Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-17 / 89. (2902.) szám
r WM jtpa^g 17, raMmap. <PKtCT-7V\AGtaRHTRlía6 3 A kassai községi választások igazi jelentősége Irta: Halmi Béla dr. ' Az ország figyelme feszült érdeklődéssé! tekint a .kassai községi válasz:tás felé. Kassa város politikád megmyillatíkozása soha sem vollt közömbös Szlovén szikóra nézve. An nál jjefleutőisebb azonban az őslakos kassai magyarság politikai színvallása ma, midőn megdöbbenéssel Iá ttok, hogy a kortmán ypártok hatalmuk egész súlyával ránehezednek a választók lelkiiismeretétre, hogy magában a magyarságban keressenek maguknak segítő társat elmeimzetllemitő törekvéseikhez. És fokozza az érdeklődést e községi választás iránt az a körül mién y is, hogy a több minit egyéves népszámlálás eredménye eddig titkolva van és választ arra: hány százalék a magyar Kassa városában, csak a közelgő községi választás fog adni. Érthető tehát az éltes ellentét, mely a küzdő táborok között van, Akárhoigyian is hirdessék, hogy 20 pánt küzd egymás ellen, — az igazság az, hogy dtit tulajdonképpen csak két .tábor áll szemben: a jogaiért élethialáb harcot vivő miagyar őslakosság, a magyar nemzeti párt és itestvérpárijának töimör tábora. A két szembenálló tábor nemcsak összetételénél, de törekvéseinél foglya is homlokegyenest ellenkező. Az egyik oldalon látjuk a csehszlovák pán tokát, amelyek a csehszlovák tisztviselők nagy táborából, az állammal és egyéb hatóságokkal üzleti összeköttetésben állító érdekeltekből, néhány megingott és tájékozatlan gyász- magyarból' és azokból az ujj töredékpártoos- IkáJkibófl. ál, amelyeket egyrészt a cseh agrárpárt, másrészt a cseh iparospórt és a cseh nemzeti szocialisták a magyarság megbontására irányuló ravasz szándékkal alkottak csak azért, hogy Kassa város őslakos magyarságát gyengítsék és azt a közügyeik fórumáról teljesen leszorítsák. Ezek a pártok célkitűzéseikben gyakran ellentétesek: az egyik kapitalista, a másik marxislá, de egyben mindannyian megegyeznek: gyöngíteni a magyarságot, ahol és amikor csak lehet. Mindig egyek, ahol a magyarság jogait, nyék. vét, .szokásait, kultúráját, anyagi és szellemi érvényesülését elgáncsolni lehet. A másik oldalon szemben állnak velük az őslakos magyar pártok: a magyar nemzeti párt Blamár Bella dr., Kassa város magyar időkből való régi polgármesterének, a jeilem- szilárdisága és nagy tudása miatt mindenki által nagyra bee sült .politikai vezérnek és a keresztényszoci a 1 istia párt Groschmid Géza dr., a nagytekintélyű szenátor és előkelő ügyvéd vezetése alatt. Mindkét párt együttes erővel küzd a magyarság törvémyadta jogaiért: az őslakosság állampolgárságáért, az elbocsátott, nyomorgó tisztviselők nyugdijáért, a magyar nyelv, a magyar iskola, a magyar színház, iaiz irodalom és művészet, a magyar kultúra jogáért, de küzd különösen azért is, hogy úgy a magán-, mint a közéletben, úgy az igazságszolgáltatásban, mint a köziga zgiatáisban magas számarányának megfelelően részt követelhessen magának az .itt élő őslakos magyarság és küzd azért is, hogy Kassa városa ősrégi mivoltából k.i ne forgathassák és hogy ebben a városban ne némul- jon el a magyar szó, a magyar dal és zene. És végül helyi vonatkozásban mindent elkövet azért, hogy a város anyagi és erkölcsi ügyeii fölötti sáfárkodás a hivatottak kezében maradjon. A csehszlovák pártok ez eddigi egyenes harcmodort meddőinek találták. Akármit követtek el, a magyar pártök fényes győzelmet arattak. Hiáfba hirdették,' hogy Kassa város magyarsága csak 21 százalékot teszen, a városi képviselő testületbe 48 tagból SÍ őslakos ■magyar került be, amely számarány minden statisztikánál ékesebben hirdette, hogy ebben a városban a magyarság számaránya 66 százalékot teszen. Innen van a csehszlovák pártok újabb hihetetlen erőfeszitásé, és innen van e pártok újabb ravasz taktikája, mely- lyél holmi politikamentes „városi pártot", aztán „piaci árusok pártját", „városi republikánus cigámypáTtot" sitb. létesített, mindenütt azzal a látható tendenciával, hogy egyeseket a magyarság táborától el tántorítson, hogy tetszetős és hamis elnevezéssel hozzá- 'férhessen az őslakossághoz és hogy a magyarság megtántorithatiatlan és szilárd egységét csalfa Ígéretekkel megbontsa. Hiába igyekeztek mosakodni a .Lapokban « k.i,s pártok vezetői, az őslakos magyarságot megtéveszteniük neim sikerült nekik még azzal sem, hogy az őslakos pártok vezetőit és a közélet terén érdemeket szerzett vezető tagjait a sorok között és uton-utszélen panamával és visszaélésekkel gyanúsították meg. A gyanúsítások, nyílt és titkos rágalmak miiint a gránitról a kavics úgy pattantak le á közélet önzetlen munkásairól és visszaírni! - tak azokra, akik együgyű és ostoba rövidlátásukkal igy gondoltak visszavonást és bi- 7ríirratlan.Ságot kelteni a magyarságban. — Hiába verték mellűiket ezek az uj Herostna- 'lesek, hogy semmi közűik nekik a magyarság ellenifeleihez, — mert úgy a „városi párt", Szent-Ivány programmegnyilatkozása a kassai klubül „Nem támogathatjuk azt a politikát, amely más nemzetek kibőjtőltetése révén akar a gazdasági előnyökön felöl politikai előnyöket szerezni" A fiatal generáció eltávolodása a közjogi kérdésektől — A mezőgazdaság jóléte az általános elégedettség alapja — A világértékek zuhanása magyarlakta területen érezhető a legerősebben — A legsürgősebb tennivalók Kassa, április 15. Kassai szerkesztőségünk jelentése: Az országos keresztényszocialista, magyar nemzeti párt, és a Zipser Deutsche Partéi ja el, de erősen átalakítja a nemzeti gondolatát. A nemzeti gondolatnak ezt az átformálását köValamely nép kultúráját a szappan-fogyasztás szerint értékelik. Liebrg híres vegyész ezen mondása ma inkább érvényes, mint valaha. Az emberek az egészség-, fó érzés- és teljesítő képesség érdekében nem nélkülözhetik a szappant. Azonban csakis jó, kipróbált szín-szappant használjunk. Legjobban a több mint 80 éve ismert sSCH nemzetgyűlési képviselői és szenátorai, valamint tartomány gyűlési képviselői április 17-én, vasárnap, Kassán közös klubülést tartanak. A gyűlés kiemelkedő pontja lesz Szent-Ivány József képviselőnek, a magyar nemzeti párt vezérének programot jelentő megnyilatkozása. A terjedelmes politikai beszédből néhány részletet közölni már most áll módunkban. Szent-Ivány beszéde többek között a következő kérdésekre terjed ki: Kisebbségi ifjúságunk a nemzeti munkában Az egész világ politikai közéletében a gazdasági kérdések tolakodtak előitérbe. Nekünk, magyaroknak, akik a közjogi politika iskolájának nyomait hordjuk gondolkozásunkban, bizonyos fokig szokatlan a közéletet tisztán a gazdasági helyzet szemüvegén keresztül nézni és a gazdasági helyzethez alkalmazni politikánkat. A fiatal generáció, amely távolabb áll a közjogi politikai kérdések hatalmától és amely itt a köztársaság területén nőtt fel és ilyenformán nemzet- és társadalomszemlélete átalakult, azt vesszük észre, hogy erről a közjogi alapról való eltávolódás ha nem Is homályositreinkhen nagyon elterjedt kifejezéssel „a kisebbségi adottságok“-kal szokták alátámasztani. Tekintettel arra, hogy ifjúságiink megmozdulásai, bármennyire politikamentesek legyenek is, közéletünk irányára és közvéleményünk szellemére igen nagy befolyással vannak és a magyarság jövője szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, szükségesnek tartom, hogy a Klub figyelmét felhívjam az ifjúság munkájára. Aktualitása ennek a kérdésnek azért van meg ebben a pillanatban, mert azok az események, amelyek egész gazdasági életünket átjárják és amelyek a gazdasági és pénzügyi káosz soha nem látott mérvét mutat- I ják, az ifjúság érzékenyebb, hatásokra jobban rezonáló lelkiiletét erősen igénybeveszik és alkalmasak arra, hogy a kisebbségi adottságok gondolatába beleillesszék a lehajtott fejű realitásokat és munkát anélkül, hogy ennek a munkának ideológiai alapját megtalálnák. Nem elegendő ugyanis ideológiai alapnak a kisebbségi sors, mert ez a gondolat önmagában szegény és erőtlen. És mindenre alkalmas lehet, csak arra nem, hogy a magyar kisebbségi ifjúságnak jövendő gazdasági elhelyezkedését biztosítsa. A közélet mai formálási technikája mellett csak annak jár ki az életlehetőség, aki erőt tud mutatni, aki követel, aki harcos és nem annak, aki meghajtja fejét az akarata ellen való sors előtt és igy várja a kegyet. A „kisebbségi adottságok" jelszavából éppen az folyik, hogy az ifjúság szerepe és befolyása a kisebbségi magyar életre csupán az erősen aláhúzott magyar nemzeti gondolat jegyében lehetséges. Más szóval a nemzeti ideál ugyanaz marad, a nemzeti munka azonban az adottságokhoz alakul. A kisebbségi adottságokból folyik, hogy a most feltörő magyar ifjúság nem számíthat a csehszlovák hivatalokban való elhelyezkedésre, vagy ha igen, úgy alárendelt minőségben, mint nem teljesen megbízhatónak minősített, vagy úgy — előttünk áll egy csomó példa rá —, hogy a saját lelkiismexetén kívül kell erőt vennie. A magyar kisebbségi fiatalság feladata a kisebbségi adottságokat figyelembevéve a kisebbségi sors javításán dolgozni, számolva ugyan a realitásokkal, de harcos és az ifjúság szellemének megfelelő frontot alkotni a nemzeti védelemben és a nemzetépités munkájában. Mindezeket azért mondom el most, mert egyrészt az a munka, amely a mai válságos időkben reánk, a magyarság törvényhozóira vár, nem hagyhatja figyelmen kivül a jövendő magyar intelligenciának az alapját képező ifjúságot, másrészt, mert a magyar ifjúság részeltetése a nemzeti munkában elsőrendű feladatunk. Ez az első kérdés, amelyről beszélni akartam és kérem a Klubülést, valamint törvényhozó társaimat és országos képviselőtestületi tagjainkat, fordítsanak a nemzetmentő munkában nagyobb figyelmet az ifjúság megmozdulásaira és együttesen ig és közösen is adjuk meg az alkalmat és a lehetőségeket az ifjúságnak e munkában való részvételre. A magyar kisebbség helyzete a válságban A gazdasági katasztrófák korszakában megnyíltak előttünk a közgazdasági élet bonyolult gépezetének titkai. És ha az utóbbi évek eseményeit figyeljük, fölötte érdekes megállapításokat tehetünk arról, hogy a nagy, a széles közvélemény szeme merre fordul és mindig világosabban és tisztábban áll elénk az a tantétel, amelyet egész közéleti pályámon képviseltem, hogy tudniillik a mezőgazdaság jóléte képezheti egyedüli alapját az általános elégedettségnek. A mezőgazdaság nyomorából indult el a krízis és a mezőgazdaság felsegitéeével oldható meg. Tudom, hogy ez nem csehszlovák kérdés, nem magyarországi kérdés, nem európai kérdés, nem magyar kisebbségi kérdés, ez: világkérdé6. Ámde a világkérdés megoldása csak akkor lehetséges, ha a kormányok olyan intézkedéseket tesznek, amelyek a megoldás felé vezetnek és mindaddig, amig a nagy megoldások ideje elérkezik, az értékek megtartása és a nyugodt munkalehetőségek érdekében és a polgárháborúk veszedelmének elhárítására komoly és jelentős lépések történnek. Nem kívánok most foglalkozni azokkal a tervekkel, amelyek a nemzetközi megállapodásokról forognak közszájon, volt alkalmam erre vonatkozólag véleményt mondani, csupán arra kívánok szorítkozni, hogy csehszlovák köztársasági vonatkozásban milyen kérdések azok, amelyekről tárgyalni kell és milyen követeléseket támasszunk a kormánnyal szemben. A magyar kisebbség helyzete a válságban egészen különös. És tekintettel a földrajzi fekvésre, úgy alakult a válság hatása mirajtunk, mintha nem is tarmimit a „piaci árusok-", mint a föfbibi kisebb pántokban, amelyeket a magyarság rovására alkottak, exponált és neves csehszlovák ag- iár pártiak, csehszlovák nemzeti szocialistáik ás más csehszlovák funkcionáriusok foglal - bak helyet, és bizonyára nem a magyarság szép szóiméért, hanem azért, hogy saját anya- páútijuknak: a.z agrárpártnak és a nemzeti szocialista pártnak érdekeit szolgálják. Ezt egyébként fényesen igazolja az a körülmény is, hogy e választás alkalmából az említett csehszlovák pártokkal való ikapcsolatukat már hivatalosan is bejeién tették. A magyarság megbontására irányuló ravasz taktika azonban célját fogja téveszteni. Az őslakosság valóságos ösztönös magyar érzéssel ősimért© fel ezekben az uj párocskákban a bórán ybőrbe öltözött farkast és megvetéssel fordult el azoktól., akik őket saját vérüktől, saját fajuktól, saját nemzetiségüktől igyekeznek eltántorítani. De folösimerte az itt éllő magyarság a közelgő községi választás iigaz jelentőségét is, amely mindenki tudomása szerint abban áll: leszorítani a még magyarul beszélő őslakosság .számát, elnémítani az ezer gondtól és tehertől szenvedő magyarságot, hogy ne hangozzék többé itt a magyar szó, a magyar dali éis zene és tudja az őslakosság azt .iis, hogy ha mostan neim tart össze és nem igyekszik együttes erővel (kivívni a győzelmeit, akikor magyar •tisztviselőink sorsa meg van pecsételve és a •város anyagi és erkölcsi • ügyeinek intézése •azok kezébe kerül, aklik a magyarság jogos igényeivel szemben nem egyszer mulatták meg ellenséges érzületüket. A hivatalos csehszlovák felfogás szerint már csak egy magyar város van Salovem- szlkón és ez: Kassa városa! Ez a város telve a múlt trad Lei óival ma is büszkén hirdeti törhetetlen magyarságát! •Hiába mindem csábit ás, hiába minden Ígér rét, ennek a városnak inna gyár jellegét senki, semmiféle eszközzel nem tudita meghiúsítani! A magyarság végvára: Kussa városa. Ennek magyar jellegéről, magyar kuliturájáróig miagyar jövőjéről van szó! A közelgő községi választáson ennek kel eldőlnie! Ez ennek a községi választásnak nagy jeientesiége.
