Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-27 / 72. (2885.) szám
1932 március 27, vasárnap. 1 mn\Jmhmnffmm»G£zzz rPPACAlA\4C>fc\RHIRIiAE» LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG Irtat TARJÁN ODON Az utódállam okba zárt magyar kisebbségek kettős lelki életet élnek. Az egyiket rájuk kényszeríti a kisebbségi sors adottsága. Életlehetőségeiket, politikai, társadalmi és gazdasági helyzetüket annak a nagy közösségnek a körülményei szabják meg, amelybe sodródtak s amelyben nemzeti értékeik megmenté* eéént, myeülvtük1, kultúrájuk, gazdasági érdekeik és nem utolsó sorban egyenlő jogaik kivívásáért kénytelenek szívós kitartással harcolni. A törvények tisztelete, az állampolgári kötelességek teljesítése, a megkövetelt lojalitás, nem a rokonérzés, a szeretet, vagy a hála folyománya, hanem a tényleges helyzetből levont józan konzekvenciákból adódnak. Ez természetes, ezen nem csodálkozhat senki sem, legkevésbé azok a csehszlovák kormánypártok, amelyek a Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából a magyar kisebbség sorsát immár tizenharmadik esztendeje intézik. Hála és szeretet csak jótéteményekért jár. Nekünk e pártok által képviselt politika 'részéiül jóindulatban, igazságos gondoskodásban eddig nem volt részünk, mi hálával hatalmi politikájuknak nem tartozunk, mert ez segítő kezét, a polgárokkal szemben kötelező jóindulatát elmulasztotta reánk is kiterjeszteni- A mi lelkivilágunk mélyén, a köte- lességteijesités mögött mindég ott lebeg a sorsközösség tudata, ragaszkodásunk „magyarságunkhoz és a magyar jövőért érzett aggódásunk. Visszafojtott lélegzettel figyeljük a nemzetközi arénán lejátszódó eseményeket s annak az egyetemes magyarságra várható következményeit. Tudjuk, érezzük azt, hogy a mi sorsunk, a mi jövőnk gyökerei, kulturális és gazdasági fejlődésünk lehetőségei közös talajból táplálkoznak s hogy a népeknek általunk is forrón óhajtott megbékélése nem képzelhető anélkül, hogy mi is meg ne találjuk a népek társaságában a bennünk rejlő értékeknek megfelelő 'egyenlő érvényesülési lehetőségeket. Hogy a még reánk váró szenvedések és megpróbáltatások a jövőbe vetett hitünket meg ne törjék, hogy élniakarásunk a sorscsapások alatt csorbát ne szenvedjen, hanem erősítsen bennünket a jobb jövőbe vetett hitünkben, bíznunk kell a Gondviselésben, mely ezt a világot a jóság, a szeretet és az erkölcs örök érvényű pilléreire építette. A bizakodásra minden okunk meg van. Amint az ingánál, amelyet mozgásában erőszakkal m'egzavárták — kérlelhetetlenül érvényesül a gravitáció törvényszerűsége, ügy’’ fog a világ megzavart gazdasági, politikai és társadalmi egyensúlya is az átemeneti kilengések után az élet törvényei szerint az erőszaktól mentes formák közé visszatérni. Tgadhatatlan, hogy a tisztulási folyamat már megindult és különösen a mi kisebbségi érdekeink szempontjából nem lényegtelen, hogy a kezd ómén yezés Franciaország részéről történt- Ha ma még csak a körvonalak bontakoztak is ki.s ha a látszat azt is mutatná, hogy a békeszerződések haszonélvezői szeretnék elodázni a népek érdekében feltétlenül kívánatos végleges elintézést, kapkodásuk mögött nem nehéz felismernünk, hogy az idő nem az ő számukra érlel gyümölcsöket. Csehszlovákia külügyminiszterének a Tar- dieu-tervvel kapcsolatban megtartott expozéjából kiérzik a nemzetközi- és elsősorban a francia politikában bekövetkezett nagy eltolódás. Amint Tardieu kezdeményezéséből megállapithattűk azt, hogy Parisban Közép- európát már nem Prága szemüvegén keresztül nézik, nem nehéz Benes kijelentéseiből leszűrnünk azt az igazságot, hogy a csehszlovák érdekek Párisban már nem találnak annyi megértésre és támogatásra, mint azelőtt. Franciaországnak nagy érdekei fűződnek aJbhoz, hogy a Duna völgyében élő népek ne kerüljenek teljesen a német politika vonta tőkfö telére. Ennek azonban előfeltétele olyan helyzet megteremtése, mely a mai válságból való kibontakozást lehetővé teszi és a jövőre nézve az itt élő n-épek békés együttélését biztosítja. Nem csoda, hogy a Quai d‘Orsay-n felismerték azt, hogy Középeurópa súlyos helyzetének osak másodsorban oka a világválság, de a fő o.k, amely a válság hatását megsokszorozta, a békeszerződések által teremtett állapot, mely megakadályozta a gazdasági erők szabad mozgását és a nyugtalanság és népek közötti gyűlölködés forrása lett. Amit Benes külügyminiszter elmondott, (homlokegyenest ellentétben áll nemcsak a csehszlovák külpolitika eddig ismert legfontosabb irányelveivel, hanem megfhazuditolása mindannak, ami a középeurópai helyzet megoldásával kapcsolatban a ' külügyiminiszter ajkáról az utóbbi hónapokban elhangzott. A francia kezdeményezést nem a szokott melegséggel üdvözli, inkább kény- szerűségből veszi tudomásul. Hogy ez a kezdeményezés nem a külügyminiszter szájaize szerint történt, azt nemcsak beszédének hangja árulja el. Az a kötelezettség, amelyet Berlinnel és Rómával szemben vállalt, hogy t. i. ezek nélkül Csehszlovákia nem hajlandó a középeurópai kibontakozásban részt venni, azt igazolják, hogy Benesnek már nincs módjában Franciaországra támaszkodni. Eddig Csehszlovákia külügyminisztere azt az álláspontot képviselte, hogy a középeurópai megoldásnak előfeltétele Paris, London, Berlin és Róma megegyezése. Ma elsősorban Berlin és Róma hozzájárulásától teszi függőivé Csehszlovákia magatartását. S ez annál csodálatosabb, mert éppen Németor* szágról és Olaszországról állapította meg expozéjában, hogy a Tardieu-tervvel szemben részben tartózkodó, részben visszautasító magatartást tanúsítanak. Mit jelentsen ez? Talán azt, hogy a külügyminiszter komolyan veszi fejtegetései során tett azt a kijelentését, hogy ha a nagyhatalmak nem egyeznének meg, akkor Csehszlovákia folytatná eddigi politikaiját és kereskedelmi kapcsolatait a legtöbb kedvezmény elve alapján tartaná fenn a jövőben is? Ha Benes igy gondolta, akkor ez még taktikának is nagyon naiv. Hiába húzza alá fejtegetéseiben Ausztria és Magyarország súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetét, mint amely államoknak sürgős szükségük van a külföldi segítségre és hallgat a maga és szövetséges társai gondjairól. Az a csekély különbség, amely még a dunai államok gazdasági és pénzügyi helyzetében mutatkozik, nem soká fog tartani, mert az összefogás késleltetése meglepően rövid idő alatt ki fogja azt egyenlíteni. Valamennyi dunai állaimnak egyforma érdeke fűződik a helyes és végleges megoldáshoz. Hogy ma az egyiknek a szájáig, a másiknak csak az állá- ig ér a víz, már nem jelent semmit. Semmiesetre sem józan dolog, hogy ha a végveszély pillanatában az émlber nem a saját életét menti, hanem a szomszédja vizíb v fulásában gyönyörködik. Benes, úgy látszi'c, ezt csinálja. Középeurópai koncepcióját nem is legutolsó beszédéből, hanem a legutóbbi hónapokban nyilvánosságra hozott kijelentéseiből ismerhetjük meg. Azokban több volt az őszinteség, mert akkor még nem ismerte fel a francia külpolitika irányváltozásának jelentőségét és annak saját politikájára várható hatását. Amit most mondott, az az utolsó szalma szálba kapaszkodó ember kapkodása és megtagadása eddigi nézeteinek és elgondolásának. Csak a múltkoriban jelentette ki a külügyminiszter, hogy Magyarországgal a politikai kérdéseket kell először tisztázni s hogy el kell oszlatni a csehszlovák agráriusok aggodalmait. Ma csak politikamentes kibontakozásról hajlandó tárgyalni. Legutóbb még a tervgazdaság tökéletes megvalósításában látta a válság leküzdésének módját, — ma már elutasítja az ennek előfeltételeként nélkülözhetetlen vámuniót és az előnyvámokra esküszik. Nemrégen még a Magyarországgal és Ausztriával való megegyezésről beszélt, amelyhez módjában lesz csatlakoznia utólag Jugoszláviának és Romániának is. Ma Jugoszlávia és Románia nélkül nem hajlandó tárgyalni. Csupa határozatlanság és teHentmoudás. Üres taktikázás, melynek egyetlen célja, hogy a valóságról a figyelmet elterelje. Minket’azonban csak a valóság és nem a látszat érdekel- A mi szempontunkból mellékes, hogy Csehszlovákia külügyminisztere miképpen 'leplezi politikájának csődjét, hogy A HÚSVÉTI CSODA Irta: Richter János szenátor Jeruzsálem felett, a kis görbe uccáá és nagy terei felett szétfolynak a nap első sugarai a kora reggeli órákban. Moab hegyei fölött fellobog sokszínű sugaraival s bevonja a szürke sziMaocmokat királyi palástjával s azután ujabib világító tüzkévéket küld s bevonja velük mint diszfátyollal az arannyal dúsan díszített márvány oszlopsorokat a templom körül. Miég nagyon korán van s mégis a napnak e gyönyörű szinjátéka, melytől minden fényessé válik örömben és vigságban. Az ősi Szykoimorok, Tamardszkok és Tere bintu sok ágai kö*zött megindul egy csodálatos ének s a körülfekvő rétek millió virágainak virágszirmaiból áradó illat a kísérete. A szűk és csendes uecákom, melyek Jeruzsálemben felhúzódnak a Golgotha hegyére, melynek közelében egy kertben olajfák és platánok között fekszik a Golgothai fel- feszített Krisztusnak kősirja, három nő halad, csendben és imádkozva haladnak előre, sokszor megállnak s rátekintenek az elmosódott vércseppekre, melyek a megfeszített Krisztus testéből kifolytak. Könnyek fényiének a magányos asszonyok szemeiben, akilk tanúi voltak a rettenetes kínzásnak és martiriiumnak, melyet végig szenvedett a Názáreti. Végre megérkeznek a sziklasirhoz. De mi történt itt? A nagy kő legurult a sir szájából, a sir nyitva van, a sírban két angyal áll fényes ruházatban, akik megadják a felvilágosítást: „Ne féljetek, a megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadott, nincs itt; ime a hely, ahová tették Őt. De menjetek és mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába, ott meglátjátok őt, amiint mondotta nektek.44 Jézus föltámadott. Amit egyszer tanítványainak és a zsidóknak kinyilatkoztatott, megtörtént, az ő isteni akarata által. Az ő Istensége ben van bizonyítva, az ő messiási küldetése megerősittetett, az ő élete a világtörténelem legnagyobb csodája által megpecsételve és megerősítve, ami őt naggyá teszi az összes évszázadokon át és életüknek, valamint tártál o mim élynek a húsvéti reggel csodálatos történése által. A húsvéti hit tehát a kereszténységnek elengedhetetlen alapja, a sziklaszilárd tény, amely már akkor csodát csodára halmozott, egy Pált megtérített és a keresztény vallás terjesztésére valóságos hősöket nevelt. Feltámadás nélkül nincs kereszténység és nincs üdvözülés, mert azt mondja Szent Pál a korin thusiakhoz irt levelében: „ha Krisztus nem támadott volna fel, ngy üres volna a mi prédikációnk és üres a ti hitetek44. így pedig a feltámadás apostoli tevékenységünknek kiinduló pontja, nagyszámú tanítványainak az alapja, a kereszténységnek élete, kívánságunk és reményünk végcélja és megint beszél hozzánk Szent Pál a korinthusi ahhoz irt levelében: ,,Ugy fogunk valamennyien feltámadni Krisztusban egy uj életre.4* A mi hitünk mondja nekünk; a húsvéti csoda a mindenható Istennek a tette, melynek ereje által mi is az átalakulás és megszentelés csodáját fogjuk véghezvinni, a saját magunk feletti győzedelemben, melyet az Isten megad nekünk Krisztus Jézus által. Óvja meg magát a károsodástól* Métel¥beteg szarvasmarháinak, juharnak adjon idejekorán j Sllmii—► ©ISI© L-t. | I lg ü Szeretne erős csontu egészséges állatokat? I H H Keverjen a takarmányba D-VItamln P E KK-et! Csekély költség nagy hasznot hajt. . '8..rakat: MEDIKA. iRATISIAVA. ne kelljen a tények keserű piruláját a csehszlovák közvéleménynek beadnia, ő soha se ni kereste őszintén a kisebbségi kérdés megoldásának lehetőségeit, soha sem törekedett arra, hogy a nemzetközi szerződésekben biztosított jogainknak ténylegesen birtokába jussunk és a többi népekhez hasonlóan élvezzük a kulturális és gazdasági fejlődés lehetőségeit. Célravezetőbbnek találta, hogy a magyar kisebbség megnyerése helyett jól fizetett propagandával a külföldet győzze meg a kisebbségi kérdés tökéletes megoldásáról. Az események azt igazolják, hogy mi helyesebben láttuk a jövő kialakulását. A gazdasági élet nyomása meghiúsítja a politikai fogásokkal való manővrirozást s a francia jő zanság nem a látszatra, hanem a valóságra épit. Mi sohasem becsültük sokra Benes sikereit, mert munkáját nem tartottuk maradandónak és állandó értékűnek. A kisantant megteremtése, mefy az ő nevéhez fűződik, szintén csak kényszerhelyzet szülötte- Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia érdekei csupán a békeszerződések sérthetetlenségének kérdésében voltak azonosak, de gazdasági érdekeik, amint az elmúlt évek eseményei igazolják, eltérőek, földrajzi helyzetük pedig megakadályozta olyan kapcsolatok megteremtését, amelynek ilyen megállapodások számára ér* téket jelentenek. ( Ezért az elhibázott politikáért Csehszlovákia nagyon sok áldozatot hozott. Születési hi-' 'bábán szenvedett Benes egész elgondolása, mely a békeszerződések megkötésénél és azután is érvényesült. Hiányzott nála Bismarck horizontja. Nem megbóküini akart a béke- szerződések áldozataival, hanem továbbra is elszigetelésükre törekedett. Bel- és külföldi propagandája ezt a célt szolgálta. A nemzetközi politika Franciaország kezdeményezésére felismerte, hogy a középeuró- pai kérdés megoldását nem lehet tovább elodázni* Benes expozéja azt igazolja, hogy az elkövetkező nemzetközi tárgyalásokban megváltozott viszonyokkal kell számolnia. Nem történhetett fontos ok nélkül, hogy Róma és Berlin felé orientálódik. Mi ebben látjuk az expozé egyetlen pozitívumát, amiből joggal levonhatjuk a magunkra kedvező konzekvenciákat Ha a francia é9 német választások és a jő- vátételi kérdés rendezése miatt a végső megoldás még el is húzódik, a középeurópai probléma a ofemzetkölzi politika homlokterébe került és belátható időn belül megoldódik. Az, amit Benes Tardieu térvéről mondott, diplomáciai mesterkedés, amely mögött egyre határozottabban bontakozik ki a valóság. Annak a felismerése, hogy a népek boldogulásának megalapozásához reális adottságok kellenek, melyeket még a legügyesebb látszatot fitogatató propaganda sem képes pótolni. Mi sohasem kívántunk egyebet, mint az Igazság diadalát* Erre építettük fel a kisebbségi életünk önvédelmi küzdelmeit, mert egy pillanatra sem rendült meg az erkölcsi erők értékébe vetett hitünk* Ami Benes részére keserű csalódás, az a mi részünkre életerőinknek és reménységünknek újabb forrása. Két Goethe~vers: A HÁRFÁS Ki kenyerét sose könnyezte meg, Ki éjszakái mély-mély bánatát Magányos ágyán nem vergődte át, Az nem tudja: kik vagytok óh egek! Ti létbe hívtok koldust és királyt És nézitek, ha vétkez emberül És tűritek, ha kínba elmerül, Mert bűn e földön bosszúért kiált. MÁS Dombon, bércen, csúcson Csönd. Lombon sincs, mi gyútson Fönt Lehelietnyi zajt. Erdőn madár nem dalol Várj csak, már csak valahol Te is pihensz majd. Sebesi Ernő fordítása. áilM
