Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-10 / 58. (2871.) szám
1 * XI. Évf. 58. (2871) szám » CsMArtAk • 1932 március 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- /J Szí(YiíPTl^zkoi P& nKZZfKZ^Óí pllpTtZPki TWirtok Szerkesztőség: Prága JU. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, SZlCTUCnSZKOl CS HISZIUSZKOI CÍLGTIZCKI pOJTOK. E. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki politikai napilapja rKTKTM ^nKESTTO Pr4fl* Panská n,lce 12' m emelet* R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több FŐSZERKESZTŐ r ~r FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes nám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki VZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA •ÚRQÖRYCIM: HÍRLAP, PRflHR DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Az ógyallai névszlovákositó Az olasz dunai tervek nagy érdeklődést váltottak ki Európa fővárosaiban Pertinax magyarázza Tardieu* — Németország magáévá teszi az ©lasz álláspontot — Ausztria tárgyal Rámával vennie a küszöbönálló középeurópai tanácskozásokon. SchOller dr. Rámába utazott Becs, március 9. A Reichspo&t megállapítja, hogy az olasz válaszjegyzék után három javaslat létezik Középeurópa átszervezésére. Franciaországban kénytelenek lesznek belátni, hogy Németország nélkül lehetetlen a Duna medencéjében rendet teremteni. Az olasz program mindenesetre Ausztria előnyére szolgál. As Arbeiterzeitung, amely mindig olaszellenes volt, az olasz tervet a franciánál is ve szedelmesebbnek mondja, mert Ausztriát Magyarországhoz és Olaszországhoz köt’ s igy kiszolgáltatja a fasizmusnak. Sohüller dr., az osztrák külügyi hivatal kereskedelempolitikai osztályának főnöke Rómába utazott, ahol Walko magyar külügyminiszterrel is tárgyalni fog. Minden valószínű* ség szerint az osztrák—magyar—olasz preferenciáiig szerződési háromszögről lesz szó. A» olasz ellenjavaslatok után a római tanácskozásoknak nagy jelentőséget kell tulajdonítani. A belgrádi félhivatalos véleménye Bdgrád, március 9. A dunai államok kon* föderációs tervéről a félhivatalos Vreme a következőket írja: A gazdasági közeledés eszméje önmagáiban véve sehol sem ütközik ne* kézségbe, de amig a gazdasági megegyezés olyan valami, amit rögtön meg lehet valósítani, addig a középeurópai államoknak széléé alapon nyugvó politikai megegyezése a jövő dolga. A kisantant politikai egyezségen alapul, uj középeurópai államnak e blokkba va* ló belépése bizonyos garanciákat tételez fel. Jugoszlávia mindenesetre hajlandó hozzájárulni a dunai államok szoros gazdasági együ'tlimüködé&ének megvalósitásáboz. A magyar külügyminiszter Rómákéi Genfbe utazott Róma, március 9. Walko külügyminiszter tegnap délután Mussolinival hosszasan tárgyalt. Kommünikét nem adtak ki a két politikus tárgyalásáról. Beavatottak szerint a két ország között tervezett szorosabb gazdasági együttműködésről tanácskoztak. A lapok a legmelegebben Írnak Walko külügyminiszterről és a Magyarország és Olaszország közti barátságos viszonyról. A magyar külügyminiszter tegnap este 6 órakor felkereste Pa. celli biboros-államtitkárt. Ma este 8 óra 35 perckor hagyta el Walko Rómát, hogy Genfbe utazzék. A pályaudvaron hivatalosan búcsúztatták. Géni, március 9. Wlako külügyminiszter ma délután érkezik meg Genfbe. Néhány napi genfi tartózkodása alatt tárgyalásokat folytat a dunai államok gazdasági kooperációjára vonatkozólag. A magyar külügyminiszter a hét végén Párisba utazik, ahol résztvesz Briand temetésén és tolmácsolja a magyar kormány részvétét Walko Páriában tárgyalni fog Tardieu miniszterelnökkel. A prágai sajtó nem akar konföderációt Prága, március 9. A nemzeti demokrata Národni Listy a konföderációs tervekről többek között ezeket írja: Minden csehszlovák politikus számára világos az, hogy a gazdasági ügyek tárgyalásának alapvető előfeltétele, hogy a legkisebb mértékben sem szabad az állaim önállóságát és függetlenségét érinteni és nem engedhető meg, hogy olyan intézmény alakuljon, amelyben az idők folyamán az állam abszolút függetlensége veszedelembe juthatna. Tehát semmiféle uj Ausztriát és semmiféle föderációt. A szociáldemokrata Nová Dóba ezeket írja: Nem szabad elfelejtenünk, hogy ilyen konkrét megoldások és ilyen unió-tárgyalások a belpolitikát is komolyan nyugtalanítják. Iparunk és kereskedelmünk ezzel kapcsolatban, nem kis problémák elé fog kerülni. Nem szabad elfelejteni, hogy mezőgazdáink életnívója más, mint magyarországi, jugoszláviai és romániai társaiké. A preferenciák az életstandard kiegyenlítését, illetve az itteniek életstandardjának süllyedését jelentik. Az agráruis Venkov ehhez a két vélemény* hez a következő megjegyzést fűzi: Tardieu preferenciákról beszélt s mint ismeretes, ilyen szerződésünk van Jugoszláviával és Romániával, jelenleg hasonló szerződésről tárgyalunk Magyarországgal. De bármilyen megoldás lesz is, nem vehetnénk át több terményt ezektől az államoktól, mint jelenleg. Ezen államok fölöslegeinek kérdését oldják meg a nagyhatalmak maguk. Az Est vádja Udrzsal ellen Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségiünk telefonjelentése.) Az Est éleshangu vezércikkben támadja Udrzal miniszterelnök tegnapi beszédét, amelyben Tardieu terve kérdésében is állást foglal. A lap szemére veti a csehszlovák külpolitikának, hogy mindig Magyarországot vádolja. a középeurópai nyugalomnak veszélyeztetésével, de mikor komoly tervet kellene megvalósítani a közeledés érdekében, akkor a csehszlovák miniszterelnök utasítja vissza elsőnek az ilyen javaslatot. Ezzel szemben nem volt még egyetlenegy olyan közeledési kezdeményezés, amelyhez Magyarország hozzá ne járult volna, holott a legnagyobb áldozatot hozta Európa néped közt a békeszerződések következtében. Ne tartsanak kicsinyeseknek, ne mondják rólunk azt, hogy kákán is csomót keresünk, almikor a világválság legmyomasztóbb napjaiban, a krízis egy olyan periódusában, amelyben a munkanélküliek száma hétről- hétre tízezerrel emelkedik, amikor, a jövő horizontján komoly gondok tornyosodnak, egy olyan üggyel hozakodunk elő, amelynek jelentősége a napi élet nagy problémái mellett eltörpül Azonban éppen ezekben a napikban, a létért való küzdelem legsúlyosabb óráiban kell a leginkább résen lennünk, mert a lelkek ilyenkor könnyen fásulnak el s az élet nagy gondjai és bajai mellett gyakran nem törődnek azokkal a kérdésekkel amelyek a nemzetpolitika síkján mozognak, mert felületességükben ügy tartják, hogy először megélni, azután ráérünk majd filozofálni. A lelkileg és szellemileg más irányban lekötött tömegekkel, a gazdaságilag legsúlyosabban érintett kisebbségekkel szemben ^ppan az ilyen súlyos órákat szokta felhasználni a sovinizmus az előretörésekre. Hol tnézes-mázos szavakkal jön, hol Ígérgetéssel fttoaqjja a lelkeket megfogni, hol egyszerűen a hatalom eszközeivel igyekszik befejezett tényekeit teremteni. Ha a nemzetpolitiikai érdekek magasabb szemszögéből nézzük azt az esetet, amelyet most hasábjainkon felhozunk, akkor megfelelő jelentőséget nyer az, meri láncszem egy állandóan megnyilvánuló törekvésben, egy politikai eszmének, gondolatnak kifejeződése, amelyet évekkel ezelőtt az egyik vezérlő szlovák politikus, Hodzsa Milán konkrét formába is öntött azzal, hogy célul tűzte ki a Duna medencéjének, legalább is a medence északi felének szláiwá tételét. Hogy ez a politika évek óta öntudatos formában jelentkezik, s iparkodik célját minden lehető és lehetetlen eszközzel megközelíteni, az nyomban nyilvánvalóvá lesz, ha a konkrét tényeket megfigyeljük. Elegendő elkészítenünk a telepítések térképét s ezen a térképen szembeszökő módon tűnik ki, hogy szin- magyar telepterületeket hovatovább hogyan szőttek át szláv kolóniák szövedékével. Elegendő végigjárni azt a nem is olyan régen szimmagyar területet, hogy az ember megállapíthassa az itt évek óta folyó szisztematikus Epunfcát, amely a takarékosság devizájának korszakában garmada számra építi az úgynevezett „kisebbségi" iskolákat, pazar épületeket tiz-husz szlovák gyermeknek, mig a magyar iskolakötelesek egészségtelen és dohos tanyai iskolában szoronganak. Nem is kell sóikat bizonyítanunk, a külsőségek is mutatják az alkalmazott politikai irányát és céljait. Ha a szudéta-vidékre utazunk, akkor az állomásokon a hivatalos elnevezés melleti azzal egyenrangú helyen ott látjuk a község német elnevezését. Komárom vidékén, ezen a még ma is 95 százalékban magyar nyelv- területen az állomási épületek tábláin olyan nevek ékeskednek, aimiinőkeí kifacsart etimológiai okoskodás ugyan kitalálhatott, de aminőknek semmiféle történelmi, etnográfiái és etimológiai alapjuk nincs. Ezek a közr ©égek a történelem egész folyamán magyarok voltak és mindig magyar nevük volt. Deákit sohasem nevezték Diakovcénak, Heténynek nem volt Hetin a neve. Itt nem vlsszaszlo- vákosátásról van szó, itt egyszerűen elikeresz- télés történt, amelyet eemrni egyébbel nem lelhet indokolni, mint azzal a politikai törekvéssel, hogy egy egész területre rá akarják nyomná a szlovák jelleget először külsőségekben, azután megpróbálják in foro intorno dia végrehajtani ezt a műveletet. Ugyanez a törekvés nyilatkozott meg a népszámlálás ab Páris, március 9. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról az olasz vá- laszjegyzékröl, amelyet a római kormány Tardieu dunai memorandumára adott. Mint említettük, a válasznak lényege az, hogy Olaszország a dunai problémák megoldását nem az öt dunai állam konfrenciájától várja, haném követeli, hogy a tanácskozásokba azonnal bevonják a nagyhatalmakat is, Angliát, Franciao rs jágot, Németországot és Olaszországot Ezenkívül a megoldásnak hamarosan meg kell történnie. A párisi lapok nem igen törődnek az olasz válasszal. Nem minden lap adja le a szöveget és alig kommentálják a diplomáciai jegyzéket. Pertinax*az Licho de Parisban egyébként megkísérli, hogy néhány téves álláspontot eloszlasson a francia javaslattál kapcsolatban. Véleménye szerint Tardieu tervezete rendkívül szerény. Nem akarja a kisantant rendszerét átalakítani s tulajdonképpen csak a preferenciáiig alapon kötött kereskedelmi szerződések megkötéséről van szó. Lengyelországot nem vonják be a dunai államok körébe, de Tardieu az első pillanattól gondolt arra, hogy Németországnak és Olaszországnak közvetlen dunai közelségük miatt különleges helyzetet biztosit az uj dunai gazdasági szövetségben. Állítólag már sikerült megtörni Anglia ellenállását a legtöbb kedvezmény alapján kötött szerződésekkel ellentétben álló akciókkal szemben. Ha azonban most Olaszország és Ausztria Magyarországgal a kedvezményes vámtarifa alapján kereskedelmi szerződéseket köt és a három nemzet kiviteli prémiumokat biztosit egymásnak, akkor Tardieu terve lehetetlenné vált, mert Ausztria és Magyarország dunai partnereiknek az olaszokkal kötött kedvezményes szerződések után nem adhatják meg a szükséges ellenszolgáltatást. A német álláspont Berlin, március 9. A Germania, a kancellár lapja, ma részletesen foglalkozik az olasz dunai memorandummal. A lap szerint Németországot lehetetlen kikapcsolni a dunai gazdasági tárgyalásokból. Ugyanígy azonban Olaszországot is be kell vonni a megállapodásba. Olaszország ugyan nem tud annyi előnyt biztosítani a délkeleti államoknak, mint Németország, mindazonáltal jobban érdekelt az ügyben, mint Franciaország. A pre- fcrenciális rendszer Olaszországra nézve is rendkívül fontos. Olaszország Magyarországnak és Ausztriának ugyanolyan preferenciád lis szerződést fog ajánlani, mint Németország ajánlott. A Vossische Zeitung megállapítja, hogy a nagyhatalmak részesedése nélkül a Duna medencéjének gazdasági rendszerét lehetetlen megváltoztatni. A legfontosabb az, hogy Európa időt nyerjen* A dunai államokon kívül Németországnak, Olaszországnak, Angliának és Franciaországnak föltétlenül részt kell kaiméval is, amikor éfpipen Nyugatszloveo- szkón feküdtek rá különös hévvel a vegyes nemzetiségű járásokra, hogy a statisztika fényeivel — lényegében megint csak külsőséggel, elleniben igen súlyos következményekkel járó tényekkel — haladjanak előre politikai céljaik irányábanEnnek a politikának a megnyilvánulását látjuk abban az esetben, ami az ógyallai állami elemi iskola magyar tagozatán történik. A szülőknek a bizonyítván yűdosztáskor feltűnt, hogy a gyermekek nevei minden bizonyítványon szlovák ortográfiává! vannak írva. Az iskola igazgatója a tanítóknak nem engedte meg, hogy a neveket továbbra is