Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-06 / 55. (2868.) szám
1932 március 6, vasárnap. ^I«GM-MACÍSR'H!Máí» Srlovenszkó, március 5. Hírt adtunk már rója, bogy „Magyar írás" címen, az egész magyar irodalom területére 'kiterjedő munkakör rel, de elsősorban a szlovenszkói magyar irodalom és szellemi élet érdekeit védő, kifejlődését elősegítő célkitűzésekkel, Darkó István szerkéSztésóben folyóirat jelenik meg A „Magyar írás" márciusi első száma a hónap közepére kerül ki a nyomdából, hogy aztán minden hónapban bekopogtasson olvasóközönségéhez. A lap munkatársai a legjobb szlovenszlfói, erdélyi, magyarországi íróik s már az indulásnál megállapítható, hogy az irók teljes bizalommal támogatták a szerkesztőt nagy munkájában. A „Magyar Irás“ tehát elindul felelősség- teljes, felelősséget érző, nem könnyű, de gyönyörű útjára: magasra kell emelnie a szellem fáklyáját, hogy mindenhová bevilágíthasson! Közöljük a „Magyár írás" első számának gazdag tartalmát. Már a folyóirat első száma, képet ad arról. a magas nivókövetélésről és kellő kritikával rendelkező öntudatról, amely a fiatal irodalmi vállalkozást sikerrel biztató útjára elindjtja: AZ ELSŐ SZÁM TARTALMA: 1. Bevezető cikk: Darkó István, a „Magyar írás" szerkesztője irta „Fenyőfa gerendája" elmen. A folyóirat létrejöttének előzményeit és körülményeit, programját és kilátásait vázolja ebben a cikkben a szerkesztő. 2. Móricz Zsigniond, a nagy magyar író „A Magyar írás elé" címen üdvözlő cikket küldött, amelyben gyönyörű, lelkes szavakkal beszél a folyóiratról, a magyar irodalom helyzetéről, a t uj magyar folyóirat hivatásáról. 3. Zerdabelyi Józsefet, a legújabb szloveu- szkói magyar írót, mutatja be a ..Magyar Irá&", „Toronyay Gábor" cimü novellájának közlésével megindítja az uj magyar■ irótehetségek fölfedezésének munkáját is. Zerdáhelyi Józso-f . föld'bőlnőtt, egyéni hangú, izmost tehetségű elbeszélő. A Nyugatiban megjelent „Sze-rpeese- nyo" című novellája már nagy sikert aratott. 4. Mécs László, a kiváló költő legújabb verselt közli a folyóiratban. A költő hatása ma . nvi-Jvánvalóan kiterjed az egész magyarságra. A „Magyar írás" Szlovénszkó legismertebb magyar költőjének nj verseit mutatja be. 5. Szvatkó Pál: „A Baía-cipös magyar ifjúság" ciirten föltünéstkeltő, tudományosan meg- alapozott hosszabb tanulmányt irt uj szloven- ■szkói magyar ifjúságunkról és ezzel kapcsolatban szlovének ói szellemiségünkről. 6. Győry Dezső legújabb verse a szlöven- szkói magyar líra korszerű gyöngye. Ballada- szerű, zárt egységű, művészi alkotás, cime: „Masa, az elhagyott gyár." 7. Sebesi Ernő drámaírói munkásságából mutat be szemelvényt „A vak katona álma" cimü önálló kis jelenetben. A vak katona és a gazdag ember párbeszéde a művészi jelenet. 8. Tamási Áron, a „Magyar írás" erdélyi szerkesztője, a robbanó erejű székely iró, a „Szüzmáriás királyfi", a „Címeresek" cimü regények és vérbő, nagyszerű erdélyi novellák szerzője, „Pohártörők" elmen gyönyörű novellát irt a „Magyar írás" számára. A kisebbségi magyar irodalom kapcsolatainak kiépítését is ezzel a novellával kezdi meg a „Magyar írás". 9. A szerkesztőség bevezetőjével ellátott ankét a. Masaryk-akadémiáról föl tűnést fog kelteni. A Masaryk-akadémia elnöksége nyilatkozik az akadémia céljairól, működésének várható körülményeiről, a megalakulás óta tartó várakozás okairól. Orbán Gábor dr., az akadémia elnöke és a három szakosztály elnökei: Flórián Károly dr., Antal Sándor, Jánoska Tivadar nyilatkozataihoz a főiskolás diákságnak ebben a tárgyban tartott gyűléseiről és állásfoglalásairól szóló leírást csatolta a „Magyar írás". 10. Szenes Erzsi uj versei a fimomhangu költőnő lírájának bemutatása. Nagy olvasóközönsége örömmel fogja fogadni. íl. Simándy Pál: „Budapest 1932" cimen összefoglaló tanulmányt irt a legújabb budapesti könyvekről s ezzel kapcsolatban a magyar irodalom helyzetéről. 12. Szombathy Viktor szép novellája: „A német :iy és a szerelem" címet viselj és az „Én kedves népem" cimü könyv szerzőjét kitünően reprezentálja. 13. Iván Krasko három szép versét Darvas János fordította szlovákból. A Magyar írás a középeurópai népek irodalmának megismertetésével kezdi meg erre vonatkozó programja megvalósítását. 14. A Szlovenszkóba készülő erdélyi magyar Írókkal tart ezután ankétot a Magyar írás. Al erdélyi írók turnéjának betiltása után remény vau arra. hogy a tisztán irodalmi, kulturális előadásokat a hatóság engedélyezni fogja. Az erdélyi irók elmondják, hogy mit várnak 62\ovemszkói látogatásuktól, mit tartanak a kisebbségi irodalmakról, hogyan látják az erdélyi irodalom s az egész magyar irodalom helyzetét. Első számában a „Magyar írás" Tamási Aront, Szentimrei Jenőt, Ligeti Ernőt szólaltatja meg, míg Bánffy Miklós, Pemény János, Kós Károly, Reményik Sándor nyilatkozatait a második szám hozza. 15. Szentimrei Jenő rövid tanulmányban képet fest az erdélyi magyar irodalomról. 16. A fiatal Szabó Béla két verse erőteljes oldaláról mutatja be a szlovénszkói magyar 'költőgeneráció tehetséges tagját. 17. Darkó István uj regényét kezdi közölni a „Magyar Irás"-ban. Cime: „Égő csipkebokor". Tárgya: Egy fiatal, gazdag szloveuszkói magyar paraszti egén y betegsége, szerelme, kalandjai, féktelen ambíciói és letörése, gyógyulása és önmagára találása a Tátrában. A kisebbségi sorsba került magyar falut egy szép fiatal élet gyűjtőlencséjén keresztül mutatja meg a regény. Gazdag szemle-, figyelő-rovatok, krónika és kiemelkedő kritikai rovat következik a főlap tartalma titán. Ezeknek a rovatoknak főbb cikkéi: Keller Imre kritikája Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenezkón c. és Szombathy Viktor: Én kedves népem c. könyvekről; Szik- lay Ferenc kritikája Keller Imre „Chopin élete és művészete" c. könyvéről; Zapf László kritikája. Komlós Aladár „A néma őrült arca" c. könyvéről; Győry Dezső kritikája két fiatal szlov diszkói lírikusról; Duka-Zólyomi Norbert kritikája Szilágyi András uj könyvéről; a „Magyar Írás" nagy Ismertető cikke „Beszélgetés Győry Dezsővel" címmel, „Hol a költő" cimü. uj könyve megjelenése alkalmával; Nagy Barna: Uprka. morvaországi festőről; Reményi József figyelője a „Modern angol és amerikai irodalomról"; Simándy Pál figyelője Szabó Dezsőről „A nyugalmazott titán" címmel; Bálint Aladár cikke „A karakter ps-zihológiájárőj"; Jarnó József kritikája Kassák Lajos uj könyvéről; Lányi Menyhért filímcikke az avantgardista filmről; Topercer László kritikája KúnCz Aladár könyvéről, a „Fekete kolostoriról; Nagy Barna figyelője „A művészet és közönsége" címen; Kelembéry Sándor figyelő-cikke a kisebbségi magyar színjátszásról; gazdag krónika-rovat a budapesti Peo Klub válságáról,. a Vojnich-dijról, a 75 ezer koronás 6Zlo- venszkói pályázatokról stb„ stb. A „Magyar Írás" első száma bizonyára hatalmas munka első alapkövét jelenti A „Magyar Irás"-ról fölvilág ositást a szerkesztő, Darkó István ád (Kosion—Kassa., Fő-u. Lőcsei-ház). A folyóirat egyes számának ára 8 korona, évi előfizetési dija 80 korona.. A Kazinczy Könyvbarátok Társaságának tagjai a folyóiratot és négy könyvet fűzve a.z eddigi évi 120 korona tagsági díjért, a folyóiratot és négy könyvet .egészvászon .kötésben az eddigi évi 150 korona tagsági díjért kapják meg.. (d. i.) Szabálytalanul alakították meg a rimaszombati járás magyar müvelátiés- igyi választmányát A politikai pártok szakképviselőit és több egyesületét kihagytak a választmányból - Törköly képviselő óvást emelt a Járásfőnőknél a törvényes előírások mellőzése miatt Rimaszombat, március 5. (Saját tudósítónk jelentése.) Az - állampolgársági növelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény végrehajtását az iskolaiig} i minisztérium január 5-én kelt 105071—931'. számú rendeleté értelmében most kezdik meg a szlovenszkői hatóságok az országos hivatal 16185—931. számú bizalmas Utasításai alapján. A törvény végrehajtási rendelete ezek szerint közel tizenhárom évet váratott magára, amíg az állam magyar lakossága részére testet ölthetett. A szlovákságot nem érte kár a tizenhárom éves késedelem révén, mert a szlovák művelődési választmányok tizenkét évvel ezelőtt akadály nélkül megalakulhattak cs élvezhették a törvény minden előnyét. A. rimaszombati járás művelődési választmánya csütörtök délelőtt tartotta Rimaszombatban alakuló ülését, amelyet Hanesz Emil járási főnök hivott össze. Az alakuló gyűlésre — a törvény világos rendelkezései ellenére — a járásban szervezettel bifó politikai pártok közül egy sem nyert meghívást cs ugyancsak elfelejtettek meghívni néhány egyesületet is (nőegyletek, az egyházak leánykörei, sportegyletk stb.), amelyek részér pedig az általánós végrehajtási utasítás 5. pontja választmányi tagságot biztosit, E mellett azonban szlovák nemzetiségű tagot delegálását is elfogadta a járási főnök, holott a törvény betűi szerint sem a járási magyar művelődési választmány, sem a községi, sem a kerületi magyar művelődési bizottság tagja más mint magyar nemzetiségű pem lehet. A választmány alakuló ülése előtt Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő szóbelileg tiltakozott a járási főnöknél a törvénysértés- ellen és követelte a törvény legszigorúbb végrehajtását. Hanesz Emil járási főnök eljárását az országos hivataltól kapott utasítással .igyekezett magyarázni. Eszerint a politikai pártok szakképviselőinek meghívására nem kapott direktívákat, az egyesületek közül is csak azokat hívhatta meg, amelyek jóváhagyóit alapszabályokkal működnek és kulturális tevékenységük is alapszabályokon nyugszik. Ilyen intermezzo után (miután a meg nem hívott Törköly dr. képv. eltávozott) tartotta meg alakuló ülését a választmány. Márkus László főszerkesztő Újból felhívta a járási főnök és a jelenlevők figyelmét a megalakulás törvényes előírásainak legpon tosabb betartására, amennyiben annak jóváhagyása esakis ez esetben remélhető. A meghívottak, bár nem ismerték a végrehajtási utasítás pontos szövegét, a járási főnök ama kijelentése után, hogy eljárása az országos hivatal rendeletén nyugszik, hozzájárultak a hattagú igazgató- választmány megalakulásához és abba tagokul Bányai József dr. római katolikus hittanári, Báthory Andor reálgimnáziumi tanárt, Wéiuberger Kézfő dr. ügyvédet, Márkus László főszerkesztőt, Iforváth Lajos tanárt és Istók Lenke tanárnőt egyhangúlag megválasztották. Az igazgatóválfisztimány a jövő hét valamelyik napján ül össze a további teendők megbeszélése céljából. Miután nyilvánvaló, hogy vagy az országos hivatali utasítás szövegezése, vagy a téves járásfőnőki törvény-, illetve rendeletniagyarázat következtében a járási művelődési választmány megalakítás szabálytalanul történt, biztosra vehető, hogy az Országos hivatal az alakuló gyűlés törvényes keretek között való megismétlésére fogja utasítani a járási főnököt. xVnnál is inkább, mert információink szerint Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő az iskolaügyi miniszternél és az országos elnöknél azonnal interveniált a törvénysértés korrigálása érdekében és a járási főnök eljárását ezenfelül interpelláció tárgyává is fogja tenni. — Devizakönnyiíéseik a budapesti tenyészállatvásár alkalmával. Budapesti szerkessz tőségünk jelenti. A március 17-én megketdöjő téli yészállatki-állitás és vásár alkalmával a ná$Y* arányú vasúti és vijumkedvezipényén kivi}! jelentős devizáké)rrnyitéseket is biztositatigk. A külföldieknek Magyarországon lévő és órufór- galómból eredő pengőkövetelésüík fölhasználásával módjukban áll ten yész ál latok at vá sávok ni és export valuták beszolgál tatása nélkül áfákat kivinni. Kivételes esetben korlátolt ös^eg erejéig a külföldön elhelyezett, vagy Magyar- országon lévő összegből is lekét tenyészállatokat vásárolni a kiállításon és azókat külföldre kivinni A Bekezdett ős konturpzott StU<ffÖftyeg alffiméretö; VO^JOO óra. A? ajándékozott Dreílaufer.yódj. Szudán gyapjúval a teljes minta kiUimcibetö A „JUagyai Jrás“ efed száma ■mmmhbmi Gazdag tartalommal 80 oldalon jelenik meg március közepére a csehszlovákiai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata — Nagy érdeklődés varjú a „Magyar ltás“-i
