Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-30 / 73. (2886.) szám
TOWM-AW^AR-FrmMP 1982 március 30, szerda. Mm min iiiwiffr nátha e/fen. Norman Halasa meglepői beli tenni főleg a Nemzeti Banknál. Stasek ív égül annak az óhajának ad kifejezést, hogy a kormányrezetést isméi Svehla Antal vegye át s ha ő még nem alkalmas arra, a mai súlyos időkben találjon a köztársaság olyan erős egyéniségeket és alkalmas személyiségeket, akik a kormánypártokat a mai politikai káoszból kivezetnék, mert a nagy időkben nagy tervekkel és nagy eszközökkel bíró, nagy emberekre van szükség. A magyar miniszterelnök az általános európai helyzet javulását várta Károlyi Gyula gróf húsvéti nyilatkozata — A (setiszlováK-magyar kereskedelmi szerződés a megkötés előtt áll - Magyarország mindent elkövet az egészséges kibontakozás megkönnyítésére A munkácsi magyarság előre elítéli az őslakos- front árulóit Munkács, március 29. (Munkácsi tudósítónk jelentése.) A közeli hetekben, valószínűleg azonban csak május legelejére Munkácson is esedékessé válik a községi választás kiírása és megejtése. Mint hírlik, az uj pártok, egyéni listák, önjelöltek egész légiója akarna szerepelni s próbálkozni Munkácson, de a munkácsi magyarság-őslakosság politikai szervezetének vezetősége már is határozott- hangú figyelmezetést tett arra, hogy ezeet, a magyarság-őslakosság egységét bontani, erejét gyengiteni akaró egyéni érdektörekvéseket az öntudatos őslakosság már eleve tegye lehetetlenné azáltal, hogy komoly őslakos e listákon jelöltséget ne vállaljon s e listáknak ne legyen ajánlója- Legérdekesebb, hogy Munkácson is készülnek egy cigánylista, cigánypárt szervezésére, mint Kassán, ügy látszik, ennek intenciója közös eredetű, részben a cigányoknak a kommunista pártból, részben a magyar pártokból való elvonására. A cigányok megszervezését egy rendőrtiszt szorgalmazza. A listaösszeái'litás vonatkozásaiban a legnagyobb harc folyik a ruszin-agrárok körében g ennek személyi következményei lehetnek. Oiasiország esnmilliirdes belső kölcsönt vesz fői Ráma, március 29. A minisztertanács felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek egy- mihiárd lírát kitevő belső kölcsön felvételére. A kölcsönt öt százalékos kincstári utalványokban veszik föl, amelyek kilenc éven belül törlesztendők- A kölcsönt 97-es árfolyamon bocsátják ki s annak összegéből a régebbi állampénztári utalványokat törlesztik. Mert az uj kölcsönt dijsorsolás utján törlesztik s a dijak között millió lira is szerepel, ezért a kormánykörök azt remélik, hogy a kölcsönt túljegyzik. Budapest, március 29. Károlyi Gyula gróf magyar miniszterelnök a Budapesti Hírlap húsvéti számában tájékoztatta a magyar közr véleményt a nagy fontosságú aktuális bel- és külpolitikai kérdéseikről. A magyar belpolitikáról beszélve törhetetlen optimizmusának és reményének adott kifejezést, majd az újságírónak arra a kérdésére, hogy milyen eszközöktől lehet várni a mai bajok orvosi ását, a következőket válaszolta: — A javulást tulajdonkcp csak az általános európai helyzet javulásától várhatjuk. Sem mi, sem más- bajban lévő ország nem tud egészen saját erejéből, kvázi izoláltan, a mai bajokból kivergődni. De mindinkább szaporodnak a tünetek, hogy általánossá válik a belátás arra, hogy változás és változtatás szükséges. Nemcsak a belátás nő, de a bajok tényleges orvoslását a nagyhatalmak, azt lehet mondani, programjuk előterébe helyezték. Legutóbb a francia miniszterelnök lépett fel egy tervvel Hogy az vallóban gyorsan megfelelő-e és kedvező megoldásihoz fog-e vezetni, ma még nem lehet előre látni és forszírozni sem lehet. De feltétlenül azt hiszem, hogy most már egész Európa a kibontakozás útjára lépett és előbb-utóbb — reméljük meutől előbb, — meg is találják azt a módot, amely tényleg kivezet a mai helyzetből. — Elsősorban gazdasági és pénzügyi kérdésekről van szó; országunk politikai nehézségeiről és az e téren fennálló differenciákról ma még egyáltalán nem akarnak tárgyalni. Majd megjön ennek az ideje is. Örömmel látjuk azt is, hogy legalább a gazdasági és ]>énz- ügyi szanálás a problémák előterébe lépett és a mi részünkről nem fog olyasmi történni, ami ennek az egészséges ki bon íak ozásnak az útját állana, vagy megnehezítené. Még korai volna a magunk precízebb elgondolásait e téren leszögezni s ezért hibának tartanám azt, hogy belemélyedjem a részletekbe. ~ Mik azok a belső eszközök, amelyekkel az átmeneti idő alatt átsegíthetjük magunkat, aimdg az általános európai javulás elkövetkezik? — kérdezte az újságíró. •— Addig is elkövettünk mindent gazdasági helyzetünk javítására. Már megkötött kereskedelmi szerződéseink hatása érvényesülni fog az idei év folyamán, kliring-szerződéseink az érdekelt államok közül már a legtöbbel megvannak és remélhető, hogy husvét után a soká vajúdó csehszlovák szerződés is tető alá keriiil. Az eltérések már csak csekélyek, s nem valószínű, hogy az utolsó percben a dolog meghiúsulna. Mindez a gazdasági helyzetet lesz hivatva enyhíteni. Azonkívül a legközelebb előterjesztünk néhány belső gazdaságpolitikai vonatkozású javaslatot, aimig azonban ezek nem készültek el, nem akarok róluk részletesebben nyilatkozni. — "Belgrádiban nem hivatalos értekezlet lesz Magyarország, Jugoszlávia és Románia képviselői között az együttes gabonaértékesi- íési front megvalósítása. Mi erről Exceilen- ciád véleménye? — Minden gazdasági megbeszélésem szívesen részt veszünk, már csak azért is, mert sosem tudhatjuk, hol és mikor bukkan fel valami egészséges megoildás eszméje és nem akarunk még abba a látszatba sem kerülni, mintha ilyen barátságos megbeszéléstől tartózkodni kívánnánk. Természetesen, hogy a belgrádi megbeszélésnek lesz-e valami gyakorlati eredménye, előre nem tudjuk megmondani. A gabonatermésünk külföldi értékesítése, azt hiszem nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni. Ezen a téren meglehetősen biztosítottnak látom a helyzetet. Több nehézségünk lesz, — kereskedelmi szerződéseink ellenére, — álíatkivi- teKink terén, ami csaknem olyan fontosságai, mint a gabonakivitel. Ezenkívül Károlyi Gyula gróf nyilatkozott arról is, hogy a boletta helyett a mezőgazdaság- minden ágára kiterjedő támogatás lép életbe Magyarországon, továbbá arról, hogy a külföldre való utazást a jövőben nem köny- nyitik meg, mert a nyaralásra szoruiók Magyarországon is nyaralhatnak. Bejelentette, hogy az uj magyar költségvetés április elején a parlament elé kerül. A népjóléti minisztérium sorsáról egyelőre nem történt intézkedés. A parlament csak a legsürgősebb gazdasági intézkedések megtétele után tárgyalhat a választójogról. A ház munkarendjének előterében az uzsora-törvényjavaslat, az ipartestületekkel kapcsolatos törvényjavaslat és az összeférhetetlenségi javaslat áll. Általános moratóriumról nem lehet szó s a k amatiáb le s zál 1 i tás gondolata nincs elejtve. Elkészült a mezőgazdasági adósságok rendezéséről szóló rendelettervezet is s a kormány elhatározott szándéka az, hogy állami vagyontárgyakat nem kótyavetyél el. Nyilatkozata végén a magyar miniszterelnök megemlékezett az intelligencia válságáról és az egyetemek kérdéséről is. £ Dutfemia Társaság és a Pnsvtta Egyesilet nm Ma tii a lerstaii s«iti - memoranduméi Sem a nagyorosz, sem az ukrán nyelvi irányzat nem hajtandó töniiiszüí az agrárpárt ruszinszfcói nagymoguüának Ungvár, március 29. (Ungvári tudósítónktól.) A ruszinezkói agrárpárti tényezők óriási erőkifejtést tesznek annak érdekében, hogy Rozeypal országos elnök ellen irányuló támadásokat visz- szaverjék és Rozsypai megingott porcióját megerősítsék. , ; Az agrárpárt újságírói egy memorandumot készítettek, amelyet alá akarnak íratni az ösz- szes ruszinszkói politikai, kulturális, felekezeti, gazdasági, társadalmi szervezetekkel. A memorandum aláíratása folyik. Már aláírták a különböző agrár korporációk, kulturális szervezetek, gazdasági tömörülések, amelyek a mindenkor uralkodó rezsimnek, akármilyen párti is az, mindenkor hajlandók tömjé- nezni s bizalmat szállítani. A Prosvita ukrán—ruszin kulíuregyesület — mint halljuk — az aláírást megtagadta. Rozsypal országos elnök ugyanis egyéni fölfogásában ukrán-ellenes, viszont éppen az ő uralma alatt nyert sok fontos, véglegesített pozíciót a Ru&zinszkóba importált ukránság és az ukrán politika. A ruazlnszkól orosz és nagyorosz irányzata Duchnovics-egyesület sem irta aló a bizalmi nyilatkozatot, bármennyire is exponálták magukat a bizalmi nyilatkozat tárgyalására összehívott gyűlésen az egyesület agrárpárti exponensei. A gyűlésen, amelyről kevés hir szivárgott ki, a bizalmi kérdés körül rendkívül éles, személyeskedő, majdnem botrányig fajuló vita fejlődött ki, mert az agrárpártiak mindenáron ki akarták erőszakolni az igenlő határozatot, mert, úgy látszik, előre PÁTER LAURENTIUS TITKA ÖÖNGGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágát Magyar Hírlap.) (64) Bécsújhelyen aztán elvesztették a nyomot. Egyesek Sopron, mások Bbeníurth irányába igazították őket. Voltak olyanok is, akik Badent mondottak. Roib egészen kétségbeesett, majd elkeseredésének minden dühével Hellwarth ellen fordult. — Látja, látja, most egye meg. amit fő- f^zött. Én nemi kerülök Kurt szeme elé addig, amig az asszonyt ki nem szaíbaditom. Most vigye vissza a kocsit és várja be szépen Kürtőt. Kilencre a Semmeringen lesz. Mondjon neki, amit akar. — Nem jobb lenne, ha bemennénk Becsbe? — próbált alkudozni Hellwarth. — Nem —• mordult rá dühösen Rob s Hellwarth belátta, hogy neon lesz tanácsos ellenkeznie. — Magára semmi esetben sem volna jobb, mert egészem bizonyosan az árokba bori tanára. — És mit mondjak Ku rínak — magáról? — Hogy elindultam a jó vagy a balszerencsém után. A pályaudvar épülete előtt volt ez a beszélgetés. Rob kiszállott s megvárta, amig Hellwarth nagy kényszeredetten megfordította a kocsit a Semmer ing felé. (') meg bement a második osztályú váróterembe. Pár pillanat múlva berobogott a trieszti gyors. Benyitott egy második osztályú fülkébe. Az első pillanatban visszakőkiölt s más kocsiba akart menni. — Nekem is ilyen szere ács óm van. Az első pillanatban papba botlom. De aztán el restelkedett a komisz babon a .miatt, A pap felnézett a breviáriumából s barátságosan fogadta az üdvözlését, azután újból belemerült a zsolozsmák mormolásába. A ferencesek egyszerű, kávébarna csuhája volt rajta. Rob hosszan elnézte a markáns férfiarcot, a magas homlokot, a néhány ősz hajszálat s mennél tovább figyelte úti társát, annál inkább erősödött meg az a hite, vagy talán rögeszméje, hogy ezt a barátot valahonnan ismeri, valahol már látta, vagy talán találkozott is vele. De nem akarta imájában zavarni. Solen- aun túlhaladt a gyorsvonat, amikor a barát befejezte a bórákat. Levette kis kézi táskáját, berakta zsolozsmáskönyvét, majd kicsiny, selyemipapi rba burkolt csomagot vett elő, kibontotta. Valami olasz sajt lehetett s néhány szelet kenyér. Zsebkésével felszeletelte a sajtot, azután barátságos mosollyal Rob felé fordult s megkínálta: — Nem veszi, kérem, rossznéveu? Nem esik jól magamban aiz evés. Ha tudta volna, hogy Rob soha nem örült meg jobban kínálásnak, mint ennek. — Főtisztelendő ur honnan jön,- ha szabad érdeklődnöm? — Rómából, az Önök váróéból, fiam és most hazafelé tartok. A szomszéd országba. Ladnára. Ladnára? Hát akkor... akkor persze, hogy... És ez neki nem jutott azonnal az eszébe, hogy honnan ismeri a tisztes papi arcot... Páter Laurentius az úti társa, akinek vallomása olyan szenzációs fordulatot adott a pelpai bűnügynek és akinek képét minden lap közölte. És most, íme, itt ül szemtől-szembe vele. isten útmutatása ez! Isten útmutatása ez — ujjongott. — Szent Atyáim! Ladnára? Oh, akkor ön segíthet rajtam. A pap kérdő tekintettel nézett rá. — Segíthetek? Ugyan miben segíthetnék én, fiam? Hiszen oeak most látom először, azt sem tudom, hogy kicsoda ... — Oh bocsásson meg, nagy felhevüllésem- ben egészen megfeledkeztem róla — Feliugrott g összeütötte a bakáit. — Báró Helll Róbert — — HeU báró? A Hell Ulrik fia? — Igen, főtisztelendő ur. — No ez derék. Az édesatyjával igen jó viszonyban voltaim. Együtt szolgáltunk az ötös dragonyosoknál. Rob most szentül hitte, hogy ott a bécsújhelyi állomáson egy jóságos őrangyalka fogta meg a kezét s vezette be egyenesen ebbe a fülkébe. És ő, szamár, csaknem megszökött a szerencséje elől. — Hát miben lehetnék a segítségedre, fiam? És most Róbert egészen feltárta a lelkét, őszintén elmondott mindent, amit tudott. A barátot szemmel láthatóan felidegesítette ez az elbeszélés. Majd az ablakhoz állt, majd fel s alásétált a fülkében, majd megállt Rob előtt s úgy hallgatta, amit mondott., Amikor Rob befejezte mondanivalóját, a pap hosszan elgondolkodott, azután megszólalt. Halk és fájdalmas volt a hangja. — Isten sok megpróbáltatást mér reám, de én is úgy hiszem, hogy ő vezérelt ide hozzám. Én most egyenesen Ladnára megyek s igyekszem azokon segíteni, akiken lehet. De a vonat lassú, túl lassú — Annak az embernek nagy előnye van előtted s gyakran a pillanatok is életekről döntenek, — Mit tegyünk? Mit tegyünk? — Rob a kezét tördelte kétségbeesésében. — Hiszen a rendőrséghez is fordulhatnál, talán fel is tartóztatnák őket, de attól félek, hogy akkor elpusztul a gyermek és utána pusztul az anya is... Az ablakhoz szorította homlokát s’ percekig bámult ki. Fraiskirohen házsorai repültek a gyorsvonat mellett. — A gyorsvonat sebesen jár, hatvan kilométert fog át egy óra alatt. De Isten szárnyat is adott az embernek, talán azért is tette, hogy az ember necsak bombákat vessen le a magasból ártatlanokra, hanem hogy jóra, nemesre és szépre is használhassa a szárnyait. — Repülőgép? — Talán egy időben érhetsz be velük. Persze, a bürokrácia útja. Idegen ország területére nem olyan könnyű a berepülés. A határok és a vámfalak az égboltozatot is felparcellázták. Hanem ha volna valakid, fiam. valami befolyásos protekciód a külügyminisztériumban — — A Ludolf bácsi! Első osztálytanácsos. És én soha semmit nem kértem tői© idáig. Ezt az első és egyetlen kívánságomat teljesíteni fogja. — Isten vezéreljen, fiam! És ne feledd soha, hogy a Iádnál kolostorban, nálatu^ mindig menedékei és segítséget találsz.
