Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-18 / 65. (2878.) szám

j VI;nr

ImMSYARHIItMB

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyel ára 1*70 Ki, vasárnap 2.—KC,

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártók

FŐSZERKESZTŐ politikai nCLpilcLpjCL peLELÖS SZERKESZTŐ

DZÜRÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. III. emelet. Telefon: 34184.

8ŰRGÖNYCIM: HIRLflP. PRfiHfl

SzenMvány: A legszélsőségesebb fegyverekkel is ki fogjuk kénytzeriteni, hogy Szloventzkó é» Ruizinizkó rettenetes nyomorának megszüntetése érdekében komoly és elhatározó intézkedések történjenek

A magyar nemzeti párt vezérének beszéde a banhjavastat vitájában — Az erdélyi magyar íróh betiltott útja — „Nem kereskedelmi szerződéseket követelek, hanem tartós, állandó, békés munkalehetőségeket

Prága, március 17. A kép viselőim ma egész napon át folytatta a bamktörvény- jaivaslat feletti vitát. Mivel a parlament csak nagyon ritkán ül össze, több szónok (felhasználta az alkalmat arra, hogy az általános belpolitikai és külpolitikai helyzetet tegye meg beszéde tárgyául. A kormány- tö/bbség képviselői alig mutatkoznak a te- remiben, úgy hogy csaknem kizárólag az ellenzék viszi a szót.

Az ülést Malyipetr elnök délelőtt 10 óraikor nyitotta meg. Napirend előtt Bazala [kommunista képviselő, a mandátumától megtfosztott Major István utóda tett© le a fogadalmat.

Sdhweichhart német szociáldemokrata képviselő a legszigorulbb vizsgálat megindítását követelte a legutóbbi két bányaszerencsétlenség ügyében.

Sohollich német nemzeti párti képviselő Bence külpolitikáját bírálta. Nem lepődött meg — úgymond — hogy Benes külügyminiszter a leszerelés kérdésében gondolkozás nélkül Franciaország oldalára állott. A kínai-japán konfliktus bizonyitéka annak, hogy a népszövetség csődöt mondott s ideje volna már feloszlatni. Javasolja, hogy

Csehszlovákja lépjen ki a népszövetségből. Követeli továbbá, hogy Csehszlovákia nyíltan forduljon ©1 a francia politikától és támogassa Németország leszerelési törekvéseit.

A középeurápai kis államok együttműködése Németország nélkül nem történhetik meg. A jeleinlegi gazdasági elzárkózás további nyomorra fog vezetni és épp ezért elutasítja a dunai konföderáció tervét.

A szónok ezután tiltakozik a német diákletartóztatások ellen, amelyek tisztán gyanú alapján történtek.

Geyer német nemzeti szocialista: Lakás, ellátás a német nemzeti diákok számára.

Horpinka: A pankráci fogház lett a negyedik német diákotthon.

Sahollidh megállapítja, hogy a német kor mányipártok és a német miniszterek politikája a nemzetiségi kérdésiben teljesen csődöt mondott.

Kalas cseh agrárius a bank törvényjavaslattal foglalkozott és a nemzeti bank kamatlábának leszállítását követelte, majd utána Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt képviselője szólalt fel, akinek beszédét alább ismertetjük:

SzenMvány József beszéde

A banktörvény intézkedései, amelyek előttünk fekszenek és amelyek a vita anyagául szolgálnak, semmiesetre sem képesek és nem alkalmasak arra, hogy a pénzvilágnak azt a megjavulását teremtsék meg, amelyre szükség van. Ez a törvényjavaslat a legkevésbé alkalmas arra, hogy azt a bizalmat, amely a gazdasági életben, éppen a hitelkezelés szempontjából teljesen megszűnt és csaknem elveszett, helyreállítsák.

Megállapítom, hogy maga a törvény, amelynek intézkedéseiben nagyon sok hibát lehet találni, annyiból beteg és helytelen, hogy a mai viszonyok közötti napirendretüzése, a képvise- lőház előtt való tárgyalása a pénzvilágban az eddiginél még nagyobb nyugtalanságot okozott.

Semmiesetre sem olyan intézkedés ez a javaslat, amely elősegítené a kxizis megoldását és amelyik előmozdítaná azokat a célokat, amiket minden kormánynak, minden nemzetgyűlési képviselőnek, minden parlamentnek és minden állam felelős vezető tényezőjének szemmel tartani kellene, azokat a célokat, amelyek ahhoz vezetnének, hogy a belső gazdasági élet rend- behozatala következzék be, hogy a külpolitikai és külkereskedelmi kérdések megfelelően ren- deztessenek. Mindezekhez a kérdésekhez, amennyiben ez a törvény hozzányúl, mindenütt rossz, ahelyett, hogy eredményes és jó hatást váltana ki.

A törvényhozásnak legnagyobb és legfontosabb föladata volna a mai viszonyok között, helyreállítani a bizalmat a gazdasági életben, de ezzel szemben ez a törvény nemcsak, hogy vissza nem állítja, de a még meglévő kis bizalmat is teljesen elpusztítja.

Vannak azonban más föladatok is, amelyek a jelenlegi viszonyok között a kormányra hárulnak. Ez a föladat, amely súlyosabb minden eddiginél:

megvédeni az állam polgárait a nemzetközi politikában és a belpolitikában még mindig uralmon lévő egoisztikus princípiumok ellen. Ezek: a békeszerződésekhez való betiiszerinti ragaszkodás és az a nemzeti politika, amelyik itt a belföldön a csehszlovák nemzeti állam gondolatát helyezi legelső eorba.

A két nagy princípium két nagy Ítélet azokra a népekre, amelyeket sújtott és amióta a köztársaság fönnáll, azóta a kormány részéről állandóan és folytonosan ugyanazokat a jelszavakat halljuk és Lassan és fokozatosan elindult egész gazdasági és pénzügyi életünk szinte föltartóztathatatlanul a romlás felé. Ma már rohanunk ezen a lejtőn és mégsem látjuk azokat az intézkedéseket, amelyek a közgazdasági élet főlsegitésére volnának hivatva. Sem a külpolitikában, sem a belpolitikában.

Mulasztások a külkereskedelem irányításában

Hogy az a vád ne érjen, hogy a konkrét kérdések világában elméleti, vagy akadémikus vitát kezdek, néhány nagy vonalat fogok huzni és vázlatosan konkretizálni a legközelebb lévő kérdéseket, amelyek a nagy problémáknak egyes részletei, de éppen olyan fontosak és kezdeményező erővel bírnak.

Elsősorban arról beszélek, bogv mit tett a csehszlovák köztársaság kormánya a termelés,;

különösen a nagyipari termelés egyetlen bázisa, az exportbereskedelem érdekében.

Egyetlen európai állam sem zárta el úgy magát a külföldtől és a legközvetlenebb piacaitól, mint éppen a csehszlovák köztársaság. Németországgal nincs kereskedelmi szerződés, Magyarországgal nincs kereskedelmi szerződés. A kieantant államaival való kereskedelmi megállapodások fogyatékosságai közismertek. Az Ausztriával való kereskedelmi szerződés a csehszlovák köztársaság gazdaságára a legkedvezőtlenebb intézkedéseket tartalmazza. Ennél csak a Lengyelországgal való forgalom rejt nagyobb veszedelmeket magában. De valamennyi kereskedelmi szerződésnek kivétel nélkül nagy hibája, hogy, mini minden csehszlovák törvény is, úgy ezek a szerződések is bizonyos kivételes esetekben följogosítják a kormányt árszabályozási és egyéb jogcímeken a szerződésektől eltérő intézkedésekre.

Miután pedig az ilyen intézkedéseket a kormány szereti titokban tartani, előfordulhat és elő is fordult számtalan esetben, hogy valamely vállalkozás a törvény erejében bizva elindult és teljesen reális alapon kalkulált tisztességes polgári hasznot, mire azonban a termékeit a piacra bocsátotta, ezeknek az úgynevezett árszabályozó intézkedéseknek következtében elpusztult. Ilyenkor jött aztán a kormánynak a segítő keze és a csehszlovák nacionalizált bankok' és csehszlovák ipari válallataik mellé odaadott és az állampénztár terhére a németek, a magyarok által befizetett adókból és hozzájárulásokból sok százmilliót fordított ezeknek a vállalatoknak a szanálására. Eközben azonban nem gondolt azzal, hogy a vállalkozások és általában a vállalkozó tőke iránti bizalom megrendül és hogy a pusztulás nyomán a gazdasági életben elsőrendű fontosságot játszó bizalom kérdése teljesen elvesz. A kormánytöbbség még 1930- ban emelte az állami költségvetést, amikor dacára az életstándard alacsonyabb voltának, tisztviselőit nagy díjazásban részesítette a tizenharmadik havi fizetéssel és egyéb olyan kiadásokat vett föl, amelyek kizárólag a pénzügyi presztizspolitika céljából látszottak szükségeseknek.

A magángazdasági élet főlsegitésére egynéhány nagyfontosságu föladatot kellett volna a kormánynak végrehajtani. Olyan intézkedéseket, amelyek jóformán a világ minden államában bekövetkeztek.

A kamatláb leszállítására való törekvés, a mun- ka-bérszabályozás, a szociális terhek, valamint az adó mérséklése, vagy ha mindezek pillanatnyilag meg nem történhettek volna, úgy általános moratórium .beiktatása a gazdasági életbe. Mindezek helyett mi történt?

Mi történt Szlovenszkón is Ruszinszkóban ?

Tornaiján a falusi gazdaemberek sort állanak a lisztkereskedők előtt, mert a kenyérnek való búzát el kellett adni, hogy a házukat és marhájukat, földüket adóba el ne árverezzék. Ruszinszkóban, Ipolyság vidékén, a Csallóközben a szó teljes értelmében vett éhínség uralkodik és olyan nyomorúság van, amilyet ezeknek a vidékeknek lakosai még soha meg nem értek. — Mit csinálnak a njunkásbiztositó pénztárak? A dunaszerda- helyi járásban ügyvédet, bíznak meg a behajtással, hogy az úgyis magas biztosítási dijakon kivül vaskos költségek terheljék a munkaadókat. Szlovenszkón és Ruszinszóban az egész vonalon végig végrehajtási hadjáratot vezetnek a munkásbiztosi tó pénztárak s az igazságtalanul visszamenőleg kivetett és túl nyomó részben föllebbezés alatt álló szociális biztosítási óriási összegeket egyik napról a másikra, a nap minden órájában, árveréseken próbálják beszedni. Árverési hiénákat hordanak magukkal, elhajtják a gazdák marháit, szekérre pakkolják bútorait azért, hogy a dijak tiz, húsz, ötven százalékát behajtsák, külön üzleteket csináljanak és a gazdaságot elpusztítsák.

Nyakló nélkül és szabadon hajtják a hitelező intézetek a követeléseiket és tisztán és kizárólag az illető hitelező kegyén múlik, vájjon a töméntelen sok eladósodott exisztencia fönn tud-e maradni, vagy nem.

A kormány kényelmesen ül a helyén és szívja a prágai levegőt, fizeti a munkanélküli segélyeket ad libitum azoknak, akiknek politikai meggyőződése, vagy nemzetisége megfelel, ellenben a magyar munkásság éhezik, mert neki százféleképpen kell igazolnia, hogy munkanélküli segélyre igényt tarthat.

Az illetőség kérdésének törvényei!ebes és helytelen alkalmazása következtében tisztességes, komoly — megint csak magyar — exisztencia-i

kát most is sújtanak nyugdijelvonás, kongrua- elvonás és más hasonló eszközökkel.

Egyetlen európai államban sem mutatott a kormány olyan tehetetlenséget és gyöngesé- get a gazdasági élet megmentése kérdésében, mint éppen itt.

Az agrárpárt erőteljes csoportja ül a kormány- többségben, adja a legfontosabb minisztereket a minisztertanácsban és — kortespolitikát folytat. Kalózkodni jár a csehszlovák gondolat népszerűsítése céljából a magyar falvakba és kiéli magát a földreform kapcsán tett ígéretekkel, megcsinálja az agrárvámokat és azt hirdeti, hogy ezzel megmentette a mezőgazdaságot, pedig éppen olyan jól tudja, mint mi tudjuk mindnyájan, hogy

a vámvédelem csak egy kis része azoknak az intézkedéseknek, amelyek a mezőgazdaság életét biztosíthatták volna.

A Szlovenszkó és Ruszinszó mezőgazdasága és ipara szempontjából teljesen lehetetlen vasúti tarifákat fönntartotta, sőt emelte.

Az adókulcsot a történelmi országokkal egyenlően alkalmazta, egyáltalán nem gondoskodott a hosszúlejáratú, olcsó ingatlanhitei organizálásáról, nem is beszélve arról, hogy a mezőgazdasági ingó és zöldhitel kérdésében bármit is tett volna s odáig jutottunk, hogy ma a mezőgazdaság a csőd előtt áll, kivétel nélkül fizetésképtelenek a gazdák. Az úgynevezett Hypotecná Banka zálogleveleit n,em tudja elhelyezni és a megszavazott kölcsönöket sem folyósítja.

Itt, a nemzetgyűlés 6zine előtt vonom felelősségre a kormányt és ellene a legerélyesebb harcot jelentem be: a legszélsőségesebb fegyverekkel is ki fogjuk kényszeriteni, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó rettenetes nyomorának megszüntetése érdekében komoly és elhatározó intézkedések történjenek. Bejelentem, hogy a segítség elmaradása olyan kö-