Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-19 / 66. (2879.) szám

<ujmm»mmasewMam 1932 mArcius 19 azomibai. vem A szlovenszkői mezőgazdasági adősságok kenvirtáíását javasolja Giiler az országos Itépvlselifestíilef alísín Fleischmann iartománygirülési képviselő a fádeci vlzmö építésé­vel kapcsolatban Szlnvenszkő hitelpolitikájáról mondott beszédet NaBdzs&riábaB terjed a fellelés London, március 18. Az uj mandzsunál állam elleni felkelés napról-napra nyugtala­nítóbb formákat ö!Ut. Mukden közelében nagy kínai erők összpontosulnak és a várost fe­nyegetik. A Charbintól délnyugatra fekvő Petuna máris a felkelő bandák kezébe ke­rült. A felkelők leszaggatják a középületek­ről az uj zászlókat, bántaSmazzák a hivatal­nokokat és kirabolják a kereskedőket. Más jelentések szerint Csaitinkaj tábornok, a 19. kínai hadsereg parancsnoka Mandzsúriába érkezett, hogy a felkelő csapatokat megszer­vezze az uj kormány ellen. Összeomlott a á»ar§« számifrájfe Varsó, március 18. A lengyel szénsztrájk, amely angol! segítséggel a dombrowai terü­leten miár több mint egy hónap óta tartott, most végleg összeomlott. Ezzel a sztrájkmoz- galom véget ért és a termelés ismét zavarta­lanul folytatódhatik. A munkások nem érték el kívánt céljaikat. A munkaadók kihasznál­ják a helyzetet és újabb bérredukciókat ha­tároztak el. A munkaadók Keíet-Fetsőiszilé- ziában március 39-ra felmondták a vaskohók munkásainak tarifaszerződéseit és huszonöt százalékos bérredukciót ajánlanak, Poii»i elftifiiiiatii Briand-t Paris, március 18. Poimcaré az IMiusíira- t ion-bán ma nagy cikket közöl Briandrói. Pari áment i körökben Bniand halála után roisszialták, hogy P cl ne áré sampigmyi visz- szavonultságából eddig nem emlékezett meg a nagy halottról. Mai cikke mindent jóva­tos z, mert a leglelkesebb szavakkal paren- tálija el Briand-t, akinek halálát „szörnyű csapásnak" tartja a népszövetség és a világ­béke szempontjából., Poimcaré. emlékeztet arra. hogy Agadir napjai óta állandóan együtt dolgozott Briand-al, aki a legnehe­zebb órákban mindig óriási szolgálatot tett Franc Laországnak. Briand-t végleg április 10-én temetik el Gocherelle-ban. A sírt egyszerű gránitlap jel­zi, amelyre a következő szavakat vésik: „Aristide Briand (1862—1932) nagy szolgála­tot tett hazájának." —■ Pénzjutalomban részesítik azt az altisz­tet, aki a budapesti bankrablást megakadá­lyozta. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A községi takarékpénztár vezetősége elhatá­rozta, hogy Kovács Gábor altisztet, aki a teg­napi bankrablód kísérletnél bátor magatartásá­val a bankrablókat megfutamította, előlépte­tik és pénzjutalmat is adnak neki. Pozsony, március 18. A Bzlovensakói országos képviselőtestület csütörtöki ülése, mint már tegna­pi számunkban röviden jelentettük, a vágfádeci vízműi telep, létesítésiének ügyével foglalkozott. Pöstyéni dr. előadó jelentette, hogy a Vág folyó vizi erejének kihasználása céljából a Zsolna mel­letti Ládecen hatalmas vizmiit&lepet akar az or­szág létesíteni. Az építkezés mintegy száz millió korona költséget igényel. Étihez aiz ország 40 mil­lió koronával, az állam pedig 60 millió koronával járul hozzá. Az állam azonban azt akarja, hogy a hatvanmillió koronás állami hozzájárulásnak is a 25 százalékát az ország viselje, vagyis összesen 55 millió koronával járuljon hozzá m országrész az építkezésihez, de ennek dacára az államé le­gyen a majoritás. Az országos választmánynak az a véleménye, hogy mivel az ország 55 millió koro­nával. járul hozzá az építkezésihez, tehát az ország­részé legyen nagyobb részben a vízmüvek fölötti tulajdonjog. E pontnál hosszabb vita Indult meg. Az első felszólaló Faiovics dr. szociáldemokrata volt, aki a javaslat elfogadását kivánta. Utána Fleischmann Gyula dr. országos keresztényszocia- ilústa párti fertománygyülésd képviselő szólalt föl, aki beszédében többek között ezeket mondta: Flefsctunann dvaia dr, beszéde Pártjaink természetesen örömmel fogadják a nagy munkanélküliség miatt ezt a tervet, amely hivatva van enyhíteni a szlovenszkői munka nél­küliséget. Miután nagyszabású beruházásról van szó, közgazdasági szempontból is meg keli vizsgál­ni ezt az építkezést. Ami a vállalat jövedelmezősé­gét illeti, úgy itt kétségek merülhetnek fel és az ország feltétlenül rá fog fizetni erre a vállalkozás­ra. Kérdéses, hogy erre a célra kölcsönt a mai időkben meg tudjuk-e szerezni, mivel a viszonyok nagyon súlyosak. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az országrésznek kétszáz millió korona adóssága van és az ez évi beruházások a Ládecen létesítendő vizi müvek költségének leszállításával újabb száz milliót tesznek kuk úgy aggályosnak tartom, hogy Öy rövid Idő alatt eny- nyire kimeríts tik a* ország hitelképességet és a virhaté még nehezebb időben az a helyzet állhat üő. hogy ennél fontosabb közérdekű akciókhoz nem tudunk majd kölcsönt szerezni. Számolnunk kell továbbá azzal, hogy az önkor­mányzati testületek és városok rövidesen nagyobb- arányu segítségre fognak szór ülni. Számolnunk kiéli azonkívül a mezőgazdaság helyzetének to­vábbi romlásával, aminek enyhítését csak hitel- műveletekkel vagyunk képesek keresztülvinni. — Számolni kell a népiskolák kiépítésével, amit a múlt évben szintén csak száz millió koronás köl­csönnel lehetett realizálni. A Zsolna mellett létesítendő vízmű csak lokális jelentősséggel fog bírni és nem mondható egészen közhasznú intézmény­nek. Az építkezés háromezer embert foglalkoztat ugyan három éven keresztül, de a nagy munka­nélküliség folytán ez csak egy csepp a tengerben. A vízmüvet a szlovenszkói viiiamostársaságoknak fogják bérbeadói, s a bérből még a kölcsön kama­tait sem 'lehet behozni. Fleischmann Gyula dr. végül 'rámutatott arra az általános hibára, hogy Szlovenszkónak nines egységes gazdasági terve és csalt ad hoc gazdasági természetű javaslatokat hoznak a tartománygyülés elé. Ezt feltétlenül pótolni kell a jövőben e az országos választmány­nak egész Szlovenszkó területére megfelelő gaz­dasági tervet kell kidolgozni. Siker Javaslata a mezőgazdaság mentése érdekében A csütörtök esti vitában Giiler János dr. a magyar nemzeti párt országos képviselői ne­vében javaslatot nyújtott be a mezőgazdasági adósságok konvertálása tárgyában. A határo­zati javaslat egyebek közt a következőket mondja: Szlovenszkó népei, mint túlnyomó részben mezőgazdasági foglalkozásúak, a válság kiala­kulása során annak kifejezett áldozatai let­tek: a mezőgazdaság szakbecslés szerint majdnem 28 százalékig, tehát elképesztően eladósodott. Szlovenszkói népei ezt az adóssági terhet, a mai közismerten — legalább átiagos 10 százalékos kamatozás mellett — figyelemmel a bevételi nívó alá csökkent árakra, az adó­zási és szociális terhek többszörösére, nem bírják el, az eladósodás rohamosan fog emel­kedni és a teljes pusztulást el nem hárithat- juik. Ha él bennünk népeink önzetlen szere tóté és az igaza szlovenszkói patriotizmus Állás­pontjára tudunk helyezkedni, úgy éretnünk kell azon el nem halasztható kötelességünket,: hoigy nekünk elsősorban szlovenszkói érdeke­ket szem előtt tartva, kizárólag szlovenszkói álláspontot kell. elfoglalnunk és Szlovenszkó népének szociális gazdasági viszonyaira te­kintettel olyan akciót kell kezdeményeznünk, mely bajainkon radikálisan fog segíteni és megtalálja a speciálisan szlovenszkói megse­gítés módját és eszközeit, de késedelem nél­kül, addig, amiig a nép maga nem veszi ke­zébe az önsegítés eszközeit. Nézetünk szerint egy ilyen radikális eszköz a szlovenszkói mező­gazdasági adósságoknak konvertálása, ennek érdekében a közvélemény megmozdi- tása ős egy nevezőre!} ozás a, vaLamint a kör­ben és különböző képvisel etekben, bn és különböző képviseletekben. A konvertálás két főirányelvét alábbiak­ban jelöljük meg: 1. A mezőgazdasági foglalkozást űzőknek minden adóssága, tekintet nélkül arra, hogy ki a hitelező, be van-e ezen adósság kebelez­ve vagy nincs, mezőgazdasági jellegűnek és igy konvertálandónak minŐsitettessék. 2. A konverzió 5 százalékkal kamatozó, adómentes, állami garancia alá helyezett, or­szágos záloglevelekkel biztosi lett és 39 éves törlesztési módszerrel eszközlendő, amikor is az egyes záloglevelek a törlesztés arányában kisorsolás utján lesznek beváltandók. Kérjük a tisztelt országos Képviselőtestü­letet, adjon utasítást az Országos Választ­mánynak arra, hogy ezen határozati javasla­tunkat letárgyalja, dolgozza ki a munka- programot és sürgősen tegyen a parlament­nek és a kormánynak indokolt előterjesztést. A javaslatot Giiler János dr.-on kívül Bla- nár Béla dr. és Jaross Andor tartománygyü- lési képviselők Írták alá. ftek® Zoltán fellépett az egységes pártból Budapest, március 1& (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Az egységes párt tegnap esti értekezletén Meakó Zoltán bejelentetté kilépését az egységes pántból. MeskA kilépésé} azzal indokolt* még, hogy párton kívül jobbon szolgálhatja a nemzeti összefogás politikáját A páirbértekezlet tudo­másul vette a kilépést. Ezután Berky Gyula szólalt fel. Hangoztatta, hogy a® egységes párt minidig a nemzeti összefogás elérésén fáradozott, majd perhorreszkálta az olyan el­járást, amely a kormányt és a pártot igaz­ságtalanul kritizálja. PÁTER LAURENTIUS TITKA &GNÖGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (58) Ott áll a hegyoldalon, mintegy háromszáz méter magasságban a kastély északi oldala felett. A vidékre a szürkület csöndje borul. A kolostorban éppen most kondul az imára szólító harang. Hat óra van. Kurt térdre borul, csak úgy ömlik köny- nyeinek árja. Forrón, bensőségesen imádko­zik, (Később, amikor az újságírói otthonban egy kollégája pensziflálta azon cikkeit, ame­lyek ezekről a borzalmas órákról számoltak be, s pietizmust meg álszenteskedést vetett a szemére, Kurt vita helyett két hatalmas pofonnal intézte el az ügyet. Kurt közismert brutális erejére való tekintettel, amely azonban csupán a legritkább esetben kere­sett ilyen módon érvényesülést, a kolléga a büntető bíróságon keresett és talált el ég­tételt:) XXXIII. A portás olyan elrémülve nézett rá, mint­ha kísérletet látna. Csaknem keresztet ve­tett s jó időbe került, míg szóhoz jutott: — Jesszusom! Hát honnan tetszik elő­kerülni? Már hét órája fúrnak s verik szét a falat, hogy bejussanak a toronyba b most egyszerre csak itt van... De mi az? Hiszen beszakadt a koponyája — Bbosont beforr! Egy jóságos angyal megfogta a kezemet s kivezetett a föld alól. Az udvart egészen betöltötte a fúrógép fülsiketítő zúgása s a Csákányok robaja. A hallban nem talált senkit, de az emeleti folyosóról Kalinay pattogó hangiját hallotta. (Copyright by Prága! Magyar Hlrfap.) Almikor a folyosón feltűnt a barát alakja, Kalinay, aki az orvossal s a főhadnaggyal ott állott a könyvtár szoba ajtaja előtt, egy­szeriben elnémult s kimeresztett szemekkel bámult a közeledőre. — Fogjanak meg, mert elesem, ott jön ni, akii után kutatunk. Kurt a vállára ütött. — Hozott-e doktort magával, kapitányom? — Hogyne, hogyne, a legrosszabbra vol­tunk elkészülve. Ez aiz ur itt ni! —- Doktor ur, egy tetanusz-injekciót. Órák hosszat hevertem ezzel a nyitott sebbel. Kürtőt bevitték az egyik vendégszobába, ahol a doktor berendezte laboratóriumát. — Gyorsan ágyba bújni — rendelkezett a doktor. Hárman ie segíteni akartak a vetkőződés- ben. Közben persze a főihadnagy kiadta a rendeletet a munkálatok beszüntetésére. — Bizony nem bujtatnak engem most ágy­ba... — De a sebláz — erősködött a doktor. — Volt ennél már külömb bajom is a fronton, mégis kibírtam ágy nélkül. Én va­gyok a haláltalan Detre. Először is, kapi­tány ur, telefon jelen test a bécsi lapoknak... — Hogy szerencsésen megmenekült...-— A fenét! Éppen az ellenkezőjét. Hogy a munkálatok szakadatlanul tartanak, de a fal ellenáll és csak holnap estére remélhető... — Dekát minek ez a megtévesztés? — Mert annak az' embernek még huszon­négy óráig a biztonság érzetében kell ringa­tóznia .., — Rendben van, igy lesz — No de most már remélem, hogy mindent elmond — A gyilkos — Ki a gyilkos? — Ezért akartak hát levetkőztetni? Nem. kapitány ur, a gyilkost nem tudom még megnevezni, de szavamat adom rá, hogy negyvennyolc órán belül az igazságszolgálta­tás kezére adom. — Csak újságíróival ne hozott volna Ösz- sze a balsorsom... Ez még a rendőrkapi­tánnyal szemben is féltékeny, — És önnek nincs semmi újsága az én számomra, kapitány ur? Nem érkezett vala­mi jelentés a Tátrából? — Ennek az embernek ördöge van — csa­pott az asztalra Kalinay, Elmondta Gezsay tegnap éjszakai telefon jelentését. — No lássa, kapitány ur. Az ön emberé­nek az éjszaka kezében volt a gyilkos. Csak ki kellett volna érte nyújtania a karját. És hogy elveszített egy cédulát? Akármilyen ravasz is az ilyen gonosztevő, mindig meg­feledkezik egy-lcét óvatossági rendszabály­ról. így például sohase tegye abba a zsebbe iratait, amelyben zsebkendőjét tartja, főleg, ha náthás. — Náthás? — De mennyire. Mikor megcsaptam az or­rát — szabályos horogütés volt —- egészen ungusztiőz érzésem támadt — De valami könnyű vacsorát — Talán sonkát —■ tojást — teát — Felcsengették a komio rny lkot. Köziben Becs is jelentkezett s Kalinay leadta a tudó sitást. Majd a Semimeringet és a r in kai állo­mást hívták bliocre. Először Rinka jelentke­zett, ott Kart első osztályú hálókocsit ren de.lt a pelpai állomástól. A kapitánynak s a doktornak minden tiltakozása hiábavaló volt. — Én nem felelek semmiért — erősiklö-' dőlt a doktor. — Jó, jó, doktor ur, adjon az útra néhány medikamentumot, ha aztán rosszabbra for­dul az állapotom, Becsben majd lefekszem a klinikán, Hell is nemsokára a telefonnál volt. Rövid és határozott utasítást kapott. — A két magándetektív egész éjjel ké­szenlétben legyen. Holnap délelőtt ott va­gyok. Reggel kilenckor séta az oibeli szkon túli útra. Mindhárman elrejtőztök s a szük­séges pillanatban — los! Verstanáén? * Kurt most már civilben, utazósapkája alatt friss kötéssel beszállt a pelpai állomá­son egy elsőosiztályu hálókocsiba. Jóformán a váltóikon sem volt túl a vonat, egészséges, jióizü álomba merült. Becsben ebben az órában az éjjeli uccát fürge rikkancsok kiabálása töltötte be: Keine Hótfffnung auf Kurt Resners Ret- tung. Das dritte Opifer des Mörders von Ladna! * A két nő alig pár napja ismerkedett meg s máris olyan benső barátságban voltak, mintha évek óta ismernék egymást. Hosszú sétákat tettek a Semmering pompás télutó­ján, sipartikra indultak s a grófnő bús­komorsága fokozatosan felengedett. Egész­ségi állapota is szemmelláthatóan javult s az orvosok büszkén tekintettek rá, mint a Semmering élő reklámjára. Anita nagy me­legséggel vette körül barátnőjét, mert finom ösztön ével nyomban megérezte, hogy ez a nő rendkívül sokat szenvedett s nagyon ke­vés örömben, napsugárban volt része. Min­den igyekezetével azon volt, hogy uj barát­nője ne is érjen rá lepel odúi, sötét gondola­tokkal foglalkozni. Amikor vele volt. he nem állott a szája és annyi ked-ves. derűs dolgot mesélt, hogy olykor-olykor hangos nevetést csalt ki a betegből.

Next

/
Thumbnails
Contents