Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-27 / 72. (2885.) szám

IIa

,MH UTASAI OTTHON ÉRZIK MAGUKAT! I

sorolt szállodákra vonatkozóan közelebbi felvilágosítást nyújt 1

szállodákra és penziókra kedvezményes áru utalványokat z a P. M. H. utazási osztálya, Bratislava, Central Passage.

'"lÚMONur I **""** — Hotel AUSTRIA H0T^*"'llenl°-------------„b

écsjékttermében Cannes Palace hAFALDA 1

ott on rnaB at | , Modern iuxusszáUó. Gyönyörű kilátás ........................................... ’ A2.013” Rivicra l^ohh P* 01^ száU^ i

P nsion Pannónia *tengC1Te Kö]öoIege* francia konyha HOTEL PENSIONE dája. - Gyönyörű kert, kitűnő ellátás

1""""""———" ASTORIA Nsrvi

Hotel Teppas A,*^íí‘r«" Grand Hotel”-------------”1

Kit

űnő magyar konyha pensio - Olcsó pausalárak jí VJIOIIU I IUIC1

ni i ■ — ■ - Nagyszerű fekvés tiszta szépen berende- !■■■— mi m. 111——rol f-A J ^ „ |

Calvhiavn *ett szobák Elsőrendű ellátás JH)t)9ZÍ2l 1 ' Cl II -j

SalZDUl 9 ^ammm—^^......................... 3 Luxus szálló - Mesés komfort

HO

TEL Monte-Carlo I H®TEL, TT^TT„ _ .Á‘san fat--------------------------MÜ

NCHNER HOF ' höíii- a

**#*-^ — TERMINUS PALACE “p . Palace Vecchio 1

A pályaudvar és a Kaszinó között PENSION Gyönyörű kilátás az Ernára

Veiden " Fi°°mt°°7ha SCHLOSSEÍ3 j Kit0na lon5rh* - - «•!>& 1

fFMDAI szélln <- , , Hot(e,1 , , Roma Verona ~§

M NkrL, ; ü Schloss Veiden Hotel ”---------Portorosa urvnn cincMce 1

^T

Ll1 rr ‘cZZfiL. *w»"w- imperíaltouring h","_,HOTELEIRENSE |

—1 — ——- ■ Magyar tulajdonos. Roma legelőkelőbb 1 |j 0 t C I PlívÁpJC/ I Szemben a főpályaudvarral- -f y y , , ^j|Ífl$€Ít@n utcájában. Elsőrendű komfort | f Elsőrendű családi szálló jÉg

PAHK szálló ——-—-----—■■------—■— ----—— KfeeI *t!*mdh“’" ^ j-—>1

Őst és Södbahahoffal szemben Cr\pK ILjr\ I L.I Nápoly___________J__________Nagy,terű eiiM. 8_----------.faen.ua |

A Bécsen átutazó magyarok szállodája LL^L.!Nf IC/ I LL 1 1 BöSSSI 1 ü 1 I II I • •

.............................................................. Nagyszerű fekvé. ppruinnWpctpnH 1 notel nelvetia I

Ho

tel Oesterreichischer - - h«»8 b.j» bm,u. - rcimun woicnu _ _T _ w a pályaudvarhoz - Svájci vezetés |fj

Hof és Hotel KÖnig von " T ^tö“Ö rémet pen“l . . TlOlGl llUMA KtÖnö étttrera - - Nagyszerű «obák |

i i ° CammArlvifl Tengerparti fekve*, nagyszerű konyha

lingarn Hess híres szállodái JSmmgrmg Elsőrendű családi szálló IJTTT g

Elsőrendű komfort. - Kitűnő konyha *■ _*. &Hs l4sl í

nPWCTA Suedbahnhotel -----------------E!É2®-------------------1 Niva I „............................. .. . .

El

őkelő szálloda schmid r” __A I Stadthof-Posthotel 1

A Kártnerstrasse Graben és a Szent- De pandan sz------Olcsó pausálárak 8 'W/A/TVT7T "D T^'T'iOíT íiOri^l 1*1 IC/ÍjÍ3A 1 A pályaudvar mellett

Is

tván templom mellett I DHIÖÍ üiv lUlCI LUKV/rM 1 T5íZta Kobák __ Els3rendü konyha I

Magyar családi pensio „ _ _ A föP%™dvar mellett 1 Gyönyörű modern szálló - _____________________' M

—------------------------------- InnSOrUCK Gyönyörű szobák, kitűnő honyha | a hajóállomás mellett ^

L--------------------ÜS22---------------------VIKTÓRIA ízálló ----------------------Í2SIH2___________L_ <**« ______________] HOTEL 1

I Gallia Hotel s“m^° * I Hotel Italia tiotd Strassbourg | E)5EI KÖNIGE |

Elsőrendű palotaszálló k°°71"____________I Bauer-Qrünwold I ^ UníVeTS I Kitűnő polgári szálloda, négy szerű fekvés ||j

m7Í

» "" a msgy^üJc Zb ^ ‘ j |aiergake»t ’ Í

I Hotel Foumet Qrand H0Tflora!0N International j |

Az Est pályaudvar közelében Hotel Chikago Magyar tulajdonos. Elsőrendű családi 8 TEÖMITTUS I J^/XXaSI Jll/Xx. V M

, , , , , .I7i otthon. A Márkus tér közvetlen A főpályaudvar mellett fekvő elsőrendű | ............... „ , , , , §

Mo

dern kényelem, nagyszerű konyha Páns szivében Elsőrendű családi szálló közelében szálloda - Kitűnő ellátás Régi jóhirfl szálloda, elsőrendű ellátás ^

<>^GaiviA^satHigDg& ____________2l_

eg

yikük hangja, csak a szii-vük dobbanása állott összie szomorúan kongatott mondattá:

— Feküdjünk le!

Tanulni, talán úgysem tudnának.. Beszélgető szavakban feloldódni talán meg sem lehetne kísérelniük- Szégyen volna könnyet látni az egymás szemében.

Lefeküdtek. Ám az ablakot nyitva felejtették s az édesajku nyáresti -szellőbe zsugorodott tavasz belopózott hozzájuk.

Részeg kompánia ment végig az Attila uc- cán. Csnnyán, vontatottan énekeltek, hogy „szeretnék május éjszakákon letépni minden orgonát..

A két leány akt, zokogott és ölelte a hideg párnát a Hanákné kiadószobájában, negyedik emelet, hátul a folyósén, ahol már sokan laktak előttük, egy beteg festő k és pipázó, borozó szegény diákok.

■wmyra<wiiiyjiii«faiiiwiwiwiiBniiiiiiniBBi»nianiaawMaMngnM«

— (Kis áffiathistóriák.) A moly tragédája,

— Az állatok közül mégiscsak a szegény molynak van a legrosszabb dolga.

— Hogyhogy?

— Hát csak képzeld el. Nzáron nehéz szőrmebundák közt tölti el napjait, télen pedig kénytelen fürdőkosztüimökkie] megelégedni.

Vakond-gondok.

— A vakond naponta annyit eszik, minit amennyi a testsúlya.

— És honnan tudija, tanár ur kérem, a vakond, hogy mennyi a súlya?

forróság öntötte el. Behunyta a szemét s a fiú szeliden hajolt fölélje. Erősen szájon csókolta.

Nyomban elengedte aztán. Felcsapta a diáksapkát a fejére. Rámutatott a sápadtan bámuló másik lányra:

— Magánál, Sári nehezebb lenne! Udvarolni kéne egy délután. Randevút kéne adni, először irodalomról beszélni... és igy tovább.

Hirtelen észrevette a másik kettő halvány- halott némaságából, hogy bántó valóságot cselekedett, sértőt, igazai mondott.

— Ne haragudjanak, lányok! Tulajdonképpen azért jöttm fel, hogy átadjam ezt a borítékot. Az édesanyám felhozta otthonról az Ida pénzét is. A mamája azt üzeni, hogy jól vannak és várják mindkettőjüket. Hallottam, hogy Sári is magukkal lesz a nyáron. Gondoljanak iám... vagy különben még találkozunk is addig.

Köszönt és elment. Az ablakon durva szélroham rontott a szobába, mert az ajtót rósz- szül tette be. A szélroham eloltotta a lámpái s a sötétben a két leány megfogta egymás kezét.

Egy darabig némán néztek k iaz ablakon. A szembe-báz harmadik emeletén egy ablak megvilágosodott. Bejött a szobába a család és leültek vacsorázni. Egy fiatal nő, egy fiatal férfi és két kis gyermek. Szép szöszke pici lányka és göndör bari módjára ugráló kicsi fiú.

A két leány haragot, szégyent és megborzongató meleg érzést érzett. Talán nem i« az

ják, hová legyenek idegességükben. Nincs pénzük és kiöntik a káposztát! Mi ilyenkor szépen megesszük. Úgy reménykedünk szebb jövőt, hogy a gyomrunk semmiféle kísérőzenét nem szolgáltat! Tanulás, pénztelenség, miért kell ezért fejvesztve idegeskedni? Itt kell emancipálódni tanulni, lányok!... Tudás nélkül vizsgára menni, nyugodtan, jókedvvel és megenni a lucskos kecskeételt!

FelóHott és közelebb lépett az asztalhoz. Meglapozta a lányok könyvét. Kinézett az ablakon és egészen kitárta a táblákat Halkan szólott:

— Szeretnék én is Budán lakni. Egészen más, mint Pesten.

Hallgattak. Aztán a fiú megfogta az Ida kezét:

— Nem is az a maguk baja. Nyár van kint, Ida... Ilyenkor nem szabad a szobában ülni... Ne húzza a kezét!... Itt, Sári előtt akarom bizonyítani, előre megmondom, hogy a diagnózist én tudom a legjobban... Noha maguk előtt sem ismeretlen egészen ... Én nem szeretem magát, Endes Jucit szeretem... de.. •

Átkapta a lányt és magához rántotta. Az két kézzel csapott ellene, de a fiú vaspántos karral tartotta. A lányt erre szilaj düh fogta el. Vergődve tépték egymást s a másik lány, a szemlélő, felháborodva tiltakozott kiáltó, becsmérlő szavakkal.

Aztán Ida már nem ütötte a fiút. Végtelen fáradtság rohanta meg • egyúttal tüzes

gába szívta a kiözönleni készülő szennyes hangfolyót. Fuldokolva hápogott s egy hatalmasat köpött a lányok elé- Nagyot durrant az ajtó utána.

A fiú most már hangosan nevetett:

— Ezek maguk! Olló, leikeim ,igy nem lehet csinálni! Üljenek le és ne reszkessenek. Mióta nincs pénzük?

Ida felpattant:

— Honnan tudja, hogy nincs? Akár van, akár nincs, mi köze hozzá? Mit fölényeskedik? Mondtam, hogy anüg a vizsgára készülünk, nem vagyunk itthon. Különben a cér dulát is láthatta az ajtón. Mióta nincs pénzünk?! Nem rossz... Nemi Ennyire még nem kollégázódunk. Hogy még ez is beszédtéma lehessen... Mondjon valami más butát!

A fiú kérdő szemmel nézett a másik lányra. Ez eddig megráocolt homlokkal hallgatott. Most csendes, jelentős hangon szólalt meg:

— Három napja nincs pénzünk. De...

A fiú megingatta a fejét és egészen komoly lett ő is:

— Lássák, ismételve mondom, igy nem lehet csinálni. Vizsgára készülnek, annyit tanultak az utóbbi hét alatt, amennyit írni egy év alatt se! Holnapután én is vizsgázom. Ilyenkor legjobb sétálni a Dunaparton. Felét se tudom, mint maguk, mégsem bukom el. Maguk végigdrukkolják az életüket és kitünően vizsgáznak. Ha a tanulás megszépítene, a diáklányok szebbek volnának, mint egy Ralael^angyal javított kiadásban. Azt se tud-