Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-31 / 74. (2887.) szám

1932 március 31, osíitörtök. t>ra:ciAi-.M\<Aar-hi klae> 3 Interoellácíd b pénzügyminiszter árhoz a sajógömöri ár­vízkárosultak adókedvezményei tárgyában Beadják: Törköly József dór. képviselő és társai A tornaijai járásban fekvő Sájógömőr községet az 1930. és 1931. évben két alka­lommal is annyira elöntötte a Sajó folyó, hogy a község 2312 kát. hold 1136 négyszög­ölet kitevő összes területéből több mint 800 kát. hold víz alatt állott és ezen a területen termés vagy egyáltalában semmi se volt, vagy pedig csak olyan kevés, hogy a meg­munkálási költségeket sem volt képes fe­dezni. A község elöljárósága az árvízkárt min­den alkalommal jelentette úgy a pénzügy- igazgatóságnak Tornaiján, mint a tornaijai járási hivatalnak, ahonnan a pénzügyigazga­táság vezetője és a járási főnök személye­sen mentek ki a kár megállaipitása végett és ott tényleg konstatálták is,.hogy a község határának egyharmad része viz alatt van s megígérték a község részére a törvényben biztosított adókedvezmények megadását. Dacára ezen hivatalos megáll api tásnak, az 1931. éviben a jövedelemadót épp olyan (mértékben vetették ki Sajőgömör községre az előre megállapított pausálárák szerint, mintha kárt nem szenvedett volna, a többi forgalmi és földadónál sem volt a kivető ha­tóság tekintettel az elszenvedett kárra. Az 1931. évre nemsokára megkezdődnek a jövedelemadókivetések s az előjelek sze­rint a községnek ezen hatóságilag megálla­pított nagy elemi csapását most sem akar­ják figyelembe venni. Az 1931. gazdasági év még a külön árviz által nem sújtott községekre is katasztrofá­lis volt. Sajőgömör községet a többi közsé­geket sújtó elemi károkon felül a Sajó ki­öntése is rettenetesen megkárosította any- nyira, hogy a község lakosai a legnagyobb szükségben vannak s a legjobb módú gaz­dának sem volt annyi termése, amelyből a saját szükségletét fedezni képes volna, a Sa­jó partján fekvő rétjeiket a viz tönkretette, úgy hogy takarmányuk sinos és marhát sem voltak képesek tartani az 1931. évben oly mértékben, amint azt gazdaságuk meg­kívánta volna. Dacára ennek az adókat kér­lelhetetlen szigorral hajtják be rajtuk s alig vau a községben adófizető polgár, aki fel­szólítást ne kaipott volna hátralékos adójá­nak azonnali befizetésére, a legtöbb ellen végrehajtás lett vezetve és árverés lett ki­tűzve. Ha a pénzügyi hatóságok a megkez­dett adóbehajtásokat nem enyhítik, az elemi csapások által tönkresujtott község teljesen tönkremegy. Kérdezzük azért a Miniszter Urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy Sajőgömör községet az 1930. és 1931. években az árviz k a t ászt roifális a n suj t o t ta ? 2. Az elemi csapás megállapítása végett kiküldött járási főnök s a pénzügyigazgató­ság vezetője megtették-e hivatalos jelenté­seiket a kár megállapításáról, ha igen, mi­lyen intézkedés történt az adófizető polgá­rok terheinek csökkentése érdekéiben? 3. Hájlandó-e a Miniszter Ur a pénzügyi hatóságokat utasítani, hogy az adókiveté­seknél a község részére, illetve az adófize­tők részére a legmesszebbmenő kedvezmé­nyeket adják meg s a nemsokára megkezdő­dő jövedelemadókiveí'éseknél az elszenve­dett árvízkárokat a kivető hatóságok ve­gyék figyelembe? 4. Hajlandó-e azonnal utasítani a pénz­ügyi hatóságokat, hogy az elemi csapások által eresen sújtott sajogom őri adófizető polgároknak hátralékos adóik befizetésére halasztást engedélyezzenek? Prága, 1932 március 30. f (Aláírások.) Írország válaszol Angliának London, március 30. Az ir kabinet tegnap bárom órás ülést tartott és megszövegezte a londoni jegyzékre adandó választ. Az uj jegy­zés megmaradt azon az állásponton, hogy a hüségfogadaiom nem lényeges része az, eddigi angol-ir szerződésnek, éppúgy az annuitások fizetése sem. Harc a hívők és a hitetlenek között Madrid, március 30. Huescarban, Granada tartományban az extremisták megtámadtak egy körmenetet és két szentképet elraboltak. A képeket a kommunizmust éltetve gúnyosan körülhordozták a faluban, de amikor a hí­vők néhány lövést adtak le a hitetlenek ellen, a gyülekezet szétoszlott és a szentképeket a tettesek sértetlenül visszahozták a templomba* Kilenchatalmi konferencia lesz a dunai kérdésben Április 11-én (leniben — A némát felfogás győzelme? — KetóimM heves angol saüőhadjárat Tardíeu terve ellen Berlin, március 30. Annak a négyhatalmi konferenciának, amely a jövő hét közepén Londonban ülést tart, csak előkészítő jelen­tősége lesz. A dunai probléma döntő tár­gyalásai április 11-én kezdődnek Géniben s ezeken a megbeszéléseken a négy nagyhata­lom képviselőin kívül Ausztria, Magyaror­szág, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária képviselői is részíveszmek. Berlin, március 30. Németországot a du­nai problémáról tanácskozó londoni négy­hatalmi konferencián von Bülow államtit- kár képviseli. Biüning kancellár nem utaz­hat Londonba. A kancellár hajlandó lett volna rövid húsvéti szabadságát megrövidí­teni, hogy résztvehessen az ülésen, ha azt már e héten megtartották volna, de mivel Grandi olasz külügyminiszter ezen a héten nem hagyhatja el Rómát, a megbeszélése­ket csak a jövő héten lehet megtartani s ekkor az elnök választásra való tekintettel Briining már nem hagyhatja el a német fő­várost. Az angol munkáscárt szokatlan hévvel Tardíeu terve ellen fordult London, március 30. Tardíeu londoni lá­togatásával kapcsolatban a munkáspárti Daily Ilerald rendkívül szigorú kritika tár­gyává teszi a francia miniszterelnök dunai tervét. Az angol sajtó ennél élesebben rég­óta nem ítélt el egy külföldi kezdeménye­zést. A lap szerint a dunai tervnek tulaj­donképpeni szülőatyja Sir John Simon an­gol külügyminiszter. Simon egy évvel ez­előtt emlékiratot kapott az angol közgazda- sági élet vezetőitől, akik rámutattak arra, hogy mennyire szükség volna a dunai álla­mok vámuniójára. A memorandum hatása alatt Simon közölte Tardieuvel a tervet és kikérte véleményét. Tardíeu némiképp ab­ban az illúzióban ringatózik, hogy ez a terv segít a dunai államok gazdasági helyzetén, de a javaslatot főképpen mégis azért tette magáévá, mert alkalmas ellentámadást lát benne a német-osztrák vámuniós tervekkel szemben. Ezenkívül a terv segítségével is­mét szoros együttműködést épített volna ki Franciaország és Anglia között és Angliát bevonta volna a németellenes frontba. A lap véleménye szerint Tardíeu terve nem jelent mást, mint kísérletet Keleteurópa politikai meghódítására és a németellenes angol-francia front ki építésére. Amikor Sir John Simon Tardieuvel folytatott első meg­beszélése után visszatért Londonba, az an­gol miniszterelnök közölte vele, hogy az eddigi angol politika nem engedi meg a dunai kérdés németellenes megoldását, mert ez a kísérlet ellentétben áll az euró­pai népekkel való együttműködés szüksé­gességével. A Daily Héráid óva inti az an­gol kormányt attól a politikától, amely An­gliát bevonja a német-francia konfliktusba. Ha Tardieu terve tényleg helyreállítaná a gazdasági békét a dunai államokban, akkor Angliában is jóakarattal tekintenének rá, mai formájában azonban erről szó sem le­het. A dunai államok legnagyobb nehézsé­gét a mezőgazdasági termékek árcsökken­tése okozta s ez ellen Franciaország sem ajánl megfelelő orvosságokat és az osztrák és a csehszlovák iparon sem tudna segí­teni. A Daily Telegraph ma részletesen foglal­kozik a tervezett londoni négyhatalmi kon­ferenciával. A lap szerint az angol külügyi hivatalban tegnap még nem tudták, hogy a konferenciát hol fogják megtartani. A francia álláspont szerint a konferencia megtartása korai s legfeljebb április végén szabadna megnyitni. Ezenkívül Franciaor­szág Angliával meg akar egyezni, még mi­előtt a többi államokat bevonná a tárgyalá­sokba. A Times értesülése szerint az angol és a francia államférfiak londoni megbeszélésed nem szorítkoznak a dunai terveikre. Tardíeu és MaoDonald a hét végén a dunai ügyek­ben csupán az időpont kérdéséről fog ta­nácskozni s megegyeznek abban, hogy mi­kor tartsák meg a négyhatalmi ös®zejöve- iedt. ^ műltán-fogkőmentes! j i A veszedelmes fogkőtől szabadítja meg fo­ssi*, gait, ha rendszeresen Kaíodont-tal ápc'ja őket. Egyedül Kaloaont tartalmazza a fogkő ^ ellen °ly hatásosnak bitonyúlt Dr. Bráunlich­k ff féle sulforicinoleátot. Anélkül, hogy a fo* / \ gakban vagy a száj üregben kárt tenne, feloldja jP$L\w-—ÍIIÉÉ# mindazon szerves anyagot, amely összeta­O In pasztja a fogkövet. így ez lassanként yIIwb 1 meglazul, letöredezik a fogakról, míg végre L, egy kemény fogkefével eltávolítható. Egy­szerűen és kényelmesen óvja meg Halódom a fogak szilárdságát és egészségét! Sitiiénél: 1 gazdasási hetet fökintetéSren alig isii kilSitósig a dunai államok között Budapest, március 30. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Sz terén yi József háró „Csehszlovákia és Tardieu terve“ cím­mel vezércikket irt a Pesti Hírlap mai szá­mába. A dunai konföderáció tervének felvá­zolása után hosszasain kitér arra a kapcso­latra, amely Csehszlovákiát a dunai konföde­rációhoz fűzné e terv megvalósítása esetén. Ennek kapcsán — írja Szterényi — tisztázni szeretném azt a kérdést, vájjon megfelel-e a tényeknek az a folyton ismétlődő állítás, mintha Csehszlovákia nem volna Ugyanúgy érdekelve ebben a kérdésben, mint Ausztria vagy Magyarország, igaz-e, amit az illetékes csehszlovák körök legújabban nyomatékosan hangoztatnak, hogy ők várhatnak. Azt állltott-am más helyen és itt is megis­métlem, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzet tekinteté­ben alig van különbség a dunai államok között. Ami mégis van, az onnan ered, hogy a há­rom ki sámfául-állam politikai kacsolatainál fogva időnként francia kölcsönhöz tud jutni. Ám a kölcsönadásban a politikai kapcsola­tok ellenére is érdekes az, hogy Franciaor­szág ugyanakkor, amikor Csehszlovákiával szemben igyekezett lebiztositani magát, ad­dig minden külön lekötés nélkül nyújtott kölcsönt Magyarországnak. Ezután megállapítja Szterényi, hogy a csehszlovák költségvetés és kereskedel­mi mérleg passzív és Csehszlovákiában az ipari munkanélküli­ség lényegesen magasabb, mint Magyaror­szágon. Sorra veszi az adótételeket, amelye­ket Csehszlovákia ép úgy emel és amelyek l ép oly súlyosak, mint Magyarországon, sőt az adóhátralék tekintetében sokkal rosszabb Csehszlovákia helyzete, mint Magyarország. Szterényi végül igy fejezi be cikkét: — Mondhatni-e ezeknek az adatoknak is­meretében, — pedig ezek csak szemelvé­nyek, — hogy az ottani viszonyok kevésbé rosszak, mint a mieink és tényleg jobban várhat-e Csehszlovákia, mint mi? Az igazság az, hogy egyelőre gyors segélyre vagyunk utalva, ők is, mi is. Külön jogok követelésére egyiküknél sincsen alap. ——Jfit— _______________________■—_____ A szocialista sajtó beismeri a koalíció nyepozvolyim-renilszerének teljes csődjét A parlament azért nem kap munkát, mert a kormány csak egyhangú határozatta! approbáit javaslatokat terjeszthet a parlament elé Prága, március 30. A köztársasági elnök le­irata értelmében ma nyitották meg a nemzet­gyűlés mindkét házának tavaszi ülésszakát. A képviselőház és a szenátus azonban csak jelen­téktelen nemzetközi egyezmények ratifikálásá­val foglalkozott, miután a bonyolult belpoliti­kai viszonyok és a koalíciós pártok ellenzései miatt a kormány nem volt képes rendes mun­kaprogramot adni a nemzetgyűlésnek. Jellem­ző, hogy a szociáldemokrata sajtó a tavaszi ülésszak kezdetével nagy kampányt indított a kormány és a nemzetgyűlési munka rendszeré­nek megváltoztatása érdekében. A Pravo Lidu kifogást emel az ellen, hogy a parlament mun­ka nélkül áll és szükségesnek tartaná, ha a parlament nagy vitát kezdene a középeurópai gazdasági együttműködésről, az utódállamok gazdasági közeledéséről, a bányák nacionalizá- lásáról, a bányasztrájkról stb. Azonkivül azt is javasolja a szociáldemokrata lap, hogy a minisztertanács eddigi munkarendszerét is változtassák meg. A parlament azért munka- képtelen, mert a minisztertanács csak egy­hangú határozattal dönthet a javaslat fö­lött. A jelenlegi koalíció mellett ebben az ál­lamban semmit sem lehet megvalósítani — írja a Právo Lidu —, mert mindig lesz va­laki, aki ellenzi a szőnyegen lévő javaslatot. Ez igy tovább nem mehet. Talán mérlegelni kellen azt, hogy a minisztertanácsban is vezes­sék be a többségi elvet s ha a többség valami­lyen ügyben határozatot hoz, úgy ez a parla­ment elé is kerülhet. Ezt a rendszert Angliában is bevezették és kitünően bevált. Az idő nagyon komoly, gyors tárgyalásra van szükség. A mi­niszterek a folytonos handlirozásnál fölöslege­sen őrlik föl idegeiket s ez a közvéleményben a legrosszabb benyomást kelti. A szociáldemokrata sajtó érvelése beszédes beismerése annak, hogy a koalíció munkarend- szere ez a tipikus nyepozvolyim-rendszer vég­leg csődöt mondott. á kormány még nem tárgyalt a kelföldi kölcsönről? Prága, március 30. A belföldi kölcsön elő­készületeiről különösen a húsvéti sajtóban sok szó esett- A Lidové Noviny kombinációk­kal kapcsolatban azt írja, hogy a kölcsön Ke­reteire nézve még nincs megállapodás és az állami hitel legfontosabb kérdése most a pénztári jegyek meghosszabitása. Eddig a kormány a belföldi kölcsönre vonatkozólag semmiféle konkrét tanácskozásokat nem 1 folytatott

Next

/
Thumbnails
Contents