Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-19 / 114. (2927.) szám

/ 2 1982 májn* 19, cggtSrttfe. A német paraszt útja Hitlerhez Hogy akarják a nemzeti szocialisták az agrárkérdést meg­oldani? — Kik szavaztak Hitlerre? — „Aufstand des Volkes“ — A PMH berlini munkatársától — Berlin, május hó. Két év óta, mióta a hitlerizmus Németor­szágiban egyre-mkább előretör és egyre na­gyobb mértékben kezdi elfoglalni a pozíció­kat a birodalmi politikában és az egyes né­met államokban, igen sokan találgatták már azt a kérdést, hogy tulajdonképpen kikből áll a Hitler tábora, milyen .társadalmi, vagyoni és hivatásbeli osztályokból kerül ki az a 12— 15 millió ember, aki nemzeti szocialistának vallja magát és a baloldal minden újabb és újabb meglepetése dacára ki is tart az esz­me mellett. Sajnos, a német fasizmus problé­májával idáig úgyszólván senki sem foglalko­zott objektív módon, a nemzeti szocialista mozgalomnak csak hivei és gyűlölői vannak, s igy nagy fenntartással szabad csak fogadni mindazt, amit róluk és felőlük, lényegükről és céljaikról hallunk, vagy olvasunk. A hitle­ri zmus felületes szemlélete persze elsősor­ban külföldön van elterjedve, itt Németor­szágban ma már százszámra jelennek meg a róla szóló könyvek, amelyek között bizony nem egy sok félreértést eloszlató, sőt értékes munka is található. Akik azonban a Hitier-mozgalom felöl kül­földön ítélkezni szoktak, azoknak rendsze­rint sejtelmük sincs annak gyökereiről és eszméiről és igy azután nem csodálkozha­tunk azon, hogy az olvasó néha teljesen értetlenül áll az eseményekkel szemben, melyek Németországban történnek. A külföldi jólértosült könyvirókés zsurnalisz­ták bizony még ma is a iegképtelenehb dol­gokat Írják néha a nemzeti szocialista mozga­lomról. Hogy Hitlert csak a munkanélküliek követik, a német nép éretlen snhancai, azok tömegek, amelyeknek mindegy, hogy ma a harmadik internacionálé, vagy a fasizmus •hívei: ezt Írják még ma is a szakértők, akik persze rendszerint nem élnek itt Németor­szágban, eleven hitleristát még nem láttak és egyetlen hitderizmusról szóló könyvet sem ol­vastak végig. Pedig ma már a nemzeti szocia­lizmus körül annyira kitisztult a helyzet, hogy a nemrég lefolyt nagy választások után már úgyszólván egész világosan láthatjuk, hogy kik állanak a német népvezér mögött. A választási statisztikák vidékenként mutat­ják meg a szavazatok megoszlását, könnyű •í telhát megállapítani, hogy milyen öszetételü lakosság sorakozott Hitler zászlója mögé. Nem kell túlságosan belemélydemi ezekbe" a választási statisztikákba, hogy észrevegyük: az ipari munkásságnak körülbelül egyhar- niada nemzeti szocialista (inig a másik kétharmad szó cilái d emokrata és kommu­nista), a kisiparosságnak, kiskereskedők tömegeinek, az alsó középosztálynak leg­alább a fele Hittlier-követö, az uj generá­ciónak és a parasztságnak pedig közel háromnegyedrésze kimondottan a nemzeti szocialista párt hívének vallja magát. A pa­rasztság tehát az az óriási tábor, ahonnan Hitler híveinek döntő súllyal számbajövő zsázezrcit és millióit veszi, az a tábor, amel’Jy szinte érthetetlen módon és váratla­nul állott ki a nemzeti és szociális eszme mellé. Míg a délnémetországi katolikus parasztság túlnyomó többségében a bajor néppártot, il­letve a centrumot támogatja, addig úgyszól­ván az egész protestáns parasztság Hitlerre vagy a német nemzetiekre szavazott, még pö dig egyre nagyobb mértékben az előbbire. HiSlaráfc még csak ezután foglak megszervezni a parasztságot Az elnökválasztás és a legutóbbi Landtag- választások valóban egész világosan bizonyít­ják, hogy az egész birodalomban elsősorban az agrár-vidékek lakossága csatlakozott tömegesen a nemzeti szocialis­ta táborhoz. A parasztság eme állásfoglalásának már sok helyütt meg is van a maga pozitív eredmé­nye. Németország négy államában (Braun- stíhweig, Württemberg, Mecklenburg-Strelitz, Anhalt) máris nemzeti szocialista uralom van, Hessenben és Türingiában túlnyomó többségben vannak a nácik, Poroszország mezőgazdasági vidékei, a keleti határszélek, valamint az északi tartományok, pedig mind- megannyi fellegvárai a Hitler-rpozgalómnak. Kétségtelen tehát, hogy a nemzeti szocializmus győzelmét a német parasztság állásfoglalása döntötte el — és ezt a tényt tudomásul kell vennie minden­kinek, aki agrár-kérdésekkel foglalkozik, vagy parasztíömegekke! akar politikát csi­nálni. A mai nemet birodalom lakosságának ugyan körülbelül csak egynegyed részét teszi a mezőgazdasági elem, de a német paraszt­ság igy is mindig döntő faktor volt és lesz a politikai életben. Valamikor Bismarck ie csak ugv tudott a német parasztsággal poli­tikát csinálni, hogy időnként felváltva hol ipá­éi, hol mezőgazdasági kurzust iktatott be kor­mányzásának programpontjai közé: a pa­rasztság az ipari Németországban is az egyik legnagyobb politikai tábort és, ami nagyon fontos: az egyik legbiztosabb politikai tábort je­lenti. Hogy történt tehát, hogy ez a milliókat számláló hatalmas társadalmi osztály elindult a horogkereszt után és mi van emögött a nagyarányú paraszt mozgalom mögött? Az 8$zt5nrcf®zgdiom ügy látszik, a történelemben és a politiká­ban vannak dolgok, amelyeket egyáltalában nem lehet megmagyarázni — és ilyen a né­met parasztság politikai megmozdulása is. Wilhelm S taipel, a nagy tehetségű jobboldali publicista igen érdekesen Írja le egyik ta­nulmányában, hogy a hitlerizmus tulajdon­képpen nem más, mint egy megmagyarázha­tatlan, hatalmas arányú ösztönmozgalom. 1930 szeptemberében például kimutathatóan olyan falvak, kisvárosok és kerületek sza­vaztak Hitler pártjára a Reichstag-válasz­táson, ahol a nép sohasem hallott egyetlen­egy nemzeti szocialista agitátort, sohasem olvasott egyetlenegy hitlerista röpcédu­lát, nem is beszélve hitlerista újságokról, ame­lyek akkor még alig voltak. A nép egysze­rűen Hitlerre szavazott, ösztöneinél fogtva Budapest, május 18- (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Tegnap este Bu­dapest főváros 400 terítékes bankettet adott a Pen Clubok világkongresszusán résztvevő irók tiszteletére. A Gellért-szállóban lefolyt banketten a főváros részéről Ripka főpol­gármester köszöntötte a vendégeket. Roda-Koda, a közismert osztrák humoris­ta, köszönte meg a hagyományos magyar vendégszeretetet. Ezután Jules Romains francia általános taps és éljenzés közepet­te emlékezett meg Magyarország kata­sztrófájáról. Tudta, hogy szerencsétlenség érte az országot — mondotta — de hogy ilyen óriási mértékű a katasztrófa, azt nem is gondolta. Tudja azt is, hogy Ma­gyarországot érte a legérd eui tel emebbü 1 ez a háborús csapás, mert Magyarország évszázadokon keresztül a nyugati világ védőbástyája volt a keleti barbár és vad erőkkel szemben. Végül megköszönte a magyar főváros szives fogadtatását, amit a Pen Club tagjai nem fognak elfelejteni. A magyar irók nevében Márkus Miksa, a magyar újságírók egyesü­letének elnöke mondott üdvözlő beszédet. A Pen Clubok kongresszusának szerdai második ülésén azt a kérdést vitatták meg, hogyan lehetne a békének szolgálatot tenni a politika kikapcsolásával. Félix Salten kijelentette, hogy a Pen Club kongresszusának résztvevői őszinte rokon érzéssel vannak a magyar nép és Magyarország sorsa iránt, csodálják azt a lelki erőt, amellyel nehéz sorsát viseli és elismeréssel adózik a magyar tehetségek­nek. A Pen Club válaszúton van, most dől el, hogy a régi vagy uj irányban dolgozzék-© tovább. Minden országban a Pen Clubnak kell a szellemi vezetést átvenni. A legerő­sebb szellemi harcot kell felvenni a kultur- világ bestiái ellen. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a végrehajtó bizottság három nap alatt dolgozza ki ennek a szelle­mi harcnak a célját és útját. Ernst Toller •német delegátus hangsúlyoz­ta, hogy a szellem munkásainak helyzete .megrendült, a szellemi szabadságot sok or­szágban megint lábbal tiporják. Minden or­szágban üldözik az írókat, betiltják köny­veiket- Ezután listát olvasott fel a Németor­szágban, Angliában, Franciaországban és Olaszországban állítólag bebörtönzött Írók­ról. (Felkiáltások: Beszéljen Szovjetoroszor- szágról, mi van ott?) Az elnök figyelmez­teti, hogy ne részletezzen, mire többen azt a nemzeti szocializmus követőjévé vált; való­ban valami olyasmi történt tehát, aminek nem lehet a mélyére látni, amit nem lehet •befolyásolni. Ez a megmozdulás valóban az volt, amint a Hitier-táibor mondja: „ein Aufstand des Volke®“. A német pa­rasztság kelt föl 1980 szeptemberében a szociáldemokrata osztálypolitika etilen, a marxista tábor világnézeti elvei ellen, az a parasztság, amelyet 1918 óta sohasem kér­deztek meg, hogy mit akar, amely nem vett részt a forradalomban és amely ettől a forra­dalomtól semmit sem kapott. Ez a fordulat annakidején elsősorban Hitlereket lepte meg és igy mindössze két esztendeje annak, hogy a nemzeti szocialisták behatóan foglalkoznak a parasztság ügyeivel. Hitlereknek tulajdonképpen még ma is csak a városokban vannak szervezetei, mai értelemben vett mezőgazdasági program­jukat csak 1980-ban proklam álfák — a parasztság tehát előlegezte a bizalmat Hitlernek. A nemzeti szocialista vezérek tulajdonkép­pen a német parasztságot még csak ezután fogják megszervezni és eszméik számára meghódítani. Mondanunk sem kell, hogy a történtek után ez már nem lesz túlságosan nehéz dolog, vi­szont ha ez a szervezés sikerülni fog nekik, akkor lehet, hogy a hitleri,zmus a parasztság­ban olyan biztos táborra fog szert tenni, amely hosszú időkre biztosítani fogja erejét. Az ut az autariliia felé Hitler a parasztságra támaszkodik, nem csoda, ha nagyarányú mezőgazdasági pro­kiáltják feléje, hogy csak folytassa. Toller ezután arról beszélt, hogy a politika meg­akadályozza az iiök politikamentes munká­jút. i . i ; Utána a kongresszus első magyar szóno­ka, Illyés Gyulá, az ifjú magyar irodalom Prága, május 18. A cseh agrárpárt végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. A miniszterelnök és a pártminiszterek referátuma után többórás vita folyt, ma jó elhatározták ,illetőleg felhívták a pártminisztereket, hogy a végrehajtóbizottság ja­nuári határozatait ujiból minden erejükkel kép­viseljék. E követelésekhez tartozik a kötött lakás- gazdálkodás megszüntetése és a termés piacának biztosítása. A képviselőház mezőgazdasági bizottsága a szesz- törvényjavaslatot már letárgyalta, csupán a kontin­gens elosztására vonatkozólag folytat koaliciós tár­gyalásokat. Nyitva marad még ez ár kérdése, mert a cseh szociáldemokraták a pénzügyminisztertől azt a kötelező nyilatkozatot kérték, hogy a kevert ben­zinnek az ára nem lehet több 2.60 koronánál. A politikai miniszterek folytatták ma a munka- programra vonatkozó tárgyalásaikat é« most már nem tartják kizártnak, hogy Udrzsal miniszterel­nök pénteken expozét mond a pénzügyi tervről és a gazdasági helyzetről. A pénzügyi tervvel kapcso­latban a Lidové Noviny azt Írja, hogy a rendkívüli kiadások legnagyobb tételét a mun­kanélküli segély képezi, aanig az tavaly 460 mil­lió koronát tett ki, addig ez évbon 600 millió ko­ronára becsülik. A második probléma az állami bevételek csökke­nése. A pénzügynwuisztc r«igy félnűlliárddal kevesebb jövedelemre számit, mint amennyit a költségvetés­ben előirányzott, A költségvetés keretében nin­csen fedezve a tanitók fizetése, illetve csupán 800 millió korona van ertre a célra, holott a taniték fizetése 1200 milliót tesz ki. Az államvasutak de­ficitjének fedezetére újabb 200 millió koronát ke­resnek. Ennek a többletkiadásnak a felét különböző, a par­lament óhal már jóváhagyott uj adótörvényekkel fedezik. A forgalmi és fény űzési adó emelése 350 g, ram ja van. A Németországban letyő agrár államokat © program fenyegető befutásából legetsősarha.n mindenesetre az érdekelheti, hogy a hitlerista program a Heg nyíltabban akar rálépni a* autarhia útjára. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy Hitlerék tulajdonképpen csak az eddigi né­met kormányok programját folytatják akkor, amikor óriási arányú protekcionizmust akarnak bevezetni a német mezőgazdaság védelmére. A háború utáni Németország vámszerződésekkel kötötte meg a külföldi be­hozatal kezét (1925hDen eltiltották az élőmar- ha, 19274ben a sertések behozatalát, 1080-tban pedig hatalmas mértékben fölemelték a ga- bonaivámokat). — nem lehet csodálkozni te­hát rajta, hogy a radikális hitlerizmus ezek után nyíltan kimondja, hogy a külföldi behozatal mértékét minden szer­ződésre való tekintet nélkül államilag fog­ják szabályozni. Azt ma már mindenki tudja, hogy a hitle­rizmus autarhiára törekszik, de meg kell állapítani, hogy a köztársasági Németország fönnállása óta autarhiára törekszik minden német kormány és minden német irányzat is. Hogy azután ezt az autarháát végre lehet-e hajtani vagy sem, az természetesen más kér­dés és mi semmiesetre sem hisszük, hogy Né­metország bármiképp is tudja majd a jövő­jét biztosítani az európai agrárállamokkal való megegyezés nélkül. Ezek azonban igen ködös és távoli kérdéseik Makkai János. nevében a sajtószabadság korlátozásáról be­szélt és javaslatot nyújtott be, amely szerint a kongresszus tiltakozik az egész világon a sajtószabadság minden megsértése ellen. Ezután izgatott hangulatban Marin etti olasz delegátus kezdett beszélni. millió, a jövedelmi pótadó 200 millió, a fölemelt gyufa?dó 30 millió, a dohány áremelése 100 millió többletbevételt ígér. Ehhez hozzájárul a karácsonyi remuneráciő csökkentésének 150 milliós összege é« a költségvetés keretén belül 100 millió koronás törlesztés, összesen 930 millió koronát jelent, úgy­hogy körülbelül még 770 milliós fedezetet kell elő­teremteni. A terv szerint ezt az összeget a követ­kező uj intézkedésekkel akarják előteremteni: 100 milliót a fölemelt söradóból, 100 milliót a fölemelt élesztőadóból, 100 milliót az autobusz- forgalom megadóztatásából, 50 milliót a százezer koronánál magasabb jövedelmek újabb megadóz­tatásából, a munkaadók hozájárulása a munka- nélküli alaphoz 100 millió. Ha az állami alkalma­zottak karácsonyi remuneráció.ját teljesen törlik, ugy ez újabb 120 millió koronát jelent. Fedezet­lenül maradna tehát még 2CÖ millió korona, ame­lyet a bankok által fölajánlott folyószámila-köl- csönnel lehet kiegyenlíteni. A oseh nemzeti szocialista párt parlamenti klubjának tegnapi illésén Franké postaügyi mi­niszter a pénzügyi tervvel foglalkozva, a fentieken kivüil megemlítette még azt ie, hogy a kormány egy belföldi beruházási kölcsön kiírá­sára is gondol, továbbá tárgyalásokat folytat az o xporth i tel megh ossza ,bbi tás ár ó 1. Zeminova asszony a nemzeti szocialista párt par­lamenti klubjának ülésén Gorgulov esetével kap­csolatban az állam közrendije ée biztonsága érde­kében követelte az erélyes fellépést ugy n jobb-, mint a baloldali államfelforgató elemek ellen, vagyis azt kívánja, hogy a fasiszta, a kommunista és a német nemzeti szocialista érzelmű alkalmazot­takat bocsássák el az állami szolgálatából, továbbá ne támogassa a kormány azokat az emigránsokat, akik az állomtól élvezett vendégjoggal visszaélnek. A klub ilyen értelemben fog a kormánynál is el­járni Á világirodalom nagyjai rokonszenvüket s részvétüket nyilvánítják a tragikus sorsú magyarság iránt Koda Roda, Jules Romains és Félix Salten megnyilatkozása a Pen Clubok budapesti világ- kongresszusa kapcsán — A kongresszus szerdai ülése Még 770 milliós fedezetet kell a kormánynak előteremtenie Adóemelésekből áll a kormány pénzügyi terve - Teljesen eltörlik az állami tisztviselők 13. bav fizetésé!? - Utirzal pénteken terjeszti be a parlamentnek a kormány pénzügyi tervét - A cseh nemzeti szocialisták az emigránsok ellen r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents