összeget pedig a faji gyűlölet elfojtására és arra fogjuk fölhasználni, hogy uj tanítómesterek végre megtanítsák a népeket arra, hogy nincsenek fajok, csak emberek. Sajnos, azt hiszem, hogy ezt a társasjátékot azonnal betiltanák. azt a legjobban a péntek délelőtti tüntetés igazolta. Délelőtt 12 óra előtt egy 200 főből álló mimkáscsoport 40—50 iskolás gyerekkel együtt zárt sorokban vonult fel a Ma- sarvk-uccán levő városháza elé, hogy ott hangos módon tüntessen. A sztrájkolókat Hruby József kommunista képviselő vezette és ő adott direktíváikat a tüntetőknek. Egy .küldöttség a kommunista képviselővel az élen bebocsátást kért a polgármesteri hivatalba, hogy a sztrájkoló tüntetők követeléseit a polgármesternek tudtára adja. Vyskoéil György polgármester hivatalos utón van Prágában. Az őt helyettesitő Szukop Adolf (ke153 „FAJI” HALOTT Irta: NEUBÁUEB PÁL Mekka és Tibet, Mohamed és a dalai Láma: két világ gócpontjai, egybefogva a kelet-indiai kereskedelmi társaságok keretétől. Európa és Iskolás gyermekekkel rendeztek tüntetést a nagyszombati sztrájkoló munkások a városháza előtt Néhány tüntetőt letartóztattak s eljárás indul a gyermekek iskolai mulasztása tárgyában AnsolésniitiRleiiusinyokue REICHENBERG, Orsolya zárda. (Egész éven át nyitva.) Gyönyörű fekvésű, a város villanegyedében, nagy parkkal körülvett, egészséges mooO<aépület flz intézet magában foglal: 5 osztályú elemi iskolát. 4 osztályú polgári iskolát. Egy éves háztartási iskolát. Két éves háztartási iskolát. iDarmüvészeti tanfolyamot. Elsőrangú nyelv és zeneoktatás. Prospektust és felvilágosítást válaszbélyeg ellenében küld a Zárda vezetősége, j resztényszocialista) helyettespolgánm-ester megtagadta a tüntetők küldöttségének -fogadását. Eljárását azzal indokolta, hogy Vyskocil György polgár- mester már tárgyalásba bocsátkozott a sztrájkoló munkásokkal és neki nincsen tudomása arról, hogy ez a tárgyalás milyen stádiumban van. Szukop polgármesterhelyettes döntését a járási hivatal rendőr- birája, Rusznyák dr. adta a tüntetők tudomására és egyben felszólította őket. hegy rendben oszoljanak szét. Rusznyák dr. felhívását hatalmas lárma követte és a tüntető kommunista sztrájkolok a 40—50 főt kitevő iskolaköteles gyermekeket- arra buzdították, hogy „Éhesek vagyunk, kenyeret és munkát adjatok szüléinknek" kiáltásokkal nyomatékosabban juttassák elégedetlenségüket kifejezésre. Ezután elénekelték a kommunista internacionálét, majd tovább lármáztak. Rusznyák dr. ismételten felszólította a tömeget a szétoszlásra. A tüntetők addig nem tettek eleget a felszólitásnak, amig intézkedés nem történt, hogy a készenlétben álló ceendőrs-zakasz tisztítsa meg a városháza előtti uccát a tüntetőktől. A csendőrök rajvonalban fejlődve és szuronyt szegezve közeledtek a tüntetők felé, mire ezek hangos kiáltozás közepette elvonultak. A tüntetőket a csendőrök egész a Coburg-kolóniáig zavarták. A tüntetők közül néhányat letartóztattak és a városháza őrszobájára kisérték be. Rusznyák dr. ren-dőrbiró kijelentette tudósitónk előtt-, hogy még ma vizsgálatot indít annak megállapítása érdekében, hogy a tüntető iskolaköteles gyerekek milyen címen maradtak távol az iskolától és ha beigazo-Jást nyer az a tény, hogy a gyerekeket a szülők vitték az uocára tüntetés céljából, úgy a szülők ellen az eljárást meg fogják indítani. A városi tanács és a járási hivatal különben Coburg-müvek igazgatóságánál interveniált annak érdekében, hogy a gyárvezetőség a munkát mielőbb ^ inditsa meg. Legújabb közgazdasági hírek Hotowetz előadása Kassán. A kassai kereskedelmi és iparkamara elnöksége felkérte Hotowetz Rudolf dr. volt kereskedelmi minisztert, a középeurópai gazdasági együttműködés eszméjének egyik legrégibb propagálóra!, egy előadás megtartására erről a ma legaktuálisabb kérdésről. A miniszter a felkérést elfogadta és az előadás megtartását junius bó második felére helyezte kilátásba. A Közgazda-sági Kurír -legújabb száma is •szenzációs tart alommal jelent meg e héten. Csupa aktuális szlovemszkói -és ruszinszkói közgazda-sági eseményt tartalmaz, azonkívül az érdekes cikkek egész sorát foglalja magában. A tartalomból kiemeljük a következőket: A pozsonyi kereskedők memoranduma az adós érelmékről. Áldatlan versenytharc a mész- iparbam. Mi az oka a vajins-égnek? stb. Előfizetési megrendelések a lap kiadóhivatalához: Pozsony, Hviezdoslav-tér 18. II. alá in- tézendők. Szakszerű felvilágosítások védjegyügyekben. A kassai kereskedelmi és iparkamara figyelmezteti a közönséget, hogy védjegy- és,, áruminta-lajstromozási ügyekben teljesen díjmentesen ad úgy szóbeli, mint írásbeli információkat, A lajstromozás iránti kérelmeket bárki beadhatja vagy beküldheti közvetlenül a kamarához. A brémai kikötőben leszállították a fek- béreke-t. A kassai kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy a brémai kikötőiben a fekiD-ér május 9- ikétől a legtöbb árucikknél 55 százalékkal, bizonyos nehézárunál 66 százalékkal lett leszállítva. így pl. leszállitatott a bér az A) osztályú árunál (Allgemei-ne Ware) az eddigi 100 kg-kénti 11 pf.-ről 5 pf.-re az Európán kívüli forgalomban (10 pf.-re az európai forgalomban) és az S- 1 (Sonderklasse)- nál 8 pí.-röl 3 pf.-re 100 kg-ként, illetve 7 pf.-re az európai forgalomban. Közelebbi fel- világos iit ást. a brémai csehszlovák konzulátustól (Bismarkstr. 85) vagy pedig a Brenier Lagerhausgeseil 1 schafl-tól (Bremen, Poslfach 749) szerezhető be díjtalanul.
