Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-30 / 73. (2886.) szám

TOWM-AW^AR-FrmMP 1982 március 30, szerda. Mm min iiiwiffr nátha e/fen. Norman Halasa meglepői beli tenni főleg a Nemzeti Banknál. Stasek ív égül annak az óhajának ad kifejezést, hogy a kormányrezetést isméi Svehla Antal vegye át s ha ő még nem alkalmas arra, a mai sú­lyos időkben találjon a köztársaság olyan erős egyéniségeket és alkalmas személyisé­geket, akik a kormánypártokat a mai politi­kai káoszból kivezetnék, mert a nagy idők­ben nagy tervekkel és nagy eszközökkel bí­ró, nagy emberekre van szükség. A magyar miniszterelnök az általános európai helyzet javulását várta Károlyi Gyula gróf húsvéti nyilatkozata — A (setiszlováK-magyar kereskedelmi szerződés a megkötés előtt áll - Magyarország mindent elkövet az egész­séges kibontakozás megkönnyítésére A munkácsi magyarság előre elítéli az őslakos- front árulóit Munkács, március 29. (Munkácsi tudósí­tónk jelentése.) A közeli hetekben, valószínű­leg azonban csak május legelejére Munkácson is esedékessé válik a községi választás kiírá­sa és megejtése. Mint hírlik, az uj pártok, egyéni listák, önjelöltek egész légiója akar­na szerepelni s próbálkozni Munkácson, de a munkácsi magyarság-őslakosság politikai szervezetének vezetősége már is határozott- hangú figyelmezetést tett arra, hogy ezeet, a magyarság-őslakosság egységét bontani, ere­jét gyengiteni akaró egyéni érdektörekvéseket az öntudatos őslakosság már eleve tegye lehe­tetlenné azáltal, hogy komoly őslakos e listá­kon jelöltséget ne vállaljon s e listáknak ne legyen ajánlója- Legérdekesebb, hogy Mun­kácson is készülnek egy cigánylista, cigány­párt szervezésére, mint Kassán, ügy látszik, ennek intenciója közös eredetű, részben a ci­gányoknak a kommunista pártból, részben a magyar pártokból való elvonására. A cigá­nyok megszervezését egy rendőrtiszt szorgal­mazza. A listaösszeái'litás vonatkozásaiban a legnagyobb harc folyik a ruszin-agrárok köré­ben g ennek személyi következményei lehet­nek. Oiasiország esnmilliirdes belső kölcsönt vesz fői Ráma, március 29. A minisztertanács felha­talmazást adott a pénzügyminiszternek egy- mihiárd lírát kitevő belső kölcsön felvételére. A kölcsönt öt százalékos kincstári utalványok­ban veszik föl, amelyek kilenc éven belül tör­lesztendők- A kölcsönt 97-es árfolyamon bo­csátják ki s annak összegéből a régebbi ál­lampénztári utalványokat törlesztik. Mert az uj kölcsönt dijsorsolás utján törlesztik s a dijak között millió lira is szerepel, ezért a kormánykörök azt remélik, hogy a kölcsönt túljegyzik. Budapest, március 29. Károlyi Gyula gróf magyar miniszterelnök a Budapesti Hírlap húsvéti számában tájékoztatta a magyar közr véleményt a nagy fontosságú aktuális bel- és külpolitikai kérdéseikről. A magyar belpoli­tikáról beszélve törhetetlen optimizmusának és reményének adott kifejezést, majd az új­ságírónak arra a kérdésére, hogy milyen esz­közöktől lehet várni a mai bajok orvosi ását, a következőket válaszolta: — A javulást tulajdonkcp csak az általános európai helyzet javulásától várhatjuk. Sem mi, sem más- bajban lévő ország nem tud egészen saját erejéből, kvázi izoláltan, a mai bajokból kivergődni. De mindinkább szaporodnak a tünetek, hogy általánossá vá­lik a belátás arra, hogy változás és változta­tás szükséges. Nemcsak a belátás nő, de a bajok tényleges orvoslását a nagyhatalmak, azt lehet mondani, programjuk előterébe he­lyezték. Legutóbb a francia miniszterelnök lépett fel egy tervvel Hogy az vallóban gyor­san megfelelő-e és kedvező megoldásihoz fog-e vezetni, ma még nem lehet előre látni és for­szírozni sem lehet. De feltétlenül azt hiszem, hogy most már egész Európa a kibontakozás út­jára lépett és előbb-utóbb — reméljük meutől előbb, — meg is találják azt a mó­dot, amely tényleg kivezet a mai helyzet­ből. — Elsősorban gazdasági és pénzügyi kér­désekről van szó; országunk politikai nehéz­ségeiről és az e téren fennálló differenciákról ma még egyáltalán nem akarnak tárgyalni. Majd megjön ennek az ideje is. Örömmel lát­juk azt is, hogy legalább a gazdasági és ]>énz- ügyi szanálás a problémák előterébe lépett és a mi részünkről nem fog olyasmi történni, ami ennek az egészséges ki bon íak ozásnak az útját állana, vagy megnehezítené. Még korai volna a magunk precízebb elgon­dolásait e téren leszögezni s ezért hibának tartanám azt, hogy belemélyedjem a részle­tekbe. ~ Mik azok a belső eszközök, amelyekkel az átmeneti idő alatt átsegíthetjük magunkat, aimdg az általános európai javulás elkövetke­zik? — kérdezte az újságíró. •— Addig is elkövettünk mindent gazdasági helyzetünk javítására. Már megkötött keres­kedelmi szerződéseink hatása érvényesülni fog az idei év folyamán, kliring-szerződéseink az érdekelt államok közül már a legtöbbel meg­vannak és remélhető, hogy husvét után a soká vajúdó csehszlovák szerződés is tető alá keriiil. Az eltérések már csak csekélyek, s nem valószínű, hogy az utolsó percben a dolog meghiúsulna. Mindez a gazdasági helyzetet lesz hivatva enyhíteni. Azonkívül a legközelebb előter­jesztünk néhány belső gazdaságpolitikai vo­natkozású javaslatot, aimig azonban ezek nem készültek el, nem akarok róluk részleteseb­ben nyilatkozni. — "Belgrádiban nem hivatalos értekezlet lesz Magyarország, Jugoszlávia és Románia képviselői között az együttes gabonaértékesi- íési front megvalósítása. Mi erről Exceilen- ciád véleménye? — Minden gazdasági megbeszélésem szíve­sen részt veszünk, már csak azért is, mert sosem tudhatjuk, hol és mikor bukkan fel va­lami egészséges megoildás eszméje és nem akarunk még abba a látszatba sem kerülni, mintha ilyen barátságos megbeszé­léstől tartózkodni kívánnánk. Természetesen, hogy a belgrádi megbeszélés­nek lesz-e valami gyakorlati eredménye, előre nem tudjuk megmondani. A gabonatermé­sünk külföldi értékesítése, azt hiszem nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni. Ezen a téren meglehetősen biztosítottnak látom a helyzetet. Több nehézségünk lesz, — keres­kedelmi szerződéseink ellenére, — álíatkivi- teKink terén, ami csaknem olyan fontosságai, mint a gabonakivitel. Ezenkívül Károlyi Gyula gróf nyilatkozott arról is, hogy a boletta helyett a mezőgazda­ság- minden ágára kiterjedő támogatás lép életbe Magyarországon, továbbá arról, hogy a külföldre való utazást a jövőben nem köny- nyitik meg, mert a nyaralásra szoruiók Ma­gyarországon is nyaralhatnak. Bejelentette, hogy az uj magyar költségvetés április elején a parlament elé kerül. A népjóléti minisz­térium sorsáról egyelőre nem történt intézke­dés. A parlament csak a legsürgősebb gaz­dasági intézkedések megtétele után tárgyal­hat a választójogról. A ház munkarendjének előterében az uzsora-törvényjavaslat, az ipar­testületekkel kapcsolatos törvényjavaslat és az összeférhetetlenségi javaslat áll. Általános moratóriumról nem lehet szó s a k amatiáb le s zál 1 i tás gondolata nincs el­ejtve. Elkészült a mezőgazdasági adósságok rende­zéséről szóló rendelettervezet is s a kormány elhatározott szándéka az, hogy állami va­gyontárgyakat nem kótyavetyél el. Nyilatko­zata végén a magyar miniszterelnök megem­lékezett az intelligencia válságáról és az egye­temek kérdéséről is. £ Dutfemia Társaság és a Pnsvtta Egye­silet nm Ma tii a lerstaii s«iti - memoranduméi Sem a nagyorosz, sem az ukrán nyelvi irányzat nem hajtandó töniiiszüí az agrárpárt ruszinszfcói nagymoguüának Ungvár, március 29. (Ungvári tudósítónktól.) A ruszinezkói agrárpárti tényezők óriási erőki­fejtést tesznek annak érdekében, hogy Rozeypal országos elnök ellen irányuló támadásokat visz- szaverjék és Rozsypai megingott porcióját megerősítsék. , ; Az agrárpárt újságírói egy memorandumot készítettek, amelyet alá akarnak íratni az ösz- szes ruszinszkói politikai, kulturális, felekezeti, gazdasági, társadalmi szervezetekkel. A memo­randum aláíratása folyik. Már aláírták a különböző agrár korporációk, kulturális szervezetek, gazdasági tömörülések, amelyek a mindenkor uralkodó rezsimnek, akár­milyen párti is az, mindenkor hajlandók tömjé- nezni s bizalmat szállítani. A Prosvita ukrán—ruszin kulíuregyesület — mint halljuk — az aláírást megtagadta. Rozsypal országos elnök ugyanis egyéni fölfo­gásában ukrán-ellenes, viszont éppen az ő ural­ma alatt nyert sok fontos, véglegesített pozíciót a Ru&zinszkóba importált ukránság és az ukrán politika. A ruazlnszkól orosz és nagyorosz irányzata Duchnovics-egyesület sem irta aló a bizalmi nyilatkozatot, bármennyire is exponálták magukat a bizalmi nyilatkozat tárgyalására összehívott gyűlésen az egyesület agrárpárti exponensei. A gyűlésen, amelyről kevés hir szivárgott ki, a bizalmi kér­dés körül rendkívül éles, személyeskedő, majd­nem botrányig fajuló vita fejlődött ki, mert az agrárpártiak mindenáron ki akarták erőszakol­ni az igenlő határozatot, mert, úgy látszik, előre PÁTER LAURENTIUS TITKA ÖÖNGGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágát Magyar Hírlap.) (64) Bécsújhelyen aztán elvesztették a nyomot. Egyesek Sopron, mások Bbeníurth irányá­ba igazították őket. Voltak olyanok is, akik Badent mondottak. Roib egészen kétségbeesett, majd elkese­redésének minden dühével Hellwarth ellen fordult. — Látja, látja, most egye meg. amit fő- f^zött. Én nemi kerülök Kurt szeme elé addig, amig az asszonyt ki nem szaíbaditom. Most vigye vissza a kocsit és várja be szépen Kürtőt. Kilencre a Semmeringen lesz. Mond­jon neki, amit akar. — Nem jobb lenne, ha bemennénk Becs­be? — próbált alkudozni Hellwarth. — Nem —• mordult rá dühösen Rob s Hellwarth belátta, hogy neon lesz tanácsos ellenkeznie. — Magára semmi esetben sem volna jobb, mert egészem bizonyosan az árokba bori tanára. — És mit mondjak Ku rínak — magáról? — Hogy elindultam a jó vagy a balsze­rencsém után. A pályaudvar épülete előtt volt ez a be­szélgetés. Rob kiszállott s megvárta, amig Hellwarth nagy kényszeredetten megfordí­totta a kocsit a Semmer ing felé. (') meg bement a második osztályú váró­terembe. Pár pillanat múlva berobogott a trieszti gyors. Benyitott egy második osztályú fülkébe. Az első pillanatban visszakőkiölt s más kocsiba akart menni. — Nekem is ilyen szere ács óm van. Az el­ső pillanatban papba botlom. De aztán el restelkedett a komisz babon a .miatt, A pap felnézett a breviáriumából s barát­ságosan fogadta az üdvözlését, azután újból belemerült a zsolozsmák mormolásába. A ferencesek egyszerű, kávébarna csuhája volt rajta. Rob hosszan elnézte a markáns férfiarcot, a magas homlokot, a néhány ősz hajszálat s mennél tovább figyelte úti társát, annál inkább erősödött meg az a hite, vagy talán rögeszméje, hogy ezt a barátot vala­honnan ismeri, valahol már látta, vagy ta­lán találkozott is vele. De nem akarta imájában zavarni. Solen- aun túlhaladt a gyorsvonat, amikor a barát befejezte a bórákat. Levette kis kézi táská­ját, berakta zsolozsmáskönyvét, majd ki­csiny, selyemipapi rba burkolt csomagot vett elő, kibontotta. Valami olasz sajt lehetett s néhány szelet kenyér. Zsebkésével felszele­telte a sajtot, azután barátságos mosollyal Rob felé fordult s megkínálta: — Nem veszi, kérem, rossznéveu? Nem esik jól magamban aiz evés. Ha tudta volna, hogy Rob soha nem örült meg jobban kínálásnak, mint ennek. — Főtisztelendő ur honnan jön,- ha szabad érdeklődnöm? — Rómából, az Önök váróéból, fiam és most hazafelé tartok. A szomszéd országba. Ladnára. Ladnára? Hát akkor... akkor persze, hogy... És ez neki nem jutott azonnal az eszébe, hogy honnan ismeri a tisztes papi arcot... Páter Laurentius az úti társa, aki­nek vallomása olyan szenzációs fordulatot adott a pelpai bűnügynek és akinek képét minden lap közölte. És most, íme, itt ül szemtől-szembe vele. isten útmutatása ez! Isten útmutatása ez — ujjongott. — Szent Atyáim! Ladnára? Oh, akkor ön segíthet rajtam. ­A pap kérdő tekintettel nézett rá. — Segíthetek? Ugyan miben segíthetnék én, fiam? Hiszen oeak most látom először, azt sem tudom, hogy kicsoda ... — Oh bocsásson meg, nagy felhevüllésem- ben egészen megfeledkeztem róla — Feliugrott g összeütötte a bakáit. — Báró Helll Róbert — — HeU báró? A Hell Ulrik fia? — Igen, főtisztelendő ur. — No ez derék. Az édesatyjával igen jó viszonyban voltaim. Együtt szolgáltunk az ötös dragonyosoknál. Rob most szentül hitte, hogy ott a bécsúj­helyi állomáson egy jóságos őrangyalka fog­ta meg a kezét s vezette be egyenesen ebbe a fülkébe. És ő, szamár, csaknem megszö­kött a szerencséje elől. — Hát miben lehetnék a segítségedre, fiam? És most Róbert egészen feltárta a lelkét, őszintén elmondott mindent, amit tudott. A barátot szemmel láthatóan felidegesítet­te ez az elbeszélés. Majd az ablakhoz állt, majd fel s alásétált a fülkében, majd meg­állt Rob előtt s úgy hallgatta, amit mondott., Amikor Rob befejezte mondanivalóját, a pap hosszan elgondolkodott, azután megszó­lalt. Halk és fájdalmas volt a hangja. — Isten sok megpróbáltatást mér reám, de én is úgy hiszem, hogy ő vezérelt ide hozzám. Én most egyenesen Ladnára me­gyek s igyekszem azokon segíteni, akiken lehet. De a vonat lassú, túl lassú — Annak az embernek nagy előnye van előtted s gyakran a pillanatok is életekről döntenek, — Mit tegyünk? Mit tegyünk? — Rob a kezét tördelte kétségbeesésében. — Hiszen a rendőrséghez is fordulhatnál, talán fel is tartóztatnák őket, de attól félek, hogy akkor elpusztul a gyermek és utána pusztul az anya is... Az ablakhoz szorította homlokát s’ perce­kig bámult ki. Fraiskirohen házsorai repül­tek a gyorsvonat mellett. — A gyorsvonat sebesen jár, hatvan kilo­métert fog át egy óra alatt. De Isten szár­nyat is adott az embernek, talán azért is tette, hogy az ember necsak bombákat ves­sen le a magasból ártatlanokra, hanem hogy jóra, nemesre és szépre is használhas­sa a szárnyait. — Repülőgép? — Talán egy időben érhetsz be velük. Persze, a bürokrácia útja. Idegen ország te­rületére nem olyan könnyű a berepülés. A határok és a vámfalak az égboltozatot is fel­parcellázták. Hanem ha volna valakid, fiam. valami befolyásos protekciód a külügy­minisztériumban — — A Ludolf bácsi! Első osztálytanácsos. És én soha semmit nem kértem tői© idáig. Ezt az első és egyetlen kívánságomat telje­síteni fogja. — Isten vezéreljen, fiam! És ne feledd soha, hogy a Iádnál kolostorban, nálatu^ mindig menedékei és segítséget találsz.

Next

/
Thumbnails
Contents