Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-18 / 65. (2878.) szám
2 * 'PRKGAJ-MA&tARHIRLAP' í932mi^^ péntek. nátha ellen.^ €)£*ffM€&Tl Hatásameglepői vetkezményekkel fog járni, amelyekért a felelősséget nem vállalom. Békéé szándékú ember vagyok, a békés megoldásokat mindenek elé helyezem, de a rear iitásokat a tiszta igazságnak megfelelően vagyok kénytelen akceptálni. És világosan és határozottan meg kell mondanom, hogy szokatlan intézkedések kellenek, olyanok, amelyek nem vesznek el a bürokrácia számtalan útvesztőjében és olyanok, amelyeket szokatlan időkben szokás alkalmazni A legnagyobb kultursérelem Szóba kell hoznom a parlament előtt más kérdéseket is. Az országos hivatal legújabb intézkedését, amellyel a magyar kultúrán, a magyar kultúra életén ejtett talán minden eddiginél nagyobb, súlyosabb sérelmet Az erdélyi magyar kisebbséghez tartozó irodalmárok tisztán és kizárólag irodalmi előadásait és a szlovenszkói és ruszinszkói magyar kisebbséggel való kulturkapcsolatokat akadályozták meg ugyanakkor, amikor Budapesten számottevő hivatalos és félhivatalos körök megjelennek Pallier követ csehszlovák—magyar kulturkap- csolatokat kereső estélyein: nekünk pedig nincs módunkban az erdélyi magyar kisebbségi irodalom termékeit a személyes érintkezés utján venni át. Ugyanakkor teszi ezt az országos hivatal, amikor áldozatrakész magyarok pályadijakat tűznek ki cseh és szlovák irodalmi müvek magyar nyelven való ismertetésére és átültetésére. (A szónok itt két beérkezett pályaművet mutatott föl; ezek Jesensky, Iván Krakkó, Rázus s más szlovák költők fordításait tartalmazzák.) Szent-Ivány ezután igy folytatta beszédét: Ez is bizonyítéka annak, hogy a magyarság nemcsak pályadijakat tűz ki, hanem közismert magyar irók és költők komolyan foglalkoznak a szlovák Irodalom műfordításaival. Ugyanakkor teszi ezt a kormány, amikor a köztársasági elnök nr alapítványából keletkezett tudományos társaság működését az alakuláskor elkövetett hibák miatt ugyan kellő óvatossággal, de bizonyos várakozó állásponttal kisérik a kisebbségi magyar Irodalmárok. Ugyanakkor, amikor az európai politikai vezetők és irányítók, az egész világ, követelik a lelkek megnyugvását a béke és a közeledés alapján. Megállapítjuk, hogy ebben a súlyos és párját ritkító európai botrányra alkalmas kultursérelemben benne van az egész képe annak az elnyomatásnak, amelyben élünk. És ha már erről beszélünk, innen kérdezem meg a köztársasági elnök ur alapítványból keletkezett tudományos társaságot és Dérer miniszter urat. mit csináltak ez ellen az intézkedés ellen? Az lett volna a hivatásuk, föladatuk és kötelességük, hogy a magyar kultúra érd ekében sorompóba álljanak és egyetlen szó , egyetlen hang sem hallatszott tőlük. „Lehetséges-e a szlovák- magyar kiegyezés!*' Végül rá kell térnem azokra a kérdésekre, amelyekkel az utóbbi időben a sajtóban foglalkoztam és amelyekre úgy cseh, mint szlovák, valamint magyar részről számtalan reflexió történt. Szüksége van-e, lehetséges-e és kell-e beszélni a csehszlovák—magyar kiegyezésről? A kérdés aktualitása a legnagyobb mértékben megvan. Európa politikájának a vezető állama, annak is erélyesebb politikai vezetője, Tardieu, nagyarányú tervekkel foglalkozik. Európa gazdasági nyomorát oly vámszerződések és pénzügyi transzakciók segítségével akarja megszüntetni, amelyek nemcsak méretükkel, hanem metódusuknál fogva is egészen újak. Ml tisztán látunk és üdvözöljük a kezdeményezést. Bizonyosnak tartjuk, hogy sorsdöntő következményeket fognak maguk után vonni. Éppen azért szükség van arra, hogy a kereskedelmi szerződéseken túlmenően a kiegyezés kérdésével foglalkozzunk és ezt a kiegyezést a kisan- tant kormányai, elsősorban a csehszlovák kormány kezdeményezze. Nem gazdasági és kereskedelmi szerződéseket követelek, vagy értek a kiegyezés alatt, hanem tartós és állandó, békés munkalehetőségeket. Amelyek nem főimondható paragrafusokon, hanem mélyebb tartalmú és értékesebb alapon, a lelkek megnyugvásán állanak. Kérdem a kormányt, mit akar tenni ebben az irányban? Akar-e vele komolyan foglalkozni? Megváltoztatja-e a miniszterelnök semmitmondó nyilatkozatát, vagy pedig állig fölfegyverkezve várja, hogy az utánunk jövő nemzedékekben fölhalmozott keserűség folsegitse a hadiszállítókat és elővegye a raktárakból a rozsdás szuronyokat?! A történelem itélöszéke borzalmas ítéletet fog végrehajtani a mai kor felelős államférfiam, ha nem veszik elő azt a kulcsot, amelyik kezükben van és amelyik a nyomorgó emberek és az elnyomott nemzetek szivéhez vezet. A szónok beszéde végén a bankjavaslat vél megállapította. hogy ez a törvény csak idegesíti a pénzvilágot és a közgazdasági tényezőket, növeli a bizonytalanságot és a gazdasági zavart s ezért ellene fog szavazni Szent-Ivány után Krumpe német keresztény szocialista a banktörvényjavaslattal foglalkozott. Fölszólalása végén reagált Jung képviselőnek ama megjegyzésére, hogy a szudíéta nép és a német nemzet Bríiníng ellen van és elitéli annak politikádat. Kijelenti, hogy pártja teljes sznmtpátiával viseltetik Brüning politikája iránt. Koipeoki kommunista és Mares cseh szociáldemokrata képviselők a bainktörvényjavaistlatot bírálták. Kurtyák: Hamilton és Renn a századrészét sem látták a ruszinszkói nyomornak Kurtyák, a ruszin autonóm szövetség képviselője beszédében rámutatott arra, hogy Ru-zin- szkóban a krízis az igazságtalan pénzbeváltás, a súlyos adóterhek, a romániai megszállás és a háború által előidézett károk meg nem térítése, a hadikólcsönök igazságtalan beváltása és a lehetetlen földosztás okozták. Nem Igaz az, hogy a ruszin nép mindig éhezett, mert a ruszin nép a magyar rezsim alatt aratással kereste meg mindennapi kenyerét, télen pedig Erdélyben és Boszniában a favágási munkálatoknál mint elsőosztályu erdei munkás jutott alkalmaztatáshoz. Kurtyák foglalkozik Hamilton és Ronnn nyilatkozataival és ezt mondja: Nem tudom, müven politikai és világnézettel rendelkezik a két újságíró, azonban azt bátran leszegezhetem, hogy Hamilton és Renn a századrészét sem látták annak a nyomornak, amelyben a ruszin nép él. Minden alkalommal fölhívtam a kormány figyelmét Ruszinszkó lehetetlen gazdasági helyzetére, ez irányban orvoslás azonban nem történt, mert Rusfzinezkóban meghonosodott az agrárrezsim és annak korifeusai Rozeypal országos elnök, a íőszolgabirák és a jegyzők adatai lehetetlenné tették azt, hogy javaslataim érvényesüljenek. Most, amikor a két külföldi újságíró felhívta a külföld figyelmét a ruszinszkói tarthatatlan állapotokra, nagy a kapkodás. Folyik a tanácskozás főleg az agrárpártban, de minket; ruszin képviselőket egyetlen tanácskozásra sem hívtak meg. A sajtó nagy többsége Rozsypal azonnali elmozdítását és rezsknváltozást követel. Ehhez a mozgalomhoz én is csatlakozom azzal, hogy amíg a szojmot meg nem választjuk, addig ideiglenesen ruszin legyen az országos elnök, aki a ruszin népet szeretni és támogatni fogja gerinces ruszinok legyenek a referensek, a föszol- gabirák és jegyzők, nem pedig az agrárpárt emberei. Javasolom a következőket: Fizesse vissza a kormány az igazságtalan pénzbeváltásból eredő B15 millió koronát a ruszin népnek, adja át a kincstári birtokok és erdők kezelését a ruszin népnek, a Sekönborn gróf, Lórnyai gróf, Teleky gróf és a többi nagybirtokokon semmisítse mieg a földreformot és adják a földet a földjéhez ragaszkodó ruszin népnek, mely dolgozik, hogy biztosítsa a maga és családja számára a kukoricamálé-kcnyeret. A kormány adjon munkaalkalmat a ruszin népnek, épp itt az ideje az útjavításoknak, a folyók szabályé zásának. Vámmentesem engedje be Romániáiból a tengerit, mert a devizarendelkezések miatt a tengeri ára 20 százalékkal emelkedett.. Adjon moratóriumét a kormány, amiig nem ad választ arra, hogy mennyit fizetett a ruszin nép adó fejében 1919-től mostanáig. Ha mindezt teljesíti a kormány, akkor a ruszin nép nem reflektál semmiféle segélyre és a saját erejéből fog önmagán segíteni, emelni fogja kultúráját, politikai fejlődését, mert ebihez joga yan. Ennek az indítványomnak megvizsgálása céljából küldjön ki a parlament vizsgáló bizottságot, amelyben azonban az összes ruszinszkói törvényhozók is résztveunének és kapcsolják ki a közigazgatási apparátust Rozsypal országos elnökkel együtt, hogy a nép nyíltan, szabadon adhassa elő panaszait a parlamenti vizsgáló bizottság előtt. Elérkezett az utolsó pillanat, hogy a kormány ezeket a követeléseket teljesítse s a kormány felelős a helyzet minden további elfajulásáért. A vitában résztvett még Ohméi ik, a cseh nemzeti liga képviselője és az esti órákban fölszólalt Jabloniczky János dr. országos ke reszté ítyszodalista párti képviselő is. Holnap folytatják a vitát és egyúttal szavazásra is kerül sor a bankjavaslat felett. A fádec* vízmüvek Fpye a tar'oniánygyiilts napirendül) Pozsony, március 17. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelen lése.) Ma délelőtt fél tizenegy órakor Szlovénszkó Országos képviselőtestülete rendes ülést tartott, amelynek napirendjén negyvenhat poDt szerepelt.. A tárgysorozatnak csak egy lényegesebb pontja volt és pedig a Zsolna melletti Ládecen a 100 millió korona köllséggel épiteudö vízmüvek ügye. Országh József Országos elnök távollétében Jeszenszky János dr. országos alelnök nyitotta meg az ülést. Cselkó dr. referens az elnöki indítványokat és referátumokat olvasta fel. Többek között az országos elnök válaszolt Giller János dr. magyar nemzeti párti tárló* mánygyülési képviselőnek a bolsevik! károk megtérítésére vonatkozó interpellációjára. A választ lapunkban ismertetni fogjuk. Az elnök azonkívül bejelentette, hogy Jaross Andor magyar nemzeti párti tartopiánygyüléhi képviselő több Írásos interpellációt nyújtott be a mai ülés folyamán, azonban ezekre csak a következő ülésen fog válaszolni. Az ülés napirendjének tárgyalásáról holnap számolunk be. PÁTER LAURENT1US TITKA &0N0GYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágti Magyar Hírlap.) (57) Gyorsan előhúzza a papirost és a ceruzát. Két iv az egész, de gyorsírással sok elfér rajta. Mintha a redakcióbán ülne, olyan hangulat szóllja meg. A cikk élére felkerül a metőrhek szóló jelzés: háromhasábos Írott címszedés, garmond szedés. És a cinn: ,,Kurt Resűér újságírói munkájának teljesítése közben életveszedelembe került. A ladnai várkastély titokzatos alehhuista kamarája — Elevenen eltemetve — Élethalálharc a ladnai kastély Fantomjával.“ Gyorsan siklott a ceruzája s amikor jó egy órai munka után a nyolc oldalt teljesen teleirta, benső megelégedéssel rakta a kész cikket zsebébe. Délután öt óra. Reméli, hogy nem csalatkozik időérzékébeu és a valóságban nem hajnali öt óra van. De máris milyen égérutat nyert a gazember. Ha szétverhetné két Öklével a kemény falakat, hogy segítségére siethessen a védtelen gyermeknek! Keserű grimaszba torzul az arca. Mit is üzent Páter Laurentius? ,,Ha a gyermek veszélybe kerülne, forduljatok tanácsé-1 a dcc- tor ecclesiáéhoz!" Oh, ha a ,,néma Ökör" mo-t megszólalna s ordításával betöltőm' az egész világot! De hát ő is a modern kor gyermeke, cinikus és szkeptikus, nem hisz a csodákban, legalább is nem hisz abban, hogy csodák még most is történnének. Milyen jó a hi vőnéik, aki ^z élet nagy megpróbáltatásaiban térdre borul az Istenség előtt s tőle nyer vigasztalást és enyhülést. Visszaemlékezik egy gyermekkori Ima- könyvére, amelyet karácsony alkalmával kapott szegény édesanyjától. Abb^n volt egy imádság, az volt a cime, hogy „Ima nagy veszedelmek ideijén", de ő még csaik el sem olvasta. Az élet csak akkor kezdte megpróbálni, amikor már nem forgatott imakönyvet. Szinte öntudatlanul történt, de befordul a fal felé, térdel e kezeit Imára kulcsolja. Édes jó Isteneim! Most fel kell a szemeket emelni az égnek, oh, de nem a ragyogó égboltozat van felette, hanem sötétség, kövek és föld, tonnányi teher, amelyen tahin az imádság sem tud áthatolni. Édes jó Istenem 1 Nem magamért könyör- gök, hanem a gyermekért tégy csodát... A kis lámpa alig méternyire világit fel a főidről, de mintha ott a fője felett betűk állanának a falon. Felemelkedik s a .lámpává! rávilágít a falra. Meglehetősen elmosódott freskó, de ugyanaz a kéj), amelyet, a könyvtárban talált szent Tamás müveinek mögötte. A szentet-ábrázolja. És a kép alatt az ismert felirás, ennek a betűi ütött éli meg a szemét: Arcanum a peri! dexter, coelumque *ú- nister. De milyen különös fényben csillognak a szent szemel. Olyan füzük van, mintha a festő valami különleges keverési eljárással állította volna elő a festőanyagot s ez a szia dacol nedvességgel, idővel, világítani fog az idők végezetéig. Baljával a lámpát tartja., jobbjával felnyúl az archoz. Nem is kell nagyon nyújtania a karját. Tapogatózva éri el a jobb szemet s megsimitja. Oh, hát persze, hogy érzéki csalódás volt. Nem festék az, hanem üveg. Hirtelen mintha villanyáram szaladt volna végig testén. Arcanum aperit dexter... — Dexter ooulus! A jobb szem! — kiált fel 8 tompán verődik vissza hangja a földalatti boltozatokon. Amilyen erővel csak tudja, megnyomja a kék fényiben csillogó üveget. Nyikorgás n a kép jobboldalán a faliból kifordul egy fél- négy aetméternyi kőlap. Mögötte üreg. Benyúl az üregbe, írások, sok-éok irat. Óvatosan kiemeli őket, hogy meg ne zavarja a sorrendet. Leül előbbi helyére és elkezdi forgatni a lapokat. Aztán egészen eltérnet- kezik bennük, megfeledkezik mindenről, elfelejti a saját baját, csak falja lázas gyorsasággal a betűket... Igen, ezek az iratok azok, amelyeket Páter Launentius bölcsessége az alohimista kamra folyosójának titkos üregéibe rejtett. Erről az üregről csupán a családnak egyetlen tagja tudott e Ladnay Ádárn halálakor a titok Laurentius atyára szállt. Ezeket az iratokát kereste heteken át a gyilkos, ezért járt ide vissza, nem pedig az a pszichológiai ők kényszeri tette, hogy a gyilkos visszajár bűntettének színhelyére. Nem Raszkolnikov ez az ember e most már telje? világossággal látja bűnének összes rugóit. Az iratokat inge alá rejti, Az óra féLhatol mutat. Becsapja a titkos üreg ajtaját, ezt ugyan most már felfedezheti akárki. De már tréfás kedve támad, kivesz egy irat- lapot s abból egy kis tiszta darabot tép le. Nagy betűkkel ráírja: Suib protectioue Sancti Thomae, illustris- sinni ecclesiae doctoris hoc arcanum explora- vit Curtius Resner ... Hogy nevezték volna Rómában az újságírókat, ha ismerték volna a modern újság- technikát? A napiesemények leírója ,..de- scríptor eventuum diurnaliuim in Viudobo- uensis A. D. MNXXVIII. Újból kinyitotta az üreget s bedobta a papírlapot, mint .mikor a hegymászó fáradságos túra után felér a magas csúcsra s berakja névjegyét az üregben elhelyezett a!u- miűiunidobozba. Most már biztos a dolgában ... Coelumque sin is tér... És a drága, kedves egyetlen ragyogó égboltozatot a bal szem fogja megnyitni. A következő pillanatban már nyöszörgő zajjal fordul meg egy ajtómagasságnyi kőlap a falban. Nem érzi a gyengeséget, nem érzi a f/b radságof. Lámpájának fényénél v'gan siet előre. A folyosó olyan, mint az előbbi, gránitlapok tapasztják ki s az irányból következtetve a kastély alatt vezethet. Már jó negyed órája halad előre, amikor a folyosó véget ér. De jobb kézre a falon ott a Ladnay* címer,' újabb ajtó nyílik meg s most szükebb üregbe ér, amely bányára emlékeztet s u! A meredékesen tart felfelé. A felkapaszko dás kissé nehezebb, a kövek is nedvesek. -1 botsak, olykor-olykor megcsúszik, vigyáznia keli, hogy el ne vágódjon. Végre fordul az akna s most már vizsziillemen halad előre a nyílás felé. Semmi kétség, egy régen elhagyott aranybányában van, amely az Aranyhegy oldalára nyílik. A tárna egyre világosodik. Végre a >-tájiba ér. A bejáratot bokrok fedik el, mim! Miféle gerenda, deszka van keresziübkmul hányva. Óvatosan bújik ki köztük, nehogy zajt verjem
