Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-30 / 100. (2913.) szám

ranrs 19333 április 30, szombat. rPRACiAlV v OAfiVAR.- HI RüAI> Adómoratörliimot és adótörlésf sürgetett a szenátusban Füss? szer Füss? Kálmán beszéde a forgalmi adő emeléséről szőlő Javaslat vitájában Miért nem emelték a forgalmi adó helyett a söradót? Prága, április 29- Tegnapi számainkban je­lentettük, bogy a forgalmi adó emeléséről szóló javaslat tárgyalása során Fiissy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor hajtásos be­szédben kritizálta a kormány adópolitikáját. Közérdekű beszédéből kiemeljük az alábbi részeket fiz állandósított „szü&ségadö" A forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal — kezdte beszédét a szenátor — volt alkal­maink tizenkét év óta már jó néhányszor ta­lálkozni a képviselőházban és a szenátusban. A 'pénzügyminiszter uraktól, igy különösen Englis volt pénzügyiminiszter szájából volt alkalmaink hallani, hogy a forgalmi adó olyan szükségadó, melynek „nem lehet helye a normális adórendszer- ben“, mert „annak hatásai ártalmasok és elv©tendők.“ És mégis, mit kell most látnunk! A kormány ezt az ártalmas és elvetendő adót, amelynek nincs helye a normális adórendszerben, emelni akarja. Szomorú dolog, hogy a kormány az államháztartás pénzügyi egyensúlyának fenntartására egyebet nem tud kigondolni, csak adóemelést és megint csak adóemelést. fi dőftárcyárak emelésének példája törvény pénzügyi hatása, a megtafearitás csak 1935 január elsején fog jelentkezni, mert ak­kor mennek haza azok a katonák, akik már csak 14 hónapot szolgálnak, elleniben még ez év július elsején hatályba lép a tovább­szolgáló altisztek fizetésrendezéséről szóló törvény, amely még ebben az évben újabb ki­adásokat jelent az államra. Vagyis: (megtaka­rítások helyett újabb fényűzés, újabb költe­kezés. Uraim, ilyen pénzügyi politika mellett nem lesz elég önöknek a Dárius kincse sem. Mól Silietea takarékosMrsi és uj bevételeiket előteremteni ? Jól tudjuk, hogy a forgalmi adó emelésé­ről szóló javaslat kulissza mögötti tárgyalásai­nál szó volt arról, hogy a forgalmi adó he­lyett esetleg a söradót emeljék. Miért nem emelték hát a söradót? Talán azért, mert a söradó emelése csak a sört fogyasztó cseh és morva nemzetnek volna fájdalmas? Hogy a sör a cseh és a morva munkás folyékony kenyere? Vagy miért nem adóztatják meg a sörgyárak még ma is hatalmas nyeresé­geit, amelyekből a részvénytársaságok in­gyen kiosztott részvényekre még m ais 15— 25 százalékos osztalékokat tudnak fizetni? A mai általános nyomorúságban az ilyen meg nem dolgozott hasznot erkölcstelennek kell minősíteni, mint amilyen a szerencsejáték- nyereség és éppen ezért a legnagyobb mér­tékű adóval lehet és kell megterhelni még akkor is, ha a sörgyári részvények boldog tu­lajdonosa a miniszter, a kormánypárti kép­viselő urak fia, leánya, testvére, sógota is. De a pénzügyminiszter ur nem vette még észre azt sem, hogy a mai általános szegénye­dés idején a nagy vagyonok nemcsak gazdát cserélnek, hanem egyes kiválasztottak kezé­ben tömörülnek, akik ugyan kevesen van­nak, azonban annál nagyobb vagyonokkal rendelkeznek. x\ csehszlovák korona szilárd­ságát a magyar és német gazdákból, iparo­sokból, gyárosokból kisajtolt vagyondézsma biztosit otta. Igazán méltányos és a nagy tömegeknek tetsző dolog volna, ha ezeket az uj gazda­gokat most újabb vágyóndézsmával sújta­nák, hogyha ezzel az állampénztáron jelentősen lehetne segíteni. És miért nem lehetne? Az nem indok, hogy az újabb vagyondézsmát nem fizetné a magyar, a németajkú polgár, mert ennek minden zsírját kivették már, az nem indok, hogy az u;j vagyondézsmát csak cseh nemzetiségűek fizetnék, akiknek az ál­Bútor teszi otthonossá a lakást Brno — Praha — Bretlslava — Pardubice Olomouc — M. Ostrava — Opava — KoSice lamfordulatkor 'semmijük sem volt, ma pedig duskálkodnak minden földi jóban — a nagy tömegek rovására. A mai nehéz időkben egyetlen egyfajta ál­talános nagy adóreformnak van létjogosult­sága és ez az, amit I,-eügyelországban látunkl törvényt kell hozni az adók fizetési köte­lezettségének az elhalasztásáról, vagyis adóm óra tórium kell. Törvényt kell hozni arra, hogy meghatározott évnél — például 1928 december 31-ike előtti időre kivetett adók teljesen elengedtetnek, a következő három évre kivetett adókból pedig a tör­vény erejénél fogva mindenkinek legalább 30 százalékot le kell írni. Külön kedvezményben kell részesíteni azt, aki a mai nehéz időkben — saját nélkülözése árán — többet fizet s az ilyen adófizetést b*í kell tudni részben a jövőre teljesített adózási kötelességnek. Egyszóval enyhíteni kell az adócsavarou és ez meg is valósítható, ba meg­adóztatják a sört. a sörgyári részvényeket és az újgazdagok olyan vagyonát, amilyenre rendes munkával nem tehettek szert. \ Ssfillő Gésa a kisebbségi konferencia előkészítéséről, berlini viiasztási impresszióiról s a keresziényszeciaüsfa párt kassai győzelméről Gazdaságilag kivételes időkben vezették be az uzsorabiróságokat s a kormánynak emellett van erkölcsi bátorsága ahhoz, hogy az uzsorák uzsoráját, a forgalmi adót az em­ber által nem tapasztalt nyomor idején fo­kozza. Ez a törvény csak azt fogja elérni, hogy ezentúl még kevesebbet fognak vásárolni, még rongyosabban fogunk járni, még szára­zabb darab kenyeret eszünk, de nem azért, hogy az államnak kevesebbet juttassunk for­galmi adó formájában, hanem egyszerűen azért, mert a forgalmi adó emelésével meg­drágított közszükségleti cikkekre még kevés­bé fog telni az embereknek. Mint a dohánynemiüek megdrágítása azt eredményezte, hogy sokan leszoktak a do­hányzásról, mások olcsóbb, rosszabb do- hánynemüt szívnák s végeredményben a központi dohányjövedéki igazgatóság be­vételei csökkennek, ugyanilyen hatást fog elérni a kormány a forgalmi adó emelésé­vel is, DáríHS kifess MM«ne4t Mit kell hát mégis tenni, hogy az állam sokat emlegetett pénzügyi egyensúlya hely­reálljon? Azt kell tenni, hogy a kormány a takarékoskodás jelszavát kezdje végül komo­lyan végrehajtani az állami költségvetésen is. De hogy a kormány milyen távol áll a spórolás gondolatától, ellenkezőleg, az álla­mi kiadásokat még növeli, az kitűnik abból is, amit a katonai javaslatokkal művel. A ti­zennégy havi tényleges szolgálati időről szőlő — Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok. akik hugysavas sók tulszapo- rodásában és köszvénvben szenvednek, a ter­mészetes „Ferenc József* keserüviz haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfi a hosszú megfigyelés alapján megállapította, b tv a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajok- nál és prostalabetegségeknél is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban. drogériákban és füszerüzletekben kapható. A ramás! kormány váltókkal fogja fizetni az állami siáSÜíscílaf Bukarest, április 29. Argetoianu pénzügymi­niszter uj törvényjavaslatot készít elő az ál­lami szállítások fizetéséről. Románia gazda­sági életét ugyanis elsősorban az bénította meg, hogy az állami szállításokat végző vál­lalatok sorra beszüntették üzemüket. Az uj ter­vezet értelmében a pénzügyminiszter váltók­kal akarja fizetni az állami megrendeléseket, a váltókat a Banca Nationala váltaná be és az állam a pénzügyi helyzet jobbra fordulása után rendezné a Banca Nacionalánál fennál­ló tartozását­Prága, április 29. Röviden megemlékez­tünk róla, hogy Szüllő Gésa dr. nemzetgyű­lési képviselő tegnap visszaérkezett Berlin­ből, ahol a kisebbségi konferencia elnökségi ülésén vett részt. Szüllő Géza dr. ez alka­lommal kérésünkre röviden nyilatkozott ezekről a tárgyalásokról és berlini benyo­másai ról. — A kisebbségi konferencia előtt ennek elnöksége évemkint egy előkészítő értekez­letet szokott tartani — mondotta Szüllő Géza dr. — Ezt az értekezletet az idén ki­vételesen Berlinben tartottuk meg, mert az elnökség egyik tagja, Sehiemann dr., a balti országokban élő német kisebbség képvise­lője, súlyosan beteg és Berlinben gyógyit- tatja magát — Az elnökség mostani gyűléséin min- dénefeelőtt Aamimende Ewald dr., a konfe­rencia főtitkára, elreferálta á folyó ügyeket, majd az elnökség megállapodott abban, hogy a magyarországi bekésmegyel szlovák­ság is képviseltesse magát a konferencián. Megállapítottuk továbbá a konferencia tárgy- sorozatát is, amely az egész Európában élő kisebbségek sérelmeinek és legégetőbb kérdéseinek a megoldását célozza. — Berlini tartózkodásom alatt érintkezés­be lépteim a németországi nemzeti szerveze-1 London, április 29. Az ir parlament a napokban befejezi az Angliához fűző hiiség- eskü eltörlésére irányuló törvényjavaslat vi­táját és bizonyosra vehető, hogy a parlament többsége elfogadja a törvényjavaslatot, miután a munkáspárt is csatlakozott ahhoz. London­ban most az latolgatják, hogy mi lesz a tör­vény közvetlen következménye. Az ir kor­mány a júniusi ottawai birodalmi konferenciá­hoz akar folyamodni, hogy ez döntsön, vájjon Írország a hüségeskii megtagadása után tag- ja-e még a brit világbirodalomnak, vagy sem. De Valera interjút adott az egyik nagy ameri­kai lapnak és kijelentette, hogy egyedül a birodalmi konferencia illetékes dönteni afelől, vájjon Írország bennmaradhat-e az angol államszövetségben, vagy sem. Az irek tenné- ' lekkel is, amelyek egy rész© élénk össze­köttetést tart fenn a Csehszlovákiában élő fajrokomalval. Berlinbe éppen a nemzeti szocialistáik váratlan előnyomulásának nap­ján érkeztem meg s érdekes volt látni azt a Sziuggetsztiv erőt, amelyet a nemzeti szocia­lista és a keresztény-szociális irány gyakorol most már a prominensen luteránus Porosz- országra is* Mint az itteni keresztényszocia- lisfca párt elnöke nagyon örülök e gondolat- világ általános elterjedésének s örömömet fokozza ugyanakkor az, hogy Kassán is a keresztén yszociális gondolat oly fényes eredményt ért el. Mert minden elnyomó, el­kenő és ellapositó iránnyal szemben objek- tiven konstatálhatom azt, hogy mig 1929- ben az országos keiresztényszocialista párt 4118 szavazatot kapott, most 1932-ben 4677 szavazat esett rája. Ez igy szimplán is 559 szavazattöbbletet jelent. Ha ehhez hozzá­vesszük még azt is, hogy bizonyos helyi szempontok következtében a frakciókra esett szavazatok közül is legalább kereken 600 szavazat keresztényszocáalista meggyő­ződésű polgárnak a szavazata, akkor ez azt igazolja, hogy az a politika, amelyen hala­dunk: a nemzeti, keresztény és szociális irányzat helyes, azé a jövő s ezt semmilyen kuvikolás meggátolni immár nem tudja. szelesen szívesen bennmaradnának, de csak úgy, ha semmiféle hűségnyilatkozat nem fűzi őket Angliához. Ezzel szemben a hivatalos angol felfogás szerint Írország automatikusan megszűnt az angol empire államszövetségének tagja lenni, amint megtagadta a hűségnyilat­kozatot. — Eltüzelték a kalkutta! műutat. Kalkutta és Csandernagor-e között az indiai kormány modern au tómű utat készített, amelynek bur­kolatát vastag kátrány réteggel fedték be. A kitűnő műutat azonban nemi lehetett sokáig használni, mert a környékbeli falvak lakos­sága éjnek idején felásta a kátrányburkola­tot, amelyet házaikban tüzelőanyagnak hasz­nált el. A szocialistáit és agrárok elkeseredett intrika-harcot űznek Hrafeár polgár­mestersége körül Ung®dr, áprilős 29, (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) A szociáldemokratáik és cseh agrárok harca, mely hónapokkal ezelőtt indult meg az nugvári polgármesteri szék betöltése körül, még mindig nem ült eh A szocialista pártok mindenképpen fejét követelik Hrahár eddigi ungvári főpolgármesterinek, mig a cseh agrárok a legkitartóbban védelmezik. Ez az oka, hogy hetek múlnak el és a miniszter- tanács nem tud dönteni a kérdésben. Legújab­ban aztán, hogy a gordiusi csomó mégis megy- oldassák, azzal a tervvel jöttek elő a szocialis­ták, hogy a kormány — tekintettel arra, hogy az elnökség választásánál egy póttag is lesza­vazott, holott ezt az erre vonatkozó törvényes rendelkezések meg nem engedik — semmi­sítse meg az elnökségválasztást s uj választást rendeljen el. A terv szerint az uj választás előtt a pár­tok úgy egyeznének meg egymás között, hogy Hrahár Konstantinra egyetlen szavazat se jut­na s igy kámariadnaazelnökségből. A jelenlegi nehéz probléma tehát önmagától megoldód­nék s olyan személyt ültetnének a vezető polgármesteri székbe, kiben a pártok előre megegyezn én ek. Ebből a huza-vonáből a cseh agrárpárt ra- szinszkói megdönthetetlen hatalmának ha- natlását látják. Érdekes, hogy a Hrabár pozí­ciójának ingadozását éppen az idézte elő, hogy eddigi pártonkivüliségéből kilépve, a cseh ag­rár párt tagja lett- Az időpontot azonban el­vétette, mert olyan időpontiban szállt át a cseh agrárpárt hajójába, amikor az Raiszin- szkóban már kétségkívül sülyedöben van. A helyzet fonákságához tartozik még az is, hogy ez a huza-vona csak arra jó, hogy Hra­bár továbbra is a vezető polgármesteri szék­ben üljön s a régi tanáccsal és képviselőtes­tülettel zavartalanul intézhesse Un g vár város ügyeit. A lec’gtóbb április 26 kára, keddre hívott egybe képviselőtestületi ülést, melyen 180 il­letőségi ügyet, két kórházi alorvos választót s ezenkívül számos személyi és gazdasági ter­mészetű ügyet tárgyaltak le. E gyűlésen tör­tént, hogy a történelmi múltú, volt Bercsényi Miklós-féle vadaskert, mely ma még mindig a Széchenyi Liget nevet viseli, uj nevet ka­pott. A cseh többség — éppen a Hrahár pol­gármester segítségével — kierőszakolta, hogy az ungvári magyarságnak történelmi maütjá- boz tartozó Széchenyi Ligetet, a szok ni isták kí­vánságára, Tyrs-parkká keresztelték át. Az eset lehangoltságot keltett a magyarságban, a mely egyszeriben elfordult Hrabártól, akit pedig polgármesteri működésében eddig hat­hatósan támogatott. Az angolok kitessékelik az íreket a brit államszövetségből A h&ségeskü megtagadásának következményei Az ottawai kongresszus dint

Next

/
Thumbnails
Contents