Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-08 / 56. (2869.) szám

í

T?^<Mt/V‘W^AÍl-HIWíAK

MMMMBMBMKMftUI—SMMWBCB—BB—MWWCTBJMWM

1őö2 március 8, kedd.

K éteégbeeséséiben mindegy számára, ki segíti meg és mit követel az illető a segítségért* * csak pénzt adjon, hogy élni tudjon. Ebből magyarázható, hogy a legeltent élesebb szélsőségekben vergődik: hol a német-osztrák vámunióra esküszik föl, hol fenntartás nélkül aláírja azt, amit Franciaország eléje tesz. Legfeljebb érzelmei zavarják, egyébként, gazdaságilag, minden megoldást elfogad.

Az agrárállamok helyzete az előbb elmondottak alapján más. Várhatnak. Mérlegelhetnek. Nem kénytelenek egy tál lencséért eladni jussukat, mert sok mindenük hiányzik ugyan, de éppen a tál lencséjük megvan. Berendezkedtek már a hermetikusan elzárt pnimitiv életre. Politikai feltételeket állíthatnak és neon mennek bele megalázó kikötésekbe. Jól tudják, hogy a megoldást most az ipari államok sürgetik, akik három évvel ezelőtt még nem voltak hajlandók dunai gabonát vásárolni és Winni- peggből rendelték a búzát. A krízis most őket legyintette meg s nem tudnak hermetikusan elzárkózni, előttük nem áll a vissza- huzódzkoző, primitiv életmód lehetősége baj esetén. Civilizáltabb formában a Távoli Kelet problémái játszódnak le: Japán fegyverrel kénytelen Kínát arra kényszeríteni, hogy áruit megvásárolja. Nálunk a fegyvereket kikényszeritett szerződésekkel akarják pótolni.

De az agrárát!kunoknak ma nem sürgős. Magyarországnak sem sürgős. Magyarország abban a helyzetben van, hogy addig megmaradhat mai primitiv gazdálkodásánál, amíg a legkedvezőbb megoldás nem kínálkozik. Nem kénytelen a szélsőségeket elfogadni. Éppenugy, m/iut megőrizhette objektivitását a német-osztrák csatlakozási tervvel szemben, megőrizheti most is, a francia-csehszlovák tervvel szemben. Van mit ennie, nyugodtan megélhet. Azt a megoldást választhatja, amely biztosítja a Duna medencéiének egyensúlyát és a magyarság politikai érdekeit, azaz nem kénytelen sem egyoldalúan a német, sem egyoldalúan a francia tervet elfogadni. Magyarország, s vele a másik kjét nagy középeurópai agrárbirodalom azt kívánhatja, hogy a dunai megoldás ne történjék val amelyik n agyba tatom ptreponderanc iájával, hanem úgy, hogy a nagyhatalmak középeurópai politikája kiegyensúlyozódjék és. igy zavartalanul biztosítsa a dunai államok érdekek

Nevetséges például azt hangoztatni, — amit a prágai sajtó tesz — hogy „a Duna a dunai népeiké'', s e koncepcióból kirekesz- teni Németországot, amelynek déli részén a Duna Ulim-tól Pa9sauig óriási gazdasági szerepet játszik, mindenesetre nagyobbat, mint Csehszlovákiában, ahol a történelmi orszáKermányreEsenstrakdó —

vagy hlvatalnokUormiay ?

A tanácstalan koalíció nem tud kijutni a kátyúkéi — Prágai kormánykörök uj aggodalmai Hodzsa miatt

Prága, március 7. A P. M. H. vasárnapi számában jelentettük, hogy a koalícióban uralkodó egyenetlenségek miatt a parlament a húsvéti szünet előtt már csupán a banktörvényt fogja elintézni. A koalíciós válság kérdésében a döntést ugyancsak husvét utánra halasztja^. A koalíciós pártok a sajtóban kölcsönösen támadják egymást. A szociáldemokrata Pcávo Lidu a legélesebben kritizálja a nemzetvédelmi minisztériumot azért, hogy még mindig nem nyújtotta be a katonai szolgálati idő csökkentéséről széló törvényjavaslatát. A költségvetés keretén belül megvalósítandó megtakaritások érdekében sem történt semmi. A nemzetvédelmi minisztériumban az urak fejükbe vették, — írja a lap —, hogy a hadügyi költségvetés leszállítása lehetetlen és ezen akad meg az egész munka. Attól tartunk, hogy azok, akik ezt előidézték, veszedelmesen hazardíroznak a súlyos nyomorral küzdő széles közvélemény szimpátiájával — ez nemcsak a munkásokra, hanem a kisgazdákra és a kisiparosokra is vonatkozik — s elfelejtik, hogy ilyen helyzetben nem sokat érnek azok az indokolások, kibeszélések, amelyeket a magasrangu tisztek terjesztenek a kormány elé. Ugyanebben a cikkben Kriz a francia kölcsönnel kapcsolatban a következőket írja: A francia parlament kedvezően döntött a hat- százmillió frankos kölcsönünkről- Ez az ügy tehát be van fejezve és ismét növeli a bizalmunkat. Csupán szükséges, hogy mi ne ártsunk önmagunknak. Északosékországban égyes emberek kezdték betéteiket kivenni azon riasztó hírekre, amelyeket balgák vagy bűnösök a betétek „elkobzásáról" vagy „kényszer" kölcsönről terjesztetlek. Ezek aljas fantaz- magóriák amelyeket minden eszközzel el kell fojtani. Semmi 9em igaz az egészből. Azt írják nekünk, hogy a kormány állítólag „drágítani akarja a cukrot és a sót". Az igazság az, hogy a kormány nem is gondol ilyesmire. Kinek érdeke ma még súlyosbítani a gazdasági válságon? Ma sokkal inkább, mint máskor szükséges, hogy a nép bízzék a kormányban ugyanúgy, mint a kormány bizik a lakosságban.

A Lidové Noviny a belpolitikai helyzettel kapcsolatban a következőket írja:

— A söradó kérdésében a megegyezés a következő: Az eredeti tervtől eltérően a söradót hektoliterenként nem húsz, hanem tiz koronában állapítják meg, de lehetőséget nyújtanak a kormánynak arra, hogy később ezt 15 koronára emelhesse. Az adóemelés nem érintheti a sör árát. Továbbá megegyeztek aibban, hogy a nehéz sertés behozatalának heti kontingense 2300 darabban állapíttassák meg s emellett még 160 vagon zsirí is lehessen márciusban behozni. Ugyancsak megállapították a folyó hónapra a búza- és lisztbehozatal kontingensét.

— A forgalmi adó kérdésében a cseh ipa- rospárt keddi végrehajtóbizottsági ülésén fog végleges határozatot hozni. A gazdasági miniszterek aztán szerdán veszik elő a kérdést, úgy hogy a hét végéig talán tisztázódik a helyzet.

— Politikai bizonytalanságot különböző elégedetlen korménytámogató körök kulisszas;aE^a»iga

gok egyáltalán nem tartoznak a Duna vizte- rületéhez és az itt levő túlnyomó ipar Hamburg felé gravitál Az ás nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia agrárnépe, tehát elsősorban a Dunánál egyedül érdekelt Szloveuszkő és még közelebbről ebben a mezőgazda magyarság, amely a csehszlovákiai Dunarrész egyedüli és csaknem száz százalékos partlakos- sága, nem nézhetné szívesen a dunai medencei vyközépmegoldást", azaz a három agrár- ország (Magyarország, Románia, Jugoszlávia) ée a két iparorwtftg (Csehszlovákia, Ausztria) gazdasági konföderációját, mert a keletről jövő óriási és olcsó gabonamennyiségok preferenciába szerződések esetén agyonn yomnók a saját termelését. Más volna, hia a prefen- ciáli'S rendszerbe Németországot is bevonnák

óriási felvevőképességével: akkor a helyzet ismét kiegyensúlyozódna, a 'közép- és kelet- európai gabona utolsó méterroázsája is piacot találna, s csupán a kirekesztett amerikai búza értékesítése szenvedne az uj rendszer következtében.

*

Mindez, amit mondottam, nem hivatalos álláspont, vagy végleges elhatározás. Egyelőre nyíltan, Őszintéin oaak a vita indult meg a középeurópal megoldások módjairól, csak a helyzetet tártuk föl. Most folyik az érvek és az ellenérvek mérlegelése, a pro és kontra, végleges elhatározásról és kitisztult Allásfog- lásról a mai bizonytalanságban egyelőre nem lehet szó. Ez a jövő feladata lesz, de addig is ismerni kell az okokat és a kilátásokat.

fertőtleníti s

felüdíti o szádat,

tisztán és épségben

tartja fogaidat.

mögötti manőverekre használják fel. iöbb csoport mindenáron változást akar.

A kormányreikonstrukció szükségességéről, más oldalon a polgári koalíció visszaállításáról, harmadik helyem hivatalnokkormány kinevezéséről beszélnek.

Az utóbbit úgy képzelik, hogy az egyes minisztériumok vezető tisztviselőit neveznék ki minisztereknek. Arról is beszélnek, hogy Hodzsa meg akar egyezni a szlovák néppárttal és a szlovák nemzeti párttal, hogy Prága ellen felvonultassa a szlovák frontot Egyes elégedetlenek már azt is állították, hogy uj választások küszöbén állunk.

Ez a hír késztette Na.jmant, amikoir radikalizmussal meg akarta előzni a többi párt választási agitációját. Az elégedetlen agrárok — Írja a L. N. — még ez évben szeretnék az uj választásokat. Úgy vélik, hogy a gazdasági válság tetőfokán a szocialisták kedvezőtlen helyzetben lesznek s nagy veszteségeket szenvednek a választáson. Jövő évben viszont javulhatna a helyzet és akkor a szocialisták erősödnének. A kormányban azonban egyelőre megvan az eltökélt szándék a jelenlegi koalíció mellett.

A kormányrekonstrukedó talán a kormány szempontjából is kívánatos lenne, de est egyre halas ztgatják abban a féleílemiben, hogy a személyi harcok az egyes pártokban innét kitörnének, a aaemélfbem nem tudnának megegyezni és u egész kormány megbukna.

A > polgári koalició felújítása — folytatja a Lidové Noviny — ma keres® tüMhetetlen. Ha a mostani kormányt megbuktatnák, a mai helyzet mellett az állaim vezetését csakis hlvatalnokkormányra lehetne bdzmL

PÁTER LAURENTIUS TITKA

BC1N0GY! REGÉNY

Irta: VÉCSEY ZOLTÁN

(Copyright hy Prágai Ma gyű Hírlap.)

m

— Sohase bosszankodjék, kapitányom. Az egyszerű megoldások a legnehezebbek, régi igazság ez Csekély eszköz, nagy hatás, ez nemcsak a mágiában, hanem az élet minden területén érvényes. Vigasztalja az a tudat, hogy ebben az ügyben mindenki ilyen kudarcon ment keresztül, Roltó, ön és jómagáim is. Kezünkbe akad egy-egy nyom, azon elindulunk, mert úgy hisszük, hogy a helyes csapáson vagyunk, aztán természetesen a hamis végkövetkeztetésre kell eljutnunk. Szerencse dolga, hogy ki kapja meg a használható nyomot.

— De most mit csináljak ezzel a szerencsiétien nővel? A legszívesebben nyomban szabadlábra helyezném.

—■ Ne tegye a világért sem, telekürtölné az egész világot, még délig az egész Pelpa megtudná a dolgot. Csak szépen tartsa itt holnapig, adják neki oda a gazdasszony szobáját, adjanak neki ételt, füstölőt, olvasnivalót, aztán majd -holnap nagy bocsánatkérések közt elengedjük. Fájdalmát és felháborodását majd egy csekkel megenyhitjük. Aztán körtávirat az összes rendőrségekre, hogy Erika Schwalbe ügyében vissza az egész. Mindenesetre jó volt, hogy idekerült. Bár csak epizódszerepet játszott, hozzájárult ahhoz, hogy tisztábban és világosabban lássak.

— Helyes, igy fog történni. De tálán elárulhatná most már, hogy ki bérelte fel? Talán megmutatná nekem Is azt a fényképet ?

— Ne vegye rossznéven, kapitány ur, nem teszem. Nem bizalmatlanság ez, de már anynyit tévedtünk ebben az ügyiben, hogy egy százaléknyi lehetősége a tévedésnek most is fennforog. S akkor magának kell kezébe vennie az ügyet s teljesen függetlenül kell dolgoznia. Éppen ezért nem akaróim előre befolyásolni s talán újból hibás csapáéra állítani be. Ezért is ajánlottam, hogy Erika Schwalbét tartsa itt egy napra. Én holnap reggelig mindent tisztán látok és akkor ön előtt is mindent felfedek...

— Holnap, holnap... amikor ön már any- nyit tud és hagyja az embert vacillálni s a sötétben tapogatózni. — Szemrehányó volt a kapitány hangja.

— Kapitány ur, én két hetet kértem és még csak egy hét telt e] belőle.

— Jó, hát türelemmel leszek. De nem volna-e jó, ha az embereimet segítségül adnám? Egymagában talán nehezebb és veszélyesebb is a munka.

— Nem, kapitány ur, ha a saját érdekemről volna szó, akkor most örömmel fogadnám az ajánlatát, sőt kérném is erre. Akkor garantálhatnám is, hogy a bűnöst huszonnégy órán belül élve vagy halva a kezébe szolgáltatnám.

— Nohát...

— De itt nemcsak énrólaim van sző, hanem más emberek életéről is. Mindinkább megerősödik bennem az a meggyőződés, hogy egy őrülttel állunk szemben. . .

— őrülttel...

— Egy beszámíthatatlan őrülttel, akiben azonban van rendszer és logika. Ezek a veszedelmesek. Különben lesz alkalmaim, hogy. majd érzékét a dolgokat szépen kifejtsem ön [ előtt. Értse meg jól, mit akarok mondani, I

[Ön, a hivatásos rendőr, csak egy célt tart szem előtt, hogy a bűnöst ártalmatlanná tegye e az igazságszolgáltatás kezére juttassa.

— Úgy van!

— Én azonban ezt csak másodlagos célnak tartom. Mert én előttem most az a legfontosabb, hogy megmentsük azokat, akiket veszedelem fenyeget. Ehhez kérem a segítségét.

— De az Isten szerelmére — fakadt ki a kapitány — hogyan segíthessek, amikor semmiről sem tudok semmit.

— Azt a gyermekrfényképet, amit Anita küldött, sukszorosittassa annyiszor, ahány csendőrörsöt mozgási lant tud. Hány őrs áll a rendelkezésére?

— Tizennégyet tudok mozgósítani egy félórán belül. Azalatt a képek is elkészülnek.

— Rendben van.

Most a katonatérkép föllé hajolt s újjá val körbe rajzolt egy területet.

— Tehát Ladna, Pelpa, Hidegkút, Horvátiba, Vérke és Bacsóm közt ez a tizennégy Örs kordont von. Minden szekeret megvizsgálnak, minden batyut megnéznek. Ezt a gyermeket ki akarják csempészni és ezt minden áron meg kell akadályoznunk. Most pedig hívja fel telefonon Zeemberyt

Pár percen belül megvolt a kapcsolat,

— Halló, ügyvéd ur, itt Reener. Fél órán belül önnél vagyok. Azonban nyomban hívja fel telefonon a Panhanst. Hivassa Helll a telefonhoz? Nem felejtette el a vulgóját? Schneider. Csak annyit mondjon neki, hogy a legnagyobb elővigyázat és óvatosság, minden percben bekövetkezhetik a meglepetés. Igen, ügyvéd ur. döntő fejlemények. Hívja bliocre.

— No képzelem a telefonos Marika hogy remegett az izgalomban — jegyezte meg mosolyogva, miközben a kagylót visszaakasztotta.

Most, kezet nyújtott Kálinaynak.

— Holnap reggel nyolckor jelentkezem.

Ha nem hall rólam, Zsemíbery fog telefonálni. ö majd tolmácsolja az utolsó kérésemet.

Keze nem remegett, arca barátságosan mosolygott, szemében nagy bizalom ült. A kapitány hosszan, melegen szőri tattá meg a feléje nyújtott kezet.

— Isten vezérelje az utján.

XXIX.

A laktanya előtt fel és alá járkált Feren- czy, a barátra várakozott. Amikor a csendőrlaktanyába hívták és azokat a váratlan kérdéseket intézték hozzá, annyira meg volt lepetve, hogy jóformán semmire sem gondolt, nem sejtette az egész dolognak az értelmét. Csak amikor hazafelé tartott s elgondolkodott, akikor szállotta meg valami nagy rémület. Sejtette az összefüggéseket, érezte, hogy ez a különös szembesítés a lad- nai üggyel van kapcsolatiban. És íme, úgy látszik, ebbe az átikos ügyibe valahogy az ő buga is bele van keveredve.

A jegyző s a fiatal özvegy között egy ideje feszült volt a viszony. Ez a feszültség azon a szerencsétlen napon kezdődött, amikor Horvátkáról megkapta a szomorú hirt, hogy sógora, a szerencsétlen Konesay Miklós ön kezével vetett véget az életének. Furcsa dolgokat pletykáltak akkoriban az emberek, azt rebesgették, hogy Konesay azért ment a halálba, mert nem tudta elviselni a gyalázatát. Hogy a gróf ur szemet vetett a feleségére és Konesay meggyőződött az asz- szony hűtlenségéről. Amikor az asszony olyan potom áron jutott a ladnai uradalmi házihoz, heves jelenet volt a két testvér között s érintkezésük azóta igen gyér és nagyon rideg volt. Az asszony különben is nagyon gyakran utazgatott. Novemberben aztán azzal a szerencsétlen csendőrrel hozták hiribe. Azt pletykálták, hogy alig volt itt a csendőr három hétig, máris sikereket ért el a szép özvegynél.