Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-19 / 66. (2879.) szám

Nitsch: Attól kell tartanunk, hogy Szlovéneké nemsokára arra a sorsra jut, mint Ruszinszkő Jabloniczky, Nitsch és Hokky képviselők felszólalása a bankvitában — A képviselőház megszavazta a banktörvényjavaslatot — Prága, március 18. A banktörvényjavaslat vitáját a képvieelőház ma délutáni ülésén befe­jezi ée megejti a szavazást. Ezzel a parlament ma meg is kezdi húsvéti szünetét és a nemzet- gyűlés berekeszti őszi ülésszakát. A tavaszi ülés­szakot minden valószínűség szerint március 30-án fogják megnyitni. A bankvitában tegnap este felszólalt Jablo­niczky János dr. országos keresztényszocia­lista párti képviselő, akinek beszédét legközelebb fogjuk ismertetni. A mai ülést Malypetr elnök délelőtt tiz órakor nyitotta meg. Az első szónok Geyer német nem­zeti szocialista volt, aki állást foglalt a cseh sajtó irásmodora ellen a német nemzeti szocialis­ta letartóztatásokkal kapcsolatban. Ezek a lapok I már napok óta azt írják, hogy Krebe, Jung és Schubert képviselőket le fogják tartóztatni. Zá- potocky kommunista képviselő, a máhrisch- ostraui bányamunkások bérharcát tette szóvá* Nitsch Andor beszéde — A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal J teljesen eltemetjük a szabad gazdálkodást, álla-1 mositjuk a gazdálkodást és az egész pénzügyet. A kormány által gyakorolt bankprakszis még sokkal szomorúbb lesz a kisebbségek kezében megmaradt pénzintézetekkel eremben. Mint az egész közgazdaság, Szlovenszkón épp úgy a pénzgazdálkodás is kezdettől fogva hibás. A tervszerűtlen, vad nacionalizálás Szloven­szkón tönkretette a gazdasági életet és tönkre fogja tenni a pénzügyi életet is. A szórványos esetekben előfordult könnyelmű bankvezetés miatt teljesen elegendő lett volna a polgári perrendtartás. Nem lehet helyeselni azt, hogy egyes elvétett esetek miatt az egész bankéletre a megbízha­tatlanság bélyegét nyomják rá. Még a legszigorúbb törvényes intézkedések mel­lett is igen gyakran elő fog fordulni a protek­cionizmu és kivételezés. Az uj banktörvénynek gazdaságilag az lesz a kihatása, hogy a hitelnyújtás elé újabb aka­dályokat gördít. Egész kereskedelempolitikánk rossz vágányon fut. A pénz és devizaforgalom teljesen meg van kötve. Nem kellett volna most a banktörvénnyel foglalkozni, mert a kormánynak elsősorban is a betegség ellen kellett volna küzdeni, nem pedig a betegség szimptomája ellen. Olyan gazdasági helyzetet kellett volna a kor­mánynak teremteni, amely a polgár számára az életet lehetővé teszi. Ez csakis széles európai alápou lehetséges, A bányatulajdonosok 12 ezer bányászt akarnak elbocsátani és a bányászok herét 15—32 száza- 'ékkel leszállítani. A ezakszerv ezetek egyönte­tűen állást foglaltak az ellen, sőt Brozsik szo­ciáldemokrata képviselő egy ülésen kijelentette, hogy most már harc nélkül nem föl elmúlni ez a bérmozgalom és azt együtt kell megharcolni a vörös szakszervezettel. A kommunisták azt hitték, hogy most már megalakul az egységes munkásfront, azonban csakhamar meg kellett állapitaniok. hogy először a nemzeti szakszerve­zet jelentette be, hogy nem akar résztvenni a sztrájkban, azután fokozatosan csatlakoztak eh* : hez a többi szakszervezetek is. Most folynak a l tárgyalások a közmunkaügyi minisztériumban, de e tárgyalásokból a kommunista szakszerveze­tei kizárták. Ezután Nitsch Andor, a Zipser Deutsche Partéi képviselője szólalt fel, aki beszédében többek között ezeket mondotta: csakis azon a bázison, amit egy nagy gazdasá­gi terület jelent. Szlovenszkó gazdasági viszonyai nagyon szomo­rúak és attól kell tartanunk, hogy Szlovenszkó nemsokára arra a sorsra jut, mint Ruszinszkő. Javasoljuk, hogy a ruszinszkói viszonyok kivizsgálására parla­menti bizottságot küldjenek ki. Végül a 6zónok felszólítja a pénzügyminisztert, gondoskodjék arról, hogy a belföldi fürdőhelye­ket a külföldiek saját devizáikkal is felkereshes­sék. A további vita Husnaj csehszlovák szociáldemokrata sajnála­tosnak tartja, hogy a bankjavaslat nem gondos­kodik a bankkamatláb leszállításáról. Élesen kri­tizálja Rozsypal országos elnök ténykedését és szemrehányást tesz neki, hogy helytelenül infor­málta a kormányt a ruszinszkói munkanélküli­ségről. A szónok szerint Rozsypal nem törődik a lakosság kulturális és gazdasági fejlődéséről, hanem ideje legnagyobb részét pártmukára for­dítja. Követeli Rozsypal azonnali távozását és helyébe egy szociális érzelmű országos elnök ki­nevezését. Az egész ruszinszkói rezsimet meg kell változtatni. A szónok azután elkölcsönzi ugyanazokat a követeléseket, amelyeket Kur- tyak képviselő tegnapi beszédében felsorolt, azaz kereskedelmi kapcsolatok létesítését Magyaror­szággal, a vasúti tarifa leszállítását, vámmentes tengeri behozatalát, földreformreviziót stb. Bábel kommunista képviselő a köaaiLkaiT mazottaik és az államvasutak válságos hely­zetével foglalkozik, tiltakozik a vasutasok el­bocsátása ellen. Majd Ki a felelős Ruszinszkóért? Irta: R. Vozáry Atedár Munkács, március 18. Gerald Hamilton angol és Ludwig Renn német újságírók Ruszinszkóban jártak és az ott látottakról s tapasztaltakról megkezdték beszámolójukat. Arról a ruszinszkói nyomor­ról, melyről a magyarsággal kapcsolatban Korláth és Hokky ruszinszkói magyar tör­vényhozók közvetlen azelőtt hivatalosan tá­jékoztatták a miniszterelnökséget. A minisz­terelnökség viszont azt válaszolta, hogy na­gyobb mértékben nem áll módjában a kor­mányzatnak a ruszinszkói Ínségen és nyomo­ron enyhíteni. A két külföldi újságírónak a ruszinszkói nyomorról szóló leírása a cseh pártok és la­pok között, a kormánykoalíció pártjai körében nagy konstemációt kelt. Egyszerre fel kelleit figyelniük arra, amiről eddig tudni nem akar­tak, egyszerre foglalkozni kellett azzal, ami­vel törődni eddig nem akartak, mintán a kül­föld figyelme és érdeklődése Ruszinszk/ra, illetve az abban levő lehetetlen állapotokra, hallatlan Ínségére és nyomorára terelődött. Cáfolni azt, amit a két újságíró Ruszinszkó- ról irt, nem igen tudják, nem is igen próbál­ják. Legfeljebb azzal igyekeznek szépíteni az általuk festett képet, hogy kommunista szem­üvegen át látták Ruszinszkói, hogy Ruszin- ezkóböl nem azt látták meg, amit láttak vol­na, ha autón, hivatalos kísérettel, bankettezés közben ismerték volna meg mai állapotában ezt a területet és annak népét. A cáfolat helyett felvetették tehát a kér­dést: ki a felelős Ruszinszkóért s annak álla­potáért? A kérdésre a különböző cseh pártok lapjai ezzel felelnek: az agrárpárt és Rozsy­pal ruszinszkói országos elnök. Tény és való, hogy Ruszinszkő közigazga­tását 1923 óta egyeduralmi joggal az agrár­párt tartja kesében s használja ki választási, kortes célokra. Tény és való, hogy ennek a ruszinszkói agrár közigazgatási monopólium­nak feje Rozsypal országos elnök. De csak az agrárpártot és csak Rozsypal elnököt felelős­sé tenni azért, ami Ruszinszkóban van, nem lehet. Nem lehet, mert a kormánykoalició minden cseh pártja egy és ugyanazon cél ér­dekében, egy és ugyanazon törekvésekkel ke­zeli, kormányozza Ruszinszkót, mert az 1923 közepéig tartott szociáldemokrata ruszinszkói uralom ugyanezt tette Ruszinszkóban s Ru­szin szkóval, amit tesznek vele s benne az ag­rárok azóta s amit tenne vele akár a cseh nemzeti demokrata, akár a cseh szocialista párt, ba az ő kezükbe kerülne Ruszinszkó köz- igazgatási apparátusa. Egyetlen cseh párt sem mutatott más tö­rekvéseket, egyetlen os&h párt sem mutatóit jobb akaratot Rusziuszkóval szemben, mint amit produkál jelenleg helyzeti energiájánál és birtoklási potenciájánál fogva az agrár párt s előtte a szociáldemokrata párt. Klafáé és a cseh nemzeti szocialista párt ruszinszkói vonatkozású megnyilatkozásai kü­lönösen nem ámíthatnak el e tekintetben sen­kit. Jól emlékszünk arra, hogy amikor Benes ur miniszterelnök korában itt járt Ruszin­szkóban, mennyi mindent Ígért s az Ígéretből nem vált valóra semmi. Pedig, ha valakinek módjában állott volna, neki lett volna meg a lehetsóge akkor és azóta is abhoz, hogy te­gyen valamit Ruszinszkóért. És akármelyik cseh párt ruszinszkói politikáját és szerepét is kezdjük vizsgálni, az eredmény egy. Nincs semmi különbség közöttük a Ruszinázkóval kapcsolatos felfogásukban. A mai Ruszinszkóért egyaránt, egyenlő mértékben felelős minden cseh párt, felelős Prága. Felelősek osztatlanul azért, mert Ru­szinszkó ügyét sohasem akarták, sohasem kí­sérelték meg Rusziné Zik ó érdekében, a vállalt •kötelességeknek megfelelően, a st. germaini szerződés és az alkotmánytörvényben foglal­tak alapján megoldani, mert Ruszinszkónak nem adták meg, mindazt, ami megilleti, ami­nek megadására magukat kötelezték. Gerald Hamilton és Ludwig Renn most tük­röt tartottak a cseh pártok és Prága elé. Ru­szinszkó tükrét mutatták meg és abban a cseh pártok és Prága magukat látták meg. Megijedtek a saját áibrázatuktól és most kia­bálnak: nem én vagyak az, aki látszik a tü­körben, hanem te..., te vagy a csúnya, te vagy az a siralmas kép. De azért van valami baszna annak, hogy a cseh pártok és a cseh lapok vádakkal állanak elő és azt kérdezik: ki a felelős Ruszinszkó­ért? A haszon az, hogy ők maguk állapítják meg és állítják, hogy Ruszinszkó ügye nincs megoldva, hogy a ruszinszkói problémát Prága politikai pártjai az elmúlt 13 év alatt megoldani nem tudták, vagy nem akarták. Ez a beismerés nagyjelentőségű és tökéletes igazolása annak, hogy az a felfogás, melyet a magyar ellenzéki pártok Ruszinszkó miatt Prágával szemben képiviselnek, helyes, a legteljesebb mértékben indokolt, teljes egé­szében jogos és hogy mindazok a vádak, me­lyeket a ruszinszkói magyar politika Ruszin­szkó miatt Prágával s az összes morvántuli pártokkal szemben emelt, igazoltak, bízónyd­Hokky Károly, a ruszinszkói magyarság képriselője szólalt föl, akinek beszédét legközelebb ismertetjük. Ez­után Hádek kommunista képviselő, a szudé- tanémet ipari vidékek munkásainak hallat­lan nyomorát ismerteti. Valló kommunista képviselő fölszólalásá- bán megállapítja azt a szomorú tényt, hogy a csehszlovák kormány nemzetközi ténye­zők jelentéséből kénytelen tudomást szerez­ni Ruszinszkó nyomoráról. Roschie német gazdasági párti hosszabb be­szédben foglalkozik a banktörvénnyel. A banktörvény helyett & kormánynak in­kább a kamatláb leszállításáról és a hosz- sznlejáratu hitel, különösen pedig a jelzá­loghitel megszervezéséről kellett volna gondoskodnia. A most tárgyalt javaslat a helyzetet elrontja a pénzpiacon és különösen nehéz lesz a helyzet egy uj belső kölcsön fölvételének szüksége esetén. A legélesebben tiltakozik a Nemzeti Bank jelenlegi kamatlábpolitlkója ellen. A bank­törvény javaslat benyújtását nagy taktikai hi­bának tartja, mert ez a törvényjavaslat, ahelyett, hogy a bizalmat helyreállitaná, csak bizalmatlanságot fog okozni, amelynek nyomán oly vihar fakad, amely a pénzügymi­nisztert is elsöpörheti helyéről. A külföldön ez a törvény a lehető legrosszabb benyomást kelti. Rosdhe után több kommunista képviselő beszélt, majd Hodina (Bund dér Landwirte) szólalt föl, ezután a benyújtott módosító ja­vaslatokat olvasták föl, majd az előadók tartották meg zárószavaikat és valamennyi módosító javaslat elutasítását indítványoz­ták. Ezután megkezdődött a szavazás. A bank- törvényjavaslatot első és gyorsított eljá­rásban második olvasásban is elfogadták, A napirend következő pontja az összefér­hetetlenségi bizottság megválasztása, mely­be szövetkezett ellenzéki pártjaink közös klubja rendes tagként Jabloniczky Jánost, póttagként Holota Jánost, második póttag­ként Stenzel Alois német iparospárti kép­viselőt indítványozta. A Ház a jelölteket beválasztotta a mentelmi bizottságba, majd a többség elutasította több ellenzéki interpelláció sürgősségét. Ezután Malypetr elnök kellemes húsvéti ünnepeket kivánva, az ülést berekesztette. toltak! Igazoltak és bizonyitottak éppen álta­luk. És van egy másik haszna is annak, hogy Hamilton és Renn Ruszinszkóban járt. Ez az, hogy a cseh lapok megbizottainak egy na­gyobb társasága, a népjóléti minisztériumnak egy delegációja érkezett Ruszinszkóba, hogy az itteni viszonyokat tanulmányozza, hogy megtanácskozzák: miként, lehetne enyhíteni a ruszinszkói Ínséget és nyomort. Magára vessen Prága, hogy mindez bekö­vetkezett, ha nem hitt Kurtyáknak, Kor Iá tó­nak, Hokkynak, ha nem hitte el az idevalók« nak azt, hogy mi van Ruszinszkóban. ^Ma: RáDIÓMELLÉKLET Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed- A és TUSzinSzkŐÍ ellenzéki nárfok Szerkesztőség: Prágait. Paaská nllce 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZLOVenSZKOl eS TUSZUISZKUI euenZCK.1 pOTZOK I, emelet — Telefont 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. politikai napilapja VFTVTjM „FRKFSTTtl ^rája B, Pimká >lica 11 Bl. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több FŐSZERKESZTŐ r ~rr rJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-Kő. SZURÁNYl LÁSZU) FORGÁCS GÉZA 8ŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents