Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-22 / 117. (2930.) szám
1932 májas 22, vasárnap. 5 Váasnynak sem kell igazságtalan következtetéseket levonnia személyét illetően. Akkor nyerték meg a Mátkának Vázsnyt, amikor nem voltaik tanult Molügusaik, . de ebiből mindjárt akikOir természetszerűleg az is követ- fceaett, hogy segítsége csak ideiglenes lesz, ugyanis addig fog tartani, amig a szlovákoknak nem lesznek filológusaik. „Az, akinek nem fontos a szlovák hang és szó sajátossága, a* nem állathatja úgy ki a kérdőiveket, hogy általuk meg lehessen állapítani ezeket a sajátosságokat a szlovák nyelvjárásokban. Vázsny ur — amint azt a helyesírási bizottságban bebizonyította — el akarta feledtetni éppen ezeket a sajátosságokat. így tehát a Matica közgyűlése nem hozhatott számára nagy meglepetést." És megszólalt Martin Rázus is: „Én nem engedem magam terrorizálni! S ha magamra is maradok meggyőződésemmel, ahhoz erősebbek az indokaim, mint amilyen a Tátra sziklája s inkább a halált választom, semhogy elgörbítsem, vagy eláruljam életem vonalát!" És még ezt ás irta: „Kultúránknak és nemzetünknek intenzivebb szlovák-nemzeti megújhodásra van szüksége. S ez nem politikai kérdés, amint azt mindenféle bölcsek állítani szeretnék a nyilvánosság előtt, hanem a szlovák becsület és karakter kérdése ... Mi történt tehát a Matracában? Beduinok, hottentották kerültek he? Nem! Minden tekintetben megbízható szlovákok kerültek oda, akik egymagákban sem félnek a munkától és alkalmat adnak mindenkinek a munkára és érvényesülésre, ha — becsületesen hozzá akar járulni szellemi kincsünk megnagyobbi- tásához." „Nem Jeruzsálem pusztulása volt ez!" ciunmel a Národni© Noviny egy másik cikkírója azt hangoztatja, hogy csalk az történt; aminek meg kellett történnie- Viisszauitasiitijia a „szeparatizmus" és a „csehszlovák eszme ellent támadás" vádját. Azt mondja, hogy erővel csinálnak belőlük a csehszlovák eszme ellen hadakozó ellenségeket, holott nem ők ennek az eszmének az ellenségei, hanem az álpréfétáik, akik a maguk kapitalájá- ra huzitá'k rá ezt az eszmét s nem veszik tekintetbe, hogy másoknak más a félfogásuk róla. Ami a „szeparatizmus"-! illeti-: „Mii nem változunk, mi olyanok vagyunk, amilyenek a forradalom eilőitt és a forradalom alatti voltunk, amikor a csehekkel ezt az államot alapítottuk. De ti azt akarjátok, hogy önmagunkat elveszítsük." j Ajz autónomfeta szlovák sajtó töriténed- inieknek mondja a május 12—i eseményeket. Még a mérsékiletes ákuitét-y is, aki tavaly ősszel oltalmába vette az uj szabályokat, bízva abban, hogy módot fognak találni a revízióra, még az eseményeket magasan felülről néző már főni agg tudós is ezt mondja: „Olyan szlovák tett történi, miint amilyen a mi Mártonunkban is csak kevés adódott elő." S valóban, a politikai és nemzet- s álllaim- szemléleti szenvedélyek egymásnak csapódó hullámain kívül állva, meg lehet állapítani, hogy Mártonban, a szlovák szellemi aero- páigban május 12.-én olyasmi történt, ami erős sebet vágott a csehszlovák eszme testén. Láthattuk, mint értelmezi ezt az eszmét Márton és Rózsahegy s mint terjeszti Prága és Pozsony. A mártani közgyűlés s a százharmincak fölterjesztése a csehszlovák eszmét értelmező fölfogásának óhajtott érvényt szerezni, annak a fölfogásnak, amely távol minden szeparatizmustól az állaimiközö-'régen belül s ezt védelmezve — a maga meggyőződése szerint éppen ezáltal védelmezve nem hajlandó lemondani szellemi élete sz,u vérén i fásairól, nem hajlandó szellemi kincsét beolvasztani egy másik klenódium- ba, legyen ez miég oly rokon, még oly hatalmas, még oly finomimivü, még oly csillogó is. Mártom május 12-éje a nemzeti lélek őrt- -ktll óinak volt elszánt fölsereglése a bajba- keríiilit legfőbb várta megoltalmazás'ára. Ha a csehszlovák viszonosság kérdését, a két nemzet együttélésének módozatait már rég megöldiották volna, az összecsapás nem lehetett volna oly heves. De bármint is nézik és nézzük, a probléma megoldatlan s ezért egy önmagában véve komplikál a t'l am és nem is túlságosan nagy horderejű tény — egy kulturális intézmény nem fogadja el egyik szakosztálya munkáját — az ellentétek lappangó izzását magasan lobogó tűzbe hevíti, amely történelmi megvilágításba vetíti föl az eseményeket. Az állaimifordulat óta a szlovák nemzeti élet de facfo először szállott szembe azzal a fölfogással, .amely a csehszlovák eszmét, tehát a két ' nemzet együtt élésének és szoros egyimiáishózifüzésé- nek feladatát szellemi imperializmus utján akarja megoldani. Skuiléty —- mint föntebb Június 22-én II Sssze a barmait Szeitiváii Kúria, junius 24-én az irodalmi páiyadijak kuratóriuma Szent-Ivány József az idén is összehívja Liptószentivánhévizre a sztovenszkói magyar Írókat — Szent-Ivány nyilatkozata, a pályadijhuratórium működéséről Prága, május 21. A szloiveinszkói magyar irás az államifordulait után sokkal szomorúbb és kilátástalanabb austpiiciumok mellett indult meg, mint az erdélyi irodaiam, mely egy kompakt nemzettestre támaszkodva kialakult regionáüils szellemet juttatott már az első pillan attól kifejezésre. Évszázados önálló kulturális múlttal, történelmi öntudattal, egyéni népiséggel, különös nyelvi zamattal büszkélkedő transziilvánizmus élet- akarását szólaltatta meg ez az Irodalom. A szlovenszkói magyarság sohasem élt külön kulturéletet az összmagyarságtól, nem volt külön sZloveniszkói magyar xuépiség, nem volt külön szlovenszfkói magyar lélek; ezért az iirodaírnunk is lassabban, nehezebben, fájdalmasabban szerveződött népleiket kifejező szellemi hatalommá: a szlovenszkói népllélek a kisebbség lelkiségének kifejlődésével együtt született. Mindenesetre tény, hogy a kisebbség'! niépegyéniség, a kisebbségi géniusz gondolatát egy kiöltő tudatosította elsőinek ezen a földön, nem térhettünk vissza, amint az erdélyiek, egy már kifejlett önálló kul túr élethez, a mi pereimmagyarsá- gunk 'életét és tájegyéniségót egészen elölről, újonnan kellett és kell fölfedeznünk. Ezért van az, hogy az erdélyiek mélygyöke- rü epikával kezdték irodalmukat, mi. kereső, fájó, vergődő lírával, elszigetelt egyéni erőfeszítése k kel, kisebb körök különálló munkájával- Nem véletlen az sem, hogy szellemi életiünk vezető gondolatai közt olyannyira túlhangsúlyozzuk a tényimiegállapi- tó, valóságlföldieritő alkőtás fontosságát, állapokat kell raknunk, egy kisebbségi soriba taszított nemzettest népi ősforrásokból táplálkozó kultúráját. Ezt a kereső, elszigetelt munkát végezték az ilrók éveken át, irodalmi vállalkozása iík tragikus részvétlenséggel küzdöttek s csak néhány író és költő tudott feltörni országos Sikerig, folyóirataink viszont nem tudtak egyetemes, átfogó orgánumokká fejlődni, hanem hosszabb-rövidebb küzdés után el1— Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszukéinál igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“-keserüvizet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magában. A „Ferenc József"-keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. idéztük — Váznynak csak „ideiglenes segit- siég“-ér© számított, amikor a Matica egyik legfontosabb osztályát rábízták, de most, hogy Skmltéty szerint Vázny „ideje betelt", a cseh lapok hálál!amságíról írnak- És a május 12.-iki események ebben a relációban is nóvumot jelentenek, amikor a szlovákok rezignálnak egy cseh nyelvész munkásságára, mert hiszen a meztelen valóság az, hogy 1918 óta föiserdülit Prágában 'és Pozsonyban egy szlovák filológus-generáció, amely megvetett lábbal áll most a szlovák pamtfheon kapujában. S noha a politikában és sajtóban az uj szlovák nemzedéknek hangos szóval követelnek helyet, most történt először — és ebben van a másik nóvum — hogy a szlovák nemzet szellemi elitje késztetett elmenni valakit egy posztról, amelyet 1918- ban Testvériesen rábíztak saját gyermekük hiányában mindaddigra, amíg ez a gyermek megszületik és felnő. Nem szeparáltisztikus puccs volt ez, csak imjuri.a történt azon a csehszlovák eszmén, amelyet Prága és Pozsony a maga módján akar megvalósítani s amelyet Márton és Rózsahegy másképpen értelmez. Ha a két felfogás nem állana oly messze egymástól, ha Prága nem maga ellen irányuló merényletnek venné a mártani önvédelmet s szlo- venszkóii ügyvivői nem vonnának le mindjárt messzemenő következtetéseket: csak pukkant volna egyet és nem hangzott volna oly messzire a mártani moasárlöVés. sorvadtak. Az írók több kísérletet tettek az összefogásra, a ikollektiiv munkára, vállalkozásaik a közös akarat hiányában csak keretek maradlak átütő erő és tartalom nélkül. Az utolsó két év azonban már a szerves irodalmi étet korszakának tekinthető s ezt a koriszakfordulót kétségkívül annak az ösz- szefogó, kollektív szelemnek tulajdoníthatjuk, melyet az irók rendszeres komifenemciái, a Szentiivá,ni Kúria tanácskozásai, ezen tanácskozások. magvetői vezetitek he. Szent- Ivány József vendégszeretete tette lehetővé klót év előtt azt, hogy az irók országos konferenciára gyűlhettek össze, meghányták- vetették az irodalmi élet fölpeasdléséihez szükséges tennivalókat, leszegeaték azokat a föltételeiket, melyeket az írók az irodalom tehetős barátaitól és pártfogóitól a nemzet nevében kérnek, az irodalompártolók erre az Írástudók segítségére siettek, fejedelmi pályázatok alapítása következett, ezzel párhuzamosan országos jellegű folyóiratok indítására történtek 1’épéSek, az írók társulásának két fontos kísérletét is látjuk s megvan a régi vágyunk: a központi folyóirat. Az első Szentiváni Kúria az irók összehozását, a második az irók és az irodalom- táimogatók egymásratallálását dokumentálta s már most látható, hogy Szent-Ivány nemes kezdeményezése a szilovenszkói magyar irodalom szervezéséinek eddig a leg- pozitiiivebb, lég termékenyítőbb, legeredményesebb jelenségé voltNagy örömmel értesültünk arról, hogy Szeht-Jvány József képviselő ezidón is ösz- sae alkarja hozni vendégszerető, ősi házában, Liptószentivánon, a sZlovenszkói magyar irodalom munkásait és barátait. Ez a harmadik Kúria egy ujjalbíb fejlődési szakaszt fog jelenteni, ez alkalommal kerül ugyanis országos jellegű megszervezésre az irodalmi ösztöndíjak kezelésének és kiosztásának kérdése s ez alkalommal fogják az első pályadijlusztrum eredményeit mérlegre tenni és a pályadij.akat kiosztani. Ez az esemény egyaránt érdekli az Írókat és az irodalom minden jóakaróját s ezért fölkerestük Szent-Iványt, hogy fölvilágosi- tást kérjünk tőle a harmadik Szentiváni Kúriával kapcsolatiban kiosztásra kerülő, tavaly kiirt 75.000 korona értékű 29 pályadij sorsáról. Szent-Ivány erre vonatkozólag a következőket mondta: Kikből fog álfáit! a kuratórium! — Én az irodalmi pályádiiák összegyűjtésével és kezelésével — mondotta Szent-Ivány — eddig egyáltalán nem foglalkoztam, csupán őszinte örömmel kisértem ezt a munkát és eredményét s amikor ezt tvaly a Kúria ülésén bejelentették, meleg érzésekkel vettem tudomásul. Tekintettel azonban arra, hogy Csáky Mihály, aki a pályadijak kuratóriumának elnökeként voiHt kiszemelve, ettől a közéleti akciótól érthető és fontos okokból őszinte sajnálatunkra egyelőre távoltartja magát, a pályadijaknak tulajdonképpen nem volt gazdájuk. Ez az oka, hogy fölvettem az érintkezést a pályadijak gyűjtői, egyes adományozói és az erre vonatkozó okiratok kezelőivel s ezeknek beiüeegezésével és kívánságára mint a Kúria összehívója, a kuratórium megalakítására vállalkoztam. — A kuratórium tagjainak megválasztása kérdésében az eddigi előmunkálatok és határozottan lefektetett irányelvek vezettek, mert az adományozók legnagyobb része a tekintetben is nyilatkozott, hogy kire bízza a pályadij kiadását és általában kezelését. És ezeknek az irányelveknek a szigorú megtartásához alkalmazkodtam, amikor szervezeteinket és testületeinket a kiküldésre felszólította més bár tudom, hogy ilyen kérdésben mindenkit kielégítő megoldás nem lehetséges, mégis úgy gondolom, hogy a kuratórium- beli munkának részese lesz minden olyan érdekeltség, amely országos és átfogó jelentőséggel bir és egyben az adományozóik és gyűjtők kívánságai is teljesítve lesznek. Mire fog terjedni a kuratórium működése? Ezután megkérdeztük, hogy véleménye szerint milyen munka vár a kuratóriumra. Ilyen időben vágy Tppl tablettákat, Hülési betegségek eilen megbízható, Fölerakat a ÖSR. számára: Braunéra Apotheke MZumweiöenLöwen“,Prahall,Pfikopy 12. — Véleményem szerint — felelte Szent- Ivány — a kuratóriumnak a pályadijak kezelésében és a pályaművek elbirálában egyrészt a legnagyobb rigorózitással kelül eljárnia, másrészt meg kell védenie az irodalom tisztságát és senkivel szemben nem szabad kegyeket gyakorolni. Sajnos, hogy a pályázatok nagy része eddig eredménytelen, miután pedig a beadási határidő lejárt, a kuratóriumnak első feladata az vofllna, hogy az adományozókkal egyetértésben a pályázatok nélkül maradt dijak újabb kiírásának kérdését is rendezze. — Nagyon hálás volnék, Ina jószándéku munkámat a magyar közvélemény és külő- nősen a magyar irodalmárok és irodalombarátok a jóhiszemű kritika szemüvegén néznék. Mely testietek delegálttal! tagokat a kuratóriumba Szent-Ivány nyilatkozatájval kapcsolatiban módunkban van jelenteni azt is, hogy az idei Szentiváni Kúria junius 22-éré és 23-ára van tervezve, s junius 24-én ül össze a pályadijak kuratóriuma. A pályadijak kuratóriumaiba tudomásunk szerint kiüt/ur testületetek, illetve kulturté- neződink valószinüLeg a következő kulcs szerint lesznek képviselve: Két tagot delegál a Szlovén® zk ói Magyar Közművelődési Egyesület, kettőt a Prágai Magyar Hirlüap szerkesztősége, kettőt a Kazinczy Könykiadó Szövetkezet, egyet a Kazinczy Társaság, kettőt a Szentiváni Kúria, két taggal lesz képviselve a főiskolás ifjúság s tagja lesz a kuratóriumnak Tarján időn. a P. M. H. vezérigazgatója, úgyhogy a kuratórium kb. 12 tagból fog állani. Ezekből az előkészületekből előrelátható, hogy a Szentiváni Kúria ezidei, harmadik összejövetele jelentőség dolgában tel fogja szárnyalni az első kettőt (dj.) I magya? felsSiiéz elfogad* a az ezsorafSrvéiiyiavaslatet Budapest, május 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A felsőház ma általánosságban és részleteiben is elfogadta a hitelsértésről szóló törvényjavaslatot és az uzsoratörvényjavaslatot. A vita során Zsitvay Tibor igazságügyminiszter is fölszólalt, aki rámutatott arra, 'hogy Trianon óta gazdasági és politikai válság sújtja Magyarországot s élet-halálküzdelmet kell folytatnia. E javaslat az erkölcs és igazság iránti tisztelettel az uzsora féktelenségének akar gátat vetni. A eseti néppárt tüfatel Dérer önkényes lözépiskelti tantervreformja ellen Prága, május 21. Dérer iskolaügyi miniszter 'középiskolai reformja egyre élesebb ellenzésre talál a képviselőiház kulturális bizottságában. A legutóbbi bizottsági ülésen Roudnicky cseh néppárti képviselő tiltakozott az ellen, hogy még mielőtt a bizottság a- reformtervetet letárgyalta volna, a minisztérium máris kiadta rendeletét a reform végrehajtására. Ismételten hangsúlyozta Roudnicky, hogy a cseh néppárt sohasem adta hozzájárulását ahhoz, hogy a gimnázium első és második osztályának tantervéből töröljék a latin nyelvet. Ehhez a. jövőben sem fog hozzájárulni és követeli, hogy az egész középiskolai reform kérdését törvénnyel intézzék el, s addigra is ragaszkodik a miniszteri rendelet visszavonásához, vagy pedig a parlament elé való terjesztéséhez. i