Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-08 / 56. (2869.) szám

1932 március 8, Kedd. t^gaiA^agíarhtrlap 3 Az első reális lépés a cél ieté Genfben megindulnak a tárgyalások a dunai problémáról öt vagy hathatalmi konferencia? — A dunai államok első közös megbeszélései - Jugoszlávia különös álláspontja — Tardieu tervének nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani Walko magyar külügyminiszter Rómába és Genfbe utazott Berlin, március 7. Politikai körökben aM Tárják, bőgj az Ausztria szanálására irá­nyuló segélyakcióik a közeljövőben energi­kusan megkezdődnek, A franciák a dunai kérdésben szombaton javaslatot nyújtottak át Biilöw államtitkárnak, de ez a javaslat állítólag egyelőre nem tartalmaz konkrét terveket s csupán Németország tájékoztatá­sára szolgál. Arról van szó, hogy a dél- keleteurópai államok mindenekelőtt kísé­reljék meg saját erejükből és a nagyhatal­mak részvétele nélkül a kiút megtalálását. A Wilhelmstrassen biztosra veszik, hogy Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ma­gyarország és Ausztria mindenekelőtt egy­mással fognak tárgyalni. Az öt ország kon­ferenciája berlini felfogás szerint küszöbön áll s ezen a konferencián a dunai államok kellő javaslatokat dolgoznak ki, amelyeket azután a népszövetség és a nagyhatalmak elé terjesztenek mintegy jóváhagyás végett. Mint ismeretes, a dunai népek ügyében két tervezet létezik, egy francia és egy német. A két tervezet, eltekintve politikai vonatko­zásaitól, körülbelül a következőkben külön­bözik egymástól: Franciaország azt akarja, hogy az öt dunai állam szoros gazdasági szerződést kössön és senki mást e megálla­podásba be ne vonjon; de mivel termelési gépezetük és árupiacaik csaknem azono­sak, megállapodásuk magában véve nem győzheti még le a gazdasági krízist; így Franciaország hatalmas hiteleket akar fo­lyósítani az öt dunai államnak az egészsé­ges kibontakozás lehetővé tételére. Ezzel szemben Németország nem hitelekkel akar segíteni a középeurópai államokon, hanem úgy, hogy a dunai országok önmagukból, pusztán saját gazdagságukból fejlesszék ki m egészséges segédeszközöket nagyobb pia­cok és jobb prefereuciás szerződések révén. Ehhez a megoldáshoz természetesen szükség van az agrár behozatalra Szoruló nagyhatal­ma^ így elsősorban Németország és Olasz­ország bevonására, mert ezek a hatalmak a preferenciás vámrendszerrel kellő piacot biztosíthatnak a keleteurópai agrárállamok- nak é smegindithatják az egészséges gazda­sági vérkeringést. Bées, március 7. A legújabb jelentések szerint a középeurópai kereskedelempoliti­kai akció első reális megbeszélései holnap kezdődnek Genfben. A nagyhatalmak meg­egyezése után a nagyhatalmak közös de- marsot intéznek a dunai államokhoz és föl­szólítják őket a megegyezésre. E dernars után az osztrák kormány javaslatot tesz a középeurópai nemzetközi konferencia ös­szehívására. Ez a konferencia nem Becsben, hanem Géniben fog ülésezni. Jugoszlávia a német-osztrák vámunió mellett Belgrád, máeius 7. A szkupstina tegnapi ülésén hivatalosan foglalkozott az uj közép- európai gazdaságpolitikai tervekkel. Knamer dr. helyettes miniszterelnök kijelentette, hogy Jugoszlávia rokonszenvvel figyeli a dunai ál­lamok gazdasági viszonyainak megjavítására irányuló törekvéséket, de csak azzal a felté­tellel fogadja el azokat, ha azok nem változ­tatják meg a békeszerződéseket. A német jó- válételi fizetések megszűnésével Jugoszlávia évi 900 miLllió dinárt vészit. Jugoszlávia szem­pontjából a jóvátételi kérdés egyetlen jogos rendezését a Young-szerződés jelenti. Az or­szág nem fogadhat el olyan megállapodáso­kat, amelyek az érdekét sértik és nem ak­ceptálhatja azokat a döntéseket, amelyek köz­reműködése nélkül keletkeztek. Sztojanovics hadügyminiszter kijelentette, hogy a hadügyi költségvetést 760 millió di­nárral csökkentette. Az ország állandó had­serege ma a tisztikarral együtt 96.000 főből áll. Ha a hadsereg nem ejlégiti ki a követel­ményeket, a hadügyminiszter utólag kényte­len lesz uj hiteleket kérni. Jugoszlávia ten­gerpartja 700 kilométer hosszú s igy kellő flottává delem rőt! is gondoskodni kell. Kajmakovics képviselő, áld előbb Berlin­ben sajtóattasé volt, feltűnő beszédében azt követelte, hogy a jugoszláv kereskedelmi po­litika fiiggetLeniitee magát a hivataöos külpo­litikától, mert Jugoszlávia szövetségesed nem vehetik át az ország agrártermékeit. A kor­mány ezen a téren számtalan kedvező alkal­mat szalasztott el, igy többek között osz­trák-német jegyzőkönyv aláírásának idejét, amikor a német-osztrák vámuniót Jugoszlá­via objektív körei teljesen helyesen Ítélték meg és mellette voltak. Németország úgyne­vezett revíziós politikája nem azonos a többi középeurópai állam revíziós politikájával. Az osztrák-német csatlakozás nem áll elDentét- ben Jugoszlávia érdekeivel. Ha Németország leérne a brenneri határokig, Jugoszláviában számos aggodalom és félelem előszó Ihatna, mert veszély esetében Ausztria nem tölthet­né be Belgium szerepét bizonyos nagyhatal­mak éidekében, Kajmakovicsnak ezt a be­szédét a lapok nem közölték. Dimitrievics képviselő a magyar-jugoszláv viszony megjavítása érdekében 6záűlt síkra s utalt arra, hogy legújabban Magyarországon is a viszony megjavításán fáradoznak. Az óvatos Anglia London, március 7. A Times mai vezércikké­ben üdvözli a 82 éves Masaryk köztársasági el­nököt, majd megvitatja a dunai államok gazda­sági konföderációjára irányuló uj francia tervet. A javaslatot a párisi kormány most hivatalosan közölte Angliával és Németországgal. A Times szerint a tervezet alkalmas Magyarország és Ausztria megmentésére s épp azért rokonszenv­vel kell fogadni.. Természetesen a kezdeménye­zést gondos vizsgálat tárgyává kell tenni, de tud­ni kell, hogy a késedelem halálos és a terv csak akkor életképes, ha azonnal életbelép. A Daily Telegraph lényegesen hűvösebben Ítéli meg a francia tervet, mert az szerinte nem valósítható meg egyszerűen s ha meg is valósul, még nem segitett Középeurópán. A javaslatot úgy kell fölfogni, mint a briandi konföderációs tervek és a német-osztrák csatlakozási tervek más formában történő felújítását. Németország a francia terv ellen hevesen tiltakozni fog. 'A német tiltakozás motívumai kivétel nélkül poli­tikaiak. Nem hivatalos tanácskozások Pária, március 7. Le Troquer volt francia mi­niszter vezetése alatt, az európai vámunió bizott­sága március 8-án Párisban ülést tart. Ebből az alkalomból közlilk a tervezetet, amelyet az utódállamok bizonyos gazdasági köreinek feb­ruár 22-i nem hivatalos brünni konferenciáján kidolgoztak. Az Oeuvre ma közli a brünni hatá­rozat legfontosabb tételét, amely igy hangzik: — A hat utódállamnak, azaz Magyarország­nak, Lengyelországnak, Ausztriának, Romá­niának, Csehszlovákiának és Jugoszláviának összefogását azért tartjuk elsőrendű szükség szerűségnek a jelen pillanatban, mert vélemé­nyünk szerint előbb a középnagyságú államok antantját kell kiépíteni, hogy később autonó­miájukat megtarthassák. Ha a hat állam sző vetkezik, akkor kollektiven keresheti a nagy­hatalmak együttműködését anélkül, hogy gaz­dasági, vagy politikai szempontból félnie kel­lene a nagyállamok túlsúlyától. Az európai vámunió bizottságának konferen­ciáján Laval fog elnökölni. Hantos Elemér a Journée Industrielleben cik­ket közöl, amelyben ugyancsak a volt osztrák- magyar monarchia utódállamainak egyesülését tartja a közvetlen célnak. Ez a gazdasági szö­vetség Ipari kartellek, po&taunió, a vasúti és a hajózási forgalom egységesítése és egyéb ilyen gazdasági posztulátumok teljesítése révén va­lósulhat meg. Tardieu mindenütt politikai feltételeket tesz Athén, március 7. Venizelos miniszter elnök elhatározta, hogy lemond, ha a népszövetség pénzügyi 'bizottsága Párisban nem engedélyezi Görögországnak a két és félmillió fontos uj hi­telt. Venizelos lemondása esetén a kormányt Patanastasiu alakítaná meg a Venizelos-párt közreműködésével. A lapok jelentése szerint Tardieu a kölcsön folyó&itáeát a balkáni föde­ráció létrejöttétől teszi függővé. Anglia nem köti föltételhez a kölcsön folyósítását. Masaryk elnök 82-ik születésnapjának megünneplése Prágia, március 7. Prágai katonai helyőa> bégének cseh része a Lucerna nagytermében nagyszabású matiné kenetében ünnepelte meg Masaryk elnök 82-ik születésnapját. Aa ünnepségen megjelentek a képviselőhöz véd­erőt) izottságámak elnöke Dávid és alelnöke, Pekárek, Podbajsky hadseregé elügyelő, Syro- vy vezérkari főnök, a francia, jugoszláv, ro­mán, angol katonai attasék, a francia kato­nai misszió tagjai, a prágai helyőrség tábor­noki kara és a hatóságok képviselőd. Az ün­nepi szónok Medek tábornok, az iámért Lé­gion ista író volt, aki Masaryk béke és had- seregfejlesztési politikáját ismertette. A né­met nemzetiségű katonák számára a Bajkai mozgóban, a magyarok számára a zsizskovi gyalogsági és a ruzini tüzérségi laktanyában tartottak hasonló ünnepségeket. A különböző csehszlovák társadalmi egye­sületek Prágában, Brünn'ben, Pozsonyban, Kassán és Ungvárott vasárnap rendeztek MasaTyk-ünnepségeke t A magyar álláspont Budapest, március 7. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Walko külügy­miniszter rövid tartózkodásra Rómába, Genfbe és Párisba utazik azzal a céllal, hogy a dunai államokkal kapcsolatban fölmerült tervről sze­mélyes érintkezés folytán közelebbi tájékozta­tást nyerjen. Budapest, március 7. Félhivatalos jelen­tés szerint Walko Lajos külügyminiszter eluta­zott Budapestről és rövidebb időt fog Rómá­ban, Genfben és Párisban tölteni. Jólértesült helyen ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy nem szabad a külügyminiszter utazásának és az egész Tardieu-féle tervnek túlzott jelentősé­get tulajdonítani. Miután a Franciaország által javasolt preferenciába vámegyezményeken ala­puló középeurópai megoldás Magyarországot is érintené, ezért természetes, hogy Magyaror­szágnak is bele kell folyni a kérdés körül ki­alakult tárgyalásokba. Ez a magyarázata an­nak, hogy Walko külügyminiszter az európai külpolitika említett központjaiban személyesen óhajt informálódni és információt nyújtani. Mindenesetre meg kell várni, míg a francia terv konkrétebb formákat ölt és a tárgyalások komoly mederbe terelődnek. Olasz—magyar egység Róma, március 7. A magyar és olasz kor­mányok megbízottai ma egyezményt Írtak alá, amelynek célja a két állam közti áru­forgalomnak az egész európai közgazdaság érdekében yaló előmozdítása. Budapest, március 7. (Budapesti szer­kesztőségünk teleifonjelentése.) Walko kül­ügyminiszter a ma esti órákban érkezik meg Rómába, ahol ünnepies fogadtatásban fogják részesíteni. A magyar külügyminisz­ter különböző aktuális külpolitikai és gaz­dasági kérdésekről fog tárgyalni, természe­tesen Tardieu dunai konföderációs terve is megvitatás alá kerül. A magyar kormány már régebben előkészitettc azt a gazdasági egyezményt, amelynek megkötését ma hoz­ták nyilvánosságra. Walko Rómából Genfbe megy, ahonnan, ha nem találkozik Tardieu- rel, Párisba utazik, hogy ott tartson vele megbeszélést. Walko Rómában Mussolinival és Grandival tárgyal és összesen 10—12 napig marad külföldön. A VenVov szerint Beues pénzén jelenik meg a Ceské Slovo Prága, március 7. Az agrárius Venkov és a nemzeti szocialista Ceské Slovo között érde­kes polémia volt, amelyet a Venkov vasár­napi számában Vrány főszerkesztő és szená­tor az alábbi Benes-ellenes nyilatkozattal zár le: — Nemrégiben egy ironikus novellában azt mondottam, hogy azt kérdezik mindenfelé, honnét veszi a nemzeti szocialista párt a pénzt sajtója számára, amellyel a fővárost és a vidéket elárasztja. A sajtóviszonyok ma rosszak s mi kénytelenek voltunk a néplap árát felemelni és általános takarékoskodást bevezetni. A nemzeti szocialisták azonban a Ceské Slevőből három kiadást nyomnak, a főkiadásban úgyszólván nincsen fizetett hir­detés, ellenben két oldalon ingyen közöl a lap apróhirdetéseket. Minden szakember látja, hogy itt naponta súlyos ezreseket fizetnek rá. Beszéd tárgya, hogy honnét ered ez a pénz. Én megjegyeztem, hogy Benes dr.-ról beszélnek. Érdekes, hogy a miniszterelnök pártjához tartozó Vrány szenátor ismét személyes tá­madást intéz Benes külügyminiszter ellen. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzs­déről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Belföldi búza változatlan, mert áru nincs, kül­földi búzában ezért kereslet mutatkozott és az árak 2—3 fillérrel emelkedtek. Rozs válto­zatlan, tengeriben elleniben kereslet volt, mert a sertésbehozatal korlátozásával a föld- birtokosok jobb árakat tudnak elérni, ezenkí­vül hozzákezdtek már a sertéshizlaláshoz. A tengeriben 3—5 fillérrel magasabb kötések történtek, továbbá úgy a búzalisztet, mint a főzőlisztet öt fillérrel magasabban jegyezték. Korpa is egy-két fillérrel drágább lett. wwwwwwvwwwwvwwwwwwwwwwvwwwwwvwvwvwvwwvwwy lüferpelláci© az iskola és népmüvelésügyi miniszter úrhoz a szlovenszkö járási népmüvelésügyi választmányok alakítása tárgyában — Beadják Törköly József és társai Rimaszombatiban 1932 március 3-ára hívta össze Hanes Emil járási főnök külön a szlovák és külön a magyar járási művelődési választmány alakuló ülését. Erre az ülésre nem hivta meg a politikai pártok egy-egy szakkép viselőjét s általában a po­litikai pártok közreműködését egyszerűen kizárta. Kijelentette, hogy a 16.185/31 orsz. elnöki bizalmas rendeletben nem kapott erre utasítást. Kijelen­tette, hogy a rendelet nem tiltotta el a politikai pártok szakképzett képviselőjének az alakuló gyűlésre való meghívását és hogy a szlovák járási művelődési választmány alakuló gyűlésére sem hivta meg a politikai pártok szakképzett kép­viselőjét. — Az alakuló ülésen elhangzott tiltako­zás ellenére engedte, hogy szlovák nemzetiségű állampolgárok is résztvegyenek a magyar nemzeti kisebbségi járási művelődési választmány alakuló ülésén. Ezt igazolja a jelenléti lista, ahol szlovák nemzetiségű állampolgárok jelenléte névaláírással van bizonyítva. Ez beleütközik abba a végrehajtási rendeleti intézkedésbe, mely szerint a járási mű­velődési nemzeti kisebbségi választmány tagja csak a nemzeti kisebbség tagja lehet. Amikor rámutatunk arra, hogy az állampolgári nevelésről szóló törvény és annak Szlovenszkőra vonatkozó 1920 julius 14-én kelt végrehajtási rendelete tiz év múltán kerül végrehajtásra a ma­gyar nemzeti kisebbséget illetőleg és akkor is a hivatalos politika igyekszik annak a magyarság művelődésben való előrehaladására irányuló ha­tását mindenképpen gyöngíteni s az egyenlő el­bánás elvét mellőzi, az előadottak alapján kérdez­zük az iskola és népmüvelésügyi miniszter urat: 1. Hogyan tartja lehetőnek egy demokratikus jogállamban a művelődés kérdéseiben a bizalmas rendeletek rendszerét és az ily rendeletekkel való intézkedést? 2. Hogyan tartja lehetőnek azt, hogy minden különös törvényhozási fölhatalmazás nélkül bizal­mas rendelettel az 1919/67. számú törvény szelle­mével és annak végrehajtási rendeletével, de az 1920 julius 14-én kelt és Szloven6zkóra vonatkozó 284.820/3554 számú végrehajtási utasításával ellen­kező módon rendezze a járási nemzeti kisebbségi művelődési választmányok alakulását? 3. Hogyan tartja öeszeegyeztethetőnek a törvény­nyel és a végrehajtási rendeletekkel azokat az in­tézkedéseket, amelyek a politikai pártok szak. képviselőit kizárják a járási művelődési választ­mányok kulturális működéséből és a nemzeti ki­sebbségi művelődési választmányokban más nem­zetiségű állampolgárok beavatkozását, illetve be­folyását is megengedik? 4. Hajlandó-e ez alakulásra kiadott rendeleteket nyilvánosságra hozni, az eddig megtörtént hibák orvoslásáról rendeletileg azonnal intézkedni és a hibás megalakulások helyett az uj alakításokat elrendelni? Prága, 1932 március 4.

Next

/
Thumbnails
Contents