Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-27 / 72. (2885.) szám
1932 március 27. vasárnap. a, ■— ...... WT I II IBIMMBM—MM-a ra»íml^-7VUöWUHTTOm' 27 ——————psaaHWKM»igB:i’r'~ aamufuryr' irwf.wüw’|s-<i wr.''..j[Man-iM*'1 >*' _i-,ronLi,nr agam A szmp ár tolás ragyogó példája Irta: R, Vozári Aladár Munkács, Hiu>vót. Elárvultán, holmiját eladva, vagy Ungvárt elzálogosítva és szinte kiéhezettén érkezett meg Munkácsra ezelőtt négy héttel a ruszin- ezkói magyar színtársulat. Nélkülözésekkel, küzdők, reménytelenek és eziritó már kétségbeesettek voltak mindany- nyiari: a színészek, kellékesek és mindazok, akik a társulat keretébe tartoznak. Már a meleg étel is kezdett ismeretlen lenni számukra, napjában ha egyszer volt módjuk enni. A színész otthonba: a kávéházba sem igen tudtak bemenni, mert az a két, két- és íé! koronájuk is ■hiányzott, amiből egy feketére, vagy egy tejeskávéra futotta volna, A hitelük pedig kimerült, minden föpincór bezárkózott velük szemben, A munkácsi kezdet sem biztatott, jóval. A munkácsi évad nyitás mintha csak folytatása lett volna az ungvári zárásnak. Az első öt előadás közül kettő elmaradt. Kettő olyan volt, hogy a zenekar számlája is alig telt ki belőle. Csak egy volt sikerült, még pedig sikerült any- nyiban, hogy annak bevételéből ötven koroná- nyí összeg jutott mindenkinek, örültek azonban ennek is nagyon, bármennyire is nehéz volt azt öt napra, öt napi élelemre és szállásra beosztani. A hatodik és hetedik előadás ismét a gyöngénél is gyöngébb volt. Utána összeültek a színészek tanácskozásra. És azt határozták, hogy nem tudnak mit határozni. Pénz nélkül még tovább menni, másutt próbálkozni sem lehet. Úgy látták, hogy a teljek tön krém enés kikerülhetetlen, föltartóztathatatlan. És akkor, mikor már teljesen kilátástalan volt a helyzet és a legközelebbi jövő, mikor már mindenki joggal hitte, hogy a ruszinszkói magyar színészetet megmenteni és fönntartani most lehetetlen: megmozdult Munkács. Megmozdult Munkács. Meg úgy. ahogy talán csak ez a város tud megmozdulni, ha hangulatról. ha lelkesedésről, magyar ügyről van szó. ha Munkács meg akarja ■ mutatni, hogy mire képes. Megmozdult egy-két- lelkes színházbarát; nyomukban megindultak azok a páratlanul lelkes hölgyek és férfiak, akik önzetlenül és valami csodálatos készséggel tudnak dolgozni akkor, ha. ugv érzik, hogy kell valamiért, hogy van miért fáradozni lelkesedni Nekiindultak a városnak mindenkit számba- véve s maguk között, beosztva. Kétszer huszonnégy óra sem telt el és máris 'bejárták és fölrázták az créez várost. Egymással versenyezve árulták s adták el 10—15 előadásra a szelvények százait. Először alig mertek 15—20 szelvényt venni magukhoz, de egy-két óra múltán már. újabb 50—100 szelvényért jöttek, mert fogyva-fögytak, mert (talán egy-két jobbmódut kivéve) senki sem akadt a sorra vettek közöli, aki ne vásárolt volna szelvényt. Mindjárt első este annyi pénz folyt be, hogy minden társulati tagnak egyenkint több, mint 100 korona volt adható. Olyan összeg volt ez akkor, amilyet, egy darabban közülük sokan talán már egy-két hét óta nem láttak. És ez a lelkesedés nem volt gyorsan föllobba nő, de ugyancsak gyorsan ki is alvó szalma- láng: több, mint tíz napig tartott a szelvény- árusítás. Ezrek folytak be abból és azóta szinte állandóan van szép közönsége a díszes munkácsi színház nézőterének. Sajnálom, hogy nem tudom fölsorolni a szelvényeket árusítók nevét. Megérdemelnék. Azt azonban meg keli említenem a történtek jellemzésére. hogy volt egy ember, a munkácsi magyar iparos-társadalomnak - egyik első tényezője, aki egymaga többszáz szelvényt adott el, hogy beváltsa fogadalmát, amit elkeseredetten tett az első előadások nézőtere kínos képének hatása alatt. azt. mondva: — Ha kell, a hátamon fogok hozni közönséget a színházba! (Igaz, hogy olyan széles háta s hatalmas termete van, hogy két-három sulyo- sabbfajta embert Is vállalt volna hátára.) És amikor igy megmozdult a város, akkor szinte nap-nap mellett könnyfakasztó jelenetek játszódtak le a pénztár előtt. Megjelent egy- egy özvegyasszony, egy-egy öreg férfi, egy-egy idősebb hölgy, kezében 50—100 koronával és a következőképpen szólott: — Én már öreg vagyok, este nem mehetek színházba, kérek 10 jegyet délutáni előadásra; — vagy: — messze lakom, magányos vagyok, magam nem járhatok előadásra, de tessék adni 10,szelvényt, odaadom az ismerőseimnek. És jelentkeztek a színháznál mások is. Egyszerű iparosemberek., szegény dohánygyári munkás-nők, jobbmóduak. És meghívtak egykét társulati tagot a vasárnapokra, egy-két hétre minden na.pra szives vendéglátásra. Munkácsnak a gyökeréig, a szivéig hatott annak hire, hogy éheznek a magyar színészek, hogy pusztulás előtt áll, már pusztulóban van a magyar színészet. És hadd írjam lo örömmel: a munkácsiak között nem volt sem felekezeti, sem társadalmi osztály, sem foglalkozás, sem politikai pártállás különbség abban, hogy megmentsék a magyar színészeket és a magyar színészetet. De mindez még nem volt elég. Megmozdultak a kulturális, társadalmi, felekezeti testületek is. A Református Otthon Kör volt az első. Műsoros estét, rendezett, amelynek jövedelmét a színtársulatnak adták. A tüzoltóegyesüiet lemondott minden szrn- bázdijról. A Katolikus Kör egész buzgó gárdáját mozgósította a szelvények eladására lelkész-elnökének vezetése alatt. Az izr. nőegyeeület páratlanul lelkes és agilis titkára egy olyan műsoros teaestet rendezett 50 háziasszony és 36 leány beszervezésével, amilyen még nem volt, s annak teljes jövedelmét, szintén a színtársulat kapta. Égy hétköznap délután a János vitéz előadására 1100 gyereket hoztak össze mások — jól tudom a nevüket — a színházba. Vasárnap este a munkácsi Iparoskör látta vendégül magyaros . vendégszeretettel, gazdagon terített asztallal az egész színtársulatot, annak minden tagját, összeadtak étel-italnemüt (felekezeti különbség nélkül!) és derék iparosaink kitűnő asszonyai sütöttek-főztek, a kedves leányaik pedig kínálták kedves vendégeiket. Egy másik 'este a keresztényszocialista párt husiparosai és szőlősgazdái vendégelték meg upvancsak teljes számban a társulatot. És husvétre minden színésznek pontosan föl van jegyezve, hogy melyik nap estére, vacsorára hová kell mennie, hová hivatalos... A helyi lapoknak pedig egyik legnagyobb anyagát az a köszönetnyilvánítás adja, melyet a társulat vezetősége fejez ki a város teljes közönségének, a különböző egyesületeknek és intézményeknek. * A szintársulatnak termetre egyik legkisebb, a vezetés munkájában azonban a legnagyobb tagja az Iparoskör vacsoráján pohár köszöntőjében a következőképpen szólalt meg: —• Én e mi mindnyájan színészek a munká- esi első hét múlta után egyebet sem teszünk, mint csodálkozunk. Csodálkozunk azon, hogy miként volt lehetséges az, ami Munkácson velünk történi Csodálkozunk azon, hogy milyen Munkács. Csodálkozunk azon, hogy miként szerethetnek igy • bennünket, hogy Munkács mennyire magához ölelte a magyar szioé&zetet. Mindenre számítottunk, csak azt nem álmodhattuk, hogy velünk, ma még az is megtörténhetik, ami- Munkácson megtörtént. A hálától könnyes szemekkel csodálkozunk és csodálkozni fogunk mindig, valahányszor majd Munkácsot halljuk emlegetni, akárhol leszünk, akár- hová kerülünk és akár hány év telik is majd el... * Sokan talán már unottan is olvasták e sorokat. De nekem jólesett azokat leírnom. És köTavaszi újdonságok kabátok, blúzok, ruhák legnagyobb választékban és legolcsóbban @s társénál Kosice, Malom u* 5. Telefon 1112. teleseégemnek is tartottam, hogy az egész elárvult csehszlovákiai magyarság elé tárjam azt, hogy milyen, hogy tudja szeretni a magyar színészetet a mi városunk, hogy tudják meg: nem az utolsó város Munkács azok között a városok között, amelyekben még élnek magyarok, akik tudnak lelkesedni, szeretni. Lelkesedni mindazért, szeretni mindazt, ami igazán magyar. A Tuszinszkói magyar színtársulat, a magyar szinikultura Munkácsra csüggedten jött, de itt uj életre kelt kis csapata egy-két hét. s már ismét újabb állomáshelyre indul. Szeretném, ha másutt is szeretnék őket... Hiszen itt most számunkra ők valóban „a nemzet napszámosai .. (•) A JuhászfJegényt adják elő a pozsonyi keresztényszocialisták húsvéthétfőn. A pozsonyi ke resztén yszooial i sták ked/velt műkedvelő gárdája húsvéthétfőn este 8 órakor előadja az YMCÁ-ban a „Jukászlegéuy, szegény juhászlegény” című énekes játékot. A darabot Sugár Ityő rendezi, aki már sok sikert aratott szukávátottságáva 1. Az együk főszerepet a népszerű F. Kraminer Miéi játsza, de a többi szerepeket is a gárda legjobb erői alakítják. Sugár Ityóné, Németh Jóska, Nagy Jancsi, ifj. &oMarik József tudásuk legjavát fogják nyújtani. A táncokat Nagy Jancsi tanította be, a zongoraszámokat Kanta G játszi. Az előadás iránt nagy az érdeklődés, mert a gyakran szereplő műkedvelők mindig kellemes órákat szereznek a pozsonyi közönségnek. Jegyek 5—10 koronás árban kaphatók húsvéthétfőn az esti pénztárnál a pozsonyi YMCÁ-ban. (*) Ifj. Masilia Miklós kassai zeneszerző magyar nótái. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A meglehetősen szegény szlovéné zkói magyar dalkölté3zet a közeljövőben remélhetőleg értékes szerzeményekkel fog gyarapodni. Ifj. Masika Miklós fiatal kassai zeneszerző lép rövidesen a nyilvánosság elé 12 magyar dalt tartalmazó nóiásfüzetével, melyet most rendezett sajtó alá. A nóták szövegét Dobrán- szky János, Zichy Géza, ifj. Inezimger Ferenc, Dotoupil István, Pa.taky Gyula s réiszben ő maga irta. A nótásíüzet megjelenése alkal- máaiól a fiatal zeneszerző a következőket mondja magáról: „Már gimnazista korom óla foglalkozom zeneszerzéssel és több magyar nótámat, tangómat adták elő eddig. A köny- nyü zene minden ágával foglalkozom, írtam valzert, magyar ábrándokat, müdalokat, modern tánczenét, de most kritikusok, zeneszerzők biztatására áttértem a magyar nótaszerzésre. Szerzeményeim közül kiválogattam a tizenkét legsikerültebb nótát s azokkal lépek a nyilvánosság elé. A hozzáértők előzetes kritikái után remélem, hogy a nótáim tetszeni fognak és szeretném, ha tetszenének.” A magunk részéről szintén szeret nők, ha a szlovenszkói magyar dalköltészet ifj. Masika Miklósban értékes művelőt nyerne s a nótái megnyernék azok tetszését, akik a mai fox- trottos, rurnbás világban szeretik még a szép magyar nó tálcát. (*) Megjelent a Magyar Minerva húsvéti száma. Az Uj Auróra havi kiadásaként meg-* jelenő Magyar Minervának hu&véti száma a napokban látott napvilágot szokatlan gazdag tartalommal. N. Jaczkó Giga, Páll Miklós és W. Wimberger Anna pompás novellákkal, Taj káts Gyula és Lakner Zoltán pedig szép kelte-, ménjekkel szerepéinek a 36 oldalas és négy; oktáv alakban megjelent márciusi szám ha-, sábjain- Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot Farkas Geiza dr.-nak „A világgazdaság :örül“ cirnü érdekeg tanulmánya is, melynek most készül német, francia és angol fordítása. Reményi József, a folyóirat kitűnő amerikai munkatársa, tovább folytatja mindig érdekes, naplóját, amelynek amerikai magyar vonat-, kozásai ezúttal különös figyelmet érdemelnek. Tamás Lajosnak, Reményi József „Élni kell/* című regénjéről, Mezei Gábornak Benyovszky Károly uj könyvéről szóló beszámolója, vala-. mint Kázmér Ernőnek külföldi könyvrovata, továbbá a londoni Charles Weblorunak a Ti-, tanic pusztulásáról szóló szenzációs köziemén nye egészítik még ki a változatos szám tartalmát, melynek előfizetési ára fél évre 15 korona. Egyes, szám ára 3 korona, amely bélyegben is beküldhető. Az előfizetési összeg ugyancsak a Magyar Minerva kiadóhivatala1 címére (Bratislav-Pozsony, Kertész-ueca 1) küldendő, mely kívánságra készséggel küld csekklapot. A folyóirat egyes számai Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József - k5njrvkereskedésekben s Weisz M. ujságüzle-. tében kaphatók. (*) Cselényi József hangversenye Kassán, Kassáról jelentik: Cselényi József, a nagyszerű dalénekes, a rádióhallgatók dédelgetett kedvence április 7én nagy dalestélyi ad Kassán a Sokaikház nagytermében. A város 0 és a vidék közönsége nagy őrön net fogadta ezt a hirt, mert alkalma lesz Cselényit szem-w* től-szembe is hallani. A művészt domibcváry Horváth Gyula, a Budapesti Ostende-kávéház cigányprímása és zenekara fogja kísérni. Jegyek 5—20 koronáig az estélyt rendező cégnél, Vitéznél válthatók. Hungária gyógyforrás, Budapest. Lith kimos és rádiumés (69 eman.) ásványvíz (40 C°). Ivókúrák a modern ivócsar- I no'kban. Vese*- és hólyagba jóknál, vala- I mint köszvénynél az orvosi tapasztalat I szerint kiváló gyógyitóhaíásu. A Hungária i gyógyviz szénsavval telítve kitűnő borviz és „Harmatviz“ néven kerül forgalomba. Kapható kicsinyben és vagontételben Budapest szkifv. Ásványrviz üzeménél, I. kér. Géllért-rakpart 1. szám. PHÖNIX életbiztosító társaság Bratislava, Grössling-utca 34. (Saját palotájában.) Telefon: 13—19, 18—97. Telefon: 13—19, 18—97. Biztosítási állomány 1930-ban .... Kő 12.153,048.812.— Díj- és kamatbevétel 1930-ban .... Kő 618,337.086.— Biztonsági alap ............................................Kő 1.793,950.805.— El fogad életbiztosításokat a legkedvezőbb feltételek mellett. \ Vojtech BUCHNER Béla Harangöntöde és mülakatos műhely KOSICE, Moldavská okr. 20 Uz / Ürtí" v\ JrjS'Sttíi Késziti a legtisztább hangú harangot a legfinomabb bronzból. Készít továbbá mindenféle épület és mülakatos munkát. Több arany és ezüst éremmel kitüntetve. -■■■■■■■ ■- ■ ■ ■ ■ - - ■ == SZLOÜRK ÁLTRLRNOS HITELBANK a Csehszlooák légiók bankiának affUIátt Intézete. Központ: BRATISLAVA. Stúr utca 5 szám Alaptőke és tartalékok t Kő 60,000.000 •— Sürgönyeim: KREDIT UáltóOzletek: Bratlslaoa, Nyerges ucca 1. Száraznám, 15. Píókok: Baftská Bystrica, Berehooo. Noéké, luéenec, Mlchalooca, PreSoo. Roáftaaa. Sabtnoo. Stará L’uboofta, Trentln, Uihorod és Oranoo Affiliált intézetek Szlovenszkó és Podkarpatszká Rusz minden jelentősebb városában Mindennemű bankügyletek lebonyolítása bel é» külföldön.
