Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-10 / 83. (2896.) szám
aa .■ .........— ' ■ ' ■■■■■ A kisebbségi magyar ifjúság útja Irta: Baráth László A Prágai Magyar Hirlap, a nemzeti ftlaipon álló kisebbségi magyarság egyetemének lapja lóvén, hasábjain készségesen helyet ád ifjúsági mozgalmaink minden árnyalatának, amely nemzeti iránya és pozitív világnézetet vall s amely nem szédül bele a szélső nemzetközi ideológia hínárjába. Baráth László alábbi cikkének is helyet adunk annak a megjegyzése mellett, hogy az abban foglaltakkal nem azonosítja magát száz százalékosan a Prágai Magyar Hirlap és hogy a cikk közlésével a P. M. H. nem akar állást foglalni kisebbségi ifjúságunk egyik csoportjával szemben sem. I. A kisebbségi magyarság' osztatlan érdeklődéssel figyelte a néhány évvel ezelőtt erőteljesen megindult ifjúsági mozgalmakat. Ezért történt, hogy mikor ezekben a mozgalmakban bizonyos stagnáeió állt be, kérdések merültek fel a mozgalmak jövőjét illetőleg. A kérdés ma is válaszra vár. Az ifjúsági mozgalmak pedig megtalálták a 'kisebbségi helyzet adottságait. A kiindulás alapját, melyre a reális fejlődést fel lehet rakni. Mi okozta a stagnációt? Az első stádiumnak, i— mikor a kisebbségi élet adottságai folytán a fiatalok egymásra találtak, — a sarlósok fellépése szociális jelszavaik és sokszor támadásba menő vitalitásuk folytán munkát váltottak — és a megindult munkásság és harcok folyamán a diákság két részre 6zakad: a jobb- ég baloldalra. A jobboldal a súrlódások megszűntével alig termel önmagából problémákat s csupán az egyre szélsőségesebb ellentáborból induló hatás ellenhatásaként jelentkezik. Ez volt az ifjúsági mozgalomnak keresztmetszete két évvel ezelőtt. A jobboldalon a helyzet lényegében azóta sem változott. Bár a külsőségekben igyekeznek korszerűek lenni, munkásságukban kevés pozitívum van az építő magyar jövő részére. Mert a jobboldal komponensei: a Prohászka-kör és a liberális demokrácia alapján álló — egyébként gyérszámu — ifjúság, nem tud Összefogó programot adni a kisebbségi magyarság gazdasági és kulturális megmentésére. Viszont a baloldal, illetve annak hivatalos szerve, a Sarló egy kény elun ességi komplexumnak engedve, lecsatlakozott a hivatalos nemzetközi farradalmisághoz. Érthető tehát, hogy az ifjúsági mozgalmak, melyek mint magyar jövő építő erők jelentkeznek, a kisebbségi magyarság életsikjáról lesik- lottak és a reálisabb, emberibb magyar jövő 'szempontjából holtpontra jutottak. Az ifjúság maga is felismerte ezt a veszélyes í helyzetet és azok, akik sem a Sarló, sem pedig a jobboldal programjában nem találták meg azt az utat, melyben egy lenni-nem-lenni kérdéskomplexum előtt álló nemzetiségi kisebbségnek haladnia kell, keresték a tespedés megoldását, a kisebbségi magyar ifjúság uj útvonalát. Ez az if jusága a helyzet ilyetén való alakulása folytán kikapcsolódott a reális munkakörből s alkalma nyilt ideológiai csatározások megindi- táeához, melyek folyamán hamarosan fölismerte úgy a jobb-, mint a baloldal általános magyar kisebbségi szempontból el nem fogadható álláspontjait. Nem fogadhatta el a baloldal álláspontját, amelyik a SSSR-rendszer alapján akarja megoldani korunk gazdasági és erkölcsi válságát, de nem helyeselte a jobboldalét sem, amely teljesen spiritualista alapokra helyezkedett. A vita kitermelte a természetes kialakulás folyamatát ég a nagyobbrészt negatívumokban mozgó ideológiái csatározásokat átfogó gondolatra állított pozitív munka váltotta föl. A szervezkedés első eredményeként 1932. január 22-én megalakult Prágában a Magyar Munkaközösség prágai csoportja, majd két héttel rá Pozsonyban is megalakulásra vezetett az eddigi szervezkedés. Tévedés lenne azt hinni, hogy a Magyar Munkaközösség megalakulásával az eddigi diákszervezetek száma megszaporodott. Ami ugyanis a csoport szervezeti részét illeti, nem óhajt mint külön egyesület működni, munkáját az eddig is meglevő diákszervezetekben fogja kifejteni, ahol már számarányánál is fogva helyzeti energiája va. A Magyar Munkaközösség a meglevő diák- szervezetekben mindössze a céltalan ideológiai csatározásokat akarja megszüntetni és annak helyébe a reális munkát biztosítani, melynek egy szebb, emberibb, kulturáltabb és mindenek- demokratikusabb magyar jövőért kell folynia. De változtatni akar a Magyar Munkaközösség a főiskolás diákság szellemén is, mert meg akarja szüntetni a2t az állapotot, hogy a magyar főiskolás diákság még ma sem érzi egymásrautaltságát, az összefogás és testvériség érzését. Az eddigi diákmozgalmak jelentőségét nagyban korlátozta az a körülmény is, hogy a diákmunka.nem terjed túl az egyetemi éveken, a diákságnak semminemű vagy kevés szerves kapcsolata volt a kisebbségi magyar társadalommal. Ez okozta a diákmunka folytonosságának a hiányát, amin a Magyar Munkaközösség feltétlenül segíteni akar. A folytonosság megteremtésére felveszi a kapcsolatokat a főiskolákhoz idö- belileg legközelebb álló intellektuelekkel, akik annakidején a diákélettől megválva, automatikusan megváltak a kisebbségi fiatalság problémáitól is. Ennek a bizonyos törési pontnak a kikü1932 április 10, vasárnap. A csütörtöki erős esőzések újból akuttá tették az árvizveszedelmet Szlovenszkón és Ruszinszkón A Tisza csütörtök óta újabb 26 centiméterrel emelkedett — A védőgát áttörése katasztrófát vonna maga után — A vihar és jégeső óriási károkat okozott a détszlovenszkói gazdaságokban — A Nyitra elöntötte a város környékét Prága, április 9. Az utóbbi napokban az abnormális időjárás, széloitkánok, viharok s az árvíz veszed elem miatt a megpróbáltatás nehéz óráit és napjait élték át Sziovenszkó némely vidékének lakói. Mintha nem volna elegendő a gazdasági válság kenyeret és egzisztenciát pusztító ciklonja, a természet is hozzászegőddött a pusztulás fúriáihoz. A Zsitva völgyéből Ítéletidőt jelentenek, Léva vidékén a Garam áradásától tart a lakosság, a Nyitra folyó is kilépett már medréből, másutt — mint például Verebély környékén — felhőszakadás silányitotta el a vetést s a villámcsapások sem okoztak hozzu évek óta annyi kárt Szlovenszkón, mint éppen ezekben a koratavaszi napokban. Az elemek pusztító dühöngésének és kártevésének adatait az alábbiakban soroljuk föl: ítéletidő a Zsitva völgyében Érsekújvár, április 9. (Saját tudósítónktól.) Az egyébként is súlyos válságban lévő zsitva- menti községek gazdáközönségét tegnap újabb súlyos, alig jóvátehető kár érte. Verebélyen, Zsitvagyarmaton, Mányán, Vajkon olyan vihar dühöngött, amire még a legöregebb emberek sem tudnak visszaemlékezni. Körülbelül hat óra lehetett, - amikor egyszerre fekete felhők tornyosultak a községek fölött, a természetellenesen forró levegő hirtelen szinte megmozdult, iszonyú forgószél keletkezett s néhány perc múlva 6oha nem látott jégvihar kezdődött, amely diónagyságu jégdarabokkal szórta tele az egész környéket. A szörnyű vihar a jégtömeget ide-oda szórta, majd a megindult felhőszakadás tönkretette mindaz! amit a Jég még épségben hagyott Alig 20 percig tartott a szörnyű ítéletidő, amely alatt megkongatták a harangokat. Utána megdöbbentő képet nyú jtott az egész vidék. Több házról lesodorta a cserépfedőt a vihar, fakerítéseket tövestül kidöntött s a lankás részekről még az elvetett magot Is kihordta, A Vág, Zsitva és Nyitra folyók mentén nem akut az árvízveszély Érsekújvár, április 9. (Saját tudósítónk tói.) A riasztó áradások mindenfelől érkező bire Érsekújvárnak és környékének lakosságát is erősen nyugtalanította. Böhm János, a Vágbalparti Ár- mentesitő Társulat főmérnöke, akihez információért fordultunk, azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy a Vág, Nyitra és Zsitva folyók áradása ezidő- szerint semmi aggodalomra nem ad okot, mert a Duna, alacsony vízállása következtében, ezeknek a folyóknak a vizét zavartalanul befogadja. A Vág és Zsitva folyók felsőfolyása tájáról máris apadást jelentenek, míg a Nyitra folyó emelkedése csaknem minden tavasszal bekövetkezik s nem valószínű, hogy e tavasszal nagyobb arányokat öltene. Védelmi intézkedések és készenlét a Garam mentén Léva, április 9. A közelmúlt napokban a lévai városi hatóság a Garam felső folyásának mentéről figyelmeztető jelentést kapott, amely szerint nagyobbarányu áradástól lehet tartani. A •lakosság nagy izgalommal várta a fejleményeket s a hatóságok — részben a kedélyek csillapítása végett — megtették a legmesszebbmenő védelmi intézkedéseket. Időközben bűvösre fordult. az időjárás s a hegyekben lévő hótömegek most már lassan olvadnak. Hivatalos Jelentés a árviz-helyzetről Uagrár, április 9. A Csehiszlovák Távirati Iroda hivatalosan jelenti: Szerdán a raszin- szkód folyók vízállása némileg csökkent s az ü Vódekeízőlc idejében meghűlések, köhögés és rekedtség ellen az ismert, jóizü Xakerol tabletták használatával. Minden gyógyszertárban és drogériában kapható. Eredeti csomagolásban 6*— Kö és 10"— Kó-ért. F. Ablgrens, Tekniska-Fabrik, Gefle-Sclrweden. i'ölerakat: BRAUNERS APOTHEKE „Zum weiűen Löwen11 PRAG II. Pfíkopy 12. B A Garam vízállása normalizálódott s megvan a remény, hogy Léva környéke mentesül az ár- vizpusztitásokt ól. Felhőszakadás Verebély környékén Verebély, április 9. Tegnapelőtt az esti órákban felhőszakadás zudu.lt a községre és környékére és néhol jégverés is volt. A barsi dombokról alázúduló víztömegek az őszivetésben és a friss árpavetésekben nagy károkat okoztak. Érsekújvár, április 9. Tegnapelőtt este erős mennydörgés és villámlás közepette nagy vihar vonult át Érsekújvár fölött. A villám lecsapott a város közepébe, a Dunabank fiókjának épületébe, de más kárt nem tett, mint hogy a tetőzeten húzódó villaanoevezetéket szétszaggatta. ruszinszkói Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. H. Kiadóhivatala. úgyhogy a völgyben 15—20 centiméteres iszap födte a termőföldet. A gazdák féléves munkája semmisült meg. A tavalyi terméskatasztrófa miatt tönk szélére jutott gazdák nagynehezen megszerezték legalább a vetőmagot s most minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult. Újra kell vetni, ha ugyan lesz, miből A gazdatársadalmat az Ítéletidő következtében milliókra becsülhető kár érte. A Zsitva is elhagyta medrét s nagyobb réteket vízzel bori tett. Árad a Nyitra Nyitra, április 9. A hirtelen olvadás erősen megduzzasztotta a Nyitra folyó vizét, amely több helyen kilépett medréből és nagy területeket elöntött. A Nyitra várost környező rétek, valamint a déli szakasz árterületei viz alatt állnak. A folyó vizének további emelkedése veszélybe sodorja a partmenti falvakat, amelyeknek megvédésére széleskörű intézkedések történtek. A Nyitra folyó szabályozási munkálatainak helyét a kiöntött viz úgyszólván teljesen elborította. •illetékes körök úgy látták, hogy ezzel a közvetlen árvízveszély elmúlott. Csii tör töltőn azonban egész Ruszin szikóban heves zivatarok voltak s most attól félnek, hogy a csapadék újból gyorsain megduzzaszt.ja a folyókat. A hegyvidék hava 80 percentben már lefolyt. Nagyobb árvi z vés zedelmet jelentenek Eszeny és Csap környékéről!, ahol a Tisza vízállása két centiméterrel túlhaladta az évtizedek éta legmagasabb 1919. évi nívót, A megáradt folyók vize Romániában és Magyarországon egész lakóházakat, háztetőket, háztartási tárgyakat, rengeteg dögöt, életni- szereket hoz magával s a tiszamentí lakosság szorgalmasan halászgatja ki a vízből az értékesebb holmit A beregszászi Áumentesitő Társaság készültséget vezényelt a Tisza védőgátjaihoz, a veszélyeztetett falvak lakosságát pedig alarm Hozták. A közmiumkaügyi minisztérium ungvári réferátusának technikai szakbizottsága szintén kint dolgozik s a munkások a bizottság személyes felügyelete alatt erősítik meg az omladozó gátakat. Csütörtök óta a Tisza újabb 26 centiméterrel emelkedett s amennyiben az áradat át tudja törni a védögátat, úgy a katasztrófa elkerülhetetlenné válik. Szalók község közeiéiben a viz két helyen átszivárgóit a töltésen, de a műszaki csapatok idejében ott termettek és betömték a réseket. Magyar oldalról állandóan hallatszik a vészharangok kongása, ami amellett szól, hogy a határvidéken rendkívül komoly az árvizveszedelem. Százezer hold földei elöntött a Tisza Makó, április 9. MaWól a román határig a Maros több helyütt kiáradt, Apáti alvónál áttörte a gátat és miivel a Tisza magas vize nem engedi be a Maros vizét, az a helyzet állott elő, hogy a Maros több kilométer Imsz- szuságban visszafelé folyik. A román területen lévő Szecsöd községet kiürítették és a község lakói magyar terii- Hetre menekültek. Szegeden kétségbeesett erővel dolgoznak a védmüvek megerősítésén. Alsóborsodnál a Tisza már eddig százezer holdat öntött el. A Sajó, a Hernád és a Bodrog kilépett medréből és a szántóföldek jórésze víz alatt áll. Arad környékét a Maros hullámai borítják Arad, április 9. Megállapítható, hogy az szöbölésével mega]apozódik a mozgalom töretlen folytonossági vonala. Az a koncepció, amit a Magyar Munkaközösség magáénak vall és amit fokozatos, reális munkával akar valóra váltani, a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség talaján áll. Tehát a mozgalom a magyar kisebbség adottságaiból indul ki, elsősorban az itteni speciális viszonyokat veszi figyelembe és ez a karakterisztikuma a vílágideológiai megmozdulásokkal szemben. Mert ha ismerjük a kisebbségi adottságokat, arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy nem várhatunk ölhetett kezekkel világmegváltó áramlatok megvalósitására, mert látván az itteni magyarság ijesztő arányokat öltő elszegényedését, egy azonnal esedékes gazdasági megszervezést látunk szükségesnek. Mivel a Magyar Munkaközösség a kisebbségi magyar komplexum minden egyes tagját, felekezeti, pártpolitikai és társadalmi hovatartozás figyelembe vétele nélkül a közösség részesének tekinti, a gazdasági megszervezés főtényezőjének egy szövetkezeti rendszer kiépítését tartja. (Vége következik). aradi árvizveszedelem méreteiről túlzott, hírek kerültek forgalomba. Alaptalan volt a hét méteres vízállás és az 1500 ház összeomlásáréi! szóló hir. A legmagasabb vízállás 604 cm. volt. ezt a magasságot tegnap délelőtt érte el a Maros. Több mint száz esztendeje nem volt a folyó- nak ilyen magas vázállása. Ma reggelre 568 cm.-re sülyedt a vízálló* és további apadást is jelentenek, úgyhogy a közvetlen veszély elmúlt a város felőli. Nagy veszélyt csak az okozhat, ha a hirtelen olvadás következtében esetleg letóduló víztömegeket a teljesen megrongált gátak nem tudnák visszatartani. Tegnap a városba érkezett Tatariu erdélyi miniszter, aki pénzt és élelmiszert hozott az Ínséges lakosság számára. Az üzletek kiürültek és sok kereskedő árdrágításra használta fel a kényszerhelyzetet. Az anyagi kárt eddig még hozzávetöle- gesen sem tudták megállapítani. Kritikus a helyzet Arad közvetlen környékén. Pécs ka nagyrésze viz alatt áll és rövidesen ez lesz a sorsa Nagylaknak is. Sajtény községet teljesen elöntötte az árviz, az egész falu elpusztuiít. Ezekben a községekben több halálos áldozata is van a vizkaitasztréfának, de számukat egyelőre nem tudni,
