Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-22 / 117. (2930.) szám
1933 május 22, rasámap. 7 Jugoszlávia létproblémái Irta: Almásu Mihály Amint egyetlenegy asszonynak sem válik előnyére, ka a falu szájára kerül, úgy nincs az az állam, amely hasznát látná annak, hogy Fáma siteasszonya elárasztja kegyeivel Mentői többet foglalkozik a világsajté egy ország bérviszonyaival, annál valószínűbb, hogy abban az országban valami baj van a kréta körül. Emberi gyarlóság ugyanis, hogy a pletyka kedves felebarátainknak úgyszólván minidig csak a hibáit, rossz tulajdonságait kapja szárnyra, erényeiket ellenben agyonhallgatja. Mivel pedig a sajtó gyakran nem meríthet hiteles forrásokból, hanem „on dit“-k alapiján kénytelen megítélni -az államok közéleti eseményeit, *—■ különösen, ha olyan országról van szó, a mélyben az államh atalom a valóságnak megfelelő hirek terjesztését és a szabad véleménynyilvánítást vaskézzel megakadályozza, — a világsajtónak egy állammal való túlságos törődése is rendszerint a belviszomyok züilöttségére, politikai vagy társadalmi változások közeledésére utal Ilyen helyzetben van mostanában Jugoszlávia is. Az elmúlt héten az osztrák sajtó kimerítő tudósításokban számolt be arról, hogy a krajnai Manburgban a király és a monarchia ellen összeesküvő katonatiszteket tartóztattak le és ezeket a híreket azután az Ausztrián kívüli sajtó is átvette. A jugoszláv követségek természetesen erélyesen cáfolták ezeket a hiriileteket hódított meg, amelyekről a délszláv mozgalom legvérmesebb hívei is csak álmukban mertek gondolná. Megszerezte Montenegrót, miután az öreg, ravasz Nikitát egy önkényesen összehívott országgyűlésen megifosztatta trónjától. A világ azóta keveset halott a fekete hegyek országáról, egyes nagyhatalmak egy ideig elfogadták Nikita követeit, később azonban megtagadták akkreditálásukat, de számos jel arra vall, hogy a büszke hegyi nép még ma sem adta fel önállósági törekvéseit és hogy Olaszország királynéja, Eléna családja részére vissza igyekszik majd szerezni a kék Adria felett elterülő ősi örökséget. Horvátország kileneedifél évszázadig a magyar koronához tartozott, annak — a 'régi közjogi terminológia szerint — kapcsolt része volt igen széleskörű önkormányzattal és ha a magyar-horvát viszony a szétválást megelőző évszázadiban kutya- mac&kabarátságra is emlékezetetett, a hor- vátok az uj délszláv államban nem találták meg nemzeti vágyaik beteljesülését, autonómiájukat teljesen elveszítették és nem egy horvát politikusnak, aki 1918 előtt még a legnagyobb hevességgel küzdött az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés és' az , unió n izmus ellen, ma már más véleménye van. Belgrád kezdetben azzal kísérletezett, hogy a horvát Uj köntösben, magasnivóju tartalommal j elent meg a csehszlovákiai magyar kulturélet irányitó orgánumának, a Magyar írásnak harmadik száma rekeit, amelyeknek azonban a közvélemény nagyobb hitelt adott, mint a cáfolatoknak. Az S. H. S. királyság, vagy amint három esztendő óta hivatalosan nevezik: Jugoszlávia ugyanis megalakulása óta állandó belső válsággal küzd és ilyen körülmények között csak természetes az, hogy a túlzott híresztelések i:s meghallgatásra találnak- Lehet, hogy a cmarbnrgii összeesküvésről szóló jelentések is túlzottak voltak, másfelől azonban kétség,telem az is, hogy a délszlávok fiatal államában a legutolsó hónapokban olyan események zajlottak le, amelyek mindenre vallanak, csak arra nem, mintha ebiben az országban tiszti junták, hasonlóak ahhoz, amely 1903-bam az Obrenovics-házat eltávolította és a Karagyor- gyevios-din ászt iát ültette a belgrádi trónusra, elképzelhetetlenek volnának. Ha Korosec hatvanadik születésnapja alkalmával a viszonylag lojálisaknak tartott szlovének Lai- bacbban az önálló Szlovéniát éltették, sőt ha Belgrád uocáin Sándor király és Zsifkovics volt miniszterelnököt a legtrágárabban sértő falragaszokat függesztettek ki a szerb diákok, úgy ez nyilvánvaló tanúbizonysága annak, hogy a monarchia, a burkolt diktatúra és a merev centralizmus rendszere olyan nehézségekkel küzd, amelyeknek legyőzése ■ a legsúlyosabb feladatok elé állítja az egész államot. Ismeretes, hogy az 1921. junius 28-án, Szent Vid napján kihirdetett úgynevezett vidovdáni alkotmány francia mintára a centralizmus rendszerét hozta be, de a történelmileg kialakult országoknak: Szerbiának, Montenegrónak, Boszniának, Horvát- és Szlavónországnak Dalmáciának, Szlovéniának és a Vajdaságnak némi közigazgatási önkormányzatot biztosított. Amikor azonban az 1929. Vizkereszt nap* ján kikiáltott diktatúra a délszlávok hiányzó nemzeti egységét kívánta mindenáron biztosítani, e tartományok felett is megkondult a lélekharang és az 1929. október 3-án közzétett törvény a történelmi országok eltörlésével kilenc, illetően a belgrádi közigazgatási területtel együtt tiz bánságra osztotta fel a jugoszláv államot. Miként Csehszlovákiában a nagy megyei rendszer, úgy Jugoszláviában az uj törvény egyáltalában nem volt tekintettel a hagyományos közigazgatási határokra, sőt a legellentétesebb történelmi múlttal bíró területeket egy bánságba olvasztotta össze. Az 1931. szeptember 3-án kelt oktrojált alkotmány is ezt az állapotot tartotta fenn, hogy a szerb hegemóniát és a belgrádi centralizmust mentői tovább konzerválja,. Az államhatalom szerb kezelői azonban megfeledkeztek arról, hogy a centralizmus jó lehet Franciaországnak, ahol a tökéletes nemzeti egység már a Bourbonok korában minden erőszak nélkül megvalósult és a forradalom zivataraiban megizmosodott, ellenben célját téveszti egy olyan államban, amely a szerb, bolgár, oser- nagorc, osztrák, magyar, horvát és török köz- igazgatás romjain épült fel, ahol a három államalkotó népet: a szerbet, horvátot és szlovént mély vallási és kulturális ellentétek választják el egymástól és amelyben e három népen kívül nagyszámú magyar, bolgár, német, román, albán, török és egyéb kisebbségek élnek és jogokat követelnek a maguk részére. Szerbia a világháború után olyan nagy teautonómia prófétájának: Rádiósnak nekiuszi- totta a szlavóniai szerb Pribicsevieset, később a börtönbe zárt Rádiósét kompromlsz- szumra kény szeri tét te, majd Horvátország „amiputációjával" fenyegetőidzött, azután Ra- siccsal megölette a horvát autonóm isták vezéreit, proklamálta a diktatúrát és ily módon akarta a horvát népet a délszláv egység aklába belekényszeríteni. Mindezek a kísérletek azonban nem vezettek eredményre. A halott Rádiós szerepét sokkal nagyobb következetességgel és kitartással Macek vette át, a szerb Pribicsevics pedig külföldön éld az emigrámsokkeserves életét és egész Horvátország Szlavóniával együtt mint egy ember foglal állást a centralizmus rendszere ellen. Szlovéniában esztendőkig látszólagos nyugalom uralkodott, a szlovének legjobb erőiket a krajnai németek és a Magyarországtól elszakított vendek szlovénositására fordított ták, de azok az események, amelyek,re fentebb hivatkoztunk, azt mutatják, hogy a szlovének is a legerélyesebben tiltakoznak a diktatúra célkitűzése: a délszláv nemzeti egység, azaz a tüzzel-va&sal való szerbesités ellen. A régi magyar Bácskáiból és Bánságból alakult Vajdaságban a belgrádi kormány kezdetben nyugodtan támaszkodhatott a lakosság kisebbségét alkotó szerb elemre, annál is inkább, mivel a katolikus bunyevácok és a svábok nem merték a „magyarónság“ vádjának kockázatát vállalni, de később, amikor a bácskai és bánsági szerbek saját bőrükön érezték, hogy a belgrádi centralizmus nemcsak a kisebbségek, de ellenük is irányul és a közhivatalokból lassan, de biztosan kiszorítja őket, az autonómia gondolata az ő lelkűkben is érni kezdett. A Bulgáriához húzó Macedóniát a belgrádi hatalom tiszta földrajzi fogalomként kezelte, kezdettől fogva a népszámlálások „délszláv“ rovatába jegyezte be a macedónokat, nemzeti egyéniségüket elismerni vonakodott és hajmereszr- tő kegyetlenségekkel törekedett őket a szerb nemzetbe beolvasztani. Jugoszlávia létproblémája tehát ez: vagy képesnek bizonyul a belgrádi centralizmus arra, hogy a történelmi és néprajzi tekintetben különböző területeket oly széleskörű autonómiával ruházza fel, amely a:z azokban lakó népek nemzeti öntudatának, jogi meggyőződésének és gazdasági életérdekeinek megfelel, vagy pedig széthull azokra az atomokra, amelyekből keletkezett. A délszláv egység gondolata utópai, mert a horvátok, ha irodalmi nyelvük meg is egyezik a szer- bekéivel, katolikus és mohamedán vallásuk Prága, május 21. Most kerül a kezünkbe a csehszlovákiai magyarság szellemi életének vezető helyre tört orgánuma, a Magyar írás ujjá- vált köntösében. Az ízléses uj címlap Makovits- Mátrai Jenő rimaszombati festőművésznek és grafikusnak kifinomodott ízlését dicséri és a lapnak már külső formában is a komoly é& előkelő revü alakját adja meg. Ehhez a megújult • formához méltón alkalmazkodik a lap (belseje, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalom. Az irodalom, művészet, kritika ápolására, a csehszlovákiai magyarság szellemi életének ébrentartására, kultúrájának megerősödésére áldozatkész lélekkel és intellektuális hozzáértéssel alapított folyóirat uj száma széles körben fog megérdemelt nagy feltűnést kelteni. Korszerűség, irodaimis ág, az európai szellembe, a nagy kulturáramlatoklba beállított magyarság a főerőssége ennek a folyóiratnak, amelyről háromhónapi rövid fönnállása után igazán elmondhatjuk, hogy nélkülözhetetlen orgánumává vált szellemi életünknek. Macte, puer! Világos volt a lap célkitűzése, komoly volt az akarat, biztos volt az anyagi meg- a1 apó zás s a csehszlovákiai magyarság szellemi erejének szintetikus egybevonása a Magyar írás zászlaja körül a legnagyobb mértékben sikerült. Ez az érzés tódul előtérbe minduntalan, amikor a nyolovanoldalnyi szép füzet lapjait forgatjuk és az okos, kulturált, igazi irodalommal és magyarsággal Írott sorokiba mélyediink. A harmadik szám gazdag tartalmából igazán nehéz az értékválogatás alapján kiemelni az egyes közleményeket s ezért egyszerűen az egymásrakövetkezés sorrendjében ismertetjük azokat az írásokat, amelyek az uj számot díszítik. Darkó István, a lap szerkesztője, Élet és irodalom cimü programadó cikkében a csehszlovákiai magyar irodalom kulturális föladatait jelöli meg, amelyek végeredményben a kisebbségi magyarság éleiének előrelátó, okos megvédelmezését teljesítik. Ezzel cselekszi az irodalom az életet. Csak másodlagos föladat a nemzetnevelő ' tanácsok tiszta és művészi formában való megfogalmazása. Babits Mihály uj antológiájából közöl azután helyes megválasztással néhány költeményt a lap, majd Szvatkó Pál dr. értékes tanulmányának közlését kezdi meg. Szvatkó a Goethe-ünnepségek margójára ir mélyenszántó tanulmányt, amelyben azt a tételt bizonyítja be, 'hogy a oentennáriumok divatján a Goethe- centennáriuim valóban korszerű. Goethének és a kornak viszonyát élesen tárja elénk ez a kiváló értékű irás. Egri Viktor Szabadság cimü erős, uj novellája, Tamás Lajosnak napjainkat tükröző verse: a Gond a kenyérért, igazolják a szlovenszkói magyar irodalom életképességét és a Magyar írás értelmét. Jaross Andor Uj magyar szellemiség elmen az ifjúság szellemi mozgalmainak irányait figyeli és programot jelentő értékű megállapításokat tesz. — Zerdahelyi József növel lasorozatának második cikke következik ezután. Ez- az istenadta tehetséggel megáldott iró a csehszlovákiai magyar irodalomban. Bársony István irányát és erejét jelenti. Ezek a Toronyai-novellák a természet és a lélek tökéle- letes harmóniájából fakadnak s minden sorukban az életet lehelik. — Toperczer László finom tanulmánya Franz Werfel nagysikerű uj regényének, a Nápolyi testvéreknek főproblémáját, az apának és a családnak a viszonyát fejtegeti és filozófiai, pedagógiai értékű megfigyelései méltán tarthatnak számot figyelemre. Darvas János a Daloló Tátra cimü ciklusban a Étvágytalanságnál sikerrel használja a Poáébrady ásványvizei, mely megkönnyíti az emésztést. * 55 szlovenszkói havasok hegyi legelőinek illatát lehető bokrétát köt egybe szlovák poéták gyöngyeiből. Darvast/mint műfordítót, a legelőnyö- .sebben ismerjük meg ezekből a szemelvényekből. Bálint Aladár dr., az iró és a pszichoanalitikus orvos, kitűnő tanulmányban foglalkozik a pszichoanalízis és az irodalom határterületéről. Szombathy Viktor „A három Péter“ cimü karoo- lata karakterisztikus magyar alakokat tesz éle- tessé. Uj magyar iró is jelentkezik: Gonday Miklós Cinizmus cimü novellájával. Gonday hamarosan legjobb prózairóink között iesz. A Figyelő-rovat kulturéletűnk legaktuálisabb problémáit szokta a magyar intelligencia ér- _ deklődéséhez közel hozni. Most Düka Zólyomi ■ Norbert dr. ismerteti a magyar ifjúság jelentős .mozgalmának, a Magyar Munkaközösségnek lé->n nyegét, majd Berecz Kálmán, a magyar ifjúság egyik igen értékes és tanult tagja, a kisebbségi iskolapolitika kérdésében jegyez föl egypár fontos tényt. Molnár Antal Bartók Béláról ir margót, mig Bercsényi Tibor A modern színpad tisztitó művészete címen ir glosszákat. Simándy Pál a fiatal magyar értelmiség problémái cimü gl ossz áj ában a magyarországi ifjúság körében mutatkozó mozgalmakhoz szól hozzá. A kritika rovata Farkas Gyulának A fiatal Magyarország kora, Tamási Áronnak Helytelen világ és Reményi Józsefnek Élni kell cimü müveit ismerteti. A közlemények gazdag sorát Darkó Istvánnak Égő csipkebokor cimü regényfolytatása zárja be. Ez a pompás írás a csehszlovákiai magyar prózairodalom 1932. évi terméséiben a legelőkelőbb helyre fog kerülni. # A Magyar írás a legelőnyösebben a Kazinczy Könyvibarátok Társaságába valb belépés utján rendelhető meg. Egy évi 120 korona tagsági díjért a folyóiratot és négy könyvet fűzve, egy évi 150 korona tagsági díjért a folyóiratot és négy könyvet kötve kapják a könyvbarátok. Érdeklődni lehet a Magyar írás szerkesztőségénél, vagy a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetnél (Kosice—Kassa, Bethlen-körut 55. szám). s ennek következtéiben eltérő kultúrájuk miatt a szerbektől teljesen különböző nemzetnek érzik és vallják magukat, hasonlóképpen a különböző irodalmi nyelvvel is bíró szlovének, valamint az egyhá zszervezeti, nyelvi és néprajzi okokból Bulgáriához huzó maBudapesti nagy könyvkiadó kiváló uj irók l megismertetése céljából ' mindenkinek ingyen és bérmeutve küld miníaköteíeket j prigai Magyar Hírlap Kiadóhivatala, Közölje címét e lap kiadó- PRÁGA elmén budapesti kiadó részére. hivatalával, mely azt továb1 bitja a budapesti kiadó ré- ü ...... " sz ére. Az alábbi szelvény Foglalkozás------------------------------* ki töltve és levelezőlapra j Hivatal és lakás............—...................... ra gasztva beküldendő. cedénok és a légi hagyomágyaikhoz ragaszkodó ceernagorcok is. Még ennéil is nagyobb képtelenség, hogy a jugoszláv állam magyar, német, román, albán és török kisebbségei lemondjanak önálló nemzeti egyéniségükről és a délszláv nemzet részeinek vallják magukat. A változás’ szükségét Belgrád barátai és szövetségesei is érzik és tudják. A Li- dové Noviny, amely nagyon jól van tájékozva a jugoszláviai viszonyokról, néhány héttel ezelőtt azt jelentette, hogy Belgrádiban komolyan foglalkoznak olyan megoldással, amely a bánságok mostani rendszere helyett négy autonóm tartományt létesítene: Szerbia, Montenegró, Horvátország és Szlavónia, valamint Szlovénia. Benes sajtója tehát — ügylét- szik — arra igyekszik szuggerálmi a belgrádi kormányt, hogy a centralizmus rendszerével szakítson és a délszláv királyság egyes fontosabb területeinek önkormányzatot adjon. Ámde, ha a briinni lap jövendölése be is vágna, még abban az esetben sem valószínig 4ul Jhqgy ez a icegouöáiai meg tudja old^ Jin*
