Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-10 / 83. (2896.) szám

14 'rPRAGAI-A\AG^ARHIRLAB ___________________________________________ _________1932 április 10, vasárnap. Sz iDHÁzRön^yKaLTURA. A „Magyar írás“ második száma április 15.-én jelenik meg / Szlovenszkó, Április 9. Általános elismerés és érdeklődés fogadta a „Magyar írás" március közepém megjelent első számát, amely 88 olda- Has változatos, gazdag tartalmával egy csapáid­ra a csehszlovákiai magyarság [kedvelt folyóira­tává vált. Az elsőrendű szépirodalmi közlemé­nyek, kitűnő tanulmányok,’ szórakoztató, tájé­koztató, tudományt és műveltséget terjesztő szemle, figyelő és a csehszlovákiai magyar kul­turális és irodalmi életben a kritikai szelekciót megindító, régen várt bíráló vezetés a „Ma­gyar Irás“ megteremtése után az előjelek sze­rint hatalmas szellemi vérkeringést fognak meg­indítani. A „Magyar írás" első száma határjelző, nagy eseménye volt kulturális életünknek. Bebizonyosodott, hogy a magyar agy, lélek, tol Csehszlovákiában élő, produktív, hatékony és gazdag uj forrásokból táplálkozó tényező, amely megnyilatkozási terének, az irodalmi, művészeti, kritikai folyóiratnak a megteremtése után a legmagasabb mértékkel ás mérhető nagy teljesítményeik előtt áll. A „Magyar írás" második száma változatos, kitűnő tartalommal április 15-én hagyja el a nyomdát. A második szám, miként a folyóirat havonként megjelenő minden száma, 80 oldalon jelenik meg. A tartalom bősége, színvonalas volta s a nyilvánvaló fejlődési tendencia ,a leg­szebb reményekre biztatja a komoly értékű fo­Amikor filmről van szó, minidig a már kész fény­képfelvételekre gondolunk, — azokra a hosszú ceMioiidszailagokra amelyek filmsztárok sztereó- tipikusain bájos mosolyát már magákra vették. A filmszalag jelentősége egészen eltűnik a felvé­telek technikájának a sokoldalúsága mögött. Pedig már magának a oeMuioidfiaailagniak a gyártása sok olyan részletet mutat, amelynek technikád tökéle­tessége nélkül a legzseniálisabb filmrendező sem tudna szép felvételeket készíteni. Alkalmam volt Olaszország legnagyobb film­gyárában a filmszaüag gyártását a nyersgyapot stádiumától egészen a szállításra készen elcsoma­golt filmekig követni. A gyár igazgatója engedélyt adott a gyár meg­tekintésére és egy fiatal vegyészmérnök kíséreté­ben megkezdjük kőrútunkat. A sok épület között egy kétemeletes pavilonhoz vezet először. Veze- tőnfc föJkisér az első emeletre, bevezet egy 6ötét helyiségbe és kis időre magunkra hagy. Kis idő múltán egy fehér köntösbe bujtatott árnyékszerü alakkal tér vissza, aki egy vörös sötétfcamraüámpát tairt kezében. A vezetést most ez az árnyék veszi át és mint egy rák hátrál előt­tünk, hogy szerényen piruló lámpájával az utat világíthassa. Mintha ködezerü alakok suhannának el mellettem. Vezetőnk megáll az egyik árnyék alak mellett, az szintén vörösfényü lámpát tart kezében, aztán magyarázni kezdi: — Ennek a munkásnak az a feladata, hogy ellenőrizze az el őtte lassan lep e rgő film lemezt. Ez a lemez itt — s rávilágít egy körülbelül méternyi széles oeiluloidilemiezre — « fényérzékeny réteg­gel már bevont kész film, amely háromszáz méter hosszúságban végtelen gyűrűvé összeragasztva, hassan a száritócLob körül halad. A munkás figyel- me főpéppen arra irányul, hogy a száradó filmen nincs-e légbuborék. Egy milli méternyi légbuborék nagy fekete foltot adna, ha a lemez elvágásánál például egy kinófiLmcsikra jutna. Az egész film­gyártás nem egyéb, mint elkeseredett küzdelem a levegő és a kor ellen. A munkások és munkás­nők a fehérneműig minden egyéb ruhadarabot köteleseik levetni magukról, mielőtt a munkater­mekbe léphetnek. Férfiak és nők egyaránt fehér köntöst vesznek fel, lábukra szandált húznak és hajukat fehér főkötő alá rejtik. Mindnyájunk érdekét szolgáló elővigyázatosságból pedig még csak egy ceruzát sem tarthatnak maguknál, mert a gyártásihoz használt alkohol, éter, aceton etb. gőzével a levegő ezekben a zárt helyiségekben annyira telítve van, hogy életveszélyes robbanás előidézéséhez a kőpadlóra zuhanó grafit parányi szikrája is elegendő lenne ... A munkásoknak a munkatermeken kívül sötét szemüveget kell hordani ok, nehogy szemük a sötétségtől elszokjék .., Most pedig egy másik terembe megyünk.,. Itt harminc gép lyukasztja a fiilimszailagokat és itt vágják el a filmlemezeket a különböző rendeltetés és nagyság szerint mozi, röntgen és fényképezés számára. — Tulajdonképpen be kellett volna tartanom a gyártás sorozatos menetét a nyers gyapottól a már kész filmekig ebben az épületben, — mondja váratlanul a mérnök, amikor ismét a felsőiét lép­es őházban vagyunk. Tartós ondulátást, hajfestést, csak speciális sfcakiizletbcn véjpik a legjobban' ás a leg- megbizhatóbban. Ilyen rági, közismert szaküzem érés Mihály hölgyfodrász ás kozmetikai üzlete Kassa, Fö-u. 85 (.Andrássy-paiota' Szolid árak! íyóiraf szerkesztőségét. A „Magyar Irás“ évi előfizetési ára 80 kor.; egyes számainak ára 8 korona. Megrendelhető a kiadóhivatal utján (Mukaöevo—[Munkács, Kő- rösvég-u. 33.). A „Magyar írás" és a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet között létrejött megálla­podás értelmében a folyóiratot a Kazinczy Könyvbarátofe Társaságának a tagjai kedvez­ményes áron, igen olcsón kapják, olyképpen, hogy évi 120 kor., illetőleg 150 korona tagsági dijuk fejében 4 fűzött, illetőleg kötött könyv mellett a „Magyar Irás“-t is megkapják tagil- letményképpen. Ezzel az óriási áldozattal a Kazinczy Szövetkezet anélkül, hogy könyvba­rátai tagsági diját fölemelte volna, az eddigi évi 6 könyv helyett 8 könyvnek megfelelő iro­dalmat ád fölemelt terjedelemben a Könyv- barátoknak. A fejlődésnek ez az újabb ténye nagy lépésekkel viszi élőre a csehszlovákiai magyar irodalmi sajtó ügyét. A Kazinczy Szö­vetkezet szervezője, WiaJllentinyi Samu nagy szervezői ut keretében keresd föl az intelligens magyar közönséget és a minden figyelmet meg­érdemlő kulturális vállalkozásoknak sok uj ki­vet szerez a szlovenszkói városokban és falvak­ban. A „Magyar írás" második számának kitűnő tartalmát a következő vasárnap közöljük. (ón.) Egy épülethez érünk és hatalmas előcsarnokba lépünk, amelyből számltalan folyosó ágazik el és egy széles lépcső az emeletre vezet. — A filmgyártás első stádiuma ezekben a ter­mekben ven, — mondja a mérnök — miközben a mérlegekkel, kazánokkal, centrifugáló készülékek­kel felszerelt termeken végig vezet. A nyers gya­potot kilúgozzák, kimossák, különböző vegyi sze­rekkel eltávolítják a növényi rostokban levő só­kat, főként a vas-sókat. Más szóval a gyapotot vegytiszta növényi rostokká redukálják. Ezután következik a nitrálő processzus. A rostokat fcén- és salétromsav keverékéből álló fürdőbe mártják és utána centrifugáló gépek segítségé vei a fölös­leges nedvességet kicsapják belőlülk. A® Így pre­parált tiszta oeUiUlózábál lett most a irftro-oelluló- za, azaz robbanó gyapot. Innen egy másik épületibe megyünk, ahol az egyik teremben két hengeralaku óriási vörösréz- kazán mint két halott hernyó fekszik egy emelvé­nyen elnyújtva. — Ezekben a kazánokban történik, fokozatos hevítés mellett, a nitrocellulóza feloldása éber, alkohol, kámfor és aceton keverékéből álló oldó­anyagban. A hevítés folyamán az anyagból ki­váló gőzök levegőrészecskéket is magukkal ragad­nak s így a celluloid evakuálása automatikusan történik. Ha azonban a hevítés és evakuálás alatt az anyagból elillanó gőzöket nem sikerülne ismét elfogni és lehűteni, akkor a film ipari előállítása nem fizetné ki magát. Itt rejlik a filmgyártás nagyipari lehetősége, mert a gőzökből visszanyert alkohol, éter, aceton etb. értéke meghaladja az egymillió lírát évente. — Most megnézzük, hogy a jól átgyurt, teljesen evakuált filmanyaggal a további eljárás folyamán mii történik —• mondotta ismét a mérnök és át­vezetett a szomszédos terembe. Itt egy több méter hosszú üvegkoporsószexü tákolmány alatt pontosan meghatározott nagyságú nyíláson kiengedik a „íilimkocsonyát“ egy ezüsttel bevont vörösréz hemgerpárra. E hengerek na- gyohbika nyolc méter átmérőjű és súlya meghalad­ja a húszezer kilogramot. A hengerek az anya­got a szükséges vékonyságra préselik. A „film- kocsonya “ megmerevedése már a hengerek között kezdődik s innen futószallag viszi tovább a tulaj­donképpeni szárítóig. — De miért kell ennek a folyamatnak üveg- koporsó alatt történnie? — kérdezem vezetőnktől. — Hogy--hogy üvegkoporsó alatt? — csodálkozik 5 kérdésemen. Ez a védők oustrukció nem üveg­ből, hanem oeilluloidlemezekből van és arra szol­gál, hogy egyrészt a még nedves filmet a portól megvédje, másrészt pedig megakadályozza a folyé­kony filmanyagból még mindig kigőzölgő oldó- anyagok elillanáeát. A megszáradt film innen a sötétikiam rákiba kerül, ahol a fényérzékeny elimul- zióvail vonják be. Körülbelül három óráiig tartott, amíg a gyárait végigjártuk és az este már régen beköszöntött, amikor az igazgatósági íogadószobába vissza­tértünk. R. P. (*) Elmarad a pozsonyi YMCA Goethe-iinnepé- lyc. A pozsonyi YMCA közli: Az YMCA-nak ápri­lis 16-ára tervezett Goethe-ünnepélye, tekintettel az április 22-én megtartandó közös nagy ünnepély­re, elmarad. (*) „Rndika házasodik14 címen Kovács Gyula, a Sajó-Vidék volt szerkesztője egyfelvoniásos élet­képet irt, amely műkedvelői előadásokra igen al­kalmas. Ára 3 korona, megrendelhető a Saijó-Vi- déknél Rozsnyó. Cseíényi Józseí nagysikerű hangver­senye Kassán Kassa, április 9. (Kassai e&erkesatőségümk- *01.) A magyar nóta, a magyar dal csodálatos szépségű ünnepe volt aiz a hangverseny, me­lyet Cseíényi József daléneikes, a budapesti Nemzeti Színház művésze adott csütörtökön este Kassán, a Schalklháiz nagytermében. És a imagyaT dal egyre emelkedő varázserejének kell betudnunk azt is, hogy esztendőik óta egyetlen hangverseny sem tudott olyan re­kordközönséget összehozni, mint a Cselényti- hangverseny, melyet a tulzsufolásig megtelt nagyteremben ezernél több ember hallgatott végig és egyre fokozódó lelkesedéssel ünne­pelte, ujráztatta a magyar daléneklés egyik legnagyobb élő művészét Hozzá kell tennünk, hogy Cseíényi József teljes mértékben meg is érdemelte ezt a frenetikus ünneplést, mert régen hallottunk magyar nótát olyan tökéle­tes művészettel, a magyar dal speciális szín­skálájának és belső konstrukciójának olyan szuggesztiv erejű vissza adásával énekelni, mint ezen a hangversenyen. Magyar daiének- Léssel már sokan próbálkoztak, de eddig ta­lán Cseíényi Józsefnek sikerült a legjobban visszaadni a pódiumról a magyar dal külön­leges lelkét, amely Cziuka Panna előtt és után mindig csodálatos színekkel virágzott lés minden más nemzet dalánál kifejezőbben ad­ta vissza a magyar kacagást és a magyar fáj­dalmat. Csütörtök esti hangversenyének műsorát úgy válogatta össze Cselényli József, hogy abban egyenlő mértékkel váltakoztak a ma­gyar nép- és müdaltermés legcsillogóbb gyöngyszemei. Ugyanolyan tökéletesen ha­tott előadásában a „Györgyön innen, Gyer- gyón túl", „Befútta az utat a hó". „Bujdosik a kedves rózsám", „Sudár magas a nyárfa teteje", mint a legújabb daltermésből a „Száz szál piros rózsát", „Vannak el nem csókolt csókok", „Kendő, kendő, csipkésszésü, drága, kicsi kendő" tómű nóták és a többi szebbnél- szeibb magyar dal, amikkel az egyre lelke­sebb publikum kívánságára szinte szá mol at- lanul szolgált a kiváló művész. Külön érdekessége volt a műsornak iifij. Masika Miklós kassai zeneszerző két remek- bekészült csárdása* melyek Cseíényi előadá­sában várakozáson félül hatottak és szerző­jük véribeli rátermettségéről győztek meg bennünket. Ezzel a szép bemutatkozással Ma­sika Miklós jogot formált magának a további sikerekre is, melyek valószínűleg nem fog­nak elmaradni. A két csárdás pattogó szöve­gét ugyanolyan ügyességgel Doknpli! István irta. A műsorközti szünetben a Kazinczy Társa­ság női szakosztálya nevében Bogschné Orr­aik Ibolya hatalmas babérkoszorút nyújtott át a művésznek meleg szavak kíséretéiben. A koszorú a város piros-kék színű szailagjával volt diszitve. A páratlan sikerű hangversenyt, melyet a Vitéz-cég rendezett, befejező müsorszámiként egy hatásos paródia zárta be, melyet szintén Cseíényi adott elő, majd a közönség jórésze a Schalikház éttermében maradt együtt Cse- lényi Józseffel és meg-megujuló ünnepléssel rótta le köszönetét a magyar daléneklés nagy művészéivel szemben. A hangverseny kísére­tét Bundzik Pista cigányzenekara szolgáltatta gondos alkalmazkodással. (—béri.) (*) Április 14-én adja elő a Toldy Kör az Iglói diákokat. Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti: Közöltük már, hogy a Toldy-köri szini- gárda milyen nagyszabású rendezésre készül. Az Iglói diákok cimü közismert., bájos énekes játékot adja elő április 14-én, csütörtökön este háromnegyed 9 órakor a pozsonyi Átlón, szín­padán. Megítélheti a gárda magas színvonalát, aki látta a Bajusz, a Gyimesi vadvirágok, a Ve- reshaju és a többi előadást. A mostani darab­ban 60 személy szerepel. Mindnyájan lelkese­déssel dolgoznak azért a szép gondolatért, hogy magyar szót, magyar dalt hirdessenek és ara­nyos hangulattál vidítsák föl a sok bajjal és gonddal küzködő közönséget. Ragyogás és de­rű árad a darabból, amely évekkel ezelőtt min­denütt diadalmas sikert aratott. Rend, fegye­lem és művészi készség jellemzi a Toldy Kör gárdáját. Csupa lelkesedés, ambíció, nemes tö­rekvés fűti a szereplőiket. Elsősorban kell em­lítenünk Matzon Ernőnél, aki nem egySzer be­bizonyította már kitűnő rendezői képességét. Tudással és fáradhatatlan kitartással dolgozik a siker érdekében. Lelke az előadásnak. Hason­ló szakértelemmel vezeti a nagyszerűen össze­válogatott zenekart Sendlein János zenetanár. A Kiskárpátok cserkészcsapatának férfikara is fontos tényezője lesz az előadásnak. A darab láállátáea pompásnak Ígérkezik. A negyedik föl­vonás tarka képét bájos uriieányok díszítik a. múlt század 60-as éveinek korhű ruháiban. A szereplők közül Fügarsy Gyula Róbertét, mint komoly énekest ismeri a zeneértő közönség. Szépen csengő tenorja szivünkbe lopja Farkas Imre meíódikus dalait. Bájos a női főszereplő, Bosits Mária, aki már több ízben aratott osztat­lan elismerést játékával A többi szereplők is tudásuk legjavát fogják nyújtani. Már most megállapíthatjuk, hogy Pozsony eseménye lesz ez az előadás. Ajánlatos a jegyekről idejében gondoskodni, mert. az előadás iránt nagy az ér­deklődés. 3—25 koronás áriban kaphatók elő­vételben a Seifert-cégnél (András-ucca 5., szín­ház zal szemben). (*) Április 24-én a Tatárjárást adják elé a p<n csonyi keresztény szocialista műkedvelők. A pozso­nyi keresBbénysaocialista szakszervezetek kitűnő műkedvelő gárdája április 24-én este 8 órakor az YMCA-ban előadják a Tatárjárás cimü operettet. A dáraib Káliméin Imre zenéjével világsikert ara­tott és már régóta nem került színire Ponsonybatu A szorgalmas gárda próbái serényen folynak Su­gár Ityó rendező vezetésével Az énekeket Konta Gyuszi* a táncokat Nagy Jancsi tanítja 'be. Jegyek 5—10 koronás árban, kaphatók elővételiben a Hol- derer-cégnél (Lőrinckapu-uicoa) és este 8-től 10-ig az országos kereszt ényszociallista párt központjá­ban (Vemitur-u. 9). (*) Miért hiányzott a magyar közönség a rima- szombati zeneiskola második kulturestjéről? Rw miaszombati tudósítónk jelenti: A Zisivema szlovák nőegyíet által alapított rimaszombati zeneiskola má­sodik kultuiresbje a telj.es réezvétlenség jegyében zajlott le a volt megyeház nagytermében. A siker­telenség az estély gyenge propagandájának tudható be, továbbá annak a ténynek, hegy Wereer Gyula dir. színvonalas bevezető előadása a mü6or szerint tisztán szlovák nyelvűnek volt hirdetve, amiért is a csak magyarul értő közönség az indokolatlan és sértő mellőzés következtében kénytelen volt tá- volmiaradmi a hangversenyről A kimagasló művé­szi eseményt jelentő hangverseny zsúfolt házat érdemelt volna s csak sajnálni lehet, hogy az ille­tékesek még ma is kísérletezéseknél tartanak. Ho­lott kézzelfogható tények meggyőzhettek volna mindenkit arról, hogy egy kétségtelenül magasabb zenei iubellliigeneiát igénylő Beethoven—Cealjkov- ezfcy-konoert közönségsikeréhez Rimaszombatban okvetlenül szükséges a magyar zenebarát-társada­lom megnyerése is. E nélkül szó sem lehet komoly sikerről. (•) Mihola Gyuszi-nóták gramofonlemezen. Szlo­venszköiszerte nagy szeretettel, fogadták Mihola Gyuszi muzsikáját, behízelgő hangulatú kottáit, Édes-bus magyar nóta, vidám csárdás, szomorú hallgató volt a sok-sok kottára jegyezve s ez a fiatal komáromi dalszerző hamar belopta magát a nótáké d velők szivébe. Nótás színdarabját is ad­ták, a dalait sokszor maga játsza zenekari kíséret­tel s egyike ama keveseknek, akik a magyar dai- szerzést Szlovenszkón még művelik. Tehetséggel, intuícióval. Sok dalához a szöveget is ő Írja. Né­hány kottája után most a prágai Esta gramofon- lemezgyár két szép dalát vette föl s terjeszti a dalkedvelő gramofon-isták között: Egyszer úgyis megbánod még, a hallgató nóta címe, Szomszéd­asszony és Van nekem szeretőm a csárdások neve, A Szomszédasszony csárdás ötletes szövegét Barka G'éza irta, a másiknak a szövegét is. Mihola Gyuszi. A kedves dalokat Herczeg Béla énekli, Mihola Gyuszi pedig zenekarral kíséri Jó fölvétel mind­ahány, a lemez is Olcsóbb a rendesnél, öröm a gra- mofonozők asztalán. (•) Nagyszerűen szerkesztett gyermekujság SíIo-í venszkón a Komáromiban megjelenő Szivárvány. Mindig friss, kedves, változatos, élénk. A gyerme­kek kedvenc újságját hozzáértő pedagógusok szer­kesztik. A lap elegáns, könnyen kezelhető fonmár ja* érdekes meséi* cikkei, versei, tréfái, kalandos" regénye és a kitűnő Harmoa-illusztrádók: egytől., egyig zálogai a sikernek. Színdarabot, verset, rejt­vényt, ismeretterjesztő cikket, mesét közöl ez a pompás gyermekujság, melyet Borka Géza dr. fő­gimnáziuma tanár szerkeszt. Havonta jelenik meg, nagy terjedelméhez képest ára potom olcsó: hét korona egy esztendőre. (Komárom-Komárno, Met- lesiich-nyomda.) (•) Sylvester Schaffer újra Prágában. Sylvester Schaffer, a világhírű all-rouild művész: artista, zsonglőr, varázsló, oéllövész, zenész stb. északame- rikai útjáról visszatérőiben ismét Prágában ven­dégszerepel. A karlini Varietében április 16-tól tartja Schaffer rövid vendégszereplését, amelynek külön élménye lesz Lilly Krügemek, az ismert szólótáncosnőnék, a Berliner Sbaaisoper tagjának fellépte. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVAN: Vasárnap: A mosoly országa. Szórád F. felléptével. Hétfő: A nőtlen férj. Kedd: Lámpaláz. Szerda: Lámpaláz. Csütörtök: Vihar a Balatonon. Péntek: Megöltem egy embert. Szombat: Maya. Vasárnap: Maya. A KELETSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: Pillangó. Operett. Vasárnap este: Maya. Hétfő: Maya. Kedd: Maya. Szerda: Maya. Csütörtök: Maya. Péntek: Hableány-penzió. Vígjáték. AZ EPERJESI SCALA-MOZGÓ HETI MŰSORA: Hétfőn, kedden, szerdán, ápr. 11—12—-13-án: SZE­RENCSÉTLEN FLÓTASv Német, sláger-vígjá­ték. Főszereplő: Curd Boa és „Vasárnap dél­után" tragikomédia. Főszereplő: Charlie Chap­lin. Mérsékelt helyárak. Csütörtökön, ápr. 14-én népelőadás. Bemutatásra kerül: DIAKSZERELEM. Izgalmas sportfiim. Pénteken, szombaton, vasárnap, ápr. 15—16—17-én: AZ EZRED BÜSZKESÉGE. Német katopa- komédia. Főszereplők: Heinz Rühmann, Friiz Kampers. Vasárnap d. e. bili órakor: GYERMEKEI JfADÁS. __________________■________» SW T* Ajánlja a „Nagyasszonyt** uőistuerősel gmr közti A iilmkészités örökké sötét poklában A vattától a robbanógyapoton át a Hlmszalagig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents