Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-17 / 89. (2902.) szám
18 1932 április 17, vasárnap. KöZfiíAZDAiSltir1. ^^agasmMiHMgaBa^^ Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz a mezőgazdaságban használt traktorok törvény ellenes megadóztatása tárgyában Beadják Fűsssr Kálmán és társai Az ujtialaprőtl szóló 1927. évi 116. számú törvény 8. paragrafusa knimioiudJja azt, hogy ama motoros jáirémii'veík után, ameilye/k közutakon való etsálitóe iotbomyolátásáira szolgálnák], a jelem törvény szertintá Tökéletes gentleman csak mérték szerint készült egyéni cipőt visel „PRAGA“ LUXUS-SHOE Prága II, Jindíisská 7, (Passage) Magyar kiszolgálás 11 adót (keli fizetni Ugyaneranieik a törvénynek 9. paragrafusa, a negyedik bekezdésben megállapítja azt, hogy adiámiembesieík a mezőgazdaságokban használt traktorok, amennyiben csak a gazdasági épületek 8 ama földek között járnak, amelyek az adófizető gazdálkodik. A törvény eme világos, érthető rendelkezéseihez a 144. számú végrehajtási rendelet semmi kiüfliönös intézkediésit nem fűz s ágy a törvény magyarázatánál egyediül a törvény szövegétre vagyunk utalva. Az Idézett törvény cáimfáb®, egész szerkezetéből nyilvánvaló, hogy a törvényhozás a motoros j árómü-ad óival azokat a járómüveket akarta megterhelni, amelyek a közforgalmi utakat, tehát az állami s a volt megyei utakat használják, koptatják rongálják e igy méltányos, hogy eme járómüvek tulajdonosai az útalapon át adójukkal a használt utak karbantartási, javítási költségeihez járuljanak. Ezt a felfogást igazolja az ugyancsak idézett s a 9. paragrafus 4. bekezdéséiben foglalt rendelkezés is, amelynek értelme az, hogy a mezőgazdaságban használt traktor az országutat s általában a közutakat kevésbé használja s ezért ez adó alól mentes. A törvény eme világos és félreérthetetlen ren- deükezéeedit, azonban a pénzügyi hatóságok — nem tudjuk, hogy felsőbb utasításra-e — egészen másként, tévesen s a mezőgazdasági traktorok tulaj- d-omosaJimafc a kárára magyarázzák s megadóztatják azokat a traktorokat, amelyekkel tulajdonosuk akár bórezántásit, akár béreséplést végez, vagy ha kizárólag erdei és mezei magánutakon fát, vagy egyéb árut fuvaroz, azonban ezeket a fizetésért végzett munkákat mindig magánterületen, a nyilvánosság elől elzárt magánutakon végzi s a közutakat nem használja. A traktorukkal idegen személyeknek is pénzért munkát végző géptulajdotnio- eofc a törvény erejében bízva adómentesnek tekintették traktorukat, mert közutakat vagy egyáltalán nem, vagy csak elenyészően csekély mértékben vettek igénybe, miiint azt a törvény is mondja, „csak a gazdasági épületek és ama földek között, amelyeket az adófizetők maguk müveinek" a traktort éppen ezért megadóztatás céljából joggal nem jelenítették be s a traktoradót nem fizették. A más, törvényellenes nézetet valló pénzügyi hatóságok azonban nemcsak, hogy a traktanadót hajtották be az ilyen személyeken, hanem adóeltitkolás miatt büntető eljárást helyeztek folyamaiba az illetők ellen s gyakran 10.000 koronát meghaladó pénzbüntetésekkel sújtották a teljesen ártatlan gazdákat. A fentebb kifejtett törvénymagyarázatunk helyességét igazolja a legfelső közigazgatási bíróságnak 1931—3303. számú elvi jelentőségű . döntése, amely egy konkrét eeetbö' kifolyólag kimondta, hogy a mezőgazdaságban használt traktor akkor is adómentes, ha annak tulajdonosa azzal idegen személyeknek fizetésért munkát végez, emelett azonban a közutakat nem veszi igénybe, mert a törvény 8. paragrafusa szerint csak azok után a motoros járómüvek után kell adót fizetni, amelyek közutakon végeznek szállítást. A közigazgatási bíróság említett ítélete már két hónap óta ismeretes és szinte lehetetlen, hogy arról az állami pénzügyi igazgatás tudomást nem szerzett volna, mert hiszen az ítéletet a bíróság a panaszolt pénzügyminisztériumnak is kézbesítette. A jogtalanul megadóztatott s ezen kívül teljesem igazságtalanul megbüntetett mezőgazdasági t raktortülajdonoeok nagy tömege joggal elvárta, boy a közigazgatási bíróság döntése alapján a pénzügyminisztérium utasítást ad az első fokú pénzügyi hivataloknak, hogy a traktoiradő törvényellenes behajtását legalább a jövőre nézve szüntessék be. A jó erkölcs feltétlenül megköveteli, hogy ez igazságtalan büntetéseket a pénzügyi igazgatás haladéktalanul térítse vissza az érdekelteknek, vagy adó számlájukon más adók javára könyvelje át. Mindebből semmi nem történt, sőt ellenkezőleg. Biztos tudomásunk van arról, hogy egyes elsőfokú pénzügyi hivatalok tisztviselői a napisajtó utján tudomást szerezvén erről a döntvényről, utasítást kértek a vezérpén zügyigazr gatóságtól a traktoradónak a jövőben való beszedéséről, mert lelkiismeretűkkel nem tartották összeegyeztethetőnek, hogy törvényes alap nélkül adókat szedjenek be. A felsőbb utasítás forduló postával érkezett s ez tovább is kitart a törvényellenes állásponton s jr/y az adóhivatalok vezetői nem akarván ösz- fczeütközösbe kerülni fölötteseikkel, tovább is behajtják azt az adót, amit maguk 1® törvénytelennek minősítenek. Tudomásom van arról, hogy a minisztériumok minden olyan esetben, amikor a közigazgatási bíróság előtt pervesztesek lettek, a közigazgatási bíróság döntésének a _ köz- igazgatási hivatalokkal szemben kötelező erejét úgy fogják fel, hogy ez a kötelező erő csak arra a konkrét esetre vonatkozik, amelyben a biróság döntött. De azt is tudjuk, hogy a közigazgatási biróság szomorúan híres, 1924. évi illetőségi jogi döntésénél a közigazgatási hatóságok egymás után vették revízió alá í községek által kiállított illetőségi bizonyítványokat s azokat tízezer számra megsemm isitették, „csakhogy a törvény sérelmet ne szenvedjen". A hontalanok gyártása a közigazgatási bíróság elvi döntése alapján indul meg, mely döntés a hatóságoknak kedvező volt. A demokratikus jogegyenlőség igazán elemi követelménye volna, hogy most a pénzügyminisztérium haladéktalanul rendeletét adjon ki a törvény védelmére s ne várja azt, hogy sokezer traktortulajdonos végigjárja a háromévi várakozást jelentő közigazgatási bírósági utat. Különösen fontos volna egy ily rendelet kiadása manapság, amikor a földművesek a legális adóikat sem képesek megfizetni egyszerűen azért, mert nincs pénz. A törvényes alap nélkül behajtott traktoradő azonban nagy mértékben járul hozzá az adóerkölcs romlásához is s mint -azt alulírottak számos felszólalásukban már hangoztatták, azt meg kell ismételnlök, hogy tudniillik az adóerkölcsök javítását az állami pénzügyi igazgatásnak végül önmagán is meg kell kezdeni, mely kezdetre jobb alkalom nem is lehet, minit az, hogy a pénzügyminisztérium bünbánólag jó- váteszi azt a tévedését, amelyet a traktoradő igazságtalan behajtásával elkövetett. Ezek alapján kérdezzük a pénzügyminiszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy az alájaren- delt pénzügyi hivatalok a traktoradót törvénytelenül azokkal a személyekkel szemben is behajtják, akik mezőgazdasági traktorukkal másoknak fizetésért munkát ugyan végeznek, a közutakat azonban nem veszik igénybe? 2. Hajlandó-e a közigazgatási biróság 3303 —1931. számú döntvényében lefektetett elvek figyelembevételével utasítást kiadni az alárendelt pénzügyi hivataloknak arra vonatkozólag, hogy a mezőgazdasági traktoroknak a’ törvényben biztosított adómentességét a közigazgatási biróság Ítéletének szellemében respektálják? 3. Hajlandó-e utasítást adni az adóhivataloknak arra vonatkozólag, hogy a múltban törvényes alap nélkül beszedett traktoradót, valamint a nyilván jogi tévedésen alapuló pénzügyi kihágási ítéletekkel megállapított pénzbüntetéseket az adóhivatalok az érdekelteknek haladéktalanul visszatérítsék, illetve az érdekeltek adószámláin más adótartozások javára átírják? Prága, 1932 április 14. Aláírások. Tanulmányi kirándulás a magyarországi bortermelő vidékekre Budapest, április 16. Budapestről jelentik: A magyarországi mezőgazdasági kivileli intézet a május közepén tartandó budapesti -nemzetközi mtntavásár látogatói számára május 9—13-án Magyarország különböző bor- és szőlőtermelő vidékeire tanulmányi kirándulást rendez. A Budapestről kiinduló kirándulás három részre oszlik. Az első, háromnapos kirándulás május 9—11-én lesz s ez a Gyöngyös-Visouta, Eger és Tokaj- hegyalj-a megtekintését teszi lehetővé. A második kirándulás május 12-én délután lesz Budafokira és P-romontorra, melynek során félnap alatt a résztvevők megtetkintifk az állami piimtapitncészetet, a pezsgőgyárait. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvében. Ara 291— Kö, ■Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül ): megküldi betekintés végett azoknak, kik e 'égből hn/,7.,1 fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkoveo. A harmadik kirándulás egynapos és azt május lS-én rendezik meg a Mór, a Balaton és Badacsony bortermelő vidékeinek megtekintésére. Megállóhelyek: Székesfehérvár, Mór, Zlire, Veszprém, Balatonfüredi, Tihany és Badacsony. A kirándulások résztvevői az egész utat kényelmes modem tánsasautőkon teszik meg a magyar kiviteli intézet szakembereinek vezetésével.. Az első kirándulás részvételi dija szemé- lyenkinit 88 pengő, mely összegben foglaltatik az autó viteMija, a háromnapos ellátás é)s elszállásolás költsége a május 9-iki ebéddel kezdve a május 11-dkii vacsoráig, a vezetők dija a a borravalók is. A második kirándulás részvételi dija eze- mélyenkinit 5 pengő. Ez a csoport a Dunán motoinoscsónakon -teszi meg az utat Buda- pestlrőll Budafokig és vissza. A harmadik kirándulás részvételi dija 30 pengő, mely összegben foglaltatik az autó viteldija a fentebb felsorolt hosszú vonalon, s a Bailatonfüreden felszolgált ebéd dija italokkal és borravalókkal együtt. A kirándulások résztvevői mindenütt díjtalanul 'kóstolhatják a borokat. Jelentkezések és befizetések a Magyar Mező-gazdasági Kiviteli Intézet, Budapest, Rudoilf-rakipart 6 oiimre in- tézendőik. Jelentkezni legkésőbb az egyes csoportok indulása előtt huszonnégy órával leheti Ruszinszkó vetőmaggal való ellátása Munkács, április 16. Hivatalos intézkedés történt Ruszin,szkónak tavaszi zabvetőmaggal való ellátására. 135 koronában állapították meg a Ruszinszkóban állami támogatással kiosztandó zabvetőmag árát. Tudtunkkal a hivatalos akció 125 koronás áron vette a kiosztandó zabot a nagybirtokosoktól és ugyan -akkor a ruszin,szkói terménypiacon a legprímább vetőm-agzab 105—115 koronás árban mozog éts tetszésszerinti mennyiségben kapható. Az ungvári, munkácsi, beregszászi és szől- lősi járások zabvetőmagot igénylő gazdaközönsége (majdnem teljes egészében -magyar) úgy kapná a zabot, hogy a vett mennyiség vételárának leiét azonnal ki kell fizetni, a második fele 1933 végéig volna visszafizetendő, vagy készpénzben vagy természetben. — Ruszinszkó többi, tehát ruszinok lakta járásai viszont a zabért, illetve annak vételáráért most semmit sem Űzetnének, hanem azt 1933 végéig lennének kötelesek visszafizetni 50 százalékban pénzzel, 50 százalékban természetben! (De lehet, hogy a vételár 50 százalékát el is engednék.) Feltűnő, hogy a magyarok és ruszinok lakta járások közt ilyen megkülönböztetést akarnak tenni, minek már azért sincs jogossága, mert a magyar vidékek éppen olyan Ínségesek és pénztelenek, mint a ruszinok lakta járások és meri a m-agyaroklakta területek azok, melyeken inkább folyik a mezőgazdasági termelés. E különbségtevésen kívül még sérelem éri a ruszinszkói magyar járásokat és magyar gazdaközöns-éget e zabakcióban azért is, mert a magyar járásoknak legfeljebb ha 40—50 vagon zab vetőmag jutna az országos hivatal mezőgazdasági hivatalában történt elosztás szerint, míg a ruszin járások, a Verchovina körülbelül 140 vagon zabot kapna. Tekintettel arra, hogy a felsorolt magyar járásokban nem úgy tették közzé a zabigény bejelentésére való jelentkezést, hogy most csak a fele volna fizetendő az átveendő meny- nyi-ség árának és a másik rész a jövő év végéig volna visszafizetendő — még pedig természetben is —, hanem úgy értették a magyar falvkiban, hogy fele azonnal fizetendő, másik fele pedig csak pénzben 1932 októberéig, a magyar járások keveset igényeltek, mert pénzük nincs, mert mostani év aratási eredményétől sem várhatják, hogy elegendő pénzük lesz a visszafizetésre,^ igy a magyar járásokban az idén sok lesz a ve- tetlen terület. A magyar gazdaközönségnek pénze nincs vetőmagszerzésre, nem lesz tehát vetés elegendő a igy szegény lesz az aratás is. Elhalasztották a tengeri hajózási vállalatok konferenciáját. Múlt számunkban közöltük, hogy a tengeri hajózási vállalatok Londonban e napokban konferenciára j-öttek össze, amelyen a haj ósz állítási tarifákat egységesen akarták megállapítani, hogy ezzel a vállalatok között jelentkező gyilkos versenyt megszüntessék. Miután a vállalatok az egységes tarifák kérdésében megegyezni nem tudtak, ezért a konferenciát május 10-re halasztották. Addig a-z ideig szakértők fogják összeállítani az egységes vi- teldijtáb 1 ázat tervezetét. A lengyel nagybankok nem fizetnek osztalékot. Varsóból jelentik: A hét vezető varsói nagybank elhatározta-, hogy az 1931. évre osz- jtaiLékot nem fizet, v ....... ....................... AB C utasok részére. A . Ha Budapestre jón szálljon meg *** a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, D. mert olcsó áron nyújt mindent: * szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. . Mindezt (szobát teljes kitűnő ' ellátással) — a szoba fekvésétől függőleg — már napi 12*— pengőért kaphatja. Jugoszláviában 6 hónapra felfüggesztették a mezőgazdák árverését és végrehajtását. Belggádból jelentik: A képviselőház általánosságban és részletéiben elfogadta a földművesek védelméről szóló törvényjavaslatot. A 'törvényjavaslat ér,teliméiben hat hónapon keresztül sem árverést, sem végrehajtást nem lehet vezetni a gazdák ellen. A törvényjavaslat kimondja azt is, hogy aki árverésen vásárolt földet a földművestől, attól a földimüves- ndk jobában áil 6 százalékos kamattal vi-sz- szavásároínia a földet. A kormány azt tervezte, hogy a törvényjavaslatba beveszi azt is, hogy a bankok hat hónapon belül csak a betétek 30 százalékát kötelesek visszafizetni. Ezt azonban kihagyták a törvényja-v-aSlatlból. Azt azonban kimondja a törvényjavaslat, hogyha a bankok kérik, akkor ebben az esetben a kormány megengedheti, hogy a betétek visszafizetése tekintetében halasztást kapjanak. A közönség nem köteles a meg netm ren- deBt áru átvételére és megfizetésére. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint az utóbbi időben gyakran tapasztalható, hogy ■egyes — főiképpen csehországi cégeik cső- magokban száll it-anak árut kiválasztásra azv zai, hogy a megtartott áruk árát egyenlítse ki, a feltmaradt darabokat pedig küldje a címzett vissza. Tekintettel arra a nagy kon- kiuTuemciára, melyét ez az eladási mód a hélyi keneskedeileimnek mindenütt okoz, szükségesnek tartják a közönséget a következőkről tájékoztatni: konkrét esetben a kereskedelmi minisztérium 1907. évi május 6- án 82-23. sz. alatt azt állapította meg, hogy a közönség megrendelés nélkül küldött küldemények átvételével törvény szerint egyáltalában nincs kötelezve az ára megfizetésére, visszaküldésére vagy annak a küldővel való közlésére, hogy ajánlatát elfogadja-e viaigy visszautasítja. Hangsúlyozandó, hogy nem áll élő hasonló kötelezettség akkor sem, hogyha a küldő kijelenti, hogy az árunak bizonyos határidőben visiszanemküldése esetén felteszi, hogy a címzett ezt el akarja fogadni és megfizetni. A címzett a-z árut megfizetni csak akkor köteles, ha az árut felhasználta, Isasználita, elidegenítette stib. Mindazonáltal óvatosságból tanácsos az esetben, ha a címzett az árut megvenni nem szándékozik, erről a küldőt értesíteni és tetszéséire bízni, hogy az árut magának visz- sza küldesse. A lisztbehozatal uj szabályozása. A gabona- behozatalt engedélyező tárcaközi bizottság tegnap tartott ülésén mindenekelőtt az áprilisi 'behozatali kontingenst osztották szét az egyes országrészek között. A megosztási arány lényegében változatlan maradt. Ami a lisztíkont.in- gens szétosztását illeti, több indítvány is beérkezett, hogy az eddig folytatott gyakorlat megváltoztatandó. A bizottság úgy határozott., -hogy ebben a kérdésben egyezzenek meg egymás között az érdekelt szakkörök, nevezetesen a szabadkereskedelem szervezetei s a szövetkezeti központok s megegyezésüket közöljék a ibizottsággal, amely ennek alapján a legközelebbi ülésen véglegesen határoz. A köz-ellátás helyzetéről szóló jelentés kedvező és megnyugtató. A behozatál normálisan történik és gabona- s liszthiány sehol nem mutatkozik. A szesz és benzin keverése. A pénzügyminisztériumban az érdekelt körök bevonásával tegnap tartották meg a befejező tan ácskoz ás okát. a szesz és benzin keverésének kérdésével kapcsolatos ügyek végleges rendezése céljából. Különösen arról van szó, hogy a keverék ne legyen drágább hajtóanyag, mint a tiszta benzin. Ennek kapcsán újból átszámítják a szesz és benzin termelési költségeit, valamint, a szétosztással járó költségeket is. A tiszta benzin értékesítése a. „benzinkutak44 utján üt-e re nk int, 70 fillérrel terheli meg a benzint. Az érdekelt csoportoknak még mindig nem sikerült megegyez* niök valamennyi kérdésben,
