Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-10 / 83. (2896.) szám

1382 Április 10, rasAraap. A pánszlávizmus válsága Irta: Almásy Mihály Prágában, a aaktomyu aranyos Prágában nagyban folynak az előkészületek a juliius elején tartandó szokolkongre aszusra, ame­lyen a szláv világ Tyrs, a ezokolmozgaloan egyébként német származása kezdeménye­zője és utegyengetője születésének századik évfordulóját ünnepli meg. A szokol a szláv gondolatnak, a szláv ér­zésnek és erőnek jelké|pe. Mióta az orosz birodalom lemondott arról, hogy a szlávság vezetője legyen, Prága igyekszik átvenni Orvosok ezrei, köztük pro­minens professzorok, ad­ták már le Jegyzöileg hitelesített véleményüket a Togal-tablettákról. Togal biztosan segít Önön is ős nincsen kihatással más szerveire. Fölerakal: Braunéra Apotheke „Zum weiBen LBwen", Prag II, Pfikopy 12. azt a szerepet, amelyet a múltban Szentpé­tervár játszott a szlávok történetében. Kra- már személye testesíti meg itt leginkább a szlávsáig törekvéseit, de tévedés volna azt hinni, mintha a cseh baloldalt nem hatná át a szláv gondolat. Benes a Le Monde SÍ a ve 1926. évfolyamában megjelent egyik tanul­mányában — minden bizonnyal Nyugateuró- pa megnyugtatása céljából — szándékosan lebecsülte a szláv politika jelentőségét és ezeket irta: „Annak, amit „szláv politiká­nak" neveznek, Európa politikai történeté­ben gyakran sokkal nagyobb fontosságot tu­lajdonítanak, mint amilyet valóban megér­demel. A szláv szolidaritás eszmélje a leg­újabb kor történelmében minden bizonnyal több ízben elég tekintélyes szerepet ját­szott, azonban sohasem volt olyan döntő té­nyező, amely önmagában és közvetlenül meghatározta volna a nagy eseményeket." Véleménye szerint a háború után kialakult uj szláv eszme végleg eltemette a pánszlá­vizmust, szlávofiliát és pánruszizmust, amely tanokat egyébként már a neoszlavizmus el­vetette, de csupán az elméletben, de nem a gyakorlatban is. Mindazonáltal Benes is azt hirdeti, hogy minden szláv állam hivatalos politikájának számot kell vetnie a szláv nemzetek nyelvi és kulturális, valamint ér­zésbeli rokonságának eszméjével és bár a politikának nem szabad érzelmi politikának lennie, mégsem feledkezhetik meg ez érzel­mi tényezők létezéséről. A csehszlovák állam külügyminisztere ezek szerint tehát nem ta­gadta meg a szláv gondolatot, hanem annak csupán más formulát adott, mint a pánszlá­vizmus régi apostolai Kőtártól Kráírnárig. Nagyon jól tudjuk, hogy a cseh közvéle­mény és a cseh sajtó, bármely pártárnyalat­hoz tartozzék is, a Benes-hirdette szláv szo­lidaritás gondolatát szívvel és lélekkel ma­gáévá teszi- A holsevizmus elől Oroszország­ból elmenekült nagyorosz és ukrán emigrán­sokat a prágai kormány tárt karokkal fogad­ta és Ruszinszkóban különösen az utóbbiak­nak számos elhelyezkedési lehetőséget biz­tosított a ruszin őslakosság kárára. A felső- sziléziai kérdésben Hodáes a legteljesebb mértékben a lengyel álláspont védelmére kelt a németekkel szemben, nem törődve azzal, hogy Teschen, Árva és Szepes miatt akkor Lengyelország és Csehszlovákia kö­zött még igen éles ellentétek állottak fönn. A csehszlovák-jugoszláv korridor terve, mely Magyarországot Ausztriától is el akarná zár­ni, sohasem szűnt meg izgatni a cseh képze­letet és Csehszlovákia bolgár politikáját is az a gondolat vezérli, hogy Bulgáriának a szláv szolidaritás eszméjének jegyében ál­lamszövetségre kell lépnie Jugoszláviával. A különböző államok szláv kisebbségei is megértő rokonszenvre találnak Prágában. A lausitzi szerbek minden megmozdulására úgy figyel fel a cseh közvélemény, mint a kotlóstyuk kicsiny csibéire és sokszor úgy tűnik fel, mintha a csehszlovák külpolitika a két Lausitzban a középkori helyzetet szeret­né feltámasztani. Az olaszországi szlovének­nek sehol nincsenek lelkesebb barátaik, mini itt és hogy Olaszország annyira szembe került Csehszlovákiával, annak egyik oka ebben a túláradó rokonszenvben ia kere­sendő. Társadalmi téren cseh, de szlovák részről is mindent elkövetnek, hogy a szláv szolida­ritás eszméjét elmélyítsék. A néhány hét múlva megtartandó prágai szokolkongresz- szus csak egyik kimagasló megnyilatkozása lesz ennek a törekvésnek, amelyen kívül sok más esemény is arról tanúskodik, hogy a szláv népek közötti együttműködés gondo­lata a világháború után is mennyire érvé­nyesül. A szláv városok képviselői értekez­letet tartanak Varsóiban és követelik, hogy a londoni városügyi kongresszusnak egyik hivatalos nyelve a lengyel nyelv legyen. A jövő évben Pozsonyban kongresszusra gyűl­nek össze a szláv népek jogászai, mintha bi­zony léteznék szláv jogtudomány és a szláv államok mai jogrendszere nem a német, ma­gyar és török jog fejlődésének eredménye volna. A szláv katolikusok is külön szervez­kednek az egyetemes katolikus világon be­lül és a katolikus szláv diákok sűrű egymás­utánban tartják meg különböző összejövete­leiket. E példákat tetszés szerint szaporítani lehetne, de teljesen elegendő, ha az imént emlitettekre hivatkozunk, mert ezek is elég­gé megmutatják azt, hogy milyen intenzív munka folyik a minden szlávok frontjain- Mi ennek a munkának végső célja? Bella a de­cemberi) jugoszláv nemzeti ünnep alkalmá­val tartott beszédében a csehszlovák-jugo­szláv liga pozsonyi tagozata által rendezett ünnepségen a csehszlovákok, valamint a ju- goszlávok szoros együttműködésétől várta a nagyszláv álom megvalósulását. Kollár álma, amelyet a „Slávy dcéra"-ban elevenített meg, tehát még mindig kisért egyes szláv vezetőférfiak agyában és arra ösztönzi őket, hogy a nagyszláv álomból nagyszláv államot csináljanak. Vájjon meg lehet-e valósitani ezt az ál­mot? A (reálpolitikus Benes maga is látja azokat az akadályokat, amelyek e terv elé tornyosulnak és mindenki, aki a szlávok gondolatvilágának utópiás elképzelésétől tá­vol áll, csak megerősítheti az ő kételyeit. Oroszország, a szlávok hajdani hatalmas anyuskája, ma egészen más gondokkal van elfoglalva és ahelyett, hogy szláv jellegét megerősítette volna, autonómiát adott a te­rületén élő sok-sok, finn-ugor, török, tatár és egyéh fajtájú népnek és fölébresztette bennük a nemzeti öntudatot, amely egyko­ron még nagyon veszélyes lehet Oroszor­szágra nézve. Oroszok és ukránok, ukránok és lengyelek, oroszok és lengyelek, lengye­lek és csehek, horvátok és szerbek, szerbek és bolgárok, szlovének és szerbek s a töb­biek között állandóak az ellentétek, állandó a viszály és egyenetlen kedés, állandóan fo­lyik a harc, amely a világháború után kiala­kult uj 6zláv államokra nézve talán még több gondot jelentenek, mint azok az ellen­tétek, amelyek ezeknek az államoknak ural­kodó szláv többsége és másfajtáju nemzeti kisebbségeik között fenuállanak. A szláv szolidaritás tehát csak a képzelet világában él, elméleti elképzelés, de nem reális való­ság és veszélyesnek nem is azért tartjuk, mintha belátható időn belül létre tudnák hozni Nagyszláviát, hanem sokkal inkább azért, mert tévutakra vezeti a szláv fantá­ziákat és ahelyett, hogy legközelebbi szom­szédaikkal való megegyezésre ösztönözné őket, érzelmi akadálya a közeledésnek és fölösleges bonyodalmakat idéz elő Európa középső és keleti részeiben- Elméleti elképzelésről beszéltem az imént és ezt joggal tehettem, mivel a szláv világ­ban ma is uralkodó dogma, hogy a szláv né­pek közelebb állanak egymáshoz, mint más népekhez és ezért kulturális, sőt politikai értelemben is szorosabb egységet alkotnak Európa népeinek nagy családjában. A cseh közvélemény is valóságos nebántisvirágnak tekinti a szláv egység elméletét és csak rit­kán hangzik fel egytegy hang, amely szembe mer szállani ezzel az általánosan elismert felfogással. így nemrég a ,Sorfáim problémy‘ cimü cseh társadalomtudományi folyóirat­ban egy Korosak nevű fiatal cseh tudós fej­tette ki tanulmányainak azt az érdekes eredményét, hogy a esettekben a szláv vér elenyészően csekély és igy vajmi kevés jog­gal tekinthetik magukat ama szláv népek utódainak, melyek a Krisztus utáni első év­ezred közepe táján vándoroltak be mai tele­pülési területükre. Ezek a megállapítások nekünk nem mondanak újat, hiszen mi na­gyon jól tudjuk, hogy a szláv népek faijilag nagyon heterogénok. Az oroszokiban például nagyon sok a finn-ugor, a tatár és egyéb tu­ráni vér. A bolgárok, amikor a történelem színpadán megjelentek, még teljesen meg­őrizték turk fajiságukat és csak mai hazá­jukban vették fel a megfhőditottaktól mai szláv nyelvűiket, amelynek nyelvtana sok te­kintetben eltérő jellemvonásokat mutat fel a többi szláv nyel» grammatikájával szemben A horvátok ereiben is sok a magyar vér, hasonlóképpen a szlovákokéban is, a len­gyelekében litván vér is csörgedezik. Ami Dr. ZELENYAK special likőr „ENERGIA" A természettudós Dr. Zelcnyák János specinl likőr összetétele hatásos alpesi füvekből párolva. Gyártja az 1862-ben alapított: BestiSEerie Perlaki Sv. • 1 ifi pedig a cseheket illeti, Ibn ben Jakuib, az arabs nevű középkori zsidó utazónak is fel­tűnt, hogy hajuk, ellentétben a szomszédos szláv törzsekével, barna, amiből arra lehet következtetni, hogy fajiságukat a századokig tartó avar uralom erősen befolyásolta. Hogy pedig a germán vérkeveredés milyen nagy, azt legjobban a Rieger, G.régr, Fügner, Hab rimán, Franké, Preis, Englis, Sontag és hasonló nevek mutatják. Korosak tanulmányából az is kitűnik, hogy a csehek már az avarok előtt is fajilag kevert nép voltak. Hiszen elképzelhetetlen^ hogy azok a népek, amelyek a népvándorlás előtt a mai Csehországban és Morvaországban éltek, teljesen elpusztultak volna. Sokkal valószí­nűbb az, hogy az első évezred közepén e te­rületen megjelent szláv törzsek összeolvad­tak az itt talált kelta bojokkal, markomanok- kal és egyéb germán népekkel, amelyeket a népvándorlás hullámai ide vetettek- A cseh népben tehát minden esetre van szláv vér, de a szláv vérhez kelta, germán és avar ele­mek i» hozzájárultak s ezekkel keveredve jött létre a mai cseh fájiság. Korosak tanulmányainak ellenőrzése és megbirálása a oéhbeli történészek és etnográ­fusok feladata. A publicisztikát csak az érdek­li, hogy a cseh tudományos világban is szakí­tani kezdenek az elődök sok előítéletével és az uj nézetek előbb-utóbb uj irányba fogják terelni a cseh közvéleményt. Mert, ha igaz az, hogy a esettekben elenyészően kevés a szláv vér, úgy megdől az az álláp, amelyre a nagy­szláv eszme cseh előharcosai rendszerüket felépítették és beköszönt a pánszlávizmus al­konya, amelynek fellegvára Prágában van. Ha hamis az az alap, amelyen a szláv együttmű­ködés gondolata nyugszik, úgy e gondolatnak nincs létjogosultsága.- Ha a szláv népieknek csak a nyelve hasonló, fajiságnk azonban kü­lönbözik egymástól, ebből az következik, hogy a köztük fennálló ellentétek oka sokkal mé­lyebben rejlik semhogy azokat a nyelv és grammatika különbségeire lehetne visszave­zetni, hanem sokkal inkább olyan őserők kö­vetkezményei, amelyeken emberi akarat vál­toztatni nem tud­Hanau asszony nagy német-francia diplomáciai botrány középpontjába került a Gazella du Franc igazgatónőjét letartóztatták — Ellopott titkos jelentések — Fiandin a bűnbak? P á r i s, április 9. A francia fővárosban uj Hanau-botrány tört ki. Mint ismeretes, a Gazette du Franc agilis igazgatónőjét két évvel ezelőtt letartóztatták, mert lapjában számos meg nem engedett pénzügyi manipulációt lanszirozott. Akkoriban a botrány óriásivá nőtt, mert kitűnt, hogy Hanau asszony bűnös üzleteiben magas kormánykörök is érdekelve vannak. Bizonyíté­kok híján a rendkívül ügyesen védekező igaz­gatónőt szabadon engedték. Tegnap a francia rendőrség ismét letartóztatta Hanau asszonyt s az uj letartóztatás után uj botrány tört ki, amely mástermészetü ugyan, mint az előbbi volt, de szintén kellemetlen a vezető körök szá­mára. Ez alkalommal súlyos diplomáciai bot­rány tört ki, amelyet a kormány nem nézhet szí­vesen. a Quai d'Orsayn tegnap a miniszterelnök elnökletével konferencia folyt le, amelyen Rey- naud igazságügyminiszter, Páris rendőrfőnöke és számos más előkelő közigazgatási személyi­ség vett részt. Alighogy Fiandin pénzügyminisz­ter Londonból visszatért, azonnal Tardieu elé citálták és a miniszterelnök két óra hosszat tár­gyalt vele a Hanau-botrány ügyében. A szegény Fiandin, úgy látszik, a bűnbak szerepét játsza az afférban. Hanau asszonyt azért tartóztatták le, mert lapjában egy reá vonatkozó titkos dokumentu­mot jelentetett meg. E dokumentumot állítólag Fiandin pénzügyminiszter íróasztalából lopták el. A rendőrség azonnal elkoboztatta azokat a lappéldányokat, amelyekben a kompromittáló közlemény megjelent, de az elkobzás későn jött s igy a közvélemény időközben tudomást szer­zett a dokumentum tartalmáról. A titkos iratban a rendőrség jelenti, hogy Hanau asszony foly­tatja tőzsdei spekulációit és aktiv szerepet ját­szik a nagybankok hivatalos közleményeinek leközlésében, ami Franciaországban nagy gaz­dasági erőt jelent. Eddig az okirat nem árul el különös dolgokat. Később azonban leleplezi, hogy Hanau asszony összeköttetést tart fönn német és orosz körökkel. Német részről a Dres- dener Bankkal érintkezik s a német bank finan­szírozza a Gazette du Franc-t. Ezenkívül egy német pénzügyi csoporttal is összeköttetést tart fönn és nagy pénzeket kapott Julius Werthei- m értől, a párisi német nagykövetség sajtószol­gálatának vezetőjétől. Hanau asszony összeköt­tetésben áll a német nagyiparosok kartellével. Az orosz nagykövetséggel a kapcsolatokat egy Arconin nevű ügynök teremtette meg, aki a diplomáciai listában Antonov néven szerepel és hivatalnok az orosz követségen. A rendőrség tudja, hogy Hanau asszony 1931 szeptember 23-án magánlakásán tárgyalt Breslau-val, az orosz kereskedelmi delegáció helyettes főnöké­vel, továbbá Davidovszki Mihállyal, aki közis­mert pénzügyi kalandor a francia fővárosban. Az okirat közlése azért kényes dolog, mert elárulja, hogy a francia rendőrség állandóan megfigyeli két külföldi állam delegációit, ami diplomáciailag meg nem engedett dolog és hoz­zájárul az idegen államokkal való amúgy sem rózsás viszony elmérgesítéséhez. Hanau asszony természetesen tagadja a titkos jelentésben lévő adatokat s azért hozta nyilvánosságra az egé­szet, hogy rávilágítson, mily „aljas“ eszközökkel dolgozik ellene a párisi rendőrség. A Gazette du Franc igazgatónője egyébként a rendőrség előtt szabad folyást engedett harcias temperamentu­mának. Gúnnyal és iróniával válaszolt a rend­őrök kérdéseire, akiket csakhamar kihozott sod­rából. Határozottan tagadta, hogy a fantaszti­kus titkos iratot ellopta és kijelentette, hogy annak tartalmát a pénzügyminisztériumból meg- íelefonálták neki. Erélyes német cáfolatok Berlin, április 9. Berlini politikai körökben a Hanau asszony letartóztatásáról szóló újabb híreket csodálkozással vették tudomásul. A né­met fővárosban megállapították, hogy sem a pá­risi. német nagykövetség, sem más hivatalos né­met személyiség nem állt összeköttetésben a hír­hedt igazgatónővel. Ilyen körülmények között az esetet francia belügynek tekintik. Wertheimer, a YVoIff-ügynökség párisi megbízottja és a né­met nagykövetség sajtóattaséja kategorikusan kijelentette, hogy Hanau asszonyt nem ismeri és soha pénzt nem adott neki. Tiltakozik a gya­núsítás további kolportálása ellen és kijelenti, hogy ha szükség mutatkozik erre, megteszi a kellő lépéseket. Berlin, április 9. A Dresdener Bank hiva­talosan közli, hogy Hanau asszonnyal nem állt összeköttetésben és soha pénzeket nem utalt át r. Gazette du Franc-nak. Magyar szülők figyelmébe Nemsokára vége az idei tanévnek és megkez­dődnek a beiratások az iskolákban. Sok szülő­nek gondot okoz, hogy milyen iskolába küldje gyermekét. Pedig nem lehet kétséges, hogy ma­gyar gyermeknek magyarul keli tanulnia, mert csak az anyanyelven szerzett tudás lehet tartós és alapos. A magyarság rendelkezésére álló is­kolák száma kevés és nemzete érdeke ellen cse­lekszik az a magyar szülő, aki idegen nyelvű iskolákba küldi gyermekét. Az országos keresztényszocialista párt köz­pontja (Pozsony, Ventur-u. 9.) segítségére kíván lenni a szülőknek és kulturreferense készséggel ad föl világosi tást bármely magyar iskolára s az iskolákkal kapcsolatos internátusokra és a diá­ikok elhelyezésére vonatkozóan. írásbeli érdek­lődés esetén 1 korona válaszbélyeget kell csa­tolni.

Next

/
Thumbnails
Contents