Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-30 / 73. (2886.) szám

1992 március 30, szerda. *K«<M-MAGta3emKL3I> ibe is ígérték, hogy a legnagyobb s igazán ru­szin kulturegyesület részéröl szállítani fogják Rozsypalnak a bizalmi nyilatkozatot. A gyűlés többsége azon az indokoló állásponton volt, hogy a Du'öhnovios-társaságnak, mint politika- mentes kulturális egyesületnek, nem lehet, nem szabad politizálni, politikai vonatkozású bizalmi nyilatkozatot tenni, különösen, ha arra a ru- szinság kulturális képviseletének igazán nem lehet oka. Törökország rendezi adósságait Pária, március 29. A Havas-Ügynökség argó­ra! jelentése szerint Törökország és hitelezői megegyeztek a régi török adósságok kérdésé­ben. Törökország 1937-ig moratóriumot kap, azontúl pedig évente az annuitások felét, azaz körülbelül 800.000 török fontot fizet. A budapesti ügyészség tíz súlyos vádpontot emel Drehr volt államtitkár ellen Budapest, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Az ügyész­ség ma elküldi megkeresését a képviselő­házinak Drehr Ilmre veit államtitkár men­telmi jogának felfüggesztése ügyében. Hír szerint az ügyészség tíz súlyos vádpont miatt kéri Drehr mentelmi jogának felfüg­gesztését. A tíz vádpont közül csupán két vádpont szerepelt a fegyelmi eljárás anya­gában. A nyolc teljesen uj vádpont a követ­kező: Az albertfalvai telekvásárlás, a bics­kei Batthyány ^kastély megvétele, öt millió pengős hiteltullépés a mátrai szanatórium építésénél, 216.000 pengő értékű hadiköl- ©sönspekuláció, a magyar-német mezőgaz­dasági részvénytársasággal kapcsolatos ügyek, álnéven vezetett folyószámla a Koh- mert-bankházbam, a Horthy Miklós mu nkás - szanatórium építkezésének ügye* a Társa- dalomibiztosdtó autóvásárlási ügyei. Budapest, március 29. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonj elentése.) A Drehr-üggyel kap­csolatban a hétfői lapokban megjelent hírekről illetékes helyen kijelentik, hogy ebben az ügy­ben jelenleg csak a képvieelöiház elnöke illeté­kes a nyilvánosság tájékoztatására, ezért az ügyészi megkeresésről szóló hírek és annak részleti egyéni találgatások és fantasztikus köz­lések. Újabb letartóztatások a VoUmport föloszlatásával kapcsolatban Prága, március 29. A német nemzeti szo­cialista VoLks sport-szövetség feloszlatásával kapcsolatban még egyre tartanak a letartózr tatások. Az államügyészség intézkedésére hét diákot szombaton szabadlábra helyeztek azzal az Ígérettel, hogy a vizsgálóbíró enge­délye nélkül tartózkodási helyüket meg nem vált ózta tjiák és senkivel érintkezni nem fog­nak. Az ügy vizsgálata még nincsen befejez­ve, mert a vidéken ujaJbb letartóztatások történnek, így Karlsbadban letartóztatták Binghnt Károlyt, Miller Adolfot és Brück Józsefet, Teplitzen három órás házkutatást tartottak Sepp Watzliknál, a közismert né­met nemzeti szocialista városatyánál, de ná­la jelentéktelen jegyzeteken kívül semmit sem találtak, azonkívül letartóztatták Löb Artúrt, a toplitzi Volkssport című folyóirat volt szerkesztőjét. Egyes cseh lapok jelenté­sei szerint a belügyminisztérium intézkedé­sére Maehrisoh-Ostrau vidékén is feloszlat­ták a német nemzeti szocialista ifjúsági egyesületeket és azok vezetőinél házkutatást tartottak. A vizsgálat tovább folyik. Hoover elnök családja szlovenszkói eredetű ? Prága, március 29. A New York Times még január 12-én azt a hirt közölte, hogy Hoover elnök egy ezlovenszkéi család sarja, amelynek tagjai Szlovemszkóról előbb Bajorországba s onnan Ame­rikába vándoroltak ki. A lap szerint Hoover ősei­nek székhelye a Pozsony melletti Habane-telep(?). A lap szerint egyébként ugyancsak Szlovenszkőról származik George PuHmann is, a híres vasúti ko­csik előállitója, akiire nem kevésbé büszkék az Egyesült Államok polgárai. Hoover származását egyébként elsőnek a Neue Zürioher Zeitung derí­tette ki, amely áttanuLinányoztatta Hoover család­fáját. Megállapítást nyert, hogy 1655-ben a Hoover- család két tagja, Amsler Jakab és Baumbauer Kristóf a ezlövenezkói őszomtoat községből Bajor­országba vándorolt kii és Manniheiim környékén te­lepedett le. A Hoover-esalád eredeti neve Huber volt, aimlilkor azonban a család Bajorországból ki­ment Amerikába, Hooverre változtatta át, Az ir köztársasági hadsereg legális alakulattá vált •; • . ; * Újabb lépés az Angliától való elszakadás felé — De Valera sem elég radikális? London, március 29. Az ir kormány legá- Msmak jelentette ki az ir köztársasági had­sereget, amelyet Cosgravo kormányzása alatt mint illegális szervezetet hevesen ül­döztek. A kormánynak ez a lépése újabb etappe-ot jelent az ir szabadság előkészíté­sében. A húsvéti ünnepek alatt egész Íror­szágban nagy ünnepségeket tartottak az 1926-oe húsvéti felkelés emlékére. Az össze­jöveteleken resztvettek a köztársasági had­sereg tagjai, de egyelőre neon hordtak fegy­vert. Dublinban több mint tízezer ember vonult a temetőbe, ahol a húsvéti forrada­lom áldozatai nyűgös znak. Az ir köztársasági hadsereg prok lámáéi ót adott ki, amelyet husvétvasárnap mindenütt felolvastak. A hadseregnek még de Valera sem elég radikális s arra intik az elnököt, hogy tartja be azt, amit az ir népnek Ígért, hogy ne járjon ngy, mint Cosgnave. A pro­klamáció Anglia és Írország teljes elvá­lasztását követeli és a nép semmiféle poli­tikai kötést sem kíván Angliával vagy az empire-rel. Az angol-ir szerződést azonnal meg kell semmisíteni. De Valera angel- ellemes programja nem elég radikális. A köztársasági hadsereg mindaddig fegyver­ben marad és folytatja tevékenységét, amig a független ir köztársaságot ki nem kiált­ják. De Valera az ünnepek alatt elkészítette az angol jegyzékre adandó választ. Az ir kabinet holnap elfogadja a jegyzéket, ame­lyet holnapután átadnak az angol kormány­nak. Írország kitart eredeti követelései mellett, nem hajlandó a három millió fon­tos annuitást megfizetni és megtagadja a hűségnyilatkozatot, akármilyen következmé­nyekkel jár is ez a lépés. Már 18 ezer munkás sztrájkol Eszakcsehország 42 szénbányájában Husvét hétfőjén megalakult a negyvenöt tagú sztrájkbizottság A bizottságban a kommunisták csak 9 szavazattal rendelkeznek Brüx, március 29. Az északcsehországi bá­nyatelepeken egyre terjed a sztrájkmozgalom. 23.000 alkalmazott közül máig összesen 17.500 bányász lépett sztrájkba. Vasárnap egy köz­ponti sztrájkbizottság alakult, amely hétfőn megkezdte működését. Ebben a sztrájkbizott­ságban a különböző szakszervezetek és politi­kai pártok 45 taggal vannak képviselve. Fontos tényként kell megállapítani, hogy a sztrájkbi­zottságban csupán kilenc kommunista van, vagyis a sztrájkmozgalom élén már nem a kom­munisták, hanem a többi szakszervezetek álla­nak. A héten fontos tanácskozások fognak foly­ni a munkások és munkaadók közt a közmun­kaügyi minisztérium képviselőjének elnöklete alatt. A bányászok konferenciája és a bányatelepek népgyülései az általános sztrájk kihirdetése mellett foglaltak állást. A kommunista szóno­kon kívül német és cseh nemzeti szocialista s német és cseh szociáldemokrata szónokok is ál­lást foglaltak a sztrájk mellett. A hányászkon- ferencián követelték elsősorban is a Humbold-te- lepen történt főim omlások visszavonását, amit a közmnnkaügyi minisztérium gyakorlatilag már keresztül is vitt. Azonkívül követelték az eddigi 'bérek biztosítását és, a munkaidőnek hat órára való leszállítását. Egy másik határozat­ban fölszólították az ostraui bányászokat, hogy esatlakozzank az általános bányászsztrájkihoz. E célból a sztrájkbizottság delegátusokat küld Pilisembe, Ostrauba és Kladnóba. Működésbe lép a sztrájkbizottság A központi sztrájkbizottság husvét hétfőjén tartotta alakuló ülését, jóváhagyta a bányász­követeléseket, amelyeket a bányatulajdonosok­nak, szakszervezeteknek s az állami hivatalok­nak fognak átnvujtani. A sztrájkbizottság föl­szólította a szakszervezeteket, hogy a sztrájko- lókkal szemben teljesítsék kötelességüket és csatlakozzanak a sztrájkhoz. Fölhívást intéztek a köztársaság munkásnyilvánosságához, rámu­tatnak a bányászok helyzetére és arra kérik a munkásságot, hogy gyűjtésekkel támogassák a bányászokat küzdelmükben. Husvét hétfőjén nagyjában nyugodt volt a hangulat. Néhány asszony és ifjúmunkás a Jú­lius II. telep elé vonult s rá akarta hirni az ott dolgozó munkásokat a munka beszüntetésére. Azonnal a telepre hivatták a csendőrséget. Mi­re a csendőri 'különítmény kivonult, akkorára a tüntetők szétszéledtek. Tegnap sztrájkba lép­tek a bilini Ludvig-telep munkásai is. Azonkívül a Guidó IV. telepen elhatározták a bányászok, hogy kitartanak a sztrájk mellett egészen pén­tekig. Több bányatelepről olyan hír érkezett, hogy a sztrájkolók Teplitz felé akarnak vonulni, hogy a sztrájkot a teplitzi bányatelepekre is kiterjesszék. A sztrájkvidékre koncentrálták a csendőrséget, amely kisebb osztagokban teljesít szolgálatot. A közigazgatási hatóságok mindenütt plakáto­kon figyelmeztetik a munkásokat és azok ve­zetőit, hogy a nyugalmat őrizzék meg. A gyüle­kezéseket betiltották és minden rendzavarási kísérletet el fognak fojtani. A kommunisták ter­mészetesen a hatóságok szigorú óvintézkedé­seit arra használják föl, hogy még jobban uszít­sanak s azt a hirt terjesztik, hogy a sztrájkvi­dékeken kivételes állapotot akarnak ihirdetni. Kommunista jelentés szerint a sztrájkolók szá­ma elérte a tizennyolcezret s már 42 bányában szünetel a munka. A sztrájk oka Miután a közmunkaügyi minisztérium a Huru- bold-bányatelepen történt fölmondásokat meg­K semmisítette, a sztrájk tulajdonképpeni oka meg is szűnt. Hogy ennek dacára egyre jobban ter­jed a sztrájk, ez a bányászok nyomorúságos helyzetére vezethető vissza. Igen sok a munka- nélküli és a csak részben foglalkoztatott bá­nyászmunkás. Mig 1913-ban Eszakcsehország 77 telepén 27.150 bányamunkás dolgozott, ad­dig ma 109 bányatelepen csupán 25.084 van alkalmazásban s ehhez még hozzáfűzendő, hogy akkoriban a hétnek mind a hat napján dolgoz­tak, mig ma csak három napot dolgozhatnak. A legnagyobb konzunktura idejében, 1921-'ben az. északcsehországi barnaszéntelepeken 31.116 bányászt alkalmaztak hatnapos munkaidővel. A bányamunkás átlagbére 43 koronát tesz ki. Mi­után a hétnek csak három napján dolgoznak, az átlag hetibér 80—160 korona. Ezt az utóbbi összeget azonban csak a kvalifikált munkások érik el. A bányászok többsége kénytelen száz­koronás heti átlagbérrel megelégedni. Ebben az összegbe® már 'beleértendők az összes illetékek, hozzájárulások 6tb. 1913-ban az átlaghetibér 30 akkori korona volt, .tehát a valóságban kétszer akkora, mint ma. A morva bányatelepekre is átterjedt a sztrájk Marisch-Ostrau március 20. A brüxi központi sztrájkbizottság emberei ma kora reg­geltől agitáltak az ostraui bányatelepeken a munka beszüntetése mellett. Az agitáció ered­ménye, hogy ma délben hét telepen összesen 1088 bányász lépett sztrájkba. Karvinban a „Hoheneger44-, „Barbora44-, „Heinrich‘4-telepeken úgyszólván teljesen szünetel a munka. Orlauban és Vilcseken a bányászok egy része még dol­gozik. A morvaerszági bányatelepeken egyelőre csak a kommunisták szüntették be a munkát, de attól lehet tartani, hogy a „vadsztrájk44 rö­videsen legális sztrájkká fog átalakulni. A mahrischostraui bányatelepeken teljes nyuga­lom uralkodik. Brüx vidékén csaknem teljes a sztrájk Brüx, március 29. Délutáni jelentések szerint tovább terjed a sztrájk. A „Maearyk44-, )rAppo- ló“- és ,J)oppelhof“-telepeken valamennyi bá­nyász csatlakozott a eztrájkmozgalomhoz. Ko- motauban a „Betty“-, Dux'ban a „Franc14-, Bi- linben a „Ludwig44- és „Anna-Berta“-bányatele- peken szünetel a munka. A központi sztrájkbi­zottság és a telepi bizottságok állandó perma- nenciában vannak. Nyilvános népgyüléseket azonban sehol sem tartanak, szigorúan ügyelnek a sztrájk legális folytatására s nem akarnak al­kalmat adni a csendőrség erélyesebb föllépé­sére. A járókelők szemetáttára a pozsonyi Hurban-téren agyonlőne magái egy komáromi fiatalember Pozsony, március 29. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjolentése.) Ma délután fél ket­tőkor eddig ismeretlen hátterű öngyilkosság történt a pozsonyi Hurban-téren a Szenthá­romság-templom előtt. A közönség és a posz­ton álló rendőr szeme láttára az ucca forgata­gában fejbelőtte magát Csiba Imre huszonöt­éves fiatalember, aki átutazóban volt Po­zsonyban. A szerencsétlen fiatalembert a mentők beszállították az állami kórházba, azonban mielőtt megoperálhatták volna, ki­szenvedett. A rendőrség megindította a nyo­mozást és megállapította, hogy Csiba Imre Csiba komáromi református lelkész fia és öngyilkossága előtt néhány órával 800 koro­nát adott föl édesanyja elmére. Búcsúlevelet nem találtak nála, úgy hogy az öngyilkosság közelebbi oka egyelőre ismeretlen. Revolveres dráma egy budapesti húsvéti locsolkodásból Szász Ferenc rendőrfőtörzsőrmester revolverrel lelőtte kertész-barátját Szász Ferenc Budapest, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk tedetfonjelentése.) Szász Fe­renc rendörfötörzsőrmestert tegnap délelőtt húsvéti locsolkodás céljából a lakásán meg­látogatta Dani Sándor és Halász Lajos, akik mindketten kertészek. Szásznak délben szolgálatba kellett mennie. Két vendégével elindult hazulról, majd elvált azoktól. Út­közben eszébe jutott, hogy derékszíját ott­honhagyta és ezért visszament. Lakásán a legnagyobb csodálkozására újból ott találta vendégeit. Kimagyarázkodás után újra el­indultak együtt, de Halász hamarosan el­búcsúzott tőle, azt mondotta, hogy Újpestre megy. Szász gyanakodva megfigyelte Ha­lászt és látta, hogy nem Újpest irányába ment, hanem ismét az ö lakásának tartott. Hamarosan elbúcsúzott Danitól, hazasietett és a konyhába abban a pillanatban nyitott be, amikor Halász a feleségét javában ölel­gette. Rákiáltott a szerelmeskedő párra, mire Halász nekirohant. Szász előrántotta revolverét és két lövéssel leteritette Ha­lászt, aki kórházba szállitása közben meg­halt. A rendőr ezután nyomban a főkapi­tányságra ment és önként jelentkezett. Az­zal védekezett, hogy tettét önvédelemből követte el. A rendőrorvosi vizsgálat megál­lapította a Szász arcán talált ökölcsapások nyomaiból, hogy valószínűleg önvédelem esete forog fenn. A rendőrség Szászt nem tartóztatta le, hanem átküldték az ügyész­ségre, amely délután dönt fogvatartásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents