Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-23 / 69. (2882.) szám
TMGM-7V\a&ÍARHTRLSB 3 1992 március 23, szerda. adja meg, a csehszlovák kormány semmiféle tárgyalásokban nem lóg nésztvemmi. Az ilyesfajta akciókhoz való ideiglenes hozzájárulásunkat azért tartjuk szükséges nők, anert azt hisszük, hogy ilyen ügyekben egyik állam sem állíthatja a másikat fait aocompLi elé, amint ez az utóbbi időben többször előfordult. A nagyihatalmak megegyezése nélkül a tárgyalások nem veszethetnek célhoz és Csehszlovákia el van tökéivé arra, hogy olyasfajta tárgyalásokon nem vesz részt, amelyek eredménye reménytelen lenne. Ezekről a kérdésekről már annyit beszéltek és minden siker nélkül annyi kísérlet történt, hogy az egészséges eszmét csak kompromi.tálpánk, ha olyasmibe kezdenénk, ami eredménytelenül végződik. Egy balsiker a súlyos helyzetbe jutott államok pénzügyi és gazdasági helyzetét még jobban megnehezítené. A nagyhatalmak hozzá nem járulása esetéiben jobb lenne mindjárt beismerni, hogy a dolog nem megy és várni a további fejleményeket. Ez annál inkább lehetséges, mert a francia memorandum nem a pillanatnyi hangulat, vagy a pillanatnyilag megváltozott helyzet aktusa. Princípiumokat állít fel, amelyeknek ugyanilyen értékük, jelentőségük lesz egy, két, öt vagy tiz év után is. A miniszter szerint természetesen jobb lenne, ha a középeurópai almiéhoz azonnal hozzáfognának. A középen répái államok már elérték politikai érettségüket, tudataiban vannak szuverénMásuknak, amelyet félteken jen őriznek. Ez épp úgy vonatkozik a kisantant államaira, mint például Magyarországra. Területileg és népesség tekintetében elég erős országok, nemzeti kultúrájuk fejlett, úgy hogy Középeurópábán olyan pozíciót foglalhatnak el, mint például Belgium, Hollandia vagy a skandináv államok. Ezen céljukat semmiesetre sem fogják föladni és nem is adhatják föl. Ebben a kisantant a jövőre nézve szolidáris Magyarországgal is. A miniszter véleménye szerint éprpen ezért nem volna szabad K özépeurópában koloni- zációs, vagy politikai expanzió számára teret keresni, amelyet Németország vezetne, vagy uralna, hanem egyszerűen a gazdasági együttműködés, a kulturális kölcsönösség, a barátságos kisegítés eszközeivel kell élni. Éppen ezért elutasítja azt a középeurópai politikát, amely Ausztriát egy esetleges német-etie- nas politikai koncepcióba kergetné. Ebben igaza van Németországnak. Ennek nem is volna sikere, mert Német- ausztria ma kimondottan német nemzeti öntudattal bír. Benes szerint a német terv nem segítene sem Németországon, sem a többi államokon és Európa fejlődési lehetőségét a közeli évtizedekben som tudná előbbre vinni. Ezért tartja jobbnak a francia memorandumot. Részletesen ismerteti az olasz memorandumot is, amely alapjában véve má- gáévá teszi a nagyhatalmak politikai deein- teressement-ját. Olaszország csupán attól fél, hogy ne alakuljon olyan középeurópai politikai koncepció, amely olasz-ellenes lenne. Ebben igaza van, de Csehszlovákiának, Romániának és Magyarországnak sincsenek iszen érdekei és ami Jugoszláviát illeti, teljes határozottsággal lehet megállapítani, hogy az sem kívánja az olasz-ellenes középeurópai koncepciót. Mert ez Jugoszlávián nem segítene, sőt ellenkezőleg az Olaszországhoz való viszonyát még megnehezítené, éppen úgy mint egy német-ellenes középeurópai koncepció megnehezítené Csehszlovákia helyzetét Németországgal szemben. Benes az olasz-ellenes középeurópai koncepciót kizártnak tartja. És éppen ezzel magyarázza a kisantant államainak azt a felfogását, hogy a középeurópai államok közeledését tisztán gazdasági alapon kellene végrehajtani. Mihelyt a középeurópai államok gazdaságilag megegyeznének, az egész gazdasági csoportnak érdeke tenne nemcsak Németországgal, hanem Olaszországgal is és a többi államokkal is egy helyes „modus vivendit" keresni, mert e nélkül bármiben középeurópai gazdasági együttműködés teljesen lehetetlen. Ami Olaszországnak speciális egyezményeit illeti Magyarországgal és Ausztriával — Benes véleménye szerint ezeket a középeurópai probléma általános rendezésének tekinteni nem lehet. Ezek csupán a speciális olasz érdekek kérdését rendezik ezekben az országokban és egészen természetes, hogy épp úgy, amint Olaszország saját érdekeit. védi, Csehszlovákia is védi ezekben az államokban a* ő érdekeit, Magyaronzag, Jugoszlávia es Romama delegátusai április 22-én Beigrádban konferenciára ülnek össze ? Az agrárproblémák — Lengyelország és Tardieu terve Bécs, március 22. A Neue Freie Press© jelentésié szerint Magyarország, Jugoszlávia és Románia delegátusai április 22-én Bel- grádban konferenciát tartanaik. Állítólag egy uj exportszervezef megalakításáról van szó, amely a gabona árának meghatározásában a kormányok segítségére volna, továbbá ellenőrizné a gabonakereskedőket, budapesti székhellyel információs irodát állítana föl és karfcelszerü megállapodásokkal megvéd éné a dunai államokat a gab ona áron aluli eladásától. Állítólag a gabonán kívül a hizóállatok és a tengeri eladására is vonatkoznának a megállapodások. Az érdekelt államok az eladás központosításától egyelőre eltekintenének. Megbízhatsz benne! Varsó, március 22. Tardieu dunai terveiről a lengyel kormány csak relatív késő időben szerzett hivatalos tudomást és igy csak későn láthatott hozzá annak megbeszéléséhez. Most a lengyel diplomácia arra törekszik, hogy a francia tervet a lengyel érdekeknek megfelelően lehetőleg átalakítsa. Zaleski külügyminiszter, valamint Beck ezredes állandó helyet lese Parisban időzik, hogy a francia kormányt meggyőzzék a módosítások szükségességéről és megnyerjék a Ha minden tagod fáj és fejed gyötrö fájdalmakkal kínoz, segítenek a lengyel érdekeknek. A tárgyalások eredménye egyelőre bizonytalan. A keletázsiai incidens a likvidálás előtt állt Orosz-japán közeledés - Eredményes béketárgyalások Sanghalban Moszkva, március 22. Karachan, az orosz külügyi népbiztos helyettese, ma ismét fogadta Hirota japán nagykövetet, aki átadta a tokiói kormány válaszát a két héttel ezelőtt elküldött moszkvai jegyzékre. A válasz úgy van megszövegezve, hogy mindenképpen alkalmas a két ország közötti feszültség végleges likvidálására. A fehérgárdisták mandzsuriai tevékenységére vonatkozólag a nagykövet utalt arra, hogy a fehérgárdista hadosztályok megalakulásáról szóló hírek teljesen alaptalanoknak bizonyultak. Az aj mandzsuriai állammal szemben Japán egyelőre tartózkodóan viseltetik és még nem ismerte azt eL Ha az uj állam garantálni tudja a Mandzsúriában élő japánok élet- és vagyonbiztonságát s ezenkívül barátságos viszonyt fog fönntartani Japánnal, akkor Toklo természetesen rokonszenwel fogja üdvözölni az uj alakulatot. A portsmouthi szerződés megszegéséről szó sincsen, mert a keletkinai vasúton történt csapatszállitások nem szolgáltak sztratégiai célt s csupán a japán alattvalók védelme miatt történtek. Míg néhány nappal ezelőtt Japán elismerte, hogy az orosz—koreai határon csapatokat vont össze, most kétségbe vonja ennek a hírnek a valódiságát. Állítólag mindössze a határőröket erősítették meg. Japán ellenkérdésére, amely a koreai határ mentén történő orosz csapatösszevonásokra vonatkozott, Karachan ugyanígy felelt. A külügyi népbiztos helyettese egyébként biztosította Hirotát, hogy Oroszország a portsmouthi szerződés értelmében hűen kitart a keleti békepolitika mellett és azt követeli, hogy a többi kormány ugyanígy tiszteletben tartsa a meglévő megállapodásokat. Joshizawa nyilatkozata Tokio, március 22. Joshizawa japán külügyminiszter tegnap a parlamentben expozét mondott, amelyben kifejezést adott a népszövetséggel szemben megnyilvánuló japán elégedetlenségnek. Hangsúlyozta, hogy a sanghaii incidenst lokális jellegű esetnek kell tekinteni, amely nem veszélyeztetheti a békét. Viszont Japán mandzsuriai érdekei politikai természetűek s ezért más elbírálás alá esnek. Kínában Japán csupán gazdasági célokat követ s abban a pillanatban, amint a Kuomintang-párt japán- ellenes politikája megszűnik, helyreáll a régi béke és barátság Kína és Japán között. Sanghaiból érkezett jelentéseik szerint a Japánok és a kinaiak közötti béketárgyalásokat újra megnyitották s a tanácskozások kedvező mederben haladnak előre. A sanghaii japán követ kijelentette, hogy a részletes megbeszélések szerdán kezdődtek meg. A „győztesek" és legyőzőitek A kisantant államai ezekben az ügyekben teljesen egyek, kedvezően és egyetértőén léptek fel. Ebben különben teljesen egyöntetűek a kisantant-államok és igy ítéli meg az egész ügyet a kormány isGazdasági szempontból két ellenvetés merült fel nálunk. A pénzügyi körök joggal tartanak attól, hogy Ausztria és Magyarország mai pénzügyi helyzete mellett semmiféle ilyesfajta megegyezésnek nem volna értéke, mert ezen két állam ma fizetésképtelen. Pénzügyeink és egész mérlegünk számára nagy veszedelem lenne, ha olyan piacokra volnánk ráutalva, amelyek nekünk nem fizetnének és ha ezen megegyezés következtében másutt is nehézségeink tennének. A középeurópai megegyezés a tárgyalások utolsó fonalának előfeltétele nemcsak a nagyhatalmak beleegyezése, hanem az érintett középeurópai államok pénzügyi rekonstrukciója is. Ezt különben a francia memorandum is megállapít ja. Megegyezés esetében ezen nehézségektől tartani tehát nálunk nem kell. A legkomolyabb ellentétek a mi részünkről azonban mezőgazdasági jellegűek. Mezőgazdáink joggal kérdezik, mi történjék, hogy ezen megegyezésnek áldozatául ne essen mezőgazdaságúink nívója és mezőgazdáink anyagi helyzete. Magától értetődő, hogy semmiféle hasonló jellegű megegyezésbe nem mehetnénk bele, ha bent az országban saját problémánkat meg nem oldanék és -kielégítő választ nem adhatnánk erre a kérdésre. Ez elsősorban is belpoliikai tárgyalások kérdése. Ezt úgy értem, hogy meg kellene oldani az úgynevezett tervszerű középeurópai gazdálkodás kiépítését. Ausztriának és Magyarországnak még nyilatkoznia, kell. Lehetséges, hogy olyan követelésekkel fognak föllépni, hogy a tárgyalásokra talán sor som kerül. Benes azonban már most szerencsés tényt vél látni az államok egymás- közötti viszonyában: politikai rezerváltsággal viseltetnek, a politikai ellentéteket teljesen háttérbe szorítják, azaz a gazdasági diekussziót mentesítik a politikától és ezzel ezen államok közvéleménye egymáshoz közeledik. Azt kívánnám, hogy ez a javulás mindenütt, természetesen elsősorban nálunk, az öt közép- európai állam között állandó állapot legyen. Egymásra vagyunk utalva, egymást meg kell értenünk és törekednünk kell egymáson segíteni. Ez az első fontos kísérlet a teljes egyenjogúságra és az egyenjogunak egyenjoguval való tárgyalására. Különösen az szükséges, hogy az úgynevezett győztes államok megértsék a két másik állam anyagi és pszichológiai állapotát és .nehézségeit, természetesen ezektől lojalitást és jóakaratot követelnek. Ez vonatkozik különösen ránk és Magyarországra. Azt hiszem, hogy éppen a mai gazdasági nehézségek taníthatnak bennünket erre és a sajtó, a közvéleményünk mindkét részről úgy változzék meg, hogy ettől az akciótól teljesen távol tartjuk a politikai vitákat. Magátólértetődő, hogy Középeurópában semmit sem lehet tenni, ha elsősorban is az öt állam mindezekben a dolgokban egyöntetű nem lesz. A belföldi nehézségek A külügyminiszter ezután a középeurópai gazdasági együttműködés megvalósulásának belföldi nehézségeivel foglalkozott és kijelentette, hogy egyes befolyásos körök tartózkodó, sőt elutasító álláspontot foglalnak el ezzel a problémával szemben. S ezzel számolni kell. Az ellenvetések egyrészt politikai, másrészt gazdasági jellegűek. — Ami a politikai elelnvetéseket illeti — jelentette ki Benes —teljesen egyetértek velük. Ha ezen együttműködésből bármilyan politikai megkötöttség alakulna ki, ha annak célja, vagy következménye bármilyen államjogi szervezkedés lenne, úgynevezett konföderáció, vagy egyéb politikai formáció, azt hiszem, hogy nálunk egyetlen oldalon sem fog kételkedés fölmerülni az irányban, hogy azt a priori el kell utasítani. Mihelyt az uj rendszer működni kezdene, újból bevezetnök egyrészt kifelé, másrészt befelé egymás között a mezőgazdasági vámokat, hogy garanciánk legyen arra nézve, hogy nálunk a drágaság nem nőne, de a mezőgazdaságunk nívóját és a termékek árait megvédenénk s amellett a többi középeurópai állam termékeinek itteni eladása is biztosítva lenne. Ezt a problémát különbözőképpen lehetne megoldani, igy például behozatali monopólium- mai s a gabonaárak maximálásával, egyelőre azonban erről konkréten beszélni nem lehet. Ez függ még gazdasági és politikai tényezőink egyezményétől. Két eshetőség Végül hangsulyozza Benes, hogy eddig semmiféle megegyezés nem jött létre, a meritorikus tárgyalások meg sem kezdődtek. A véleményeket kicserélték és megindult a diszkusszió afölött, hogy miképpen keltene eljárni, ha a nagyhatalmak megegyeznének abban, hogy a francia javaslat alapján a tárgyalások megkezdődjenek. Ha a megegyezés ebiben az értele miben megvalósulna, a négy érdekelt nagyhatalom meghívna bennünket, hogy az öt középeurópai állam a preferenciáiig középeurópai rendszerrel a tárgyalásokat megkezdje. Ez az öt európai állam az első tárgyalásokra valószínűleg Svájc valamely városában jönne össze. Megegyezés esetében azután tárgyalnának a nagyhatalmakkal. Ha a velük való megegyezés is megvalósulna, hozzáfognának gyorsan a közép- európai államok pénzügyi szanálásához* elsősorban Magyarország és Ausztria szanálásához. Os eh Szlovákia hajlandó tárgyalni. Az öt középeurópai állam között lesznek ugyan nehézségek és a megegyezés nem lesz könnyű és gyors. Számolni kell azzal is, hogy a nagyhatalmak nem egyeznek meg és hogy egyáltalában tárgyalásokra sem kerül a sor. Csehszlovákia mindkét eshetőséggel Számol. Ha megegyezésre nem kerülne sor, a köztársaság eddigi politikáját folytatni fogja, mert semmit sém nyer és semmit sem vészit. Beszéde végén a külügyminiszter újból hangsúlyozta, hogy a világ helyzete nem öröm teljes, rengeteg veszedelmet rejt magában, de Csehszlovákia helyzete aránylag jobb, mint más államoké.
