Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-24 / 70. (2883.) szám

<PIW<OTMAGYAtlHIRLM» 1932 március 24, csütSirtiolk. Amennyiben ez taktika volt Benes résziéről, ügy igen átlátszó taktikának mondható. Vészi felszólalása után Szferényi József báró hangsúlyozta, hogy a kisantant államai csak annyiban vannak pénzügyileg jobb helyzetiben, mint Ausztria és Magyarország, [hogy időnk'int kölcsönöket kapnak és igy itelijiesi thetik külföldi fizetéseiket. A gazdasá­gi helyzet semmivel sem joibíb itt sem, mint Magyarországon. Ezután a bizottság elfogadta a vármegyék és községek háztartásáról szóló rendeletet, Budapest, március 23- (Budapesti szer kész tőségünk telefonjelentése.) Benes tegnapi ex­pozéját valamennyi budapesti lap részletesen ismerteti, de kommentárt csak a Pesti Hirlap és a Magyarság fűz hozzá. A Pesti Hirlap többek között megjegyzi, hogy az európai börzén bizonyára kiábrán­dultán veszik tudomásul, hogy a kisantant- ra egyáltalában nem lehet számítani, mi­helyt nem Magyarország féken tartásáról, baneni nagytóníosságu francia és egyben ' európai érdekekről van szó, vagy miihelyt a dunavölgyi tűzfészek tüzmen- tesitésárői, az európai egyensúlyt fenyegető nagyinómet terjeszkedési törekvések megaka­dályozásáról van szó. Vájjon eljut-e Francia- ország rövidesen annak felismeréséhez, hogy az eddigitől teljesen eltérő politika .felelne meg Franciaország dunavölgyi európai jelen­tőségű nagy érdekeinek. A Magyarság megállapítja, hogy Tardieu egész elgondolása a«>n alapult, hogy semmi­féle idegen hatalom közvetlen befolyást ne gyakorolhasson a dunai népek együttműkö­désére és ezzel szemben Benes Olaszország és Németország hathatós és feltétlen rész­vételét jelöli meg annak föltételéül, hogy Csehszlovákia Taráién tervét elfogadja, Benes hiába akarja retorikai szóvirágokkal el mesterkedni beszédének igazi érteimét, meg kell állapítani, hogy valóban igazak azok a régóta elterjedt hírek, hogy a Quai d’örsay és Csehszlovákia viszonyá­ban z utóbbi időben oly nézeteltérések támadták, amelyeket már nem igen lehet szétoszlatni. Azt mondhatni, hogy a csehszlovákok egye­nesen aknát fúrtak a francia terv alá, amikor a legfőbb kérdésben azonosították magukat a német válaszjegyzék tartalmával és Olaszor­szág Mé annyira barátságos nyilatkozatot » tettek. ií( Bécs viissaütasiífa lenest Becs, március 23- Benes dr. expozéja a dunai föderációról az osztrák sajtóban nagy visszhangra talált. A Neue Freie Presse el­ismeri, hogy a csehszlovák külügyminiszter okos beszédet mondott, de sok tekintetben ellent kell mondania. Fontos az, hogy Benes kijelentette, hogy abban az esetben, ha Ber­lin és Róma nem fogadja ej a francia ioi­EBKSSW'r?*­mssesEzam amelynek az a lényege, hogy megszünteti a vármegyei hozzájárulást a községek háztar­tásához. Csizmadia András kifogásolta, hogy a magyar nemzeti bank nem szállította le a kamatlábat.. Korányi pénzügyminiszter Csiz­madiának válaszolva kijelentette, hogy a jegybanknak törvényesen joga van a kamat­láb leszállítására, amihez azonban az idő al­kalmatlan. Ennek oka nagy mértékben a Kreuger-öngyilkosság miatt a nemzetközi piacokon beállott zavar és bizonytalanság, ez azonban rövidesen elmúlik. ciativát, Csehszlovákia nem vesz részt a tár- gyalásókban, mert a dunai konstrukció bá­zisa egyedül a Paris, London, Berlin és Ró­ma közötti megegyezés lehet, A lap csak azt sajnálja, hogy Benes Németország beleegye­zését várja a francia tervhez, holott Német­ország soha sem fogadhatja el a rá nézve kedve aő tle-n megoldást. A dunai államok úgynevezett előkonieren- ciája nem kecsegtethet sok reménnyel A nagyhatalmaik számára csak kellemetlen­séget jelentene, ha a dunai államok olyan kérdésekről és lehetőségekről tanácskozná­nak, amelyek ügyében a nagyhatalmak nél­kül úgy sem dönthetnek. A dunai tárgyalá­sok kettéosztása tehát káros volna. A politi- káHanságra való törekvés azt jelenti, hogy valamennyi állaim 'részt vehet a tárgyalások­ban.­A Neues Wiener Tagbi'ii-tí kxíiart a nemet álláspont melleit, amely a négy nagyhata­lom és az öt dunai állam együttes konfe­renciájában látja a megoldás egyetlen lehe­tőségét. A Wiener Neuesíen Nachrichten, a nagy né­ni etek lapja szerint Benes azt követeli Német­országtól, hogy ne érdeklődjék többé a du­nai medence ügyei iránt és hozzon áldozato­kat az utódállamok javára. A kampó skeresz- ■iesek lapja szerint a dunai államok agrárpárt­jai vétót emeltek a francia terv ellen, úgyhogy az a groteszk helyzet keletkezett, hogy Fran­ciaország csatlósai sem tudnak megegyezni Tardieu tervében. Párisi visszhang Paris, március 23. A lapok nagy érdeklő­déssel kommentálják Bence dr. tegnapi ex­pozéját, A L‘ Oeuvre dicséri a fejtegetések tisztaságát, s 'különösen azt a részi emeli ki, amely a Németországhoz és az Olaszország­hoz való viszonyról szól. Az Echo de Paris szerint Benes beszédé­nek az a része, ahol a csehszlovák kül­ügyminiszter kijelenti, hogy a dunai me­dencében csak a dunai népek lehetnek az urak és a közép európai pángermáji kolo- nizációnak véget kell vetni, megérdemli, téneöem könyvében. Benes ezt a kijelentést bizonytára nem tette volna, ha ebben a te­kintetben nem egyezett volna meg a bécsi és budapesti kormányokkal. A L1 Ordre szerint a dunai kérdés megol­dása nőm könnyű. A lap kiragadja a ma­gyar-román ellentétek példáját, hogy bebizo- ! nyitsa, hogy a dunai államok viszonyát kü-' lön-külön egymás között rendezni miniden egyes esetben legalább oly nehéz, miint a né­met-francia viszonyt rendezni. Épp ezért gyors siker aligha várható a dunai kezde­ményezéstől. Franciaország kereskedelmileg áterientáiócSik Paris, március 23. A francia kormányban tárgyalások folynak Franciaország külkeres­kedelmi viszonyainak alapvető átrendezésé­re. A Petit Journal szerint Franciaország a legtöbb kedvezményes szerződések rendsze­réről át akar térni a prefexenciájjis szerződé­sek rendszerére. Az elhatározás végérvényes­nek látszik. Portugáliával és Svédországgal Franciaország ezen a téren máris eredményes szerződéseket kötött és a Spanyolországgal és Görögországgal kötendő kereskedelmi szerző­dések is az uj rendszer alapján áljának. A német-francia kereskedelmi viszony legújab­ban egyre jobban Franciaország rovására alakul, ugyianigy az angol-francia kereske­delmi viszony is, ahol különösen a szénbeho- zatal kontingeiiíálása okozott nagy nehézsé­geket, úgyhogy Franciaország ezekkel! az ál­lamokkal is kénytelen lesz uj alapokon tár­gyalni. fe§®5 sziniésis Páris, március 23. Franciaország és Anglia között a tárgyalások tovább folynak a dunai politika kérdésében, Anglia egyelőre nem vála­szolt a franciák dunai memorandumára, de az Echo de Paris szerint ellenjavaslatokat dolgo­zott ki, amelyek a dunai népek vámuniójának megkötésére vonatkoznak. Franciaország e ja­vaslatokat keresztülviheteíleneknek tartja. A francia kormány azt a tervet sem helyesli, mely a népszövetség európai bizottsága elé akarja utasítani a dunai tárgyalásokat, mert a terv ezzel egyszersmindenkorra el volria temetve. Franciaország megkísérelte, hogy Németország és Olaszország ellentállását megtörje Tardieu javaslatával szemben, de ez nem sikerült. Páris azt a kompromisszumos javaslatot tette, hogy abban az esetben, ha a dunai konföderáció már készen áll, Németország és Olaszország kedvez­ményes szerződéseket köthessen a dunai szövet­séggel. Ugyanígy illeszkednék be a francia tervbe Lengyelország is. A Journal úgy tudja, i hogy Tardieu tervével a dunai államok sem ro­konszenveznek százszázalékosan. Csehszlovákia a dunai konföderáció helyett szívesebben látná, ha általánosabb és nagyobb európai unió kelet­kezne. Romániát Németországgal kötött szerző­dése köti, Jugoszlávia viszont attól fél, hogy a dunai kosiföderáció okvetlenül territoriális és politikai változásokkal járna. nátha ellen. Hatása meglepőt Harminckilenc iró kilép a magyarországi Pen-Muhból Budapest, március 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A magyarorszá­gi Pen-klub tegnap este viharos ülést tartott, amelyen tovább éleződtek ki az ellentétek a klub különböző világnézetű tagjai között. Az ülés izgalmait fokozta, hogy Radó Antal ügy­vezető-elnök kijelentette, hogy a klub egyhan­gúan megválasztott elnöke Berzeviczy Albert, aki pedig tudvalévőén nem fogadta el az elnöki tisztséget. Ez ellen többen protesíáltak és 39 iró elhatározta a klubból való kilépését. Ezek között van Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond és Nagy Endre is. Berzeviczy Albert a ma délutáni lapokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy a. Pen-klub tegnapi ülésén meggyőződött arról, hegy személye nem alkalmas arra, hogy a klubban, amit nagyrészt az ő igyekezete ho­zott létre, az egyetértést és a békét helyreállít­sa, ezért az elnökséget nem vállalhatja. Az el­nökség elvállalása hajlott korára való tekintet­tel amugyis nagy áldozat lett volna számára és azt csupán a Pen-klubnak Budapesten tartandó nemzetközi kongresszusára való tekintettel fo­gadta volna el. Véres tüntetések SpsRyfi!orsiigl§i! Madrid, március 23. Orenzeben tegnap óta ál­talános sztrájk van, mert takarékossági okok­ból a kormány beszüntette a vasutépitkezése- ket. Tegnap este a polgári 'kormányzó épülete előtt véres tüntetésekre került a sor. A kritikus helyzetben a civilgárda a nép közé lőtt. 14 em­ber súlyosan megsebesült, köztük egy asszony és egy gyermek. A portugál határ közelében. Cin cl át Rodrigó- oál a madridi rendőrség lefoglalt egy vagonra­komány fegyvert, amelyet teherautókba, akar­tak átrakni és Madridba szállítani. isiiiift a fepagyofeS) francia vidéki lap főszerkesztője Páris, március 23. Arthur Euc, a Depeohe de Toulouse főszerkesztője, tegnap este Nizzában 78 éves korában meghalt. Huc ötvenkét év óta áll a legnagyobb francia vidéki radikális lap szolgálatában és 1895 óta ő szerkesztette a ra­dikálisok vezető orgánumát, amely sokszor eln határozóan iépett föl a francia 'belpolitikában. — Kramár megbetegedett. Kraimár Károly, a nemzeti demokrata párt vezére már több nap óta rcsszulléttel küzdött, de ennek da­cára részivétt pártja iparos szakosztályának vasárnapi ülésén. Emiatt egészségi állapota annyira rosszabbodott, hogy orvosának taná­csára le kellett feküdnie. Állapota nem veszé­lyes. hogy arany betű ka el örökítsék meg a tör­—"r r.~zrvwr: w»KSA.nr^rxí‘^xza‘i^^3ii‘yíxr. ixuartJttigirgt.'aVTiT rf’SJZ&g ■ormun PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (62) — Hogyne, egy negyed órával ezelőtt. Az egész egy zseniális blöff. Görögtüz a kudarc ellepleaésére. „Felfedezte1 ‘ azt a titokzatos 'földalatti folyosórendszert, amelyről a kör­nyék minden parasztja tudott, bezáratta ma­gát oda, talán élelemről és italról is jóelőre gondoskodott, aztán majd ki fogják mente­ni, vagy a harmadik napon önmaga sétál ki kényelmesen. Jönnek majd a cikkek a ka­zamaták borzalmairól s igy igyekszik eltus­solni a nagy szépséghibát. — Lehet benne valami. — Csak nem dűlünk be ilyen trükköknek? A rejtély nyitja nem Ladnán, hanem a Sem- meringen van. A Ladnay grófnő - Anita duóban. És a kezünkben van a kulcs. — Csakhogy nekem holnap délben utaz­nom kell Ladnára. — Holnap délben? Hiszen az, édes jő ■uraim, egy örökkévalóság. Ezen az éjszakán mi mindent elintézünk. Reggel már Becsben ragyunk s az Ön ladnai útja teljesen felesle­gessé válik. Képzelje el a főszerkesztő gri­maszát, amikor holnap délelőtt eléje áll, hogy egy éjszaka megoldotta a ladnai rej­télyt, amin Kurt Resner immár harmadik hete dolgozik eredménytelenül. * Éjjel két óra volt, amikor a Fanban s fő­bejárata felé két bundába burkolt férfi kö­zeledett. A portás beengedte őket s nyom­ban szobát utalt ki a számukra. A szobában Hellwaill*'estélyi ruhába ö£-1 tözött. Amikor elkészült, Kern megismétel­te az utasitását. — Tehát elvezeti Hellt a negyedik szárnyba, az amerikai dancingba és igyek­szik legalább negyed óráig visszatartani. Én egy negyed óra alatt elvégzem a munkámat és akkor önért jövök. Rögtön fordulha­tunk is. Hellwarth bólintott, hogy minden rendben van és elhagyta a szobát. Az idegen eloltotta a lámpát s bundáját magára öltve az ajtóhoz állott. Az ajtót kis­vártatva megnyitotta és feszülten figyelt. Hellwarth egyenesen az épületnek abba a szárnyába tartott, amelyet Kern megjelölt. Már messziről észrevette, hogy a folyosó egyik bemélyedésében pálmaicsoport között egy széken fekete ruhás férfi ül. Igyekezett minél nesztelenebblil járni és igy közelítette meg Hellt, akit kissé elnyo­mott a buzgóság. — Halló, öreg fiú, hát így teljesítjük kö­telességünket a vártán? Rob felugrott s csodálkozva dörzsölte ineg a szemét, mintha álma folytatódnék. — Ezer ördög! Ön az, Max? Mi szél fújta erre? — A maga szép szeméért jöttem, old boy. Este nyolc órakor hívott fel Kurt Pelpáról. Azt persize nem kell sokáig magyaráznom, hogy kiszabadult. Rob mosolygott. — Oh, én azt már egy órával előbb tud­tam meg, mint ön. Engem még Ladnáról hivott, — Mi az ördög? Erről nekem nem is szó­lott. (Tehát tényleg igaza volt Kern kollégá­nak. Gyorsan kell cselekedni.) Na, jöjjön, öreg cimbora, lemegyünk egy kok tejre s ott elmondom, milyen ujablb megbízatást kül­dött Kurt. — Max, engedjen meg, de én nem hagy­hatom el a helyemet. — Ugyan, csacsi, hát csak nem gondolja, hogy ezalatt a negyed óra alatt baja történ­hetnék a védenceinek? Ott kunt őrt állanak a cerberusai, idebenn minden csöndes. Jöj­jön, mert itt nem tárgyalhatunk, aztán meg szomjas is vagyok ám. Rob belátta, hogy tényleg nevetséges ag­godalmaskodnia. Sehol 'egy lélek, az épület­ben teljes nyugalom, tiz percre lemegy a Maxxal és azután újból elfoglalja őrhelyét. A dancingban csupán néhány asztal volt foglalt s a jazz tompított, finom muzsikájára két pár táncolta a tangót. Hellwarth italt rendelt s tempósan rágyújtott egy finom szivarra. Minél jobban huzni az időt. — No, Max, gyorsan, mert csak tizenöt percem van a maga számára. — No nézze meg az ember, mintha vala­mi trónját vesztett dinaszta lenne. Én meg órákig zötyögtetem magam az autón, hogy magával beszélhessek, — A dologra, Max, a dologra. — Hát, öreg cimborám, a Kurt nagy szen­zációt telefonált. Reggél külön kiadás lesz belőle. — Ne mondja! Igazán érdekes. Csak nem sikerült eredményt elérnie? — Hogy nem sikerült eredményt elérnie? De mennyire sikerült! — Megvan a gyilkos? — Meg bizony, már a csend őrség kezén van! Rob felugrott. Olyan heves volt a mozdu­lata, hogy feldönt ötbe* a kok tejes poharat. A, ■sürü barna lé a nadrágjára ömlött, de mit törődött most ezzel? — Megvan a gyilkos? Kicsoda? — Valami Faibich Gyula nevű amerikai mérnök. Roib hátat fordított s már rohanni akart. Hellwarth idejében kapta el a frakk egyik szárnyát. — Hová rohan, maga szerencsétlen! — Engedjen! Szaladok Anitához, hogy elmondjam neki a nagy újságot! — Megálljon! Kurt éppen azt üzeni, hogy nem szabad senkinek sem szólania, ő maga fogja elmondani. Magát pedig tisztességben felmenti a további szolgálat alól. Akár ve­lem is visszatérhet Bécsbe. — Már én csak bevárom itt Kürtőt! Hejb, Max, nagyszerű újság az, amit elmondott és mégis... — Nagyot sóhajtott. — Miért fújtat akkorát? Mi bántja? — Sajnálom, hogy már véget ér az egész. — Hogy vége van az aranjuezi szép na­poknak, öcskös, mi? Rob mélázva szippantott egy kortyot az uj koktélből, amit elébe raktak. Hellwarth lopva a karkötőórájára nézett. A dolog vá­rakozáson felül sikerült. Kerek húsz perce foglalja le Robot. — No, Max, hát köszönöm a fáradságát, nagyon megörvendeztetett a hírével. Fizesse ki a három koktejt, mert remélem, a maga vendége voltam, aztán gyerünk Isten híré­vel. Szerencsés utal Becsig s üdvözlöm a fiukat. — - Várjon, öregem, egy kollégánk jön ér­tem ... — Hát nem egyedül van? Ki jött magá­val? A Güntber? — Nem, öregem, nem a Güniher. Egy pesti kolléga vaij velem, nagyszerű gyerek. Valami doktor Kern..,

Next

/
Thumbnails
Contents