Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-29 / 99. (2912.) szám
1 Silovenszkd nyaráért A tavasai nap tü&ése mimd melegebb és melegebb, közeledik a május, az újságok hasábjain mind gyakrabban jelennek meg a különböző fürdőhelyek és üdülőhelyek hirdetései, amelyek a mai gazdasági viszonyokhoz miérten kellemes üdülést és szórakozást kínálnak lehetőleg minél olcsóbb pénzen- Amikor a mindennapi kenyér gondja nehezedik ránk, még az egy-két hetes nyaralás is luxustszámba megy. Azonban egész bizonyos az, hogy elég tekintélyes számiban vannak még olyanok, akik gondolnak a nyaralás lehetőségére, számiig a tnak, tervezgetnek, megfontolnak minden körülményt és végre elhatározáshoz is jutnak. Szükséges dolog is a nyaralás, a testnek és a léleknek felüditése, az uj kötelességtőlj-eeitésihez, a megújult munkához valló erőgyűjtés. Most pedig, amikor az egész gazdasági élet súlyos sebekben vergődik, nemzetgazdasági fontosságú kivánság, hogy a küszöbön álló nyaralási szezon jól sikerüljön. Szlovenszkó szempontjából a nyaralási szezón mindig elsőrendű fontosságú probléma volt. Amikor Szlovenszkó gazdasági élete egyre jobban és jobban gyöngült, óriási veszteségeket szenvedett, egyedül a fürdő- ipar -volt az, amely a viszonyokhoz képest kielégítően tartotta magát, sőt amelynek konjunktúrája is volt Ha az idegenforgalmi grafikonokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy voltak szezonok, amikor Szlovenszión a fürdő iparnak valósággal rekordjai mutatkoztak. A konjunktúrának ez az időszaka elmúlt és a nemrégiben még virágzó fürdőiparban is sajnálatos módon a dekonjunktúra korszaka következett be. Pedig sokasok vidék egész gazdasági élete az idegenforgalom jegyében alakult át. A legjellemzőbb példa erre a Szepessóg, amelynek gazdasági életét az uj viszonyok közepette szisztematikus munkával szervezték át olyan módon, hogy az idegenforgalom céljait szolgálja. A fürdők konjunktúrája egész Szlovenszkó lakosságának a konjunktúrája volt, mert pénzt hozott Szlovenszkóra, megélénkítette a forgalmat és ilyenmódon kereseti lehetőségeket nyújtott. A gazdasági válság az idei szezont is súlyosan fenyegeti. Azokban az országokban, amelyekből fürdőközönségünk nagy része rekruíálcdott, különböző devizakorlátozási tilalmakat léptettek életbe és egészen bizonyos, hogy szlovenszkói fürdőink ebben az esztendőben sajnálatos módon fogják érezni az idegenforgalom csökkenését. Ez pedig egész gazdasági életünkre kihatással lehet. Éppen ezért a legélénkebb propagandával kell abban az irányban hatni, hogy az elán aradó idegenforgalmat valamiképpen a felfokozott belföldi forgalom pótoljaAnnak a szlovenszkói közönségnek, melynek még módjában áll a nyaralás luxusát legalább néhány hétre megengedni magának, érdeke és kötelessége, hogy igényeinek és egészségi állapotának megfelelően Szlo- venszkó valamelyik fürdőhelyét válassza ki és ott töltse el szabadság-idejét. Emellett a történelmi országokban is nagy propagandát kell kifejteni a szlovenszkói fürdők érdekében. Az áLlaimnak is teljes mértékben a fürdők segítségére kell sietnie. Nagyon helyes volna, ha a Magas Tátrán kívül Szlovenszkó egyéb turisztikailag és balneológiailag értékes vidékeit i.s bekapcsolná az államvasutak vezetősége abba a rendszerbe, amely a történelmi országokból tömeges vouafkirándulilább súlyos Feszültség támadt Japán és Oroszország között Tokio a kommunistákat vádolja a japán csapatok ellen elkövetett merényietekkel — Uj harcok Mandzsúriában Tokió, április 28. A legújabb mandzsunál jelentések szerint az orosz—japán feszültség veszedelmesen kiéleződött. A hadügyminisztérium és a külügyminisztérium hivatalosan közli, hogy a néhány hét előtt jelentett merényletet a japán csapatokat szállító vonat ellen a cha- harovszki if jukommunisták szervezetének exponensei követték el. Kirin tartományban a kommunisták időközben újabb merényletet követtek el a japánok ellen. Kirintől 60 kilométerre levegőbe röpítettek egy vasúti hidat. A mandzsuriai hatóságok állítólag egy messze elágazó összeesküvés nyomára bukkantak és a kommunisták május elsejére általános zendülést proklamáltak. Charbinban tizenhat és a vidéken tiz orosz állampolgárt tartóztattak le, akik ösz- szeköttetésben álltak a merénylőkkel. A határon lefoglalt iratokból kitűnik, hogy a fölkelés előkészítése régóta folyik és nagy eredménnyel járt. Az összeesküvők drótnélküli távíróval is rendelkeztek és állandó összeköttetésben álltak Tokióval, Osakával, Sanghaival és Moszkvával. A kinai keleti vasút orosz hivatalnokai fönntartották az összeköttetést a fölkelők és a cha- barovszki orosz központ között. Ugyanilyen lázadást terveztek Mancsuliban és Pogranicsnaja vidékén is. A Charbinból érkezett legújabb jelentés szerint kétezerötszáz fölkelő megszállotta a Charbinból Hailarba vezető vasútvonal északi szakaszát. Fölperzselt város C h a r b i n, április 28. A fölkelők rohammal elfoglalták Sitachoce városát, a lakosságot legyilkolták és a várost fölgyujtották. Ezer menekült tegnap Charbinba érkezett és beszámolt a szörnyű mészárlás részleteiről. London, április 28. Hirose japán tábornok megkezdte az offenzivát a mandzsuriai kinai fölkelő bandák ellen. E célból Charbinban körülbelül húszezer japán katonát összpontosítottak. A sanghaii béketárgyalások eredménytelenül végződtek. SEGÉLYKIÁLTÁS RUSZINSZKÓBÓL: 0. S. Mentsetek meg lelkeinket'' Korláth Endre dr., Podkarpatszka Rusz magyar szenátora nagy beszédet mondott a szenátus csütörtöki ülésén — A szenátus megszavazta a három százalékos forgalmi adót, amely május elsején lép életbe Prága, április 28. A szenátus ma egész nap folytatta a vitát a forgalmai adó emeléséről szóló javaslatok fölött és az esti óráikban a javaslatoit meg is szavazta. A tárgyalást azért siettették, mert azt akarják, hogy a törvényt a köztársasági elnök még a holnaipi nap folyamán aláírja, hogy a törvény már a hivatalos lap szombati számában megjelenhessen s május elsején érvénybe lép. A vitában 18 szónok vett részt és pártjaink törvényhozói közül felszólalt Füssy Kálmán s Korláth Endre dr. magyar nemzeti párti és Böhm Rudolf országos keresztényszocialista szenátor. Az ülést Soukup elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg. A javaslat előadója Krejci cseh néppárti szenátor volt, aki hangsúlyozta, hogy jobb most újabb adókat bevezetni, mintsem megengedni, hogy az állam pénzügyi és költségvetési egyensúlya felboruljon. A vita első szónoka Tichy német iparospórti szenátor volt, aki tiltakozott a javaslat gyors letárgya- lása ellen. Kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat kihívást jelent az ösz- szes iparosok és kereskedők ellen, akik egységes fronton fel is veszik a küzdelmet. Kostka német demokrata szerint a mai időben egészen természetes, hogy az állam uj bevételi források után kutat, azonban szerencsétlen gondolat volt, hogy a kormány épp a forgalmi adó emeléséhez nyúlt hozsá. Bohr német keresztényszocialdsta kritizálja a kormány gazdasági és pénzügyi ténykedéseit. A legélesebben tiltakozik a tulszigoru devizarendeletek ellen. Tohr cseh iparospárti szenátor után Fiissy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor szólalt fel, akinek közérdekű beszédét holnapi számunkban fogjuk ismertetni. Füssy után beszéltek Cserny cseh nemzeti! szocialista, Jancsek szlovák néppárti, Wenzel német nemzeti szocialista, Fácek cseh nem-1 Lásokat rendez. Május közeledtével, az igazi tavasz küszöbén elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy egész Szlovenszkó érdekében megkezdjük az intenzív propagandát Szilo- venszkó nyarának sikerültéért. Korláth Endre beszéde Korláth Endre dr. felszólalását annak megáll api tásával kezdte, hogy semmilyen adóemeléssel Podkarpatszká Rusz népétől több bevételt remélni nem lehet. Nem adóemelésre, hanem gazdasági talpraállitásra van szükség. Hogy Podkarpatszká Rusz helyzete milyen kétségbeejtő, arra világot vet a miniszterelnöknek átadott memoranduma, amely a következőképpen hangzik: A miniszterelnökhöz intézett memorandum — Miniszterelnök Url Hogy népünknek, Podkarpatszka Rusz őslakosságának és magyarságának nyomorát enyhíthessük, hogy népünknek máról-holnapra való eltengődé- sét lehetőivé tegyük, hogy népünket a mindennap éhhalállal fenyegető és gyötrő Ínségtől megmentsük, hogy 'népünket az elmúlt gazdasági évben ért és a világgazdasági válság hatását megsokszorozó katasztrofális mezőgazdasági csapások kétségbeejtő és mindent elpusztító következményeitől megvédelmezzük és hogy népünket mindezeken átsegítsük, keserves életünket az elkövetkezendő elviselhető és szabad időkre átmentsük; — mint annak hivatalosan megválasztott képviselői — a múlt gazdasági év lezárása óta. minden vonalon, — parlamenti munkánkban épp úgy, mint az országos köz- igazgatási és járási képvi selő les túléli gyűlésekben állandóan ismertettük és felszínen tartottuk népünk kibiihatatlan nyomorát és nem mulasztottunk el egyetlen alkalmat sem, hogy ebben az irányban úgy a prágai kormányzattól, mint a podkarpatszka ruszi országos kormányzattól éis járási főnökségektől segítséget kérjünk. Szomorú és kétségbeesett lélekkel kell azonban most is újból és újból megállapítanunk, hogy a prágai kormányzat még ezekben az irtózatos időkben sem nyitotta meg komolyan füleit panaszaink előtt. Mindezek a fáradó zásaink eddigelé teljesen eredménytelenek maradtak, bár már olyan nagy a nyomor területünkön, hogy népOnk jajszava fuHépt^ a köztársaság határait és népünk nyomorát ma már az objektív külföld is olyannak minősítette, amilyenhez hason!!thatót nemcsak Európában, hanem a teljesen civilizálatlan ázsiai és más területeken seim talált az elfogulatlan és szakszerű szemlélő. Eredménytelenek maradtak eddigelé fáradozásaink, dacára annak, hogy személyes eljárásaink alkalmával úgy a miniszterelnökség, mint a szakminisztériumok elismerték, hogy a 'népünket pusztító éhínséget ismerik — dacára annak, hogy az országos és járási képviselőtestületek mindezt hivatalosan is megállapították — dacára annak, hogy mi szabályszerű összeírásainkkal úgy a prágai kormányzat, mint a helyi és országos hatóságok előtt több mint egy hónappal ezelőtt már névszerint Is htmutattuk, hogy a mindössze körülbelül 110.000- ben megszámlált podkarpatszka ruszi magyarság köréiből 53.646 az éhínségben élő és azzal állandóan fenyegetett embereink száj-pjafTgl O XI. évf. 99. (2912) szám ■ Péntek ■ 1932 április 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A *?lfYnpn<izknÍ PX mSZinXzkni pllpn^pki nfírtnk Szerkesztőség: Prága 11, Panská ulice 12. évre 76, havonta 2Ó Kő; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeUSZKOl es TUSZUISZ KOI GlienZGKl pari ÜK. „ emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal* félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki wnitvwnwKSrra politikai napilapja „rpry), F Prága IL. Panská ulice 12. 111. emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több FŐSZERKESZTŐ r r TJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. "DZTJRÁNYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl zeti demokrata, Slanina cseh iparospárti, majd felszólalt Korláth Endre dr. magyar nemzeti párti szenátor.
