Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-06 / 79. (2892.) szám

^m:c^^v>agyarhiriaAk

JÍÖ2 Április 6,

asearda.

. lSpoimn

Sorozatos csehszlovák győzelemmel

helejeződött a zsidó olimpiász

Csehszlovákia a tenniszbajnokság győztese Sikerek az uszószámohban

Tel Awiw, Április 5. Tegnap befejezést nyert u első zsidó olimptósz. A* utolsó napon a tennis*rsapatbajnokságot és as uszószámokat bonyolították ie. amelyek a csehszlovák résztvevők általános sikereit hozták. Mimi. intór tegnapi ©zármraikibatn — rövid távirati jeliemit csibén — iközölltük, a Haifáiban megtartott iiezóvereeoiyeai a 100 méteres sisaibaidu- raá'ftbcm a pozsonyi Stéimer Pál kitömő eredinéiny- nviel, egyéni és cseihseteváik mkorddaíl 1:00.8 perc állal# 'le# első. Az eredmény annál is imlkább figye- i'.rini'nem'éli'.ó, ment azt temigeirvizbem éribe él a párisi BiirópaHbaijttckságak ófia egyre fejlődő pozsonyi nszőbaijmck. Ugyancsak resp'ekit'ábüHs eredményt ciit ét a 100 rcféteres hátuszásban a brilnni Hay 1:13.8 alatt, miig az ugyancsak brünni Wilheim a 200 méteres mellúszásban 8:08 alattit győző# a prágai Tiagiibor két úszója: Kothn és Pofládc előtt. — Os'Pihsz’iováiltia mindkét elhatfiótiát megnyerte. A 3X100 méteres vegyes-stafétában 3:47.2, a 4X200 méteres szabadstilusu stafétában pedig 11:22 alatt győztek Ausztria teamjei előtt, Az osztrákok a női

eoáanc&iban ■vitéakodtbek. Friti Lőwy a 100 méterem 1:18, e 900 méteren 4 :30l8 adott győzött. Hede Bienenfeld a 200 méteres mellúszást nyerte 3:28 perccel. — Az 1500 méteres férfi távusBásibam j Guth (Béos) győzött 28:565 ailláit a prágai Polakov eilőtit. — A 400 miét eres ezalbadaiezásit az amerikai Kraniter nyerte 5:86 adott Gnth és Polakov előtt.

A tenniszbajnokság döntőjében Csehszlovákia Lengyelországgal került szembe. Győzött a csehszlovák csapat 4:1 arányban. Az egyetlen pontot a kattowitzi Wittmann szerezte, aki Gottesmann dr.-t 6:0, 6:1, 6:1 arányban győzte le. Hecht László revansálta magát Wittmannon tavalyi kassai vereségéért, azonban erősem meg keltett küzdenie a 6:3, 4:6, 6:3, 0:1 arányú győzelemért, Hecht ezen- ikivüi Hicblinget 6:1, 6:3, 8:6 arányban győzte le. Hiebling Kleintól is kikopott 2:6, 3:6, 2:6 arányban. A párosban a Hecht—Klein pár a Wittmann— Hiebling kettőst 6:1, 6:2, 6:0 arányban késaíotte megadásra.

Nurml lellüggeszíése után

Helsingiors, április 5. Nurmi diszkvalifikációja, amelyről lapunk tegnapi számában beszámoltunk, Finnországban nagy felhábordást keltett. Az eset szenvedő hőse, Nurmi éppen tegnap utazott el szülővárosába, Abóba, amely a világ legjobb futóját díszpolgárává választotta. Teljesen elzárkózott a sajtó elől és elutazása előtt csupán ezt a iakoni- kus kijelentést tette: „Fütyülök az egész ügyre, én már életemben eleget futottam!14 Ezzel szemben Nurmi képviselője kijelentette, hogy nem Nurmi, hanem a sportvezérek a hibásak, ők vétettek az amatőr szabályok ellen és azokat kell felelősségre vonni. Erre nézve elegendő bizonyítéka van, úgyhogy éppen azok, akik az amatőr szabályokra őrködni kötelesek, a bűnösek.

A finn sportkörökben nagy érdeklődéssel várják az IAAF által beígérj; anyagot, amelynek alapján Nurmi felfüggesztése történt,

Barna nyerte Magyarország asztali-tennisz bajnokságát

Budapest, áprüfa 5. (Saefkeeertőségrüiik távirati

íetenitése.) Tegnap befejezték Magyarország asztali- teenisz bajnokságát. Győzött Barna (MTK) m asztaM-tenniisz világbajnoka Szabados eílőtit. Harmadikok: Dávid (BSE) és Kolár (Prága) tettek. Dávid

a brünini Lau tér bakot verte meg a® eiTődönitőbeai 12:21, 21:15, 18:12 arányban, Kolár az ellő döntőben a bécsi Liebstert verte mag.. A középdöntőben Sza bádog Kollárt 21:16/16/16 arányban győzte le. — A férfipárosbam Barna—Szabados győztek a Fíuss- mann—Liebster bácsi pár előtt. Harmadikok: Bo- ross—Lovászy és Kohn (Béös) —Lauterbach lettek. A vegyespáros bajnokai Barna és Sípos Annus lelteik.

Magyarország és Ausztria meccse 9:0 arányban

végződött g magyarck javára,

Szioveaiszkói eredmények

LOSONC. LAFC—Apátfalusi SC 8:0 (4:0). Nagyarányú győzelemmel kezdte meg a LAFC a bajnoki méirílcŐKéöeit. A mérkőzés feliázoit pályán folyt lie. A LAFC mindvégig uralta a mezőnyt és biztosan győzött a keveset veszélyeztető ASC csapata ellen. A játék szépségén éli a rovására ment, a rossz tailaij s csak ez oikczJla, hogy a giólaráuy nem telt miég nagyobb. A gólokat Molnár (4), Painagi (3) és-Kostyál lőtték, A mezőny itegjolbb emíbeire az agilis Raliniss vélt s vele együtt a LAFC haflifsera tűnt ki. A mérkőzést Milhők (Fittek) faíbálManiul vezetite.

RÍM ASZÓMAT: EME—RPOS 6:1 (2:1). A be 'bajnoki derby a munkáé ceeipat nem várt győzelmével végződött. Félázott talajom, a jobbam doflgioaó és állóképesebb RME érvényesült. Rögtön a kezdetkor a RME vezetéshez jnf. 10 percre rá a RPOS van frontiban és Durda Etemér veszállyes helyzetben kiegyeaniit. A rárohanő RME-kapus azonban jébblábára vetette magát oiy erővel, hogy Durda súlyos lábszártörést szenvedett. Azonnal kórházba fizáililtották. A sajnálatos incidens után a játék elvadult tempóban folytatódott. A vad iramhoz nem szokat RPOS -legénység teljesen elvesztette ez uraimat a labda födött, úgyhogy a RME egymásután érd ed góljait A meccs sorsát Durda balesete döntötte ed, amennyiben emiatt társad deprimáltán játszottak. Ennek dacára az eredmény nem felel meg ez erőviszonyoknak. A meccset Koronczy nagyolci bíró objekttive vezette. A RPOS vereségével a közép-kerület 'bajnoksága a LAFC és az Ipolysági FC párharcává zsugorodott öesze.

RME II.—RPOS II. 5:0. Riirő: Jedlinek Lásziő.

IPOLYSÁG: IFC—Slavia Besztercebánya 4:2

(1:1). Barátságos. Biiró: Kállai Erős iramú mérkőzés, mely a helyi csapat megérdemelt győzelmével végződött. A vendégcsapat gyenge játékával csalódást kelte# és ezt főleg halisorának széteső játéka okozta. A helyi csapat legjobb része a csatársor vollt, de különösen Dánosuk kiemelkedő oeniterjáJtéha emiütiésre mélő. Az I. félidő 12. percében Weiez szerzi meg az IFC-nek a vezetésit 11- ből, majd a 40. percben. S testálj" egyeniliit. A második félidő 6. percében Gyuriosek 30 méteres bombájával isimét megszerzi a vezetést a helyi csapatnak. — A 13. percben Stestny 11-iből ismét egyeinlilt. Végül a 15, percben Hailász és a 19. percben Gyúrásé góljai beáliliitjlák a végeredményt.

HUSZT. Ungvári MTE—SK Huszt 1:1 (0:0). A szombati bajnoki meccstől fáradt és lartalélikal Epékéit ungvári csapat nem bírt a jőkiépességii vidéki egylettel. Huszt legjobb embere G ruméi hátvéd volt. A veaetőgólt a husziták részére Apagyai szered meg 11-estoől, amit Homyák egyenlített ki Birő: Vogel (Húsért).

HANDLOVA. SK—Slavia, Turócszentmárton 2:1 (1:0). Barátságos. 700 néző. A vendégcsapat technikáját az otthoniak telkes játékkal etteinsulyozták. Az SK előző mécséinél jobb volt.

ZÓLYOM. ZTK—Slavia, Losonc 3:1. Barátságos mérkőzés.

SZENC. Meteor—Pozsonyi MTK 3:0 (1:0). A pozsonyi csapalt gyönge vdllfc. Bíró: Magyart.

PÁRKÁNY. Párkányi TE—Szenei TK 2:2 (1:0).

II. oszt. bajnoki. A szélitől támogatott Szenei TK jobb volt, PTE csak önfeláldozó védekezéssel 'tud e0l!emíbáól®nii a Csűre által dirigált nagyszerű szenei csatároknak, sőt a 40. percben vezetéshez is jut Spártai révén. A második félidőben Szene két vitiláim- gólt rúg a párkányi kapuba amit a PTE csak nagy- nehezem tud kiegyenlíteni. Párkánynál jók voltak Tóth 111., fed nagyszerűen fogta Csányőlt, Kanossal, Utehel II., Bános', Krizsán és Filfka, Szénénél Poor II.; a mezőny legjobbja volt Csányo, Csizmazia I. ■és Dümiény. Birő: Varga, nagyszerűen vezette a mérkőzésit.

ÉRSEKÚJVÁR. Galántai SE—Érsekújvár! SE

2:2 (2:0). Bíró: Mülllér (Léva). Mint már tegnap rövidem jelentettük, az ÉSE váratlanul pontot adott ®9 t Deákas öofeiiiálidiözásaai] küzdő galántai csapató Bzemben, jótüehet <aa Háideckér I.-et és Janegát nél- kiüiiöaná bénytelem volt. Az ÉSE erős támadásává1 kezdődött a játék, de a 11. percben- az első gaiiámiai ierohanáe eredményeképpen Haádecker II. 20 méteres szép szabadrúgásból megszerzi a vezetőgólt.

Még magához sem térhető# az ÉSE a várattam góltól, egy peroem beiül kavarodás támadt az ÉSE kapuja etőtlt s végzetes védelmi hilba után Galáulft 2:0-ra vezetett. Az ideges ÉSE a félidő végéiig nem tudott magához térni Szünet után azonban mog- Beunimisitő fölénnyel a 11. pereiben Néder I. sza'bad- rugásét Krajcen fejeli a hálóba a Krajcsi éiies lövése szerzi meg a kiegyenlítő gólt. A 33. percben a birő ll-est ütött a GSE elten, de Néder I. a kapufának lövi a labdát, amelyből a győzelmet jelentő gólt érhette volna el A kétségbeesett ÉSEdieis eredménytelen volt. Galldmfánáil Baflog, Ferenczy, Gold- stedn és Mankó a legjobbak. Az ÉSE-nél Néder I., Laczkó, Krajcsi, Svidrony.

GALGÓC. Nagj-szomlbati Rapid—GSE 4:1 (0:1). A hazai csapat első félidőben dicséretes ellenállást fejte# ki, később azdnban a Rapid fölénye túlsúlyra jutott.

)( A Hungária vagy a Wackcr lese a csehsziovák válogatott szerda délutáni tréning-partnere, miután a bécsi WAC item‘ondat/t, A két említett csapattal folyó tárgyaláBok ma nyertek befejezést.

)( A budapesti Nemzeti Pozsonyban vendégszerepel vasárnap az SK Brntisilava eliten.

)( LAFC—Salgótarjáni SE 7:2. Asztalitiennisz. Mair másodizben győzőit a LAFC együttese a szépen fejlődő snligő'tairj'ámiak feltett. A küzd etem szép sportot hozott.

)( Délafrika uj tennisrtiajnoka Bertram lett, alrí a döntőben Robbinsont 2:6, 9:7, 9:7, 6:1 arányban győzte te. A női bajnokságot Mr&. Miller nyerte Mrs. Lowe előtt,

)( A Csehszlovák Lawn Tennisz Szövetség rend- kivüli közgyűlést tartott, amelyen Robetin elnök megemléíbeze# a CöLTA 25 éves jubileuméról. Az ülés tárgysorozatán lévő aiiapszabálymódo&ttásokat minden vita nélkül fogadták ©1. — A O&LTA hivatalosan közli, hogy Kozseluh Károly profi világbajnok reamaitőrizálása érdékében semminemű lépés nem történt, és ügy a világsajtónak ez a hire teljesen légből kapott.

)( Az osztrák bajnokságban a Vienina 26 ponttal vezet 16 játékból. 2. Rapid 25 pont, 17 meccs. 3. Ausztria 20 pont 16 meccs. 4. WAC 20 pont, 17

játék.

)( A budapesti II. olimpiai próba-vivóversenyen

Gerevich Aladár (MAC) győzött Pei&cbauer Attila nem vivőit., élte írben felltümést kettelit, hogy Gombos Sándor, a kétszeres Európa-bajnok már a selejtezőiben kieseit.

Ápolja szépségét-, ez legnagyobb kincse!.. Használjon naponta Mary-crémet, arca gyönyörű rózsás-fehér lesz. Szép- lök, májfoltok néhány nap alatt eltűnnek. A Mary- c r é m e hatása csodás. Vegyen garnitúrát, arca rövid időn belüli ámítóan bájos lesz!! Mindenütt kapható! Postán küldi: Dr. LAD. POLLÁK gyógyszerész, Piestany.

A

I _r» ml /.?/<!

m w

[ I W Á

I piüisaiáillslás Eényege

és iéleklaisi alapja

Bevezeti részlet a szerzi egy hosszabb tanulmányához

Huszt, április 5. Akármennyire is az ókortól veszi a pénz az eredetét s bár a pénzgazdálkodás manapság is megnyilvánuló egyes jelenségeit már a római élet úgynevezett fénykoraiban is föltaláljuk, mégis a<z a 19. és 20, század éleiéibe ideg/áldott gépezet csak egy s más vonatkozásaiban nyeri az ókortól az eredetét. Krisztus születése előtt kíb. másfél századdal már elharapózni látjuk azt a mozgalmat, amely manapság teljes erejében nyilatkozik meg s egész rendszert alkot a pénzkapitalizmus neve alatt, de ez csak elhatárolt, jobbára a vagyonosok életében megnyilatkozó jelenség maradt. A kereszténység, amely ideológiájával megteremtette a középkort Európában, hatalmas mesgyét állított a két korszak gazdasági életfolyamata közé és közbelépésével véget vetett a pénzgazdálkodás ez apró felvillamáisainak, hogy ha annak a kérdésnek az eldöntéséről van szó vájjon melyik korszak alkotta meg a pénzgazdálkodás rendszerét, egész nyugodtan megválaszolhatjuk, hogy ezt is, mint a találmányokat: az újkor.

A kapcsolatot természetesen elvitatni nem lehet, hiszen a művelődés tulajdonképpen (folytonos építést jelent és a modern tudás és kultúra a régi kultúra alapkövein nyugszik vagy legrosszabb esetben ez a nyersanyaga, mint Róma fényes épületeinek, amelyek az otromba latin épületek köveiből emelkedtek. Ehhez hasonlóan a modern pénzgazdálkodás csak tárgyi összefüggésben van a letűnt római pénzgazdálkodással, azaz csak nyersanyagát örökölte, a pénzt, amelyet jóllehet épp oly örökségképpen kapott más egyéb, főleg keleti népektől, ahonnan eredetileg kerültek elő a nemesfémekből vert érmék. Annyi azonban bizonyos, hogy a római pénzgazdálkodás jelenségei azonosak a modern pénzgazdálkodás egyes jelenségeivel, amely a változatlan emberi alaptermészetnek a következménye. Magának a pénznek a fogalma az ó- és középkorban azonban rendkívüli módon különbözik a pénz jelenlegi fogalmától Abban az időben a pénz egyszerűen anyag (kagyló, fém, nemes rém) volt, amely önmagában hordta értékét s mivel a gazdálkodásban csak egész csekély mértékben találjuk fel a társadalmo- sodő irányzatot, illetve a munkamegosztást, nem mutatkozik az értékmérőnek sem oly erős szüksége, mint az utóbbi évszázadokban, amikor a magángazdálkodások tevékenységeikben elspecial i záló dtak.

Ha definíciót akarnánk a pénzgazdálkodás fogalmára, akkor azt mondhatnánk, hogy a pénzgazdálkodás nem egyéb, mint a pénzzel való bánás lehetőségeinek a fölismerése és azok kihasználása, amely meghatározás világos lefektetése annak a különbségnek, mely a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyokat az egykoritól elválasztja. Egy rendszert a legjellemzőbb sajátságairól szoktak elnevezni és ahogy a „jelen" gazdasági életének legjellemzőbb tulajdonságai: a gépesítés, racionalizáció, munkamegosztás, a hitel és mindenek fölött a pénzforgalom tulsulybajutása, épp oly mértékben nélkülözték ezeket a sajátságokat a két megelőző évszázad kivételével a többi korok, több-kevesebb mértékben az individuális gazdálkodás módszerére szorulva.

A pénz az emberi értelem hajnalhasadása után született meg, de az az iv, amelyet leirt, eleinte nagyon alacsony Utat tett meg s csak egy párt évszázad óta szökkent a magasba. Anyaga és használati módja több-kevesebb mértékben állandóan váltakozik s lényegében a csere tárgy akt ól veszi eredetét. A bronz, vasrudak használatán keresztiül azonban lassacskán elvezet az arany és ezüst használatához, amely a modern érraerendszernek is az alap ja. Egyik anyagtól, fémtől a másikig való eljutás egy-egy kulturálioimást jelent a tökéletlenebbtől a tökéletesebbig, a nem nemes fémektől a nemes fémekig, amelyek nemcsak ritkaságukban, szépségükben, de tartósságukban is fölülmúlják amazokat, lassacskán egy hagyományos, a tárgyak iránt érzett szereteti nek a bázisát kiépítve, amely végül is a bizalomban jut kifejezésre.

Ez a materiális fejlődés, amely az anyagok felismerésével, egymáshoz való viszonyításával szemimelláthatóilag jelzi a maga útját, tehát egy bizonyos lelki alapfeltételnek a kikristályosodását vonta maga után a pénz további fejlődésére, de egyidejűleg olyan helyzet is állott elő, amelyből nem nyilvánvaló, hogy esztétikai* vagy gyakorlati (használható- sági) okok voltak az elsők, amelyek az illető tárgyak használatára ösztökélték az embert.

Annyi azonban bizonyos, hogy ez anyagok a cserekereskedelem korszakában csupán, mint szükségleti tárgyak bírnak értékkel és csak lassan közelednek a modern pénz fogalmához, de még akkor sem hordják önmagukban a mai pénz tulajdonságát: a szükséglet- összpontositás jellegét.

Az első fémpénzt forrásaink szerint körülbelül Krisztus ellőtt 600-ban verték Lidiában, de a bankjegy őse ennél sokkal régibb eredetű. Már Krisztus előtt 2000 évvel Babilóniában agyagláb lába Írott hi tel levéts zerü iratokat használtak az utasok, nevezetesen az ur- holdisten templomának szolgái, ha útra keltek és a fémpénz használatával egy időben terjed el a bőrpénz használata is. A pénzha- gyoimámy mintegy változatlan mederben folyik tovább évezredeken keresztül, melyet az anyagálba vetett bizalom ásott meg neki és csak a legutóbbi évszázadokban szenved némi változást, amelyből a figyelmes szem döntő átalakulásoknak az előjeleit olvashatja ki.

Már megállapitoltuk, hogy a pénz leglényegesebb kelléke a bizalom, amelynek következményeképpen kell tekinteni az egyes pénzként használt tárgyak fölértékelődését s ezért ezt az anyagba vetett bizalmat materiális bizalomnak nevezhetjük. Ez a jelenség a kultúra alacsonyabb fokának a jegye volt. A haladás előfeltétele: a társadalimosodás, azonban uj viszonyok közé emelte az emberiséget, amely fokozatosain több és töbib komplikációt teremtett az egyén életében. Az egyén csupán a természettől függő helyzetét bonyolultabbá tette ez a csoportosulás, ahol újabb feltételekkel és szabályokkal kellett számolnia, egyrészt jogokat föladva, másrészt jogokat kapva. Az élet gépezetébe azonban ezzel az óriási változással uj hajtóerő kapcsolódott bele. Az értelemnek, az intelligenciának hatalmas tere nyílott a működésre s az ember rövidebb-bosszabb léptekkel közeledett az élet lelhet ősegeinek a kiaknázásához, amely nemcsak abban fejeződött ki, hogy a létfenntartás feltételeit szilárdabb alapokra fektette, bizonyságát adva ennek alkotásaiban is, hanem ez a meglévő intelligencia visszahatva önmagára, az egyén állandó forr ad álomszerű átalakulását vonta maga után. A történelmet már úgy látjuk magunk előtt, minit materiális és szellemi együtthatók eredőjét és ha gyakran nagyon nehéz az események (sodrában a kettőnek a hatását különválasztani, előáll ez épp annak a hatásnak a nyomán, amelyet e két tényező folytonosan egymásra gyakorolva kifejleszt.

Nem érdektelen e pontnál kitérni a biológiára, amely szép példáit sorakoztatja fel a társadalimosodásnak a több sejtnek képében. A változatos sora a csoportosulásoknak valóban igazolja azt a feltevésünket, hogy a szorosabb sejttársadalmak magasabb értelmi nívót képviselnek az ingadozóbb, könnyen szétbomló csoportoknál, amellyel szemben talán igaz, hogy az ily társadalmaK egyedei önállóbbak az előbbiekkel szemben, de *- csakis alacsonyabb életnívójuk árán.

A felhozott példa talán világosabbá teszi előttünk a társadalmi fejlődés egész útját Kezdete: tömörülés, durva szabályok, de idők folyamán a társadalmi jogrend állandóan finomodik és a csoportosulás mindig nagyobb körre terjeszkedik kb amely tömegével, szabályaival és végrehajtó hatalmával a parancsoló szerepét veszi át az egyénnel szemben. Amikor tehát az állam, a társadalomnak eddig legfejlettebb formája, olyan eszközökhöz nyúl, vagy olyan műveleteket hajt végre, amely a társadalom bármely tagjának különben megengedheíet'len volna, vagy vállalkozása egyébként kudarcba fulladna: a tekintély hatalmával jár el. Ebbe a tekintélybe veteti bizalom adja meg a modern érmerendszernek is az aránylagos szilárdságát és egyáltalában ettől van 'függővé tóve egész élet ünk.

Párhuzamba állítva a 18., 19, és 20. század