Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-30 / 100. (2913.) szám

SiBBBKBBHBSSSHaa

A prágai MÁK reorganizációja

Érdekvédelmi szervezet keíyett a Magyar Munkaközösség munkaprogramja

A prágai MÁK április 28-án, csütörtökön este 8 órakor tartott taggyűlése korszakaIko’KO'iiÍFÉ 8~uii

GYÓGYBOROVICSKfl

zet alapján áll, ellensége az ál internacionalizmusnak, de éppen a nemzeti ön tudat alapján pozitiv irányban kivan dolgozni a magyar nép érdekeiért s a különböző nemzetek, különösen pedig a Duma-medence kis népei közös megértéséért. A Magyar Munkaközösség a Prohászka-kör azon tagjaival, akik a; közös magyar munkában hajlandók magukat a felekezeti ellentéteken tultenni, bármikor hajlandó együttműködni. A felszólalók hangsúlyozták, hogy amikor a Magyar Munkaközösség az egységes magyar munkát prokla- .málja, nem akar uj magyar meghaló ni ást előidézni, de kénytelen azokkal szembefordulni, akik ezt az egységet már eddigi működésükkel is lehetetlenné tették. A vita további folyamán felszólaltak még Sohmőgner László, Csank István, Simkó Ferenc, Gál József és Ragályi Nándor.

tett, hatalmas gyakorlati-fejlődési lehetőségeit.

Különös fontosságú ezt illetőleg annak a ténynek a beható föl fedése és hasznosítása^ hogy a modern rakétatechnika fejlődését illetően döntő lesz a folyékony üzemanyagok alkalmazása. A folyadékok-hajtotta rakétáknak a puekaporrakétákkal szembeni elvi előnyei rendkívül nagyok. E ténynek óriási horderejét a tüzijátékmesterek és pirotechnikusok eddig azért nem ismerték föl, mert nem állt rendelkezésükre a rakétaelmélet s igy nem tartották érdemesnek az eddigi szűk kereteken való tulme- nésfc megkísérelni, mert nem gondolták, hogy e téren még újat lehetne alkotni. Ezért azokat a technikai-szerkesztési nehézségeket sem igyekeztek legyőzni, amelyek a folyékony robbanószerek alkalmazását egyelőre megnehezítették.

Ezeket a nehézségeket Obertih tanár szívós munkával részben már le is küzdötte és ma már tudjuk, hogy ha teljesen meg lesznek oldva, akkor a rakétatechnikában rohamosan következik majd egyik nagy eredmény a másik után.

A mostanában sokfelő! érkező, rakétalövegok elkészüléséről és hasonlókról szóló hírek mögött meghúzódó törekvések esetleg bekövetkező komoly eredményei Oberth tanár munkásságán fognak alapulni.

Ennek az uj technikának figyelemreméltó, nagy eredménye lesz már az is, ha sikerülni fog a Föld légkörének vegyi és fizikai tulajdonságait a legmagasabb rétegekig is megismerni.

És ha a postarakéták létrejönnek. Ez utóbbiakból fog azután a nyert tapasztalatok segélyével, ha e készülékek önkormányzása már nagy biztonsággal fog működni, az épitési dimenzióknak folytonos és alighanem mind rohamosabb növekedésével és siklórépülésre alkalmas lapos formába fejlődésével egy uj, érdekes közlekedési eszköz kikristályosodni: az embert szállító rakétarepíi!őszerkezet. Ez a szerkezet semmiképpen nem hasonlíthat a mai repülőgépekhez és — amint azt a rakéta elmélet tanítja

— sohasem fog úgy kifejlődni, hogy a mai sár- kánytipusu repülőgépekre próbáljanak rakétákat alkalmazni. Ez az uj légijármü azelőtt nem sejtett sebességgel fog utjának legnagyobb részében a légkör fölötti üres világtérben repülni

— repülés helyett inkább hajítást, kellene mondani és egy óra. alatt jut majd Európából Amerikába.

Emlékezzünk arra, hogy miképpen támadt Blériotnak vászonból és fából összetákolt néhány lóerős gépéből 20 év alatt az a repülő jacht, amely 150 utasát luxuskabinokban 200 órakilométerrel és 7000 lóerővel menetrendszerűen szállítja tova, villamoskonyhával, szikratávíróval, rádióvevővel és mosdóval fölszerelve.

Ma pedig az ilyen fejlődés még gyorsabb tempójú.

Ennek a fejlődésnek egyik érdekes előharco- ■&a O. Willi Gall mérnök, aiká világürutazás- regények. megjelentetésének nem hatástalan fegyverével kelti föl a rakétatechnika iránti érdeklődést szélesebb körökben. Regényei — ellentétben sok hasonló tárgyúval — neon utópisztikusak és ha bennük elő is fordulnak tárgyi hibák, mégis nagyrészt a technika mai állása mellett „hitelesített” elveken és nézeteken alapulnak, azonföiül va.n valami a stílusukban, ami a technikának léleknemesitő tulajdonságait kelti föl és neveli: nemcsak a fantázia

„ex akt használatát”, hanem érzelgősségmen tességet, segélykészséget, megbízhatóságot, realitás iránti érzéket. Valamelyik előszavában igy ít:

„Ilyen példák százával találhatók és mind csak azt bizonyítják, hogy mennyire hajlamosak az emberek azt, ami uj és ezért még meg nem értett, el nem hinni és benne nem bízni. Úgy látszik, hogy az ember természetében rejlik makacsul ragaszkodni a terméketlen ..lehetetlen” szócskához, amíg... igen, amig a lehetetlennek látszó mégis csak valósággá vált. És hihetetlen, hogy ekkor aztán Paulus milyen hamar felejti el azt, hogy Saulusnak hívták.”

____________________(Vége.)__________________

—- Á világ motorkerékpárjainak 40 százalékát Németország gyártja, a motorkerék- páripar termelése 19254öl 1930-ig több mint a duplájára, 2.6 millióról 5.3 millió darabra emelkedett. A termelés 40 százalékát Németország szolgáltatta, amely ebben az iparban az első helyen áll. Utána Anglia, majd jóval hátrább Franciaország következik. Érdekes, hogy az Egyesült Államokban nagyon kevés motorkerékpár fogy, aminek magyarázata, hogy a kisember is autót vásárolhat.

— Rádióközvetités a Vénusz-bolygcról és rádióüzionet-vetités a Marsra. A newyorki rádió múlt vasárnap a „szférák zenéjét" közvetítette. A newyorki egyetem rádiólaboratóriuma ugyanis a* Vénusz-bolygóról jövő fénysugarat rendkívül erős fényérzékeny cellára vetítette s a fényi hanggá változtatva, megerősített mikroíónba adta le. A hang igen hosz- szan kitartott, magas hegedübanghoz hasonlított, amely aszerint erősödött vagy gyengült, ahogy a fénysuágr a Föld mozgása következtében a teleszkóp központja felé közeledett vagy attól távolodott. I. E. Muroniste-if, az amerikai Westinghouse Villamossági társaság mérnöke East Pittsburgh-ben (Penn- sylvárnia) levő kísérleti laboratóriuma tetején rádióélilomást épít, honnan egyenes sugarakban leadandó ultrarövid hullámok segélyével a Mars-bolygóba akar! üzenetei küldeni. Az antennát parabolikus fémtükür e.e helyezi és 42 centiméteres hullámokat^ '°g leadni, melyek — számítása szerint. — álhatóinak a világűr összes rétegein és a legrövidebb idő alatt meg fogják lenni a 35 millió ménfőidnyi utat a Marsig.

1832 április 30, szombat.

csodás határú

meghűlésnél és gyomorföajnél

tó jelentőségű a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak fejlődésében. A taggyűlés összehívásának közvetlen oka az volt, hogy a prágai magyar ifjúság plénuma megtárgyalhassa a MÁK legutóbbi választmányi határozatát, amelyet a taggyűlésen Ragályi Antal dr., a MÁK elnöke adott elő. Ragályi dr. kifejtette, hogy a csehszlovákiai magyar főiskolások szervezetei, a Makok, megalakulásukkor elsősorban kulturprogrammal léptek fel. Az érsekujvári főiskolás kongresszus mondta ki néhány év előtt a sarlós többség nyomására, hogy a Makok tisztán érdekvédelmi szervezetek. Ámde a prágai MÁK alapszabályai az egyesület célját a kultur- munkában jelölik meg és érdekvédelemről sehol egy szó sincs, aminthogy ténylegesen a MÁK semmiféle érdekvédelmi munkát nem fejt ki. Éppen azért a prágai MÁK választmánya elhatározta, hogy véget vet ennek a visszás állapotnak és hivatalosan kimondja, hogy a prágai MÁK programja a Magyar Munkaközösség műnk a tér vével azonos, annál is inkább, mivel eddig is a Munkaközösség tagjai voltak azok, akik a munkásságukat a MÁK szemináriumaiban fejtették ki és mivel a prágai magyar ifjúság túlnyomó többsége a Magyar Munkaközösség ideológiáját vallja.

A taggyűlés előre megállapított, programja, szerint a második előadó Havas Tibor volt, aki a Magyar Munkaközösség mozgalmát ismertette. Hatásosan felépített előadásában kimutatta, hogy az ifjúsági mozgalmak fejlődése oda vezetett, hogy a sarlósok a saját munkájuk dicséretéül úgy tüntették fel a prágai MAK-ot, mint a régi magyar dzsen- triskedés és mulatozás fészkét. Ez egyáltalában nem áll! A Makókban nívós kul búr munka folyik, a nemzeti ak'-yon álló ifjúság komolyan dolgozik és a szélsőséges elemek zavaró demagógiáján már régen túltette magát. Azért szükséges, hogy ez az ifjúság ideológiájával átüsse a színtelenné degradált ifjúsági szervezeteket, hogy ezáltal a jövő kisebbségi magyarságának programadója és éli te intelligenciája lehessen. Előadása végén tíz pontban foglalta össze a Magyar Munkaközösség elvi álláspontját. Hangsúlyozta, hogy nem tisztán diákügyről van szó, (hanem közéleti mozgalomról, melynek legelső programpontja a szlovenszkói szociális alapú pozitiv magyar munka megteremtése, de az egyetemes magyarság viszonylatában célja az esedékes magyar szocializmusért való pozitiv munka.

A következő előadó Z&pí László volt, aki mint a prágai MÁK kulturreferense, az ifjúság kul túr munkájáról beszélt. Röviden felvázolta a diákszemináriumának fejlődését és jelentőségéi. Ismertette a jövő tanév kuitur- tervezetét, mely szerint az egyes szakszemináriumokat egy egyetemes kullurszeminá- riummá vonják össze, melyben az ifjúság aktuális kérdésekből kiindulva, tudományos szakmunkát végezhet, ami az aktualitással és a szlovenszkói magyar élettel való párhuzam felállításával az összdiákságot egységesen összefogó kulturmunkára neveli. Az egyetemi városokban végzett munka mellett felvázolta a vakációk alatt az ifjúságra váró feladatokat.

A rövidre szabott, vitakeltő előadások után érdekes vita fejlődött ki az egyes ideológiai csoportok képviselői között. Elsőnek Wein Gyula szólalt fel a Sarló nevében. A Magyar Munkaközösséget igyekezett a sovén nemzeti szocializmussal összehasonlítani. Tiltakozott a MAK-nak ideológiai szervezetté való átalakítása ellen és követelte a MAK-ban a szabad diszkusszió jogát. Utána Czvank László, a prágai Prohászka-kör vezetője szólalt fel, aki szintén állást foglalt a MAK-nak ideológiai szervezetté való átalakítása ellen. Ragályi Antal dr. a Czvank és Wein felszólalásaira adott válaszában kifejtette, hogy a MAK-nak kimondott kulturszervezetté való átalakítása semmi nóvumot nem jelont, ez csak az alapszabályok betartása. Hisz a MÁK munkásságának súlypontja mindig a kultur- ,munkán volt és az érdekvédelmi nevet egyoldalú sarlós érdekből kenték rá. A MÁK kul túr munkájának alapja a Magyar Munka- közösség programja lesz, ez azonban nem zárja ki a más világnézetüekkel való szabad diszkusszió lehetőségét.

A továbbiakban Baráth László, Zapf László, Weimberger László, Ssüassy István és Havas Tibor tiltakoztak az ellen a sarlós feltevés ellen, mintha a Magyar Munkaközösséget bármilyen vonatkozásba is lehetne hozni a sovén nemzeti szocialista mozgalmaikkal. A Magyar Munka közösség szociális és minden irányú programjában a józan nemzeti öuéirÁ VILÁGÜRHAjÓZÁS FELÉ

Hogyan született meg a modern rakétatechnika? — Milyen feladatokat hivatott megoldani és melyek fejlődésének várható vonalai?

irtai NEUE AVER FRIGYES mérnök

III.

A föld és 3, hold közötti távolságot és még ■sokkal inkább a föld és valamelyik testvénboly- gó közöttát, hogy ne tartson az ut hónapokig és a második esetben pedig évtizedekig, amugy- is csak az említett hatalmas sebességekkel lehet áthidalni. Ezek a sebességek már kozmikus nagyság-rendüek és átlagosan másodpercenkint több kilométert tesznek ki. Mint láttuk, a ra- kétakészülékeknek gyakorlatilag elfogadhatóan gazdaságos működése viszont meg amugyis e sebességek eléréséhez van kötve. Azonföiül egyúttal láttuk azt is, hogy éppen a rakéta-készülékek alkalmasaik ennek megváló*)fásához. Mindez a körülményeknek szerencsés találkozása.

„Igen!” — fogja itt a legtöbb olvasó tiirel-, méből kifogyva mondani. — „a rakétatechnikának és a nagyxakétán utazásnak a csillagászati. technikai, energetikai föltételei talán helyesek és megvalósíthatók. Manapság veszedelmes a ..lehetetlen” szócskát könnyelműen kiáltani ki. De vájjon hol vagyunk egy világ-űrutazásnak fiziológiai meg lélektani lehetőségétől?! Hiszen örökre fantázia marad az, hogy emberek üljenek olyan gépbe, amelyek az ágyulöveg többszörös gyorsaságával száguldanak. Idegen égitestnek személyes meglátogatása tehát sohasem lesz megvalósítható!...”

Hasonló aggályok merültek föl ezelőtt száz évvel 'is, amikor az első vasutakat készültek megépiteni, a „postakocsik kétszeres sebességével Őrjöngő vaskó csik“-at illetőleg, ahol 30—35 órakilométerről volt szó. Pedig a mai sportrepülők gyorsasági rekordja 600 órakil óimé tea*, tehát éppen húszszorosa annak az „őrjöngésnek”.

A félelem alaptalan. Ha ugyanis igen nagy sebességről hallunk beszélni, akkor tulajdonképpen nem az utóbbi nyugtalanít bennünket, hanem az a bennünket öntudatlanul foglalkoztató képzet: ez az óriási gyorsaság heves lökésekhez, összeütközésekhez vezethet és akkor... Tudományosan fejezve ki: maga az egyenletes gyorsaság, legyen az bármilyen széditően nagy, se nem érezhető, se nem veszélyes, hanem csak annak hirtelen változásai, mint például heves fékezés, erős gyorsítás, vagy váratlan irány- változások. A száguldó gyorsvonatban legföljebb a tökéletlen rugózástól, meg a eindarabo- kat összekötő helyektől eredő függőleges rázkódásokat érezzük, de legcsekélyebb mértékben sem magát a 80 ótakiloiméteres iramot. A sportrepülők meg említett 600 kilométeres óránkénti sebességükből, mely másodpercein- kinti 160 méternek felel meg, vagyis már a hang levegőben való terjedési sebességének a felét teszi ki! — hacsak az ellenszéltől magukat óvják, ami lehetséges és ami nem is tartozik a tárgyunkhoz, —• semmit sem éreznek és egyáltalában csak a'kor veszik ész-re, ha a lent elvonuló tájat, vagy a sebességmérő mutatóját figyelik. Földanyánk, amelyen állunk, xn^ga is minden másodpercben 30 kilométerrel ragad tova bennünket a Nap körüli pályáján, de mert e megfoghatatlan száguldás simább, egyenletesebb a legmodernebb Pullmarm-ikocsi futásánál is, nem érzünk belőle semmit sem.

Éppen ebben rejlik Verne Gyula, fantasztikus holdlövedéke és az embert szállító nagyrakéta ■közti döntő különbség: a lövedék azt a bizonyos másodperoenkinti 11.2 kilométeres rettentő gyorsaságot alig néhány tizedmáeodperc ■alatt éri el (az, hogy ez a lövedék technikai ■okokból is lehetetlenség, most nem tartozik ide), ezt a hirtelenséget, tudományosan szólva: óriási gyorsítást emberfia ki nem bírja, mert palacsintává lapul. Ellenben egy rakétánál a sebesség növekedésének a tempója csak akkora, amekkorára akarjuk és beállítjuk, például a sebesség minden másodperc elteltével 25 .méterrel nő, ebben az esetiben a 11.2 kilométernyi (11200 ■méternyi) másodperc-repülést körülbelül 450 másodperc, vagyis kb. 7 V perccel a start után fogja az űrhajó elérni. Ennek az aránylag csekély gyorsulásnak pár percig tartó nean tulerős nyomását elég jól lehet bírni, mint ezt az utóbbi években ez irányban végzett kísérletek is tanúsítják, (e kísérletek persze nem űrhajóban ■történtek, de arra nincs is szükség, mert a,

.. g y n rsi ilási n y om ást ‘ ‘ cg ypi vér tűk tton helyet t e- v-iiiu'ljiíl: egy függőleges tengely körül forgó hosszú kar v' vén elhelyezett haj ócskáiban föllépő ceulrii’iigá"..' - - a nyomásával, — alkalmas ily !v,',-7.u i■:oI a ..Versuehsansta/lt flir Luft'ftchiffuhrt”, Berlin - Aillershorhuu létesített).

! De —• mint mondottuk — az első űrhajó föl- szállásáig alighanem egy-két évtized fog még ■eltelni, lehet, hogy csak néhány év, ez főképpen pénzkérdés. A szerkesztésnek, a kormányzásnak igen sok részletkérdését kell még megoldani. Azonban e munkálatok eredményei már a közel jövőben sokféle használhatóságú rakéta- szerkezetek lehetnek. Mindenekelőtt a függőlegesen emelkedő .légkörkutató-regisztráló rakéta, amely. érzékeny műszereket visz magával, ezek az utbaeső légrétegek állapotát mozgó papírtekercsre önműködően jegyzik föl, — légnyomást, hőmérsékleteit., nedvességfoikot, villamos töltést stb. Eddig e célra az úgynevezett meteorológiai baliónokat alkalmazták, de ezek nem jutottak 30 kilométernél magasabbra és a szél is messze hajtván, néha nehezen lehetett őket ismét megtalálni. Jól szerkesztett rakéták fölvihetik az önműködő műszereket előre kiszámított pályán töhbszáz kilométernyi magasba, hogy aztán ismét sértetlenül visszaszállítsák őket a földre. Az ejtőernyőszerkezet-et kisebb modelleknél már kielégítő eredménnyel próbálták ki. így a fold légkörének a. legvégső állomásai ás elérhetők lesznek a kutatás számára. »Az odaföntről lehozott levegöpróbák vegyi elemzéséből megtudható lesz, hogy vájjon a felső rétegek összetétele hasonló-e az alsókéhoz. Az eddig hozzáffélhetetlen magasabb és ■legmagasabb régiók megismerése igen nagy elméleti érdekeeségü lesz a fizika egész sereg kérdésére nézve. Például a Nap légkörének határán megfigyelt rejtélyes koTÓnium-szinképvo- nalak természetére is fény fog talán dépülni.

E kutatások gyakorlati haszonnal ás járhatnak. Például a dróttalan technika terén, mert ■ezekben a magasságokban van az északi fénynek és a Heaviside-rétegnek a hazája, amelyek az elektromos hullámok terjedésére igen nagy befolyással vannak. A meteorológiának sok tisztázatlan kérdése, például a 24 órás periódi- kus légnyomásingadozáeo'k keletkezése tanulmányozható lesz.

Különleges szerkesztés és az indítási irány alkalmas megválasztása mellett ezek a kisebb átmenetei rakétatipusok nemcsak nagy magasságba, hanem nagy távolságra, több ezer kilométer messzire is repülhetnek. Oberth tanár fényképezőgéppel való fölszerelésre és ismeretien, nehezen hozzáférhető vidékek átkutatására ■alkalmasnak tartja őket. Ez kutató expedíciók számára előmunkálatképpen nagyon értékes lenne. E távrakéta egyik faja a postaszál Utó rakéta, amely Budapesttől Newyorldg félóra alatt repül. Öbertih évtizedes matematikai munkássága és a már kidolgozott kormányszerkezetek folytán néhány még megoldandó konstrukciós és főleg a — finanszírozási kérdés megoldása után abban a helyzetben Leszünk, hogy a rakéta leesésének helyét egy 10 'kilométer sugara kör belsejére korlátozhatjuk. Erre a célra például Newyork kikötőjét használhatjuk majd föl és miután egy rakéta megérkezésének ideje másodpercnyi pontosságig számítható ki, könnyű a leszállását megfigyelni — egy ejtőernyő amugyis messziről látható — és ■motorcsónakkal érte menni. Oberth tanár egy ■közönséges súlyú levélnek Amerikába való szállítási költségeit — minden kiadás és befektetés megtérülését beleszámítva — csak 5—10 koronára becsüli; tehát a kábelnek és a szikra- távírónak igen erős versenytársa akadna és az utóbbiakkal szemben a rakétának megvan az az előnye, hogy magát az eredeti iratot szállítja és a levéltitkot is megőrzi.

A célzási biztonság még sokkalta nagyobb a rakétalövegné'l, amely nem is ejtőernyőn száll alá, hanem egyszerűen becsap a célba. Megvalósulása talán gondolkodóiba ejti majd a háborús kedvüeket, hiszen a hadüzenet után néhány órával elháríthatatlan mérges gázok és bombák fenyegetik magát a fővárost az ellenség részéről.

Obertíb tanár keserves küzdelmet folytat az ■á'^ala kidolgozott rakótaedmélet sikerrel megkezdett gyakorlatban való alkalmazásának kiépítéséért. Egyelőre osztozik megannyi más uj technikai eszme alkotójának és hirdetőjének a sorsában: nem találta meg azt a kitartó és nagyszabású anyagi segítséget, amely őt munkájának alapvető voltáért megilletné. Alapvető a, munkássága azért, mert az eddigi szerény, tapasztalati, és szűk keretű rakétát e bírni kát egy elméletileg szélesn megalapozott modern rendszerességgel kísérletező tudománnyá emelte és részletesen mutatta ki annak azelőtt nem sej