Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-23 / 69. (2882.) szám

2

1332 márcfrtft 23, »e<rd».

T>RX<HI-/V\A.GÍ£AR-HIRLAIÍ

Ebből ered a háborús konfliktus- Japán a kinaiak fellépését erőszakkal, katonasággal és Mandzsúria megszállásával akarta megtörni. A konfliktus nagymérvű, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a japán érdekek, egy hatvanöt millió lakosú állam érdekei, a 123 millió lakossal bíró Észak a in érik a, továbbá Szovjetoroezország és Anglia érdekeit is érintik. Azonkívül nagy érdekei vannak ott Franciaországnak is.

Ha olyan konfliktus támadna, hogy abba Kínján és Japánon kívül még más államok is beOekeverődnének, világos, hogy ennék messzemenő következményei lehetnének.

Az európai nagyhatalmaknak és Amerikának részben Japánnal közös érdekei vannak, már amennyiben védekezik Kína nacionalista föl.szabadulási mozgalmával szemben, de ugyanakkor attól tartanak, hogy Japán óriási gazdasági fölénybe kerül Kínában! s éppen ezé fi azt kívánják, hogy Kínában a „nyitóit kapu" elve meg őriz tessék. Azaz ,a gazdásági szabad verseny és az eddigi privilégiumok1 leljes mértékben megmaradjanak. A konfliktus elintézésével a népszövetség van megbízva. Kína elsősorban is Mandzsúria és Sanghai megszállásának beszüntetését követeli, Japán eddig a mai és a régi vitás kérdésekre vonalkozó tiltakozását még neon nyújtotta be. 1 A népszövetséginek tehát egyelőre csak egy |

problémát kellett megoldania s ez az a tény, hogy • • ;

Japán anélkül, hogy a népszövetségnél tiltakozott volna a kínai bojkott és a szerződések be nem tartása ellen, katonailag föllépett Kína etilen, megszállta Mandzsúriát, katonaságot küldött Sanghaiba és megkezdte a rendszeres háborút Kína ellen. Kína szerint ezzel megszegte a népszövetségi paktumot és a Briand—Kellogg-pak- tumot,

Európa és Csehszlovákia szempontjaiból fontos, hogy a népszövetség, amely 1031 szeptember 18-a óta foglalkozik ezzel a konfliktussal,

több olyan döntést hozott, amelyet Japán eddig teljes terjedelmében respektált.

A népszövetségnek egyelőre sikerült a közvetlen ellenségeskedést s a írón tokon, való harcot .ideiglenesen beszüntetni. Csehszlovákia eddigi politikájának szellem-eben vett részi ebben a munkában, meri tor ikusan nem avatkozott be a konfliktusba, védte azonban a szerződéseik respektálásának szükségességét és

elutasította azt a kísérletet, hogy á szomszédos állalttok közötti konfliktust előzetes békég tárgyalások nélkül katonai megszállással intézzék el.

A leszereiési konferencia

A külügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a leszerelési konferenciával. Hangsúlyozta, hogy első fázisa jobban fejeződött be, mint várták. A konferencia további lefolyásáról ma még nehéz képet alkotni.

A legfontosabb munka a politikai bizottságban fog kialakulni április eilején.

Ismerteti elsősorban is Németország álláspontját, amely szerint Németország a leszerelés kérdésében is teljes egyenjogúságot és egyenlőséget követel a többiekkel és azt kívánja-, hogy a többi állam a legsürgősebben szereljen le olyan értelemben és olyan módszerekkel, amint ezt Németország számára a versaillesi szerződésben megállapították. — Franciaország ezze-1 szemben a lépésenként való leszerelés álláspontját védi, úgyhogy emellett bizonyos államok számára az eddigi korlátozás megmaradjon, ugyanakkor az általános biztonság biztosítva legyen, azaz végrehajtó hatalmat ka-pjon a népszövetség, a szövetség számára nemzetközi rendőri és katonai szervezetet építsenek ki.

Olaszország — mondta Benes — véleményem szerint nagyon is absztrakt álláspontot véd, amellyel igen közel áll Szovjetorosz- ország és még egyes más államok absztrakt álláspontjaihoz: azaz le kell szerelni és ezzel a ténnyel valamennyi állam számára adva lesz a tényleges biztonság. Olaszország emellett még egyéb támadó fegyvernemeik,

I a nehéz tüzérség, a tengeralattjáróik és tarn- I kok eltávóilitását kéri.

Anglia és Amerika álláspontja igen közel álF egymáshoz. Ők is egyes támadó fegyvernemek, főleg a tengeralattjárók kizárása mellett foglalnak állást. A közép- és kié államok általánosságban közvetítő álláspontot foglalnak el és azon nagyhatalmak köré csoportosulnak, amelyekhez saját védelmük és általános politikai érdekeik fűzik őket. A tárgyalások központját természetesen Németország képezi, mert teljes egyenjogúságot követel a többiekkel.

Anélkül, hogy a dologról szó esnék, mán- deníki érzi, hogy ezek az ügyek összefüggésben vannak a jóvátétellel és a legközelebbii lausannei konfeirenoiának közvétve vagy közvetlenül befolyása le^z a genfi tárgyalásokra.

Hatást gyakorol a konferenciára á németországi elnökválasztás, a poroszországi és franciaországi választások ügye is. Németország genfi magatartása befolyással van a

‘belföldi eseményekre és befolyással lehet Franciaországra is.

A leszerelési konferencia messze túllépd a technikai lesz erei esi konferencia jellegét, •mert alkalmat ad arra, hogy egyéb súlyos politikai problémákat is megoldjanak.

Mihelyt visszatérünk Genfibe, a fegyverkezés csökkentésének kérdése ekképp fog kialakulni:

redukálni és beszüntetni a fegyverkezést egyenlő mértékben, a® összes vitás kérdéseket békés és arbitrázsa tón elintézni. Hogy mennyiben fog ez sikerülni, az még ma nem ismeretes. Mindnyájan csak annyit tudunk, hogy ez a kérdés ismét napirendre kerül és fölmerül az a kérdés is, vájjon a genfi jegyzőkönyvet - nem kell-e régi szövegezésével elővenni. A munka nagyon nehéz lesz, mert Anglia tartózkodóan fog fellépni, egyrészt azért, mert a konferencián olyan államok is vesznek részt, amelyek nem tagjai a népszövetségnek, mint az Egyesült Államok és Szovjetoroszország. Az Egyesült Államoktól azt fogják kiérni, hogy legalább biztonságot nyújtson arra nézve, hogy ha a béke megszegői ellen közös akció indulna, a békeszegőket sem gazdaságilag, sem pénzügyileg nem fogja támogatni és a népszövetség részéről megengedi a gazdasági szankciók, azaz a blokád teljesméTvü végrehajtását.

Arról is van szó, hogy olyan lépéseket

tegyünk a leszerelés kérdésében, hogy a béke megszervezését és a közbiztonságot legalább Európában regionálisan végrehajthassuk.

Már az is nagy haladást jelentene, ha például olyan leszerelést egyezményt írnánk alá, amely az általános és köteles döntőbírósági szerződés alapján elhatározná az európai nemzetek kölcsönös megsegítését a támadóival szemben. Ha ezt elérnék, a konferenciának nagy sikere lenne. Csehszlovákia a genfi tárgyalásoknál eddigi békepolitikáját követi, ezt kifejezésre juttatta a konferencián egyrészt a tényleges szolgálati idő leszállításának előkészítésével (!) és a hadiügyi kiadások fokozatos csökkentésével.

A kozépeurópal államok gazdasági együttműködése

Benes külügyminiszter ezután a középeurópai államok gazdasági együttműködésére irányuló tervekkel foglalkozott. Európa és az egész világ gazdasági és pénzügyi depressziója erősen kihat a leszerelési konferenciára. Általános a nézet, hogy a lausannei konferencia végleges döntést nem hozhat, mert az Amerikai Egyesült Államok ezóvi elnökválasztásáig a háborús adósságok kérdésében semmit sem javasolhatnak Európának. Ebben az esetben a hitelező államok Németországnak sem ajánlhatnának fel különösebb engedményt. Újból csak a moratórium meghosszabbításáról esne szó s Európa pénzügyi bizonytalansága továbbra is megmaradna. Ehhez hozzájárul még az egyes államok nagy pénzügyi deficitje. Ebből a szmpontból fontos a népszövetség pénzügyi bizottságának mult- heti párisi tanácskozása, mely főleg Ausztria, Magyarország, Bulgária és Görögország gazdasági helyzetével foglalkozott. Kormányunk megtette a szükséges pénzügyi intézkedéseket bent az országban s a külügyi hivatal a pénzügyminisztériummal együtt megszerezte azt, amire legfőbb szükség volt, azaz Páris pénzügyi támogatását. Ily európai helyzet •mellett különösen aktuális kérdéssé vált a középeurópai államok gazdasági együttműködésének kérdése- Az utóbbi időkben erről sokat beszéltek, számtalan ellenvélemény hangzott él, így szükséges, hogy a nyilvánosság előtt a mi politikád tényezőink is álláspontot foglaljanak a* égés% problémához. Konstatálom, hogy

ai egész kormány íigyélontóel kiséri ezt a kérdést, alapos megfontolás nélkül semmi lépést sem tesz és különösen &jb illetékes politikai tényezőiekéi való megegyezés nélkül semmi sem fog történni, ami a megoldásnak prejudiikálna, avagy bármire is kötelezne.

Tavaly ősz óta erről a problémáról sokkal többet és konkrétébbem beszélnek, mint régebben. Amit ma mondok — folytatta Benes — csak kiegészítése lesz annak, amit a kormány nevében a külügyi bizottságban a német—osztrák vámunió tárgyalása alkalmával kijelentettem.

A külügyminiszter utal Buresch osztrák birodalmi kancellár, majd Tardieu ismert kezdeményezésére Az angol kormány egyetért a

francia kezdeményezéssel, az olasz kormány válaszában rezerváltaü viselkedett és ha jól értelmeztem a memorandumot, az alapjában véve elutasító volt. Az Amerikai Egyesült Államok véleményem szerint nehézségeket nem fognak gördíteni. A csehszlovák kormány álláspontját a szónok a következőképpen for- mulázta:

A csehszlovák kormány az európai együttműködés érdekében hajlandó lojálisán és barátságosan keresni a középeurópai államokkal a gazdasági és kereskedelmi együttműködés megjavításának útját, hajlandó résztvenni az öt középeurópai kis állam konkrét tárgyalásain, amelyek alapjául a Tardieu miniszterelnök memorandumában javasolt preferenciáiig eszmét fogadná el.

A jobb együttműködésre való törekvésnél azonban eleve kizár mindem politikai akciót, bármilyan államjogi werreaéat, bármái yen tárgyalást konföderációkról, vagy hasonló formája politikai jogokról. Egyetlen középeurópai állam sem kívánja ezt. Ugyancsak kizártnak tartják esem államok a vámuniót. A csehszlovák kormány semmiféle tárgyalásokba nem kezd, amelyekben Románia és Jugoszlávia nem volna részes. Ha Berlin és Róma a francia kezdeményezéshez hozzájárulását nem

PÁTER LAURENTIUS TITKA

BŰNÜGYI REGÉNY

Irta: VÉCSEY ZOLTÁN

(Copyright by Prágai Magyar Hírlap.)

„v- (61)

— őrüli szenzáció! őrült szenzáció — harsogta a gyorsíró S a hírlapírók kéziratukról felnéztek a kiabáló emberre.

— Mit lármázik maga? Miféle szenzációról beszél? — mordult rá Hellwarth.

— Ebben a pillanatban vettem fel a jelentést Ladnáról. Kurt Resner élet veszedelemben forog. Nem is hiszik, hogy sikerül megmenteni ...

Egyszeriben körülfogták s kérdésekkel ostromolták. De a gyorsíró kiszabadította magát a gyűrűből.

— Hagyjanak kérem, rohanok a főszerkesztőhöz, aztán majd elmondok .mindent — és már futott Is a főszerkesztő ajtaja felé.

A szerkesztőség olyan volt, mint a megbolygatott méhkas. Az Írógépek kattogása megszűnt, a tollak nemi sercegtek a papíron, Hellwarth szobájában csoportosult mindenki s izgatottan tárgyalták az ügyet.

Végre megnyílt a főszerkesztő szobája.

— Thyboltot kérem — harsogott végig a hangja a hosszú folyosón.

Thybolt, a tördelő szerkesztő futólépésben igyekezett az „öreg" szobájába.

— Thybolt kollégám, mi van az első oldalra előirányozva rövid háromhasábosnak?

— Mussolini nyilatkozata a leszerelési konferenciáról. A Stefani jelentése.

— Tegye a harmadik oldalra. Ez kerül az elsőre.

És a tördelő szerkesztő kezébe nyomta a gyorsírói jelentési, amelyet ő maiga öntött formáiba. %

I — Most pedig küldje be Hellwarthot.

I Hellwarth már sejtette, hogy miről lesz szó köztük. Tényleg nem is csalatkozott.

— Intézze úgy a dolgait, hogy holnap délben indulhasson Pélipára. Részt vesz a mentési munkálatokban s kétóránkínt telefon- jelentéseket ad. A vonatja 12 óra 25 perckor indul. Tizenegykor jelentkezzen még nálam az instrukciókért, a kiadó majd folyósítja költségen. Esetről-eset re megadom az utasításaimat.

Mikor visszatért boxjábü, nagy benső elégtétellel mondta kollégáinak:

— Most aztán én reparáljam ki, amit mások elrontottak.

Most megszól alt íróasztalán a telefon.

— Halló, itt Hellwarth. Ki beszél?

— Itt doktor Kern. Szerkesztő urnák volna egy negyedórája számomra?

— Bocsásson meg, rendkívül el vagyok foglalva.

— De igen fontos ügyben akarok beszélni önnel. A ladnai bűnügyben volna közölni

valóm.

— Az más. Fáradjon fel. kérem, hozzám.

— Nem találkozhatnánk valami nyugodt helyen, ahol senki sem zavarna bennünket?

— Kérem, ha ragaszkodik hozzá. Egy félórát szakíthatok. Lapzárta után.

—• Mikor van az?

— Tizenegykor zárunk.

— Akkor talán tizenegy után.

— Helyes, várjon ráim, mondjuk a Ring OaJíébain, Mesr fog ismerni?, •

— Látásból már ismerem a szerkesztő urat.

—- Rendben van. Tizenegy után.

*

Almikor belépett a kávéházba s egy sarokasztalnál elhelyezkedett* egy magas, rendkívül elegáns, simára borotvált arcú férfi lépett asztalához. j •

— Hellwarth szerkesztő ur?

— Én vagyok,

— Doktor Kern!

— Van szerencsém, doktor ur. Foglaljon, kérem, helyét,

A doktor leült Hellwartth-tal szemben és

rögtön a tárgyra tért.

— Szerkesztő urat érdekelni fogja, amit most megtud tőlem. Nagy szenzáció és ön bizonyára felhasználhatja.

— Nos?

— Tudja-e, kérem, hogy Anita Loos nincs a Tátrában, hanem a főtárgyalás után azonnal a Sem mer ing re utazott? Ott egy külön appartmánban lakük. És tudja-e, mi az ügy pikantériája? Kinek a szomszédságában lakik és kivel van bizalmas barátságban? A meggyilkolt Ladnay Péter Özvegyével!

Hellwarthot tényleg meglepte, amit a doktortól hallott.

—- Tényleg, nagyon érdekes, amit a doktor ur elmondott. De hát — engedje meg — a hír autenticitása iránt...

— Oh, kérem, parancsoljon! — Könnyedén tárcájába nyúlt s egy kis fényképet tett a márvány asztallapra Hellwarth elé.

Az újságíró figyelmesen nézte meg a fényképet s aztán visszaadta.

— Tényleg ők s tényleg a Sem mer in gén készült a kép. Anita ugyan egy kissé igyekezett elváltoztatui magát,, de azért rá lehet ismerni könnyen.

■— Tegnap vettem Jé őket. Perez*, nem vettek észre.

— Nagyon érdekes a hír, amit hozott, doktor ur, de hát miért nem értesített lapzárta előtt? Most már tizenkét óráig mit kezdjek vele, amíg a déli kiadásunk megjelenik.

— Miért? Mert önző céljaim vannaik. Tudniillik — fűzte hozzá titokzatos mosollyal — én is újságíró vágyóik. Budapesti.

— Gondolhattam volna! A magyar kollégáknak ván ilyen pompás szimatuk. De mi szüksége van kolléga urnáik én rám?

— Igen nagy szükségem van önre, mert a segítsége nélkül nem tudok meg sem mozdulni. Mindjárt megérti.

A pincér konyakot rakott eléjük, Kern egy hajtásra kiürítette a poharát.

— A ladnai rejtély megoldása előtt állok. De ehhez még arra van szükségem, hogy négyszemközt beszélhessék Ladnay grófnővel.

— Hát ha felfedezte őt, miért nem beszélt vele?

Mert nem tudok hozzáférni. Kurt Resner megbízásából három Cerberus vigyáz rájuk. Két magándetektív a testőrcégük, Rob Hell szolgálja ki őket szobapinoóri minőségben.

— Ne mondja, Rab Hell. Hiszen ő a szabadságát a cseh hegyekben tölti.— A csodát! Szob api noér a Parihansban, Rob Scbneider néven.

— Mind érdekesebb, amit elmond. És hogy jött rá minderre?

— Annak igen hosszú a története — mosolyodon el finoman a pesti kolléga. — Dolgoztam Ladnán, a Tátrában, Bécsben, a .Semmeringen, anélkül, hogy Kurt Resner tudott volna rólam. Éppeu ezért meg is fogom előzni őt. Illetve, ha szövetségesemül szegődik, együttesen aratjuk a babért.

— All right. ön értelmes embernek látszik. Azonban — sajnos — Kurt Resner nem jelent konkurrenciál sem önnek, sem nekem. Valószínűleg olvasta az esti kiadásunkat?