Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-30 / 100. (2913.) szám

SiBBBKBBHBSSSHaa A prágai MÁK reorganizációja Érdekvédelmi szervezet keíyett a Magyar Munkaközösség munkaprogramja A prágai MÁK április 28-án, csütörtökön este 8 órakor tartott taggyűlése korszakaIko­’KO'iiÍFÉ 8~uii GYÓGYBOROVICSKfl zet alapján áll, ellensége az ál internaciona­lizmusnak, de éppen a nemzeti ön tudat alap­ján pozitiv irányban kivan dolgozni a ma­gyar nép érdekeiért s a különböző nemzetek, különösen pedig a Duma-medence kis népei közös megértéséért. A Magyar Munkaközös­ség a Prohászka-kör azon tagjaival, akik a; közös magyar munkában hajlandók magukat a felekezeti ellentéteken tultenni, bármikor hajlandó együttműködni. A felszólalók hang­súlyozták, hogy amikor a Magyar Munkakö­zösség az egységes magyar munkát prokla- .málja, nem akar uj magyar meghaló ni ást előidézni, de kénytelen azokkal szembefor­dulni, akik ezt az egységet már eddigi mű­ködésükkel is lehetetlenné tették. A vita to­vábbi folyamán felszólaltak még Sohmőgner László, Csank István, Simkó Ferenc, Gál József és Ragályi Nándor. tett, hatalmas gyakorlati-fejlődési lehetőségeit. Különös fontosságú ezt illetőleg annak a ténynek a beható föl fedése és hasznosítása^ hogy a modern rakétatechnika fejlődését ille­tően döntő lesz a folyékony üzemanyagok al­kalmazása. A folyadékok-hajtotta rakétáknak a puekaporrakétákkal szembeni elvi előnyei rendkívül nagyok. E ténynek óriási horderejét a tüzijátékmesterek és pirotechnikusok eddig azért nem ismerték föl, mert nem állt rendelke­zésükre a rakétaelmélet s igy nem tartották ér­demesnek az eddigi szűk kereteken való tulme- nésfc megkísérelni, mert nem gondolták, hogy e téren még újat lehetne alkotni. Ezért azokat a technikai-szerkesztési nehézségeket sem igye­keztek legyőzni, amelyek a folyékony robbanó­szerek alkalmazását egyelőre megnehezítették. Ezeket a nehézségeket Obertih tanár szívós munkával részben már le is küzdötte és ma már tudjuk, hogy ha teljesen meg lesznek oldva, ak­kor a rakétatechnikában rohamosan következik majd egyik nagy eredmény a másik után. A mostanában sokfelő! érkező, rakétalövegok elkészüléséről és hasonlókról szóló hírek mögött meghúzódó törekvések esetleg bekövetkező ko­moly eredményei Oberth tanár munkásságán fognak alapulni. Ennek az uj technikának figyelemreméltó, nagy eredménye lesz már az is, ha sikerülni fog a Föld légkörének vegyi és fizikai tulajdonsá­gait a legmagasabb rétegekig is megismerni. És ha a postarakéták létrejönnek. Ez utób­biakból fog azután a nyert tapasztalatok segé­lyével, ha e készülékek önkormányzása már nagy biztonsággal fog működni, az épitési di­menzióknak folytonos és alighanem mind roha­mosabb növekedésével és siklórépülésre alkal­mas lapos formába fejlődésével egy uj, érdekes közlekedési eszköz kikristályosodni: az embert szállító rakétarepíi!őszerkezet. Ez a szerkezet semmiképpen nem hasonlíthat a mai repülőgé­pekhez és — amint azt a rakéta elmélet tanítja — sohasem fog úgy kifejlődni, hogy a mai sár- kánytipusu repülőgépekre próbáljanak rakétá­kat alkalmazni. Ez az uj légijármü azelőtt nem sejtett sebességgel fog utjának legnagyobb ré­szében a légkör fölötti üres világtérben repülni — repülés helyett inkább hajítást, kellene mon­dani és egy óra. alatt jut majd Európából Ame­rikába. Emlékezzünk arra, hogy miképpen támadt Blériotnak vászonból és fából összetákolt né­hány lóerős gépéből 20 év alatt az a repülő jacht, amely 150 utasát luxuskabinokban 200 órakilométerrel és 7000 lóerővel menetrendsze­rűen szállítja tova, villamoskonyhával, szikra­távíróval, rádióvevővel és mosdóval fölszerelve. Ma pedig az ilyen fejlődés még gyorsabb tempójú. Ennek a fejlődésnek egyik érdekes előharco- ■&a O. Willi Gall mérnök, aiká világürutazás- regények. megjelentetésének nem hatástalan fegyverével kelti föl a rakétatechnika iránti érdeklődést szélesebb körökben. Regényei — ellentétben sok hasonló tárgyúval — neon utó­pisztikusak és ha bennük elő is fordulnak tár­gyi hibák, mégis nagyrészt a technika mai állá­sa mellett „hitelesített” elveken és nézeteken alapulnak, azonföiül va.n valami a stílusukban, ami a technikának léleknemesitő tulajdonsá­gait kelti föl és neveli: nemcsak a fantázia „ex akt használatát”, hanem érzelgősségmen tes­séget, segélykészséget, megbízhatóságot, reali­tás iránti érzéket. Valamelyik előszavában igy ít: „Ilyen példák százával találhatók és mind csak azt bizonyítják, hogy mennyire hajlamo­sak az emberek azt, ami uj és ezért még meg nem értett, el nem hinni és benne nem bízni. Úgy látszik, hogy az ember természetében rej­lik makacsul ragaszkodni a terméketlen ..lehe­tetlen” szócskához, amíg... igen, amig a lehe­tetlennek látszó mégis csak valósággá vált. És hihetetlen, hogy ekkor aztán Paulus milyen hamar felejti el azt, hogy Saulusnak hívták.” ____________________(Vége.)__________________ —- Á világ motorkerékpárjainak 40 száza­lékát Németország gyártja, a motorkerék- páripar termelése 19254öl 1930-ig több mint a duplájára, 2.6 millióról 5.3 millió darabra emelkedett. A termelés 40 százalékát Német­ország szolgáltatta, amely ebben az iparban az első helyen áll. Utána Anglia, majd jóval hátrább Franciaország következik. Érdekes, hogy az Egyesült Államokban nagyon kevés motorkerékpár fogy, aminek magyarázata, hogy a kisember is autót vásárolhat. — Rádióközvetités a Vénusz-bolygcról és rádióüzionet-vetités a Marsra. A newyorki rádió múlt vasárnap a „szférák zenéjét" köz­vetítette. A newyorki egyetem rádiólaborató­riuma ugyanis a* Vénusz-bolygóról jövő fény­sugarat rendkívül erős fényérzékeny cellára vetítette s a fényi hanggá változtatva, megerő­sített mikroíónba adta le. A hang igen hosz- szan kitartott, magas hegedübanghoz hason­lított, amely aszerint erősödött vagy gyen­gült, ahogy a fénysuágr a Föld mozgása kö­vetkeztében a teleszkóp központja felé köze­ledett vagy attól távolodott. I. E. Muroniste-if, az amerikai Westinghouse Villamossági tár­saság mérnöke East Pittsburgh-ben (Penn- sylvárnia) levő kísérleti laboratóriuma tete­jén rádióélilomást épít, honnan egyenes su­garakban leadandó ultrarövid hullámok se­gélyével a Mars-bolygóba akar! üzenetei kül­deni. Az antennát parabolikus fémtükür e.e helyezi és 42 centiméteres hullámokat^ '°g leadni, melyek — számítása szerint. — álha­tóinak a világűr összes rétegein és a legrö­videbb idő alatt meg fogják lenni a 35 millió ménfőidnyi utat a Marsig. 1832 április 30, szombat. csodás határú meghűlésnél és gyomorföajnél tó jelentőségű a csehszlovákiai magyar ifjú­sági mozgalmak fejlődésében. A taggyűlés összehívásának közvetlen oka az volt, hogy a prágai magyar ifjúság plénuma megtárgyal­hassa a MÁK legutóbbi választmányi határo­zatát, amelyet a taggyűlésen Ragályi Antal dr., a MÁK elnöke adott elő. Ragályi dr. ki­fejtette, hogy a csehszlovákiai magyar főis­kolások szervezetei, a Makok, megalakulá­sukkor elsősorban kulturprogrammal léptek fel. Az érsekujvári főiskolás kongresszus mondta ki néhány év előtt a sarlós többség nyomására, hogy a Makok tisztán érdekvé­delmi szervezetek. Ámde a prágai MÁK alapszabályai az egyesület célját a kultur- munkában jelölik meg és érdekvédelemről sehol egy szó sincs, aminthogy ténylegesen a MÁK semmiféle érdekvédelmi munkát nem fejt ki. Éppen azért a prágai MÁK vá­lasztmánya elhatározta, hogy véget vet en­nek a visszás állapotnak és hivatalosan ki­mondja, hogy a prágai MÁK programja a Magyar Munkaközösség műnk a tér vével azo­nos, annál is inkább, mivel eddig is a Mun­kaközösség tagjai voltak azok, akik a mun­kásságukat a MÁK szemináriumaiban fejtet­ték ki és mivel a prágai magyar ifjúság túl­nyomó többsége a Magyar Munkaközösség ideológiáját vallja. A taggyűlés előre megállapított, programja, szerint a második előadó Havas Tibor volt, aki a Magyar Munkaközösség mozgalmát is­mertette. Hatásosan felépített előadásában kimutatta, hogy az ifjúsági mozgalmak fejlő­dése oda vezetett, hogy a sarlósok a saját munkájuk dicséretéül úgy tüntették fel a prágai MAK-ot, mint a régi magyar dzsen- triskedés és mulatozás fészkét. Ez egyáltalá­ban nem áll! A Makókban nívós kul búr mun­ka folyik, a nemzeti ak'-yon álló ifjúság ko­molyan dolgozik és a szélsőséges elemek zavaró demagógiáján már régen túltette ma­gát. Azért szükséges, hogy ez az ifjúság ideo­lógiájával átüsse a színtelenné degradált if­júsági szervezeteket, hogy ezáltal a jövő ki­sebbségi magyarságának programadója és éli te intelligenciája lehessen. Előadása vé­gén tíz pontban foglalta össze a Magyar Munkaközösség elvi álláspontját. Hangsú­lyozta, hogy nem tisztán diákügyről van szó, (hanem közéleti mozgalomról, melynek leg­első programpontja a szlovenszkói szociális alapú pozitiv magyar munka megteremtése, de az egyetemes magyarság viszonylatában célja az esedékes magyar szocializmusért való pozitiv munka. A következő előadó Z&pí László volt, aki mint a prágai MÁK kulturreferense, az ifjú­ság kul túr munkájáról beszélt. Röviden fel­vázolta a diákszemináriumának fejlődését és jelentőségéi. Ismertette a jövő tanév kuitur- tervezetét, mely szerint az egyes szakszemi­náriumokat egy egyetemes kullurszeminá- riummá vonják össze, melyben az ifjúság ak­tuális kérdésekből kiindulva, tudományos szakmunkát végezhet, ami az aktualitással és a szlovenszkói magyar élettel való párhuzam felállításával az összdiákságot egységesen összefogó kulturmunkára neveli. Az egye­temi városokban végzett munka mellett fel­vázolta a vakációk alatt az ifjúságra váró feladatokat. A rövidre szabott, vitakeltő előadások után érdekes vita fejlődött ki az egyes ideológiai csoportok képviselői között. Elsőnek Wein Gyula szólalt fel a Sarló nevében. A Magyar Munkaközösséget igyekezett a sovén nemzeti szocializmussal összehasonlítani. Tiltakozott a MAK-nak ideológiai szervezetté való átala­kítása ellen és követelte a MAK-ban a sza­bad diszkusszió jogát. Utána Czvank László, a prágai Prohászka-kör vezetője szólalt fel, aki szintén állást foglalt a MAK-nak ideoló­giai szervezetté való átalakítása ellen. Ragá­lyi Antal dr. a Czvank és Wein felszólalá­saira adott válaszában kifejtette, hogy a MAK-nak kimondott kulturszervezetté való átalakítása semmi nóvumot nem jelont, ez csak az alapszabályok betartása. Hisz a MÁK munkásságának súlypontja mindig a kultur- ,munkán volt és az érdekvédelmi nevet egy­oldalú sarlós érdekből kenték rá. A MÁK kul túr munkájának alapja a Magyar Munka- közösség programja lesz, ez azonban nem zárja ki a más világnézetüekkel való szabad diszkusszió lehetőségét. A továbbiakban Baráth László, Zapf Lász­ló, Weimberger László, Ssüassy István és Ha­vas Tibor tiltakoztak az ellen a sarlós felte­vés ellen, mintha a Magyar Munkaközösséget bármilyen vonatkozásba is lehetne hozni a sovén nemzeti szocialista mozgalmaikkal. A Magyar Munka közösség szociális és minden irányú programjában a józan nemzeti öuéir­Á VILÁGÜRHAjÓZÁS FELÉ Hogyan született meg a modern rakétatechnika? — Milyen felada­tokat hivatott megoldani és melyek fejlődésének várható vonalai? irtai NEUE AVER FRIGYES mérnök III. A föld és 3, hold közötti távolságot és még ■sokkal inkább a föld és valamelyik testvénboly- gó közöttát, hogy ne tartson az ut hónapokig és a második esetben pedig évtizedekig, amugy- is csak az említett hatalmas sebességekkel le­het áthidalni. Ezek a sebességek már kozmikus nagyság-rendüek és átlagosan másodpercenkint több kilométert tesznek ki. Mint láttuk, a ra- kétakészülékeknek gyakorlatilag elfogadhatóan gazdaságos működése viszont meg amugyis e sebességek eléréséhez van kötve. Azonföiül egyúttal láttuk azt is, hogy éppen a rakéta-ké­szülékek alkalmasaik ennek megváló*)fásához. Mindez a körülményeknek szerencsés találko­zása. „Igen!” — fogja itt a legtöbb olvasó tiirel-, méből kifogyva mondani. — „a rakétatechni­kának és a nagyxakétán utazásnak a csillagá­szati. technikai, energetikai föltételei talán he­lyesek és megvalósíthatók. Manapság veszedel­mes a ..lehetetlen” szócskát könnyelműen kiál­tani ki. De vájjon hol vagyunk egy világ-űruta­zásnak fiziológiai meg lélektani lehetőségétől?! Hiszen örökre fantázia marad az, hogy emberek üljenek olyan gépbe, amelyek az ágyulöveg többszörös gyorsaságával száguldanak. Idegen égitestnek személyes meglátogatása tehát so­hasem lesz megvalósítható!...” Hasonló aggályok merültek föl ezelőtt száz évvel 'is, amikor az első vasutakat készültek megépiteni, a „postakocsik kétszeres sebességé­vel Őrjöngő vaskó csik“-at illetőleg, ahol 30—35 órakilométerről volt szó. Pedig a mai sportrepü­lők gyorsasági rekordja 600 órakil óimé tea*, te­hát éppen húszszorosa annak az „őrjöngésnek”. A félelem alaptalan. Ha ugyanis igen nagy sebességről hallunk beszélni, akkor tulajdon­képpen nem az utóbbi nyugtalanít bennünket, hanem az a bennünket öntudatlanul foglalkoz­tató képzet: ez az óriási gyorsaság heves löké­sekhez, összeütközésekhez vezethet és akkor... Tudományosan fejezve ki: maga az egyenletes gyorsaság, legyen az bármilyen széditően nagy, se nem érezhető, se nem veszélyes, hanem csak annak hirtelen változásai, mint például heves fékezés, erős gyorsítás, vagy váratlan irány- változások. A száguldó gyorsvonatban legföl­jebb a tökéletlen rugózástól, meg a eindarabo- kat összekötő helyektől eredő függőleges ráz­kódásokat érezzük, de legcsekélyebb mérték­ben sem magát a 80 ótakiloiméteres iramot. A sportrepülők meg említett 600 kilométeres óránkénti sebességükből, mely másodpercein- kinti 160 méternek felel meg, vagyis már a hang levegőben való terjedési sebességének a felét teszi ki! — hacsak az ellenszéltől magukat óvják, ami lehetséges és ami nem is tartozik a tárgyunkhoz, —• semmit sem éreznek és egyál­talában csak a'kor veszik ész-re, ha a lent elvo­nuló tájat, vagy a sebességmérő mutatóját fi­gyelik. Földanyánk, amelyen állunk, xn^ga is minden másodpercben 30 kilométerrel ragad tova bennünket a Nap körüli pályáján, de mert e megfoghatatlan száguldás simább, egyenlete­sebb a legmodernebb Pullmarm-ikocsi futásánál is, nem érzünk belőle semmit sem. Éppen ebben rejlik Verne Gyula, fantasztikus holdlövedéke és az embert szállító nagyrakéta ■közti döntő különbség: a lövedék azt a bizo­nyos másodperoenkinti 11.2 kilométeres retten­tő gyorsaságot alig néhány tizedmáeodperc ■alatt éri el (az, hogy ez a lövedék technikai ■okokból is lehetetlenség, most nem tartozik ide), ezt a hirtelenséget, tudományosan szólva: óriási gyorsítást emberfia ki nem bírja, mert palacsintává lapul. Ellenben egy rakétánál a sebesség növekedésének a tempója csak akkora, amekkorára akarjuk és beállítjuk, például a se­besség minden másodperc elteltével 25 .méterrel nő, ebben az esetiben a 11.2 kilométernyi (11200 ■méternyi) másodperc-repülést körülbelül 450 másodperc, vagyis kb. 7 V perccel a start után fogja az űrhajó elérni. Ennek az aránylag cse­kély gyorsulásnak pár percig tartó nean tulerős nyomását elég jól lehet bírni, mint ezt az utób­bi években ez irányban végzett kísérletek is ta­núsítják, (e kísérletek persze nem űrhajóban ■történtek, de arra nincs is szükség, mert a, .. g y n rsi ilási n y om ást ‘ ‘ cg ypi vér tűk tton helyet t e- v-iiiu'ljiíl: egy függőleges tengely körül forgó hosszú kar v' vén elhelyezett haj ócskáiban föl­lépő ceulrii’iigá"..' - - a nyomásával, — al­kalmas ily !v,',-7.u i■:oI a ..Versuehsansta/lt flir Luft'ftchiffuhrt”, Berlin - Aillershorhuu létesí­tett). ! De —• mint mondottuk — az első űrhajó föl- szállásáig alighanem egy-két évtized fog még ■eltelni, lehet, hogy csak néhány év, ez főképpen pénzkérdés. A szerkesztésnek, a kormányzás­nak igen sok részletkérdését kell még megol­dani. Azonban e munkálatok eredményei már a közel jövőben sokféle használhatóságú rakéta- szerkezetek lehetnek. Mindenekelőtt a függőle­gesen emelkedő .légkörkutató-regisztráló raké­ta, amely. érzékeny műszereket visz magával, ezek az utbaeső légrétegek állapotát mozgó pa­pírtekercsre önműködően jegyzik föl, — lég­nyomást, hőmérsékleteit., nedvességfoikot, villa­mos töltést stb. Eddig e célra az úgynevezett meteorológiai baliónokat alkalmazták, de ezek nem jutottak 30 kilométernél magasabbra és a szél is messze hajtván, néha nehezen lehetett őket ismét megtalálni. Jól szerkesztett rakéták fölvihetik az önműködő műszereket előre kiszá­mított pályán töhbszáz kilométernyi magasba, hogy aztán ismét sértetlenül visszaszállítsák őket a földre. Az ejtőernyőszerkezet-et kisebb modelleknél már kielégítő eredménnyel próbál­ták ki. így a fold légkörének a. legvégső állo­másai ás elérhetők lesznek a kutatás számára. »Az odaföntről lehozott levegöpróbák vegyi elemzéséből megtudható lesz, hogy vájjon a felső rétegek összetétele hasonló-e az alsóké­hoz. Az eddig hozzáffélhetetlen magasabb és ■legmagasabb régiók megismerése igen nagy el­méleti érdekeeségü lesz a fizika egész sereg kérdésére nézve. Például a Nap légkörének ha­tárán megfigyelt rejtélyes koTÓnium-szinképvo- nalak természetére is fény fog talán dépülni. E kutatások gyakorlati haszonnal ás járhat­nak. Például a dróttalan technika terén, mert ■ezekben a magasságokban van az északi fény­nek és a Heaviside-rétegnek a hazája, amelyek az elektromos hullámok terjedésére igen nagy befolyással vannak. A meteorológiának sok tisztázatlan kérdése, például a 24 órás periódi- kus légnyomásingadozáeo'k keletkezése tanul­mányozható lesz. Különleges szerkesztés és az indítási irány alkalmas megválasztása mellett ezek a kisebb átmenetei rakétatipusok nemcsak nagy magas­ságba, hanem nagy távolságra, több ezer kilo­méter messzire is repülhetnek. Oberth tanár fényképezőgéppel való fölszerelésre és ismeret­ien, nehezen hozzáférhető vidékek átkutatására ■alkalmasnak tartja őket. Ez kutató expedíciók számára előmunkálatképpen nagyon értékes lenne. E távrakéta egyik faja a postaszál Utó rakéta, amely Budapesttől Newyorldg félóra alatt repül. Öbertih évtizedes matematikai mun­kássága és a már kidolgozott kormányszerke­zetek folytán néhány még megoldandó kon­strukciós és főleg a — finanszírozási kérdés megoldása után abban a helyzetben Leszünk, hogy a rakéta leesésének helyét egy 10 'kilomé­ter sugara kör belsejére korlátozhatjuk. Erre a célra például Newyork kikötőjét használhat­juk majd föl és miután egy rakéta megérkezé­sének ideje másodpercnyi pontosságig számít­ható ki, könnyű a leszállását megfigyelni — egy ejtőernyő amugyis messziről látható — és ■motorcsónakkal érte menni. Oberth tanár egy ■közönséges súlyú levélnek Amerikába való szállítási költségeit — minden kiadás és befek­tetés megtérülését beleszámítva — csak 5—10 koronára becsüli; tehát a kábelnek és a szikra- távírónak igen erős versenytársa akadna és az utóbbiakkal szemben a rakétának megvan az az előnye, hogy magát az eredeti iratot szál­lítja és a levéltitkot is megőrzi. A célzási biztonság még sokkalta nagyobb a rakétalövegné'l, amely nem is ejtőernyőn száll alá, hanem egyszerűen becsap a célba. Megva­lósulása talán gondolkodóiba ejti majd a hábo­rús kedvüeket, hiszen a hadüzenet után néhány órával elháríthatatlan mérges gázok és bom­bák fenyegetik magát a fővárost az ellenség részéről. Obertíb tanár keserves küzdelmet folytat az ■á'^ala kidolgozott rakótaedmélet sikerrel meg­kezdett gyakorlatban való alkalmazásának ki­építéséért. Egyelőre osztozik megannyi más uj technikai eszme alkotójának és hirdetőjének a sorsában: nem találta meg azt a kitartó és nagyszabású anyagi segítséget, amely őt mun­kájának alapvető voltáért megilletné. Alapvető a, munkássága azért, mert az eddigi szerény, tapasztalati, és szűk keretű rakétát e bírni kát egy elméletileg szélesn megalapozott modern rend­szerességgel kísérletező tudománnyá emelte és részletesen mutatta ki annak azelőtt nem sej­

Next

/
Thumbnails
Contents