Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-17 / 89. (2902.) szám

r WM jtpa^g 17, raMmap. <PKtCT-7V\AGtaRHTRlía6 3 A kassai községi választások igazi jelentősége Irta: Halmi Béla dr. ' Az ország figyelme feszült érdeklődéssé! tekint a .kassai községi válasz:tás felé. Kassa város politikád megmyillatíkozása soha sem vollt közömbös Szlovén szikóra nézve. An nál jjefleutőisebb azonban az őslakos kassai ma­gyarság politikai színvallása ma, midőn meg­döbbenéssel Iá ttok, hogy a kortmán ypártok hatalmuk egész súlyával ránehezednek a vá­lasztók lelkiiismeretétre, hogy magában a ma­gyarságban keressenek maguknak segítő tár­sat elmeimzetllemitő törekvéseikhez. És fokoz­za az érdeklődést e községi választás iránt az a körül mién y is, hogy a több minit egyéves népszámlálás eredménye eddig titkolva van és választ arra: hány százalék a magyar Kas­sa városában, csak a közelgő községi válasz­tás fog adni. Érthető tehát az éltes ellentét, mely a küz­dő táborok között van, Akárhoigyian is hir­dessék, hogy 20 pánt küzd egymás ellen, — az igazság az, hogy dtit tulajdonképpen csak két .tábor áll szemben: a jogaiért élethialáb harcot vivő miagyar őslakosság, a magyar nemzeti párt és itestvérpárijának töimör tá­bora. A két szembenálló tábor nemcsak összeté­telénél, de törekvéseinél foglya is homlok­egyenest ellenkező. Az egyik oldalon látjuk a csehszlovák pán tokát, amelyek a csehszlovák tisztviselők nagy táborából, az állammal és egyéb hatóságok­kal üzleti összeköttetésben állító érdekeltek­ből, néhány megingott és tájékozatlan gyász- magyarból' és azokból az ujj töredékpártoos- IkáJkibófl. ál, amelyeket egyrészt a cseh agrár­párt, másrészt a cseh iparospórt és a cseh nemzeti szocialisták a magyarság megbontá­sára irányuló ravasz szándékkal alkottak csak azért, hogy Kassa város őslakos ma­gyarságát gyengítsék és azt a közügyeik fó­rumáról teljesen leszorítsák. Ezek a pártok célkitűzéseikben gyakran ellentétesek: az egyik kapitalista, a másik marxislá, de egy­ben mindannyian megegyeznek: gyöngíteni a magyarságot, ahol és amikor csak lehet. Mindig egyek, ahol a magyarság jogait, nyék. vét, .szokásait, kultúráját, anyagi és szellemi érvényesülését elgáncsolni lehet. A másik oldalon szemben állnak velük az őslakos magyar pártok: a magyar nemzeti párt Blamár Bella dr., Kassa város magyar időkből való régi polgármesterének, a jeilem- szilárdisága és nagy tudása miatt mindenki által nagyra bee sült .politikai vezérnek és a keresztényszoci a 1 istia párt Groschmid Géza dr., a nagytekintélyű szenátor és előkelő ügy­véd vezetése alatt. Mindkét párt együttes erővel küzd a magyarság törvémyadta jo­gaiért: az őslakosság állampolgárságáért, az elbocsátott, nyomorgó tisztviselők nyugdijá­ért, a magyar nyelv, a magyar iskola, a ma­gyar színház, iaiz irodalom és művészet, a ma­gyar kultúra jogáért, de küzd különösen azért is, hogy úgy a magán-, mint a közéletben, úgy az igazságszolgáltatásban, mint a köz­iga zgiatáisban magas számarányának megfe­lelően részt követelhessen magának az .itt élő őslakos magyarság és küzd azért is, hogy Kassa városa ősrégi mivoltából k.i ne forgat­hassák és hogy ebben a városban ne némul- jon el a magyar szó, a magyar dal és zene. És végül helyi vonatkozásban mindent elkö­vet azért, hogy a város anyagi és erkölcsi ügyeii fölötti sáfárkodás a hivatottak kezében maradjon. A csehszlovák pártok ez eddigi egyenes harcmodort meddőinek találták. Akármit kö­vettek el, a magyar pártök fényes győzelmet arattak. Hiáfba hirdették,' hogy Kassa város magyarsága csak 21 százalékot teszen, a vá­rosi képviselő testületbe 48 tagból SÍ őslakos ■magyar került be, amely számarány minden statisztikánál ékesebben hirdette, hogy eb­ben a városban a magyarság számaránya 66 százalékot teszen. Innen van a csehszlovák pártok újabb hihetetlen erőfeszitásé, és in­nen van e pártok újabb ravasz taktikája, mely- lyél holmi politikamentes „városi pártot", aztán „piaci árusok pártját", „városi repub­likánus cigámypáTtot" sitb. létesített, minde­nütt azzal a látható tendenciával, hogy egye­seket a magyarság táborától el tántorítson, hogy tetszetős és hamis elnevezéssel hozzá- 'férhessen az őslakossághoz és hogy a ma­gyarság megtántorithatiatlan és szilárd egy­ségét csalfa Ígéretekkel megbontsa. Hiába igyekeztek mosakodni a .Lapokban « k.i,s pártok vezetői, az őslakos magyarságot megtéveszteniük neim sikerült nekik még azzal sem, hogy az őslakos pártok vezetőit és a közélet terén érdemeket szerzett vezető tagjait a sorok között és uton-utszélen pana­mával és visszaélésekkel gyanúsították meg. A gyanúsítások, nyílt és titkos rágalmak miiint a gránitról a kavics úgy pattantak le á közélet önzetlen munkásairól és visszaírni! - tak azokra, akik együgyű és ostoba rövidlá­tásukkal igy gondoltak visszavonást és bi- 7ríirratlan.Ságot kelteni a magyarságban. — Hiába verték mellűiket ezek az uj Herostna- 'lesek, hogy semmi közűik nekik a magyarság ellenifeleihez, — mert úgy a „városi párt", Szent-Ivány programmegnyilatkozása a kassai klubül „Nem támogathatjuk azt a politikát, amely más nemzetek kibőjtőltetése révén akar a gazdasági előnyökön felöl politikai előnyöket szerezni" A fiatal generáció eltávolodása a közjogi kérdésektől — A mezőgazdaság jóléte az általános elégedettség alapja — A világértékek zuhanása magyarlakta területen érezhető a legerősebben — A legsürgősebb tennivalók Kassa, április 15. Kassai szerkesztőségünk je­lentése: Az országos keresztényszocialista, ma­gyar nemzeti párt, és a Zipser Deutsche Partéi ja el, de erősen átalakítja a nemzeti gondo­latát. A nemzeti gondolatnak ezt az átformálását kö­Valamely nép kultúráját a szappan-fogyasztás szerint értékelik. Liebrg híres vegyész ezen mondása ma inkább érvényes, mint valaha. Az emberek az egész­ség-, fó érzés- és teljesítő képesség érdeké­ben nem nélkülözhetik a szappant. Azonban csakis jó, kipróbált szín-szappant használjunk. Legjobban a több mint 80 éve ismert sSCH nemzetgyűlési képviselői és szenátorai, valamint tartomány gyűlési képviselői április 17-én, va­sárnap, Kassán közös klubülést tartanak. A gyű­lés kiemelkedő pontja lesz Szent-Ivány József képviselőnek, a magyar nemzeti párt vezérének programot jelentő megnyilatkozása. A terjedel­mes politikai beszédből néhány részletet közölni már most áll módunkban. Szent-Ivány beszéde többek között a követ­kező kérdésekre terjed ki: Kisebbségi ifjúságunk a nemzeti munkában Az egész világ politikai közéletében a gazda­sági kérdések tolakodtak előitérbe. Nekünk, ma­gyaroknak, akik a közjogi politika iskolájának nyomait hordjuk gondolkozásunkban, bizonyos fokig szokatlan a közéletet tisztán a gazdasági helyzet szemüvegén keresztül nézni és a gazda­sági helyzethez alkalmazni politikánkat. A fiatal generáció, amely távolabb áll a köz­jogi politikai kérdések hatalmától és amely itt a köztársaság területén nőtt fel és ilyen­formán nemzet- és társadalomszemlélete át­alakult, azt vesszük észre, hogy erről a közjogi alapról való eltávolódás ha nem Is homályosit­reinkhen nagyon elterjedt kifejezéssel „a kisebb­ségi adottságok“-kal szokták alátámasztani. Te­kintettel arra, hogy ifjúságiink megmozdulásai, bármennyire politikamentesek legyenek is, köz­életünk irányára és közvéleményünk szellemére igen nagy befolyással vannak és a magyarság jövője szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, szükségesnek tartom, hogy a Klub figyelmét fel­hívjam az ifjúság munkájára. Aktualitása ennek a kérdésnek azért van meg ebben a pillanatban, mert azok az események, amelyek egész gazdasági életünket átjárják és amelyek a gazdasági és pénzügyi káosz soha nem látott mérvét mutat- I ják, az ifjúság érzékenyebb, hatásokra jobban rezonáló lelkiiletét erősen igénybeveszik és alkalmasak arra, hogy a kisebbségi adottsá­gok gondolatába beleillesszék a lehajtott fejű realitásokat és munkát anélkül, hogy ennek a munkának ideológiai alapját megtalálnák. Nem elegendő ugyanis ideológiai alapnak a ki­sebbségi sors, mert ez a gondolat önmagában szegény és erőtlen. És mindenre alkalmas le­het, csak arra nem, hogy a magyar kisebbségi ifjúságnak jövendő gazdasági elhelyezkedését biztosítsa. A közélet mai formálási technikája mellett csak annak jár ki az életlehetőség, aki erőt tud mu­tatni, aki követel, aki harcos és nem annak, aki meghajtja fejét az akarata ellen való sors előtt és igy várja a kegyet. A „kisebbségi adottságok" jelszavából éppen az folyik, hogy az ifjúság szerepe és befolyása a kisebbségi magyar életre csupán az erősen aláhúzott magyar nemzeti gondolat jegyében lehetséges. Más szóval a nemzeti ideál ugyanaz marad, a nemzeti munka azonban az adottságokhoz ala­kul. A kisebbségi adottságokból folyik, hogy a most feltörő magyar ifjúság nem számíthat a csehszlovák hivatalokban való elhelyezkedésre, vagy ha igen, úgy alárendelt minőségben, mint nem teljesen megbízhatónak minősített, vagy úgy — előttünk áll egy csomó példa rá —, hogy a saját lelkiismexetén kívül kell erőt vennie. A magyar kisebbségi fiatalság feladata a ki­sebbségi adottságokat figyelembevéve a ki­sebbségi sors javításán dolgozni, számolva ugyan a realitásokkal, de harcos és az ifjú­ság szellemének megfelelő frontot alkotni a nemzeti védelemben és a nemzetépités munká­jában. Mindezeket azért mondom el most, mert egy­részt az a munka, amely a mai válságos időkben reánk, a magyarság törvényhozóira vár, nem hagyhatja figyelmen kivül a jövendő magyar intelligenciának az alapját képező ifjúságot, másrészt, mert a magyar ifjúság részeltetése a nemzeti munkában elsőrendű feladatunk. Ez az első kérdés, amelyről beszélni akartam és kérem a Klubülést, valamint törvényhozó tár­saimat és országos képviselőtestületi tagjainkat, fordítsanak a nemzetmentő munkában nagyobb figyelmet az ifjúság megmozdulásaira és együt­tesen ig és közösen is adjuk meg az alkalmat és a lehetőségeket az ifjúságnak e munkában való részvételre. A magyar kisebbség helyzete a válságban A gazdasági katasztrófák korszakában meg­nyíltak előttünk a közgazdasági élet bonyolult gépezetének titkai. És ha az utóbbi évek esemé­nyeit figyeljük, fölötte érdekes megállapításokat tehetünk arról, hogy a nagy, a széles közvéle­mény szeme merre fordul és mindig világosabban és tisztábban áll elénk az a tantétel, amelyet egész közéleti pályámon képviseltem, hogy tudniillik a mezőgazdaság jóléte képezheti egyedüli alapját az általános elégedettségnek. A mezőgazdaság nyomorából indult el a krízis és a mezőgazdaság felsegitéeével oldható meg. Tudom, hogy ez nem csehszlovák kérdés, nem magyarországi kérdés, nem európai kérdés, nem magyar kisebbségi kérdés, ez: világkérdé6. Ámde a világkérdés megoldása csak akkor lehetsé­ges, ha a kormányok olyan intézkedéseket tesznek, amelyek a megoldás felé vezetnek és mindaddig, amig a nagy megoldások ideje elérkezik, az értékek megtartása és a nyugodt munkalehetőségek érdekében és a polgárhá­borúk veszedelmének elhárítására komoly és jelentős lépések történnek. Nem kívánok most foglalkozni azokkal a ter­vekkel, amelyek a nemzetközi megállapodások­ról forognak közszájon, volt alkalmam erre vo­natkozólag véleményt mondani, csupán arra kívánok szorítkozni, hogy csehszlovák köztársa­sági vonatkozásban milyen kérdések azok, ame­lyekről tárgyalni kell és milyen követeléseket támasszunk a kormánnyal szemben. A magyar kisebbség helyzete a válságban egészen különös. És tekintettel a földrajzi fekvésre, úgy alakult a válság hatása mirajtunk, mintha nem is tar­mimit a „piaci árusok-", mint a föfbibi kisebb pántokban, amelyeket a magyarság rovására alkottak, exponált és neves csehszlovák ag- iár pártiak, csehszlovák nemzeti szocialistáik ás más csehszlovák funkcionáriusok foglal - bak helyet, és bizonyára nem a magyarság szép szóiméért, hanem azért, hogy saját anya- páútijuknak: a.z agrárpártnak és a nemzeti szocialista pártnak érdekeit szolgálják. Ezt egyébként fényesen igazolja az a körülmény is, hogy e választás alkalmából az említett csehszlovák pártokkal való ikapcsolatukat már hivatalosan is bejeién tették. A magyarság megbontására irányuló ra­vasz taktika azonban célját fogja téveszteni. Az őslakosság valóságos ösztönös magyar ér­zéssel ősimért© fel ezekben az uj párocskák­ban a bórán ybőrbe öltözött farkast és meg­vetéssel fordult el azoktól., akik őket saját vérüktől, saját fajuktól, saját nemzetiségük­től igyekeznek eltántorítani. De folösimerte az itt éllő magyarság a közelgő községi vá­lasztás iigaz jelentőségét is, amely mindenki tudomása szerint abban áll: leszorítani a még magyarul beszélő őslakosság .számát, el­némítani az ezer gondtól és tehertől szenve­dő magyarságot, hogy ne hangozzék többé itt a magyar szó, a magyar dali éis zene és tudja az őslakosság azt .iis, hogy ha mostan neim tart össze és nem igyekszik együttes erővel (kivívni a győzelmeit, akikor magyar •tisztviselőink sorsa meg van pecsételve és a •város anyagi és erkölcsi • ügyeinek intézése •azok kezébe kerül, aklik a magyarság jogos igényeivel szemben nem egyszer mulatták meg ellenséges érzületüket. A hivatalos csehszlovák felfogás szerint már csak egy magyar város van Salovem- szlkón és ez: Kassa városa! Ez a város telve a múlt trad Lei óival ma is büszkén hirdeti törhetetlen magyarságát! •Hiába mindem csábit ás, hiába minden Ígér rét, ennek a városnak inna gyár jellegét senki, semmiféle eszközzel nem tudita meghiúsí­tani! A magyarság végvára: Kussa városa. En­nek magyar jellegéről, magyar kuliturájáróig miagyar jövőjéről van szó! A közelgő községi választáson ennek kel eldőlnie! Ez ennek a községi választásnak nagy jeientesiége.

Next

/
Thumbnails
Contents