Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-05 / 54. (2867.) szám

1932 március 5, szombat. 3 hangzott japán feltételek a következők vol­tak: 1. Ha Kína garantálja csapatainak visz- szavoniuláeát, Japán hajlandó az ellenséges­kedés t bizonyos időre megszakítani. 2. A fegyverszünet ideje alatt Sanghaiban Japán és Kina delegátusai konferenciára gyűlnek össze. 3. A visszavonulást a kínai csapatok kezdik meg, a f ralik ti r őrök bevonásával. Csak ha ez a visszavonulás befejeződött, kezdik meg a japánok a visszavonulást a sanghai és a wusungi zónára. 4. Ha az egyik fél megsérti ezeket a feltételeket, a másik azonnal visszakapja cselekvési szabadságát. Yen különösen a harmadik és a negyedik pontot tartotta elfogadhatatlannak. Lehetet­len dolog, hogy előbb a kínaiaknak kell visszavonulnioik, csak azután a japánoknak. A negyedik pont elfogadhatatlan, mert ha egy kínai franiktirőr véletlenül a japánokra lő, ezek ebben már ürügyet találhatnak az ellenségeskedés azonnali folytatására. A ja­pán föltételek a győző föltételed a legyőzöt- tel szemben. A kínai delegátus expozéjában hangsúlyozta, hogy Kina nemzeti létéről van szó és a sokat szenvedett állam sorsát most az ötvenöt népszövetségi nemzet igazság- érzetére és belátására bízza. Nyilvánvaló, hogy a Távoli Keleten háborús események törté nuek. Mert ha kétszázezer négyzetkilométer megszállása és egy százezerfőnyi hadse­reg Sanghaiba küldése nem jelent táma­dást a népszövetségi paktum értelmében, akkor hol vannak azok a határok, ame­lyeknél a népszövetségi paktum értelmé­ben a támadás kezdődik? Expozéjának végén Yen felsorolta azokat a szerződéseket, amelyeket Japán a közel­múltban megszegett és fölvázolta Kina kö­veteléseit, melyek a következőik: 1. Jelentse ki a népszövetség közgyűlése, hogy azt az ügyet, amely elölte fekszik, a népszövetségi paktum rendelkezései alapján kell rendezni. 2, A közgyűlés tegye meg a szükséges lépé­seket az ellenségeskedések azonnali be­szüntetésére. 3. A közgyűlés ismerje el, hogy a népszövetségi paktumot megsértet­ték, 4. A közgyűlés jelents© ki ünnepélye­sen, hogy Kina nem felelős a keletázsiai eseményekért. Mig a kínai delegátust a népszövetség megtapsolta, Madsudeira japán delegátust fagyos csend fogadta, amikor a szószékre lé­pett, hogy válaszoljon a kínai delegátusnak. Madsudeira természetesen egész másként látja a helyzetet Sanghaiban, mint Yen. Hosszantartóan vázolta a kínaiak idegenel­lenes mozgalmát, amely a japán beavatko­zást szükségessé tette. Megállapította, hogy a japánok nem sértették meg a fegyverszü­netet, mert ilyen fegyverszünet egyáltalán nem létezett még. Japán föltételei körülbe­lül azok, amelyeket Yen fölsorolt és Madsu­deira részletesen megindokolta azokat. Fel­tűnő volt, hogy a japán delegátus Mandzsú­riát teljesen különálló problémának tekin­tette s kijelentette, hogy a japán kormány csak a sanghaii kérdésről hajlandó tárgyal­ni, a mandzsuriairól nem. A cseh nemzeti demokratáéért szlovákjai is statiszta- sorsra jutottak Prága, március 4. A Slovák föltűnő cikkben jelenti be, hogy a cseh nemzeti demokrata párt szlovák osztályában a cseh tényezők mind nagyobb szerepet játszanak s a párt szlovákjait, Ivánkát, Reliákot s másokat sta­tisztaszerepre kárhoztatják- A nemzeti de­mokrácia csak azért jött Szlovenszkóna — Ír­ja a lap — hogy egyes hangos szlovákok se­gítségével mennél több szlovák szavazatot szerezzen. Szlovenszkói sajtójának és párt­szervezetének élén eleinte szlovákok voltak. A Národny Dennik élén a szlovák Smida állott, de ma Smida helyén rnár a cseh Hanka ül. A nemzeti demokraták szlovenszkói mandátumai eddig még két szlovák kezében vannak és pe­dig Ivánka dr. és Rehák dr. kezében. Azon­ban az ő napjaik is megvannak számlálva. Helyükre csellók törnek, akik Prága számára mégis csak kedvesebbek. Ennek bizonyítéka, hogy a nemzeti demokrata párt szlovenszkói reprezentánsaként már nem Ivánka szerepel, hanem más. A párt nevében már nem Ivánka és Rehák szenátor beszél, hanem Mykina dr., a fiatal cseh ügyvéd. / A kassai kereskedelmi kainkra területén emelkednek a kényszeregyezségek. A kassai kereskedelmi és iparkamara körzetében feb­ruárban nyolc csődnyitás és 73 kényszer- egyezségi eljárás volt. A februári csődök és kényszeregyezségek száma többszörösen meg­haladja az előző havi csődök és kényszer- egyezségek számát. Hatvanhat órai nyomozó munka után holtponton van az amerikai rendőrség és nem tudja kideríteni, hová rejtették a gyermekrablóii a Baby oí Nationt Lindbergh és felesége teljes idegösszeomlás előtt — Hatszáz személyt hall- gattah ki idáig eredmény nélkül — Halál vár az elrabtotl kisgyermekre ? — Amerika közvéleménye egyre fokozódó izgalomban — Gyorsabban és fehérebbé segyszerü, mint azABC Oldd fel a Radiont hideg vízben* zsrEzen oldatban fózd a rtrfiál -^15—20 percig. öblögesd előbb meleg-, majd ^ hidegben mindaddig, míg a víj teljesen tiszta marad. RT 3 32 Newyork, március 4. Hatvanhat órája annak, hogy páratlanul vakmerő banditák Lindbergh ez­redesnek hopewelli forstjából elrabolták a repülő­házaspár 19 hónapos fiúgyermekét, Charles Augus- tot és hatvanhat óra múltán a rendőrség azon a ponton van, hogy még mindig nem tud semmit. Egész Amerika közvéleménye egyetlen lázas iz­galomban ég. Ma nincsen olyan eseemény a vilá­gon, amely jobban érdekelhetné Amerika tömegeit, mint a Lindbergh-baby tragikus története. Egész Amerika egy érző család, mindenki segíteni sze­retne, mindenki nagy buzgalommal igyekszik részt- venni a nyomozás munkájában, aki másképpen nem segíthet, imáival, könyörgéseivel iparkodik a sze­rencsés megoldást elősegíteni. Az egyre szaporodó emberrablások Az emberrablás, .különösen a gyermekek elrab-! lása, a kidnapping, amelynek az volt a célja, bogy váltságdíjat csikarjanak ki, Amerikában elég gya­kori bűntett volt, amelyet valószinüleg a sok olasz bevándorló, akik nagyrészben a hirhedt maffia szervezetnek voltak régebben tagjai, gyökereztettek meg az Egyesült Állam földjén Az elmúlt hónapokban a bűnözésnek ez a módja rendkívüli mértékben elszaporodott, A legutóbbi gyermekrablás egy félesztendővel ez­előtt történt, amikor rejtélyes módon tűnt el a Newyork melletti Newjersey városából egy L. nevű publicistának három hónapos kismacskája. A gyer­meket csaknem szüleinek szemeláttára rabolták el, kiemelték a kertben lévő gyermekkocsiból. A gyrmekrablás azon a napon történt, amikor az egyik legjelentékenyebb newyorki hetilap hasábjain megjelent L.-nek egy szenzációs bűnügyi riportja, amelyben az újságíró gyöngéd célzást tett abban az irányban, hogy sikerült a hirhedt X. banda nyomá­ra jutnia. L. tudniillik ennek a lapnak bűnügyi r«- portere volt. Azon az estén, amely napon a cikk megjelent, eltűnt a gyermek. A kétségbeesett szü­lők, akik mindent megtettek gyermekük megmen­tésére, a kisdedet egy rejtekhelyen találták meg, de már nem volt életben. L. teljesen összetörve ismerte be, hogy azt az optimisztikus hirt, amely szerint X. bandájáuak nyomára jutott, teljesen alaptalanul lanszirozta lapjában, mert attól tartott, hogy állását különben el fogja veszíteni, ha nem szolgál megfelelő szenzációkkal. „Nyugodt időkben — mondja a newyorki bűnügyi rendőrség — évenként mintegy négyszáz gyer­mek tűnik el. Értsék meg jól, négyszáz gyermek- rablási eset, amelyet bejelentenek. Mi azonban a gyermekrablások számát sokkal magasabbra be­csüljük, a legtöbb esetet azonban a szerencsétlen szülők nem hozzák a rendőrség tudomására, miért félnek a gyermekrablók bosszújától.. Emberrablás és munkanélküliség Normális időkben tűnik el négyszáz gyermek, mondja a newyorki rendőrség főnöke, moét azonban Amerikában nincsenek normális idők, hanem a munkanélküliség szörnyű arányokat ölt és a munkanélküliség növekedése egyenes arányban áll a kriminalisztikai statisztika romlásával. Amerika az az ország, amely megkíméli lakosságát a jelentkezés és regisztrálás kényelmetlenségeitől, másrészt azonban még a legprimitívebb szociális támogatást sem nyújtja polgárainak. Munkanélküli támogatás nincs. Jelszó, hogy Amerika az ameri­kaiaké 6 ha valaki viszi valamire, akkor csak ma­gának van belőle baszna. Ha az ut szélére kerül, ott pusztulhat el nyomorultul, senki sem törődik vele. Ott csupán egy pontban nagyvonalúak, az ál­lam a nyomorultul elpusztultaknak ingyen kopor­sót ad. Az emberrablások, különösen a gyérmekrablúsok számának elszaporodása valószinüleg a munka­nélküliség növekedésével van kapcsolatban. Az emberrablás a legnemesebb érzelmekre, a szü­lői szeretetre épit, a legérzékenyebb ponton támad­ja meg az embereket és éppen ezért nem is elhi­bázott a számítása. A legfrissebb emberrablások Az amerikai lapok az utóbbi időben egyre- másra beszámolnak emberrablás! esetekről, persze a gyermek rablások még sűrűbben fordulnak elő. Ám azért zsarolási célokból felnőtteket is rabol­nak. így néhány héttel ezelőtt St. Louis városának leggazdagabb asszonyát fényes nappal autójával és soffőrjével együtt a nagyváros kellős közepéből elrabolták. Az asszonyt néhány nap múlva minden váltságdíj nélkül bocsátották el, vagyis az ember-! rablás nem érte el tulajdonképpeni célját, de már akkor kitűnt, hogy mostanában nem úgy történik, mint a régebbi emberrablási esetekben fordult elő, hogy organizált emberrablóbandák működné­nek, hanem dilettánsok vetették magukat a zsa­roló bűnözésnek erre a módjára s ezek a dilet­táns emberrablók többnyire munkanélküliek. Az egyik legszenzációsabb emberrablási eset nemrégiben a téli olinípiászon fordult elő Laké Piacidban, amikor egy gazdag, fiatal amerikai sportembert raboltak el az olimpiász utolsó nap­ján. A fiatalember dúsgazdag nagybirtokos család sarja, a közelben lévő Saranac Lakéból jött a téli olimpiász megszemlélésére és a Laké Piacid Club­ban lakott, amelynek tagja volt. A klub egyik kis bungalovját bocsátották rendelkezésére, amely az egyik nagy hotel közelében állott. Amikor dél­után hat óra tájban bungalovjában volt és az es­tére akart átöltözködni, kopogtattak az ajtaján. A comme inre egy sportruhás idősebb férfi lépett be és arra kérte a bungalov gazdáját, hogy egy pillanatra telefonálhasson. Ezt meg is engedték a látögatónak. A sportruhás férfi egy szempillan­tás alatt becsukta a háta mögött az ajtót, revol­vert rántott elő é sárrá kényszeritette a fiaalem- bert, hogy egy künn várakozó autóba szálljon be, amelyen aztán a fiatalembert el is rabolta. Ebből az autóból háromszor szálltak át, s amikor a ne­gyedik autóban, egy teherkocsin Cleveland felé cipelték, őrizője elaludt a kocsiban, ekkor a fia­talembernek sikerült leugornia és így elmenekült. A megindított nyomozás semmiféle eredményre nem vehetett, a rendőrség azonban valósziniinek tartja, hogy munkanélküli volt a tettes. A legtöbb emberrablási esetben nem sikerül felderítem a vakmerő rablóknak a személyét. In­nen van az, hogy a szülők szívesebben lépnek közvetlen kapcsolatba a zsarolókkal, nehogy egy pillanatig is veszélyeztessék a gyermek életét és egészségét. És ezek után érthetővé válik, hogy Lindbergh is, annak ellenére, hogy Mulrooney elnök, a newyorki bűnügyi rendőrség parancsno­ka személyesen vezeti a nyomozás munkálatait, közvetlenül igyekszik kapcsolatot felvenni a gyermekrablókkal, mert nem bizik benne, hogy a rendőrség utján gyermekét sértetlenül vissza­kaphassa. Eredménytelen munka Kétszer akkora redőri személyzet dolgozik sza­kadatlanul a kis Lindbergh-gyerek felkutatása ér­dekében, mint amekkora rendőri apparátusa Cseh­szlovákiának és Németországnak együttvéve van. Mind hiába. Az Egyesült Államok egész rendőri apparátusá­nak megfeszített munkája ellenére, holott va­lamennyi ember mobilizálva van és a lakosság segitőkészsége ellenére, a babyt még mindig nem találták meg. Nagyon sok esetben a rendőrséget hamis nyomra vezetik, még pedig éppen azok, akik a legjobb szándékkal vannak eltelve. Folyton uj és uj érte­süléseket szolgáltatnak a rendőrségnek, hogy majd itt, majd ott látták a gyermeket, természetes azonban, hogy valamennyi esetben kiderül a jóin­dulatú tévedés. Mostanában mindenkit, aki Ameri­kában egy-két éves gyermeket visz az uccán, egész tömegek kísérnek nyomon s megállapítják, hogy az illető hová viszi a gyermeket és minő jogcímen van a gyermek nála. Minden gyermeksi- rásra száz és száz fül figyel és szakadatlanul érkeznek a jelentések és javaslatok a rendőrségre. A rendőrség most újabban egy idősebb asszonyt keres, aki minden valószínűség szerint külföldi nő. Az asszony ugyanis Lindbergbez levelet in­tézett.. amelyben közli, hogy a gyermeket két férfi és egy asszony rabolta el. Az óriási erőfeszítések ellenére a newyorki rendőrségnek ma be kellett ismernie, hgov a kutatómunkában követett összes nyomok hibásaknak bizonyultak és ebben a pillanatban a rendőrségnek sem­mi adat nem áll rendelkezésére, amelynek alapján kilátással folytathatná a nyomozás munkáját. A rendőrség utoljára kihallgatta a 'hopewelli uriház összes alkalmazottait és azo­kat a munkásokat, akik a lakóház építésében és berendezésében is résztveltek. mert a rend­őrség abból a nézetbő lindult ki, hogy a rab­lást csak olyanok követhették el, akik a ház építési viszonyaival és a berendezéssel telje-

Next

/
Thumbnails
Contents