Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-05 / 54. (2867.) szám

Középearópai konferencia előtt?

Németország Tardieu keiépeurópai terve ellen fordult

N©m@t jsgirzik Bézsben — & Wllhelmstrassa alclfiia lépüt Ausztria megseiitéséneEc médiai

P á r i s, március 4. Tardieu miniszterelnök hétfőn valószínűleg Genfbe utazik. A kamara külügyi bizottságában ma délután nagy beszédet mond, amelyben vázolja a külpolitikai helyzetet és beszámol genfi tárgyalásairól.

Ugyanakkor a miniszterelnök a sajtóban megcáfolja azokat a híreket, amelyek szerint Genfben a lefegyverzés kérdésében máris megállapodott a német delegátussal, A közte és a német delegátus között lefolyt tárgyaláshoz fűzött kommentárok nem felelnek meg a valóságnak és a fantázia termékei. A dementi elsősorban az Echo de Paris egyik információjára vonatkozik, amely szerint Tardieu és Nadolny kész megállapodással vesznek részt a lefegyverzési konferencia további ülésein.

A Havas-ügynökség ma berlini táviratot közöl, amely szerint Tardieu uj dunai politikája a Wilhelmstrasset rendkívül lehangolta. Berlin Tardieu iniciativájában a kisantant stabilizálására irányuló törekvéseket lát és azt, hogy Franciaország a középeurópai államokat végérvényesen befolyása alá akarja vonni. A gazdasági dunai konföderáció a németek szerint egyszersmindenkorra véget vetne a csatlakozás gondolatának és Csehszlovákiának óriási gazdasági előnyöket biztosítana a Duna medencéjében Németország rovására. Ilyen körülmények között Németország mindent meg fog kísérelni, hogy Ausztriát és a többi államot visz- szatartsa ettől a kombinációtól, mindaddig, amig Németország nem csatlakozhatni a dunai államokhoz.

ményt, mert az utódállamok csaknem kivétel nélkül agrárállamok s igy összefogásuk még nem segít a helyzeten. Sőt, ezzel az összefogással gazdaságilag egymást tennék tönkre. A cseh agrárpárt sem helyesli a francia terveket. Ausztrián közvetlenebbül kell segíteni s a leghelyesebb volna, ha a népszövetség javasolná az egyes európai kormányoknak, hogy az osztrák árukat a behozatalnál előnyben részesítsék, függetlenül az egyébként érvényben lévő és a legtöbb kedvezmény alapján kötött szerződésekkel. Ma ugyanis az a helyzet, hogy Ausztriát a legtöbb kedvezmény alapján kötött szerződések rendszere gátolja ipartermékeinek elhelyezésében, mert sehol nem kap nagyobb kedvezményt, mint a többi állam.

A nagyhatalmak

állásfoglalása

Berlin, március 4. A tegnap Becsben átnyújtott német javaslatokat egy időben a párisi, a londoni és a római kormányoknak is átnyújtották. A B. Z. am Mittag véleménye szerint Anglia és Olaszország lényegileg hajlandó résztvenni abban a segélymunkában, amelyet Németország Ausztriának kilátásba helyez. Az Ausztria körüli nemzetközi tárgyalások Tardieu és Németország javaslatainak nyomán hamarosan közvetlen nemzetközi tárgyalásokká fognak kifejlődni. A most meginduló diplomáciai tárgyalások valószínűleg azt fogják eredményezni, hogy a közel jövőben az érdekelt hatalmak a középeurópai kérdés elintézésére külön konferenciát tartanak.

A magyar álláspont

Budapest, március 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar sajtó változatlanul nagy érdeklődéssel foglalkozik Tardieu tervével. Á Magyar Hirlap szerint Németország beleegyezése nélkül a terv nehezen képzelhető el, mert 6em Prága, sem Becs nem kockáztathatja meg Németországgal szemben a gazdasági feszültséget és piacaik elv ütését. Sok függ Olaszország magatartásától is, végül nagy nehézséget okoz a csehszlovák agrárpártnak az agrárcikkek preferenciális vámjait ellenző magatartása. — A Budapesti Hirlap szerint mértékadó magyar tényezők Tardieu Jni- ciativáját komolyan mérlegelik, de a tervhez még megvalósulás esetén sem lehet nagy reményeket fűzni. — A Magyarság szerint a terv jelenlegi formájában nem valósítható meg, mert erősen ellentétes érdekeket akar összehozni. A dunai államok gazdasági egységben való tömörítése egyelőre csak szükebb keretben valósítható meg, még pedig Ausztria és Magyarország gazdasági szövetkezésében. Nagyobb keretben csak akkor, ha Magyarország és szomszédai között meg lesz a politikai kién gesz tel ődés.

Ezzel a félhivatalos jelentéssel kapcsolatban a Maiin megállapítja, hogy Tardieu kezdeményezését a sokat szenvedett Ausztriában kedvezően ítélték meg.

Ni segíthet Ausztrián?

Bécs, március 4. Jelentettük, hogy Tardieu Genfben behatóan tárgyalt a középeurópai hatalmak képviselőivel a középeurópai államok gazdasági közeledése érdekében s ezek a tárgyalások mindenütt nagy visszhangra találtak. Németország máris ellenlépéseket tett 6 tegnap jegyzéket intézett az osztrák kormányhoz, amelyben Búr esek osztrák kancellár néhány nap előtti fölhívására válaszolva, megfelelő gazdasági segélyrendszabályok életbeléptetését helyezi kilátásba. Mint ismeretes, Buresch második kormányának megalakítása után fölhívást intézett az európai hatalmakhoz, amelyben utal Ausztria szerencsétlen helyzetére, gyons segítséget kíván s kijelenti, hogy a gazdasági közeledés érdekében Ausztria hajlandó bárhol és bárkivel tárgyalni.

A német jegyzék, amelyet Rieth német követ nyújtott át a kancellárnak, azzal kezdi, hogy Németország nagy megértést tanúsít Ausztria bajai iránt és a maga részéről mindent hajlandó elkövetni a kis állam megsegítésére. Az osztrák' közgazdaságon csak úgy lehet segíteni, ha Ausztria uj piaclehetőségeket kap. É célból Németország javasolja, hogy Ausztria Németország mintájára kössön Romániával és Magyarországgal megfelelő szerződéseket e két állam gabonaföl ősi egének átvételére és az osztrák ipari termékek elhelyezésére. Németország e szerződések megkötését minden tekintetben elő fogja mozdítani és' Ausztriával közösen akar dolgozni ezekben az országokban. Az utódállamok gazdasági összefogására irányuló francia terv nem hozhat megfelelő eredNémetország megopponálla

a középeurópai terv alapiét: a preferenciális rendszert?

Prága, március 4. Tardieu beavatkozása óta a középeurópai államok gazdasági együttműködésének kérdése élénken foglalkoztatja a német- országi sajtót. A Prager Tagblatt berlini munkatársa előtt ‘egy német vezető egyéniség erről a kérdésről a következőket mondta:

— Hangsúlyozottan ki kell emelni, hogy Csehszlovákia az utódállamok gazdasági együttműködését, tehát a Duna-konföderációnak gazdasági alapon való megkonstruálását csakis azon feltétellel tartja szem előtt, hogy ebben az alakulatban egyetlen nagyhatalom se vehessen részt. Benes ezzei nemcsak a német—osztrák csatlakozás gondolatát utasította el, hanem az olaszok bekapcsolódási igényét is. Magatartását ezzel a közismert álláspontjával indokolta meg: Csak semmi egyensúly változtatást! Csupán az utóbbi időben, amikor a német—osztrák vámunió akadályai elmúltak, kezd Olaszország megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy megalakulhasson egy Duna-föderáció ég ha most azt jelentik, hogy Anglia mellett most már Olaszország is csatlakozott a francia tervhez, föl kell tenni azt a kérdést, hogy mit kap ezért Olaszország. Ez már csak annál is inkább fontos, mert Prága a Habsburg-restauráció kérdésében épp olyan elutasítóan viselkedik, mint az Anschlues kérdésében. Nem kevésbé probléma marad az is, hogy konkrétül milyen eredménye lesz az együttműködésnek az egyes utódállamokra, ha az egyik oldalon Németországot teljesen kizárják 6 a másik oldalon Jugoszlávia és Románia fönn akarja tartani a német piacokra irányuló agrárexportjának magasságát.

Az egész még csak eszme és nem terv.

Németországnak vannak a kezében eszközök, amelyekkel a tervbevett preferenciális vámok és kontingentálás rendszeréből való kizárását ellensúlyozza. A Duna-konföderáció összetákolását nem fogja harc nélkül tudomásul venni. De különben sem fejlődtek a dolgok ennyire, mert a Prága és Budapest közötti gazdasági közeledés szülési fájdalmai, hivatalos megállapítás szerint, eddig csak az első stádiumban vannak, tehát a dolog nem fájdalommentes.

A Lidové Noviny a megegyezés lehetőségeiről

Ripka dr., a Lidové Noviny vezércikkírója, aki legutóbb Budapesten volt a páneuróai unió konferenciáján, lapjában cikket ir a dunai államok közeledéséről. Cikkében többek között ezeket írja:

— Németország és Olaszország attól félnek, hogy a Duna-menti államok közeledése esetleg ellenük fordulna. Ha megegyeznek a Duna-menti államok, vájjon nem alakuí-e újból, ugyan teljesen más alakban a régi birodalom és az olasz nagyhatalom remélt terjeszkedése nem fog-e megakadni? A német fejekből még nem tűnt el annak a hatalmas Középeurópának az emléke, amelynek a világháború után kellett volna megvalósulnia s amely nem lett volna megközelíthetetlen, ha Németország Ausztria csatlakozásával a Duna-mente szivéig hatolt volna és ezzel az egész területen, sőt Európa délkeleti részén is biztosíthatta volna túlsúlyát. Ha a Duna- menti államok, beleértve Ausztriát is, Németország kizárásával állnak össze, vájjon nem temetődnek-e el egyszer e mindenkorra ezek a nagy tervek és nem alakul-e egy olyan hatalmas németellenes falanksz. amely biztosítja a franciák Európa fölötti hegemóniáját? Németországban és Olaszországban, de másutt is sokan nem tudnak megszabadulni attól a hiedelemtől, hogy a Duna-menti közeledés terve Parisban született és kizárólag a párisi érdekeket szolgálja. Ha az olasz és német aggodalmakat nem lehet kiküszöbölni, akkor le kell mondani arról a ro? ményről, hogy valaha is sor kerülhetne a Duna- menti államok együttműködésére.

E két nagyhatalom akarata ellen semmit sem lehet tenni. Mindaz, ami ellenük történne, csak csonka és átmeneti jellegű lenne.

Hisszük, hogy Olaszország, sőt Németország is meggyőződik félelmének fölösleges voltáról. A Duna-mente a dunamenti nemzeteké a mindaddig, amig azt a nagyhatalmak különös beavatkozásaival zavarják, nem lesz rend Középen répában és az európai béke sem lesz biztosítva- Ez zárja ki azt, hogy a Duna- menti kombináciénak közvetlen részese legyen valamelyik nagyhatalom. A Duna-menti államok nem akarják, hogy bármely nagyhatalom vazallusai és csatlósai legyenek. Egy nagyhatalom közvetlen részvétele már csak azért is lehetetlenné tenné az egész tervet, mert abban a pillanatban állást foglalna ellene egy másik nagyhatalom. Mi vagyunk az utolsók, akik azt kíván nők, hogy bármely formában újból föléledjen Ausztria- Magyarország és ha nem is volna más állam, egyedül Csehszlovákia ellenzése elegendő lenne ahhoz, hogy az ilyen hiú terveket meghiúsítsuk. De

nincs is szó gazdasági vagy állam-jogi egységről, hAnem csakis gazda-sági együttműködésről, megegyezésről, amely meghagyná a résztvevők önállóságának jogát.

A régi mechanikus rendszerrel szemben egy uj organikus rendszernek kell kialakulni. Az egyes Duna-menti résztvevők szabad mozgása biztosítja azt, hogy egyetlen nagyhatalom sem tudna uralkodni a másikkal szemben. Vajjou Ausztria Magyarországgal együtt megengedné-e, hogy bármi is történjék Németország ellen? A kisantant államai viszont arról gondoskodnának, hogy a francia érdekek ne szenvedjenek kárt- Az olasz érdeknek kitűnő őre lenne Magyarország, de Csehszlovákia vagy Románia is. A két utóbbi állam elegendő biztosítékot nyújtana Lengyelországnak s Oroszország számára mindig megbízható lenne Csehszlovákia és Jugoszlávia, mert ez a két ország soha sem vihető rá olyan politikára, amely az orosz állam életérdekeit veszélyezteti. A nagyhatalmaknak semmi okuk sincsen félni a Duni-menti közeledéstől, őszintén kívánjuk, hogy a dunai közeledés megvalósuljon. De azt is meg kell mondanunk, hogy ehhez nem fűződik nagyobb érdekünk, mint a többieknek. A Duna- menti gazdasági kombináció számunkra nem feltétlen szükséglet. Még csak politikai szükség sem, mert vannak egyéb eszközeink, amelyekkel állandóan biztosíthatjuk magunkat. A dunai gazdasági megegyezést azért kívánjuk, mert nekünk j& használna — fejezi be a Lidové Noviny

Ma: RAPIÓMELLÉKLET

jUl ^ xi. évf. 54. (2867) szám Szombat * 1932 március 5-ymOVARHIRMK----------------------------- nriifT— II—»■ 1—■—f~——-—— nn—————11~1 I rawT~—— —— —tmmmmmsatmmtmvm n*j wsre

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A PC 711<i'7Ín<i7.JenÍ P.llp.TlzéJci Dfírtok. Szerkesztőség: Prága »„ Parská uhce 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^ SZlOVeUSZKOl eS mSZlTlSZKOl eUeUZGKl pOTlOK U. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. politikai napilapja FFrFr0~ wkKKESITQ Préfla Panská ulice 12. 111. emelet,

n képes melíékleltel havonként 2.50 Ki-val több rS „ * Tel.fon: 34184.

Egyes szám ir. 1.20 Ki, vasárnap 2,-Ki DZURANYILÁSZLÓ GÉZA SÜRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl