Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-30 / 73. (2886.) szám
1932 máanoiiM 80, wefrda. 'VjkkwU’í v íMiHÁk’ ri 1 RliÁU Hogyan készül a kis gyufaszál, amellyel Kreuger meghóditotta a világot? Ivar Kreuger dicsősége és bukása A Prágai Magyar Hírlap eredeti cikksorozata (2) Ami egy svéd gyufagyárnak telikén az első (pillanatban szcmheötlik, azok a hatalmas fara- ka&ok, amelyeket nyárfatörzsek alkotnak. Csupán a nyárfát használják föl a gyufaszál _ gyártására, mert a nyárfa a legjobban értékesíthető. A svéd gyufaípar kiindulása óta a kiváló minőség szerezte meg a svéd gyufának világot átfogó népszerűségét. A gyufagyártásra legalkalmasabb a nyárfa és ‘legjobb az orosz nyárfa. Ez tudniillik gyorsan növekszik és ezért könnyű és laza. Továbbá a hatalmas orosz erdőségek gazdag válogatást tesznek lehetővé: tiszta, egyenes törzseket kerestek ki, hogy a svédországi gyufagyártás céljaira eladják. Legalább is igy volt ez régebben. A gépek csupán nyárfát dolgoztak föl. Köziben a technika tovább fejlődött, sőt túlnőtt Lager- manon is és ma már a svéd nyárfa is tökéletesen megfelel a céljának. Készei! a gyulaszál A törzset megtisztítják kérgétől é6 félméteres tuskókká fűrészelik szét. Ha a fa anyaga száraz, akkor gőzzel kell átitatni. Ezután a fatus- kók egy forgó padra kerülnek, miközben egy kés automatikusan hínárokat vág ki belőlük oly vastagságban, mint a gyufaszál. A nagy lemez- alakú deszkák hatalmas halomra halmozódnak és igy kerülnek az úgynevezett splintgépbe. A nyaláb egy szecskagépet táplál; a késeknek ügyesen alkalmazott rendszere a deszkalapokat hosszában és szélűében a. gyufaszálak vastagságára és hosszúságára aprítja. Ezzel az első fázis be is fejeződött, a spiintek, a nyers gyufaszálak elkészültek. A nyers gyufaszálak most az impregnáló medencébe kerülnek, ahol foszforos oldat járja át őket. Szűrők fogják ki a szálakat és elevátorok viszik meleg levegőbe kiszáradni. Innen egy 6zéi söpri a száraz szálakat a következő gép elé, amely az által, hogy a szálakat egyszerűen egymáshoz dörzc-öli, elvégzi a csiszolás munkáját és automatikusan kiválasztja a forgácsot, szilánkot és csutkát. A következő apparátus tisztázza azt a zűrzavart, amely idáig a gyufa- szálak között uralkodott 6 folytonos rázással apró rekeszekbe osztja a gyufaszálakat, amelyekben azok maguktól rétegeződnek. Most a gyufaszálacskák egy vaskeretibe kerülnek és folytonos rázással végük kissé kitolódik,-úgyhogy minden gyufaszálvég egy síkba kerül. Egy rács hajszálnyi távolságba különíti ő.mc, hogy igy a gyujtóanyagnak szabad tere legyen. A 6zálacskák most egy végnél'küli pályán pa- raffinfürdőbe kerülnek, amelybe olyan gyorsan, amint csak lehetséges, bemártódnak. A paraffin könnyedén benyomul a száraz fába s útközben gyujtóanyaggá merevül. Az anyag kompozíciója, illetve a keverés helyes proporciója kereskedelmi titok, amelyet igen jól őriznek. Minden gyárnak meg van a maga -boszorkány- mestere és boszorkánykonyhája és itt gyártják a különleges gyujtóanyagokat. A gyujtóanya- got megfőzik, olyan, mint a sötétbarna leves. Az az állvány, amelyben a botocskák vannak, lemerül egy fürdőkádba, amelyben azonban a. folyadék csak olyan mély, hogy csupán a gyufaszál végét tudja beborítani. A gyujtóanyag rögtön megszilárdul és a gyufa el is készült, amig átmegy a száritó helyiségen. A kereteket most szétbontják és a gyufa szálak tökéletes rendben esnek le a deszkákra, mindent automata végez s jobban csinálja, mint ahogy az emberi ujjak végezhetnék ezt a munkát. A gyaíaskatulya problémája A gyufagvártásnak a magvát a főn többiek-1 ben röviden jeleztük. Azonban még nagyon sok fontos pont van s ezek különösen a csomagolásra vonatkoznak. A problémával hosszú időn keresztül hiába foglalkoztak, a skatulyaautomata folytonosan dacolt a föltalálókkal. Végre a nyolcvanas években Franz Lundströmnek sikerült egy rendkívül elmés konstrukció, arnely- ilyel elő lehetett állítani a skatulyákat. Azután újabb konstrukciókat találtak föl a skatulyák megtöltésére és bepakkolására. Ezek a találmányok lassanként annyira ki- f jlődtek, hogy egy automata most hatezer skatulyát ürít ki, mig egy négykosaras gép ugyanennyi skatulyát tölt meg egyetlen óra alatt. Ezzel szemben a tipus nem változott. Lundström nagyon hamar kifejlesztette eszméjét: egész egyszerűen rájött a két részből álló dobozra, a gyufaszálakat tartalmazó belső tokra s a külső hüvelyre, amelynek két oldatán legyen a gyufa meggyújtására alkalmas dörzsölő lap. A gyufa bepakkolása rendkívül sokat jelenlelt. A svéd gyufa fogalma éppen éhhez a normális csomagoláshoz fűződik. Egyetlen gyárosnak sem si került Lundström modelljét meghaladnia. Az idők váltakoznak, a világ megváltozik, de nem változik meg Lundström kis skatulyája, Kreuger skatulyája... Az anyag általában nyárfa, vagy erdei fenyő. A törzseket megbántják, széifürészelik és éppen úgy funérozzák, mint a gyufaszál gyártásánál. Csupán sokkal vékonyabb rétegeket készítenek, körülbelüli olyan va-stagságunkat, mint egy szilárdabb papír. Ha egy gyufaskatulyát kibontunk, könnyen megállapíthatjuk, hogy miként nézett ki eredetileg a furnér. Továbbá rögtön megái Lapíthatjuk azt is, hogy a külső skatulya egy darabból, a tok pedig két darabbél áll. Itt is önműködő gépek végzik a kétféle skatulya elkészítését, egymá'sbaillesztését. A külső hüvelyt azután bevonják kék papirosba és megkapja a maga címkéjét is. Ez az etiketté szinte külön fejezetet alkot a gyufa történetében. A gyufának ke l a cégér Szinte azt mondhatjuk, hogy az etikette azt a simulékonyságot szimbolizálja, amelyet a svédek tanúsítottak a világhatalomért folytatott küzdelemben. A svéd most alig lát valami mást a skatulyán, mint néhány égi jelet; a vörös csillagokat és a különös üstökösöket. A külföldön azonban a legcsodálatosabb alakzatok keringenek. A sükeínéma gyermekek világa Látogatás a pozsonyi suketnéma-inté leiben — Vafentovics szaktanár nagyszeréi eredményei — A sitkeínémasúg nem örökölhető Pozsony, március 24. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Ódon, kaszárnyaszerü, kétemeletes, vasgitteres ab lakú épület a Sedréi bér uc- ca 11- számú ház. A „Svoradov" szlovák Ln- ternátus épülete. Kívülről nem tesz valami barátságos benyomást az emberre. A földszinten üres boros hordók. Egy borkereskedő cég kvártélyozta be magát a pincékbe. Az első emeleten — szűk csigalépcsőn jutunk ide — két nagy, tágas szobában vau a pozsonyi süketnéraa intézet. A régi pozsonyi süketnéma intézet a Török Ferenc uccában volt, ahol most az isko-laügyi referátus helyiségei vannak. Híres volt a régi intézet, amelyben többszáz növendék nyert oktatást az egész mai Szlovenszkó területéről. A mostani pozsonyi intézet, amelyet az állam és részben a város tart fenn, szerény keretek között működik. Vezetője Valentovics Gyula szaktanár, aki Budapesten végezte iskoláit és ott nyerte gyógypedagógiai kiképzését is. Előbb a TrencséD melletti Tölgyes sü- ketméma intézetének volt az igazgatója, majd 1929 óta a pozsonyi iskolát vezeti Závisková tanítónővel. A vallásoktatásról Kőhegyi dr. dómkáplán gondoskodik. Hóit fiú és tizenhárom leány az iskola létszáma, \ Pozsonyban tehát hála Istennek nem sok a süket néma gyerekMikor belépünk, Valentovics tanár ur éppen magyar magánórát ad egy 14 éves süketnéma leánynak. Nagy tükör előtt ül tanár és tanítvány, a tükör mellett egy vizespohárban fertőtlenítő szer: lysoform. A tükör azért kell, hogy a növendék abban lássa, hogyan mozog a tanár szája. A fertőtlenítő víz annak a kis pálcikának a lemosására kell, amelyet a torokhangok kiejtésénél használ a tanár. Akár az orvos, amikor gége vizsgál a tót tart... A tanár a növendék kezét a torkára (a tanár torkára) teszi, hogy a növendék érezze a rezgést, amint a torokhangot kiadja: — Dá, dá, dá __ — Bá, bá, bá... Azután visszateszi a kezét a növendék torkára és most ennek kell kimondania a „Dá, dá, dá-t, Bá, bá, bá-t... Nehezen jön a süketnéma torkából a két szó. A tükör arra jó, hogy abban a növendék látja a saját és a tanár ajkát, hogyan ejti ki a szót és azt utánozza. Végtelen nagy türelem kell hozzá. Süketnéma-intézeti tanárok — szerintem — a legnagyobb hősök. A pedagógia hősei. — Hogy bírja ezt idegekkel egy tanár? — ez volt az első kérdésem Valentovics igazgatóhoz. — Hát bizony — mondja mosolyogva — igazi báránytürelem kell ehhez. Milliószor elmondatni ugyanazt. Nekünk már nincs is idegünk ..— Hogyan lépett mégis erre a pályára? — Középiskolai tanári képesítést szereztem Budapesten, azután elvégeztem a gyógypedagógiai tanfolyamét, mert valahogyan kedvem támadt erre a pályára. Higyje el, szép hivatás nem beszélő emberpalántákból Lmi-ol vasmi tudó, beszélő, értelmes embereket faragná... Ezt ón is hajlandó vagyok aláírni. A tanár ezután a következő érdekes magyarázattal szolgál: — A uómaság a süketség következménye Ha a némaság süketséggel is jár, ügy azt már hülyeségnek nevezzük. Vannak azonban halló némák, ami átmeneti dolog. Az ilyen némát meg tudjuk hamarább la ni tani, de beszédhibája megmarad. A süketnémaság nem örökölhető baj, mert süketnéma házaspárnak egészséges, beszélő gyermekei vannak. Születés vagy valamilyen fertőző betegség következménye a süketnémaság. Sokszor a fertőző betegség még a születés előtt meg volt az — anyának. Ha a gyermek megsüketíti a pubertás kora előtt, akkor a besz-élőképességét is elveszti. Mi 6 évtől 16 éves korig veszünk fel növendékeket, bár a gyermek a legfogékonyabb négyéves korában. Minél öregebb, annál jobban múlik ez a fogékonyság, úgy hogy pubertás korában már kevés eredménnyel tanítható, 80—40 éves korában pedig már egyáltalában nőm tanilható beszédre a süketnéma. — Mii az oka annak, hogy Pozsonyban, amely 130-000 lelket számlál, aránylag kevés a süket néma gyerek? — kérdeztük. — Pozsony-n agyimegyében tízezer lakosra esik három süketnéma, Pozsony városálban magában még ennél is kisebb az arányszám. Intézetünkben egy-két vidéki is van. Ennek oka az, hogy Pozsonyban rendszeres és jó orvosi kezelés van, a fertőző betegségek nem komplikálódnak fül- bajokkal. Legtöbb a s ültetné ma Szioveiiszkón Árvamegyében, ahol mocsaras a vidék. Szinte hihetetlen, hogy például Svájcban a legrosszabb a süket- néma-arányszám: 10.000 lakosra ott huszonkilenc síiké tmé ma esik! Legideálisabb a helyzet ebből a szempontból Pozsony és Nyitra, a sikvidék, de már csúnya a statisztika a Csallóközben, ahol a süketnémaság a krete- nizmussal egyenlő. (Csallóközi kukkók.) — Hány helyen van süketnéma-inlézet Szioveiiszkón? — Körmöcbányán, ahol négyszázon felül van a növendékek száma. Itt szakiskolájuk is van, ahol a cipész-, asztalos- és szabómesterséget tanulják a növendékek. Kassán 30—40, Joísván 80—90, Komáromiban (magyar tannyelvű) szintén 80—90 és Tölgyesen százon felül vannak növendékek. — Milyen módszer szerint tanítanak? — A modern eljárásból ki van küszöbölve az alaki módszer és inkább az anya módszerét ellesve természetes módon igyekszünk ugyanazon szavakat betanítani, mint az édesanya teszi kis gyermekével. Például nekünk is az első szavunk mama, papa, baba és igy tovább. Az egész német eredetű módszer, mint ahogy az egész süketnéma tanítási rendszer a németekből való. E felvilágosítások után átmentünk a tanár úrral a másik terembe, ahol éppen órája van Závisková kisasszonynak, a tanítónőnek. Egy ellipszis alakú iskolapadnál vagv tiz süketué- raa gyerek, fiú, leány vegyest ül. Azért ellipszis alakú az iskolapad, hogy a növendékék egymás száját lássák, amint beszélnek. Nincs az a zsivaj itt, ami az elemi iskolák kísérője. Ezek a kis emberkék nem hiabálnak. Hisz nem tudnak beszélni... Azaz mégis ... Lássuk csak! Egy kilencéves szőke, kékszemü csinos leányka az első, akit megszólít a tanár. Hallása van, de egyáltalán nem beszélt, amikor két év előtt idehozták Duuaszerdahelyrőh Szépen megmondja a nevét, érthetően, persze a tipikus sükefnéma-fágazással: Ako sa voláí? (Hogy hívnak?) Minden piacra tekintettel vannak, bármilyen jelentéktelennek lássák is az első pillanatban. Malakka félsziget egyik csücskében dolgozik az ügynök s ő Írja meg Stockholmba, hogy milyennek kell lennie a skatulyának. Ennek az országnak az ízlése olyan, hogy csupán az utálatos képek tetszenek. A ma lak ka inak tehát meg kell kapnia azt, ami neki tetszik. Ügyes rajzolók és kőmetszők készítik el a legkülönösebb müveket, az alakot és a szint pontosan meghatározzák a specialisták, s akkor azután megkezdődhetik a gyufa diadal- körűt ja. A gyufa-társaság valóságos múzeumban gyűjtötte össze Stockholmiban győzelmi hadjáratának eme aásziait. Aki ezt az érdekes gyűjteményt végignézi, igen különös, szinte esztelennek látszó képeket lát. Ezek azonban valóságos győzelmi jelek: sas és kigyó, páva és papagály, fecske és hattyú, krokodilus és kenguru, liba és gondola, kakas és tigris, pillangó és fakir, elefánt és oroszlán, angol hölgy és játszó leányka. A leánykának sárga ruhája és harisnyái vannak, vörös kalapja és zötd gályát tart a jobb kezében. Pszichológiailag találóak ezek a cimképek és mindnyája bizalmat kelt, mert rajtuk a jelszó is: made in Sweden. — Ka-ta Ki-acs-ko-va. — Háuy éves vagy? — Ja mám 9 rokov. (— Kilenc éves vagyok.) — Mit csinál az édesatyád? — Alszik. Egy tízéves egész süketnéma leányka füzetét mutatja a tanítónő. Egész szép, olvasható elemista irás: Kde je tá macka — Egy 11 éves leányka, kékszemü, élénk, 6 éves korában tífuszt kapott, annak a maradványa a süketnémaság. Azt hiszi, a fogorvos jár itt, attól nagyon fél. Mikor kérdezzük, hány éves, húszat mond, mert azt hiszi, a fogai iránt érdeklődünk. Egy 12 éves okos, csinos fiúcska, csallóközi hentes fia, 2 éves korában leesett a szekérről. Először az egyik fülére vesztette el a hallását, azután a másikra is átterjedt a süketség és ennek szörnyű következménye a süketnémaság lett. Ma már ir, beszél, olvas. Egy 11 éves kisleány 6 éves korában meghűlt, elvesztette hallását. Négy évig az elemi iskolába járt, ahol úgyszólván semmit se tanult. Nem boldogultak vele. Itt vau 6 hónapja és már jól beszél. Egy szőke cigánygyerek is van itt. Az anyja orosz nő, a férj, egy pozsonyi cigányprímás orosz fogságból hozta magával. A fiú 6 éves és süket néma. Három testvére mind ép, egészséges. Szeptember óla van itt a kis ci- gányivadék és már szépen halad. Karácsonyra hegedül kapott ajándékba és már cincogni is tud rajta. Mind a tiz növendéket, akit ma itt találtam, megkérdeztem, egészséges, beszélni tudó testvért hagytak-e otthon, a felelet igen volt mind a tiz esetben. A sükelnémaság tehát ezeknél véletlenül adódott. Igen jellemző példát hozott fel Valentovics igazgató erre vonatkozólag. Egy csehországi kovácsmester felesége négy süketnéma gyermeket hozott a világra. Több gyermeke is volt, de azok mind makk- egészségesek voltak. Megállapították az orvosok, hogy mindig akkor szült az anya süketnémát, amikor férjének nem volt segédje és ilyenkor az asszony maga segédkezett a műhelyben: a nagy kalapáccsal ö verte a vasat, amikor áldott állapotban volt. Ilyenkor mindig süketnéma gyereket hozott a gólya. Rendkívüli nagy kézügyességre tesznek szert a süketnémák. Ez tudott dolog. Egész csomó kézimunkát raktak elém a nyolc-tiz- éves leánykák. Kötött órmelegltőt, párnácskáikat, kis fuszeMüt stb. Büszkén gagyogták, hogy ők készítették. A Svoradovban csak ideiglenesen marad a süketnéma-intézet. Nagyon drága a lakbér és nem kapnak alkalmas helyiséget. Évente beszédhibások részére bárom hónapos tanfolyamot is rendeznek itt, aminek költségét a város fedezi. Ezt a tanfolyamot persze felnőttek is látogatják. Most pedig tanfolyam készül nagyothallók számára. Közismert ugyanis, hogy a nagyothallók idővel a beszéd tisztaságát elveszítik, ezért kell tanfolyamon újból tanítani őket a helyes beszédre. Eddig már harminc jelentkező van erre a kurzusra. Rehorovszky Jenő. — Harag husvót Ruszinszkéban. Munkácsi tudósitónk jelenti: Ruszínszkóban husvétra teljesen téliessé vált az időjárás. A nagyhét kezdeti, egy-két tavasat Ígérő nap után egyszerre hideg lett és igen erős havazás indult meg. Nagypéuteken estére lett maximális a hideg: Munkácson —4 fok, nagyszombaton délután megiüdült a havazás, mely vasárnap reggiel érte el tetőfogkát. Vasárnap reggel egy óra alatt közel 10 centiméteres hó esett Munkácson, mely csak lassan olvad. Munkács felett az egész Vercshovinán állandóan esik a hó. Az egész vidék havas, téli mezbe öltözött. A husvétnak karácsonyi jellege van annak ellenére, hogy husvét első napja délelőtt,jenek derekán megszűnt a Havazás és kisütött a nap, a hóréteg azonban erősem tartja magát
