Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-19 / 66. (2879.) szám
<ujmm»mmasewMam 1932 mArcius 19 azomibai. vem A szlovenszkői mezőgazdasági adősságok kenvirtáíását javasolja Giiler az országos Itépvlselifestíilef alísín Fleischmann iartománygirülési képviselő a fádeci vlzmö építésével kapcsolatban Szlnvenszkő hitelpolitikájáról mondott beszédet NaBdzs&riábaB terjed a fellelés London, március 18. Az uj mandzsunál állam elleni felkelés napról-napra nyugtalanítóbb formákat ö!Ut. Mukden közelében nagy kínai erők összpontosulnak és a várost fenyegetik. A Charbintól délnyugatra fekvő Petuna máris a felkelő bandák kezébe került. A felkelők leszaggatják a középületekről az uj zászlókat, bántaSmazzák a hivatalnokokat és kirabolják a kereskedőket. Más jelentések szerint Csaitinkaj tábornok, a 19. kínai hadsereg parancsnoka Mandzsúriába érkezett, hogy a felkelő csapatokat megszervezze az uj kormány ellen. Összeomlott a á»ar§« számifrájfe Varsó, március 18. A lengyel szénsztrájk, amely angol! segítséggel a dombrowai területen miár több mint egy hónap óta tartott, most végleg összeomlott. Ezzel a sztrájkmoz- galom véget ért és a termelés ismét zavartalanul folytatódhatik. A munkások nem érték el kívánt céljaikat. A munkaadók kihasználják a helyzetet és újabb bérredukciókat határoztak el. A munkaadók Keíet-Fetsőiszilé- ziában március 39-ra felmondták a vaskohók munkásainak tarifaszerződéseit és huszonöt százalékos bérredukciót ajánlanak, Poii»i elftifiiiiatii Briand-t Paris, március 18. Poimcaré az IMiusíira- t ion-bán ma nagy cikket közöl Briandrói. Pari áment i körökben Bniand halála után roisszialták, hogy P cl ne áré sampigmyi visz- szavonultságából eddig nem emlékezett meg a nagy halottról. Mai cikke mindent jóvatos z, mert a leglelkesebb szavakkal paren- tálija el Briand-t, akinek halálát „szörnyű csapásnak" tartja a népszövetség és a világbéke szempontjából., Poimcaré. emlékeztet arra. hogy Agadir napjai óta állandóan együtt dolgozott Briand-al, aki a legnehezebb órákban mindig óriási szolgálatot tett Franc Laországnak. Briand-t végleg április 10-én temetik el Gocherelle-ban. A sírt egyszerű gránitlap jelzi, amelyre a következő szavakat vésik: „Aristide Briand (1862—1932) nagy szolgálatot tett hazájának." —■ Pénzjutalomban részesítik azt az altisztet, aki a budapesti bankrablást megakadályozta. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A községi takarékpénztár vezetősége elhatározta, hogy Kovács Gábor altisztet, aki a tegnapi bankrablód kísérletnél bátor magatartásával a bankrablókat megfutamította, előléptetik és pénzjutalmat is adnak neki. Pozsony, március 18. A Bzlovensakói országos képviselőtestület csütörtöki ülése, mint már tegnapi számunkban röviden jelentettük, a vágfádeci vízműi telep, létesítésiének ügyével foglalkozott. Pöstyéni dr. előadó jelentette, hogy a Vág folyó vizi erejének kihasználása céljából a Zsolna melletti Ládecen hatalmas vizmiit&lepet akar az ország létesíteni. Az építkezés mintegy száz millió korona költséget igényel. Étihez aiz ország 40 millió koronával, az állam pedig 60 millió koronával járul hozzá. Az állam azonban azt akarja, hogy a hatvanmillió koronás állami hozzájárulásnak is a 25 százalékát az ország viselje, vagyis összesen 55 millió koronával járuljon hozzá m országrész az építkezésihez, de ennek dacára az államé legyen a majoritás. Az országos választmánynak az a véleménye, hogy mivel az ország 55 millió koronával. járul hozzá az építkezésihez, tehát az országrészé legyen nagyobb részben a vízmüvek fölötti tulajdonjog. E pontnál hosszabb vita Indult meg. Az első felszólaló Faiovics dr. szociáldemokrata volt, aki a javaslat elfogadását kivánta. Utána Fleischmann Gyula dr. országos keresztényszocia- ilústa párti fertománygyülésd képviselő szólalt föl, aki beszédében többek között ezeket mondta: Flefsctunann dvaia dr, beszéde Pártjaink természetesen örömmel fogadják a nagy munkanélküliség miatt ezt a tervet, amely hivatva van enyhíteni a szlovenszkői munka nélküliséget. Miután nagyszabású beruházásról van szó, közgazdasági szempontból is meg keli vizsgálni ezt az építkezést. Ami a vállalat jövedelmezőségét illeti, úgy itt kétségek merülhetnek fel és az ország feltétlenül rá fog fizetni erre a vállalkozásra. Kérdéses, hogy erre a célra kölcsönt a mai időkben meg tudjuk-e szerezni, mivel a viszonyok nagyon súlyosak. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az országrésznek kétszáz millió korona adóssága van és az ez évi beruházások a Ládecen létesítendő vizi müvek költségének leszállításával újabb száz milliót tesznek kuk úgy aggályosnak tartom, hogy Öy rövid Idő alatt eny- nyire kimeríts tik a* ország hitelképességet és a virhaté még nehezebb időben az a helyzet állhat üő. hogy ennél fontosabb közérdekű akciókhoz nem tudunk majd kölcsönt szerezni. Számolnunk kell továbbá azzal, hogy az önkormányzati testületek és városok rövidesen nagyobb- arányu segítségre fognak szór ülni. Számolnunk kiéli azonkívül a mezőgazdaság helyzetének további romlásával, aminek enyhítését csak hitel- műveletekkel vagyunk képesek keresztülvinni. — Számolni kell a népiskolák kiépítésével, amit a múlt évben szintén csak száz millió koronás kölcsönnel lehetett realizálni. A Zsolna mellett létesítendő vízmű csak lokális jelentősséggel fog bírni és nem mondható egészen közhasznú intézménynek. Az építkezés háromezer embert foglalkoztat ugyan három éven keresztül, de a nagy munkanélküliség folytán ez csak egy csepp a tengerben. A vízmüvet a szlovenszkói viiiamostársaságoknak fogják bérbeadói, s a bérből még a kölcsön kamatait sem 'lehet behozni. Fleischmann Gyula dr. végül 'rámutatott arra az általános hibára, hogy Szlovenszkónak nines egységes gazdasági terve és csalt ad hoc gazdasági természetű javaslatokat hoznak a tartománygyülés elé. Ezt feltétlenül pótolni kell a jövőben e az országos választmánynak egész Szlovenszkó területére megfelelő gazdasági tervet kell kidolgozni. Siker Javaslata a mezőgazdaság mentése érdekében A csütörtök esti vitában Giiler János dr. a magyar nemzeti párt országos képviselői nevében javaslatot nyújtott be a mezőgazdasági adósságok konvertálása tárgyában. A határozati javaslat egyebek közt a következőket mondja: Szlovenszkó népei, mint túlnyomó részben mezőgazdasági foglalkozásúak, a válság kialakulása során annak kifejezett áldozatai lettek: a mezőgazdaság szakbecslés szerint majdnem 28 százalékig, tehát elképesztően eladósodott. Szlovenszkói népei ezt az adóssági terhet, a mai közismerten — legalább átiagos 10 százalékos kamatozás mellett — figyelemmel a bevételi nívó alá csökkent árakra, az adózási és szociális terhek többszörösére, nem bírják el, az eladósodás rohamosan fog emelkedni és a teljes pusztulást el nem hárithat- juik. Ha él bennünk népeink önzetlen szere tóté és az igaza szlovenszkói patriotizmus Álláspontjára tudunk helyezkedni, úgy éretnünk kell azon el nem halasztható kötelességünket,: hoigy nekünk elsősorban szlovenszkói érdekeket szem előtt tartva, kizárólag szlovenszkói álláspontot kell. elfoglalnunk és Szlovenszkó népének szociális gazdasági viszonyaira tekintettel olyan akciót kell kezdeményeznünk, mely bajainkon radikálisan fog segíteni és megtalálja a speciálisan szlovenszkói megsegítés módját és eszközeit, de késedelem nélkül, addig, amiig a nép maga nem veszi kezébe az önsegítés eszközeit. Nézetünk szerint egy ilyen radikális eszköz a szlovenszkói mezőgazdasági adósságoknak konvertálása, ennek érdekében a közvélemény megmozdi- tása ős egy nevezőre!} ozás a, vaLamint a körben és különböző képvisel etekben, bn és különböző képviseletekben. A konvertálás két főirányelvét alábbiakban jelöljük meg: 1. A mezőgazdasági foglalkozást űzőknek minden adóssága, tekintet nélkül arra, hogy ki a hitelező, be van-e ezen adósság kebelezve vagy nincs, mezőgazdasági jellegűnek és igy konvertálandónak minŐsitettessék. 2. A konverzió 5 százalékkal kamatozó, adómentes, állami garancia alá helyezett, országos záloglevelekkel biztosi lett és 39 éves törlesztési módszerrel eszközlendő, amikor is az egyes záloglevelek a törlesztés arányában kisorsolás utján lesznek beváltandók. Kérjük a tisztelt országos Képviselőtestületet, adjon utasítást az Országos Választmánynak arra, hogy ezen határozati javaslatunkat letárgyalja, dolgozza ki a munka- programot és sürgősen tegyen a parlamentnek és a kormánynak indokolt előterjesztést. A javaslatot Giiler János dr.-on kívül Bla- nár Béla dr. és Jaross Andor tartománygyü- lési képviselők Írták alá. ftek® Zoltán fellépett az egységes pártból Budapest, március 1& (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az egységes párt tegnap esti értekezletén Meakó Zoltán bejelentetté kilépését az egységes pántból. MeskA kilépésé} azzal indokolt* még, hogy párton kívül jobbon szolgálhatja a nemzeti összefogás politikáját A páirbértekezlet tudomásul vette a kilépést. Ezután Berky Gyula szólalt fel. Hangoztatta, hogy a® egységes párt minidig a nemzeti összefogás elérésén fáradozott, majd perhorreszkálta az olyan eljárást, amely a kormányt és a pártot igazságtalanul kritizálja. PÁTER LAURENTIUS TITKA &GNÖGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (58) Ott áll a hegyoldalon, mintegy háromszáz méter magasságban a kastély északi oldala felett. A vidékre a szürkület csöndje borul. A kolostorban éppen most kondul az imára szólító harang. Hat óra van. Kurt térdre borul, csak úgy ömlik köny- nyeinek árja. Forrón, bensőségesen imádkozik, (Később, amikor az újságírói otthonban egy kollégája pensziflálta azon cikkeit, amelyek ezekről a borzalmas órákról számoltak be, s pietizmust meg álszenteskedést vetett a szemére, Kurt vita helyett két hatalmas pofonnal intézte el az ügyet. Kurt közismert brutális erejére való tekintettel, amely azonban csupán a legritkább esetben keresett ilyen módon érvényesülést, a kolléga a büntető bíróságon keresett és talált el égtételt:) XXXIII. A portás olyan elrémülve nézett rá, mintha kísérletet látna. Csaknem keresztet vetett s jó időbe került, míg szóhoz jutott: — Jesszusom! Hát honnan tetszik előkerülni? Már hét órája fúrnak s verik szét a falat, hogy bejussanak a toronyba b most egyszerre csak itt van... De mi az? Hiszen beszakadt a koponyája — Bbosont beforr! Egy jóságos angyal megfogta a kezemet s kivezetett a föld alól. Az udvart egészen betöltötte a fúrógép fülsiketítő zúgása s a Csákányok robaja. A hallban nem talált senkit, de az emeleti folyosóról Kalinay pattogó hangiját hallotta. (Copyright by Prága! Magyar Hlrfap.) Almikor a folyosón feltűnt a barát alakja, Kalinay, aki az orvossal s a főhadnaggyal ott állott a könyvtár szoba ajtaja előtt, egyszeriben elnémult s kimeresztett szemekkel bámult a közeledőre. — Fogjanak meg, mert elesem, ott jön ni, akii után kutatunk. Kurt a vállára ütött. — Hozott-e doktort magával, kapitányom? — Hogyne, hogyne, a legrosszabbra voltunk elkészülve. Ez aiz ur itt ni! —- Doktor ur, egy tetanusz-injekciót. Órák hosszat hevertem ezzel a nyitott sebbel. Kürtőt bevitték az egyik vendégszobába, ahol a doktor berendezte laboratóriumát. — Gyorsan ágyba bújni — rendelkezett a doktor. Hárman ie segíteni akartak a vetkőződés- ben. Közben persze a főihadnagy kiadta a rendeletet a munkálatok beszüntetésére. — Bizony nem bujtatnak engem most ágyba... — De a sebláz — erősködött a doktor. — Volt ennél már külömb bajom is a fronton, mégis kibírtam ágy nélkül. Én vagyok a haláltalan Detre. Először is, kapitány ur, telefon jelen test a bécsi lapoknak... — Hogy szerencsésen megmenekült...-— A fenét! Éppen az ellenkezőjét. Hogy a munkálatok szakadatlanul tartanak, de a fal ellenáll és csak holnap estére remélhető... — Dekát minek ez a megtévesztés? — Mert annak az' embernek még huszonnégy óráig a biztonság érzetében kell ringatóznia .., — Rendben van, igy lesz — No de most már remélem, hogy mindent elmond — A gyilkos — Ki a gyilkos? — Ezért akartak hát levetkőztetni? Nem. kapitány ur, a gyilkost nem tudom még megnevezni, de szavamat adom rá, hogy negyvennyolc órán belül az igazságszolgáltatás kezére adom. — Csak újságíróival ne hozott volna Ösz- sze a balsorsom... Ez még a rendőrkapitánnyal szemben is féltékeny, — És önnek nincs semmi újsága az én számomra, kapitány ur? Nem érkezett valami jelentés a Tátrából? — Ennek az embernek ördöge van — csapott az asztalra Kalinay, Elmondta Gezsay tegnap éjszakai telefon jelentését. — No lássa, kapitány ur. Az ön emberének az éjszaka kezében volt a gyilkos. Csak ki kellett volna érte nyújtania a karját. És hogy elveszített egy cédulát? Akármilyen ravasz is az ilyen gonosztevő, mindig megfeledkezik egy-lcét óvatossági rendszabályról. így például sohase tegye abba a zsebbe iratait, amelyben zsebkendőjét tartja, főleg, ha náthás. — Náthás? — De mennyire. Mikor megcsaptam az orrát — szabályos horogütés volt —- egészen ungusztiőz érzésem támadt — De valami könnyű vacsorát — Talán sonkát —■ tojást — teát — Felcsengették a komio rny lkot. Köziben Becs is jelentkezett s Kalinay leadta a tudó sitást. Majd a Semimeringet és a r in kai állomást hívták bliocre. Először Rinka jelentkezett, ott Kart első osztályú hálókocsit ren de.lt a pelpai állomástól. A kapitánynak s a doktornak minden tiltakozása hiábavaló volt. — Én nem felelek semmiért — erősiklö-' dőlt a doktor. — Jó, jó, doktor ur, adjon az útra néhány medikamentumot, ha aztán rosszabbra fordul az állapotom, Becsben majd lefekszem a klinikán, Hell is nemsokára a telefonnál volt. Rövid és határozott utasítást kapott. — A két magándetektív egész éjjel készenlétben legyen. Holnap délelőtt ott vagyok. Reggel kilenckor séta az oibeli szkon túli útra. Mindhárman elrejtőztök s a szükséges pillanatban — los! Verstanáén? * Kurt most már civilben, utazósapkája alatt friss kötéssel beszállt a pelpai állomáson egy elsőosiztályu hálókocsiba. Jóformán a váltóikon sem volt túl a vonat, egészséges, jióizü álomba merült. Becsben ebben az órában az éjjeli uccát fürge rikkancsok kiabálása töltötte be: Keine Hótfffnung auf Kurt Resners Ret- tung. Das dritte Opifer des Mörders von Ladna! * A két nő alig pár napja ismerkedett meg s máris olyan benső barátságban voltak, mintha évek óta ismernék egymást. Hosszú sétákat tettek a Semmering pompás télutóján, sipartikra indultak s a grófnő búskomorsága fokozatosan felengedett. Egészségi állapota is szemmelláthatóan javult s az orvosok büszkén tekintettek rá, mint a Semmering élő reklámjára. Anita nagy melegséggel vette körül barátnőjét, mert finom ösztön ével nyomban megérezte, hogy ez a nő rendkívül sokat szenvedett s nagyon kevés örömben, napsugárban volt része. Minden igyekezetével azon volt, hogy uj barátnője ne is érjen rá lepel odúi, sötét gondolatokkal foglalkozni. Amikor vele volt. he nem állott a szája és annyi ked-ves. derűs dolgot mesélt, hogy olykor-olykor hangos nevetést csalt ki a betegből.
