Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-17 / 64. (2877.) szám
1932 március 17, csütörtök. ^i^<ggM^G^ARHnaiag 3 Bondy, a szlovenszkói gyáriparosszövetség Jl kormánynak sokkal nagyobb mértékben kellene törődnie az állam keleti részeinek gazdasági kérdéseivel” 8 szlovenszkói gyáriparosok szövetségének közgyűlése — A munkanélküliség viszonylag nagyobb, a nyomor intenzivebb Szlovenszkón, mint a történelmi országokban — 1930-cal szemben a termelés összátlaga 15 százalékkal (sokként zsírbő-, de könnyen emészthető táplálékra van szüksége. Cízéftl inkáőő' 100%-os tiszta nővényzsírt Maiottseh miniszter: „A csehszlovák-magyar vámháboru nem volt kedvező belolyással a két állam Pozsony, március 16. (Pozsony] szerkesztőségünk telefonjeientése.) Ma délelőtt 9 órakor tartótba meg e szlovenszkói gyáriparosok országos szövetsége Bondy Egon vezérigazgató elnöklete mellett rendes évi közgyűlését a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. A közgyűlésre Szlovenszkó minden részéből körülbelül 120 gyáriparos jött el. Megjelent a közgyűlésen Matousek kereskedelmi miniszter, Novak volt kereskedelmi miniszter és Hodács dr. egyetemi tanár, a csehszlovák gyáriparosok országos sző. vétségének főtitkára. Bondy Egon vezérigazgató megnyitó beszédében a köve tkezőke t mondd ta: Bondy Esőn elnök beszéde — Sok tekintetben elhagyatva érezzük magunkat & azon a nézeten vagyunk, hogy a kormánynak sokkal nagyobb mértékben kellene törődnie az állam keleti részeinek gazdasági kérdéseivel. Nem lehet eléggé nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az ipar és a többi gazdasági ág, nevezetesen a mezőgazdaság érdekei között Szlovenszkón nem lehet valóban lényeges különbségeket találni. Szlovenszkó súlyosan megsínylette azt, hogy az egyes államok gazdaságilag és politikailag . begombolkoztak, hogy a nemzetközi hitel valamennyi összeköttetését megszüntetni igyekszik, hogy az árfolyamok, árak, bérek és rentábilitás csökkenő irányban haladnak, hogy a vakitaelértéktelene- dée a különböző államokban speciálisan a ezlo- venezkói exportot sújtotta és hogy sok intézkedés csak más államok intézkedésére való tekintettel történt, miközben vad versengés indult meg, amelyet mindenkor annak bizonyit- gatása kisér, hogy mindenki szabad világgazdaságot óhajt és csak másokra való tekintettel zárja el magát. A német konjunkturakutató- intézet legutóbbi jelentése a világgazdaság egyes részeiben javulás tendenciáit állapítja meg. Nálunk a helyzet az 1932. év első hónapjaiban tovább rosszabbodott. Kereskedelempolitikailag különösen nehéz a helyzetünk. A legtöbb-kedvezmény rendszere minden jel szerint súlyos válságba került: átmenetileg kénytelnek leszünk sok tekintetben eltérni ettől a rendszertől. Minden állam a többi államokkal szemben a kereskedelmi mérleg tekintetében — kissé éles szóval — legalább is aktív akar lenni. Ez természetesen nem vihető ke<:sztül. A különböző regionális tervek oda látszanak kulminálni, hogy az egész európai kontinensen szoros gazdasági együttműködés szükséges és egyös kis államok gazdasági kooperációja óriási nehézségekbe ütközik. Azonkívül ilyesféle együttműködés előföltételezi különböző pénzügyi kérdések megoldását is. A legutóbbi hónapokban a. szlovenszkói gazdasági és politikai körök igen temperamentumosán küzdöttek egyes követeléseikért. Követelték a tarifák átszámítását, ami nélkül az óhajtott nagy tarifareform nem vihető keresztül. Különböző dolgokat helyeztek kilátásba, reméljük, hogy a vasutigazgatás jelenlévő képviselője megörvendeztető kijelentéssel fog minket megnyugtatni, vagy meglepni. Igen súlyos problémát képez az állami szállítások elosztásának kérdése. Az evidenciábantartással szemben nagy ellenállás mutatkozott, amely nem mindig fakadt tárgyilagos motívumokból. Ebben a tekintetben is gyors megoldás várható. A közigazgatás és különösen a kormány kétoldali nyomás alatt áll: Az egyik oldalon takarékoskodni, a másik oldalon beruházásokat kell eszközölni. Egyrészt kijelentik, hogy takarékoskodni és invesztálni nem jelent ellentétet, másrészt viszont azt hangoztatják., hogy a pénzügyi helyzetet a mai időkben nem lehet eléggé óvatosan mérlegelni. Azon a nézeten vagyunk, hogy takarékoskodásra a beruházásoknál is, de nem csupán a beruházásoknál van szükség. Úgy hisszük, hogy mintegy ötven-ötvenötmi.l - íiárd koronás betétállomány mellett egy szerény belső kölcsön enyhíthetné az átmeneti nehézségeket. A munkaerők leépítése és a munkaidő lerövidítése elérte a maximumot. Mindsürübben követelik nálunk a diktatúrát gazdasági kérdésekben. Ilyen óhajtás egyet jelent azzal az aggodalommal, hogy nagykorúak vagyunk és azzal a félelemmel, hogy sorsunkért a felelősséget viselnünk kell. A demokráciának természetesen nem szabad a felelősség kölcsönös el- és áthárításává fajulnia. Nem vagyunk azon a nézeten, hogy a világpolitika feszültségében elszigetelve maradunk. Azt hisszük azonban, hogy különböző fajtájú feszültségeket a magunk intézkedéseivel tudunk kiküszöbölni. Különösen vonatkozik ez a szlovenszkói gazdasági élet kérdéseire. A demagógiának nálunk nincs visszhangja, ez a konszolidáció jele. Bármily szomorúak is Viszonyaink, mindegyikünk törhetetlenü! és a lehető legnagyobb nyugalommal igyekszik kormányozni nagyobb, vagy kisebb hajóját és nem hódol be a kissé kényelmes kétségbeesésnek. MatouSek miniszter beszéde Matousek kereskedelemügyi miniszter volt a következő felszólaló, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság ma már azokra az ágakra is átterjedt, amelyek még nemrégiben egészben vagy nagyrészt meg voltak kiméivé a válságtól Ez a hosszú krízis következménye, amely az elhasznált és eLveszőben levő tőke pótíását szinte lehetetlenné teszi és igy az egész gazdasági élet gyengítésére vezet. Miliiárdok maradnak külföldön, amelyek nagyrészt a forgótőkének felújítására szolgálnának. Ami eddig bennünket megóvott attól, hogy a gazr dasági válság veszélyes örvényébe kerüljünk, az aránylag pénzügyi függetlenségünk. Nekünk, — mondotta a miniszter — nem szabad elkábulnunk a színes szavak esetleg előnyt ígérő területében, amelyek gazdasági függe t len ségünket meginga thatják. A miniszter ezután a részletekre tér át, utalt arra, hogy mindig amellett volt, hogy a szlovenszkói celluloze-gyáraknak az úgynevezett kereskedelmi adókat térítsék vissza. Ez a kérdés a legközelebbi időben kedvező megoldást is fog nyerni. Ez a tény jó hatást fog gyakorolni a szlovenszkói faiparra is. Erre az iparágra nézve fontos volna, hogy a szesznek benzinnel való keverését végre megoldják. A szlovenszkói vállalkozás a hitel drágulása következtében nagyon meg van nehezítve. Megérti, hogy ez a helyzet, különösen most, nagyon fájdalmas és sajnálja, hogy az előkészületben levő törvény- javaslat előadásával a hosszúlejáratú jelzálogkölcsönnek még a gondolata is háttérbe szorult. A szlovenszkói közgazdasági életnek legfontosabb követelése a közlekedési probléma elintézése. Útban van a tarifa átszámítása a helyiérdekű vasutak forgalmában is. A kereskedelmi minisztérium előtt jól ismert, hogy egyes iparágakban a krízis, valamint a munkanélküliség Szlovenszkón jelenleg erősebb, mint a történelmi országokban. Én ezért — mondotta a miniszter — mindig amellett voltam, hogy az állami szállításokat és munkálatokat azon vidékeknek adják ki, amelyeket a munkanélküliség a legjobban érint. Az állami szállítások statisztikájának közzétételére irányuló törekvést a kereskedelmi minisztérium mindig pártolta és nem az ő hibája, hogy ez a valóságban eddig nem történt meg. A kereskedelmi minisztérium továbbra js felszínen tartja ezt a kérdést és reméli, hogy az állami statisztikai hivatal a többi reszortokkal együtt közmegelégedésre intézi el a dolgot. Ami Csehszlovákia kereskedelempolitikáját illeti, le kell szögeznie, hogy a viszony az egyes államok között niapról- napra jobban kiéleződött. Középeurópa gazdasági reorganizálásához, amely annyira kívánatos, az érdekelt nagyhatalmak hozzájárulására van szükség. Fokozott figyelmet kell fordítni a szlovenszkói általános rossz gazdasági helyzetre és ezt valami módon fel. kell javítani. Elsősorban a szlovenszkói fakitermelésről van sző. A fa és faipari termékek elhelyezése egész sereg országba, mint például Franciaországba. Németországba, Magyarországba egyre nehezebb lelt. — Mi, — úgymond — a holland, angol és svájci piacon is érdekelve vagyunk és azt kell néznünk, hogy legalább az eddigi helyzetünket itt megtartsuk. Az utóbbi időben a népszövetség gazdasági szervezetei is nagyobb figyelmet fordítottak a faipari kérdésre és ez év áprilisában lesz az első szakértői konferencia Géni ben, amely hivatva van enyhíteni a faipari krízisen. A gipsztermelést is védeni akarjuk a külföldi gipsznek behozatali engedélyéhez kötött szállítása által és a faszénre is figyelmet óhajtunk fordítani, mert tudjuk, hogy ez a fontos termelési ág továbbra nem maradhat vámvédelem nétlkiU. Sajnálatos ténynek taraja a miniszter, hogy toeim sikerült a .pozsonyi Grüneberg-iéle gyárüzemet megmenteni. Mint ismeretes, Magyarországgal a kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások éppen a napokban újból felvétettek Prágában. A szerződésnéllküli állapot már egy és negyed éve tart, ami nem vofiít kedvező befolyással a két állam közti árucserére. A. magyarországi behozatal visszaesése elsősorban vágóimarhában, gabonáiban, , lisztben és más élelmiszerben nyert kifejezést, ezzel szemben Magyarországba való kivitelünk különösen textilben, fában, szénben és más kész gyártmányokban csökkent. A tárgyalás állapjául a mezőgazdaságnak védelmére létesült törvényes helyzet szolgák Magyarország a kötött devizagazdálkodást vezette be, ez azonban nem minden. Én a helyzet megoldását abban látom, hogy a száíltott árukra garantálni kell a devizákat. Magyarországnak az általunk bevitt ára után nemi kellene több valutát kiadnia, mint amenyit az általunk behozott árukért kap. A legfontosabb vám tarifái is kérdések között még a papirfciviiel kérdését kell megoldani. Mindenütt, igy Szlovenszkón is vannak speciális kiviteli érdekek, egyben azonban fontos vámivédelmli szempontok is. A csehszlovák poilitika mindig tekintet teli volt és és tekintettel is van Szlovenszkó speciális kereskedelempolitikai érdekeire, különösen, ami a mezőgazdaságot illeti. A handilovai szenet is védenünk kell, mint ahogy támogatni keli a papír-, fa-, fém- és zománcaink kivitelét. •. Matousek kereskedelmi miniszter beszédét azizal fejezte be, hogy dacára a válságos időknek nem kék pesszimistáknak lenni és rftméüi, hogy javulni fog a helyzet. A miniszter beszéd,e után Hodács dr. szólalt föl, majd Hexner Ervin dm., a szlovenszkói gyáriparosok országos szövetségének főtitkára tette meg jelentését a következőkben: Hexner főtitkár beszámolója — Az ipari válság a legutóbbi három-négy hónap folyamán igen lényegesen kimélyült. A vállalatok egész sora beszüntette üzemét, számos más vállalkozás pedig oly mértékben korlátozta azt, hogy ezeket az üzemeket már csak formálisan tartják fenn. Különösen Középszlovenszkón már csak egészen kisszámú ipari vállalkozás dolgozik. A termelés nem csupán mennyiségileg, haAMELY CSAKIS A SCHICHT NÉVVEL VALÓDI nem érték tekintetében is csökkent. A legtipikusabb szlovenszkói nyerst©rínék, a ia produkciója katasztrofális helyzetben van. A fűrészek nagyrésze leállott s a kivitel nagyjából megszűnt. Az erdőkben kevés fa áll manipuláció alatt, ami a szlovenszkói lakosság részére, amelynek élete igen szorosan függ össze az erdőkitermeléssel, súlyos kárt jelent. A falepárló üzemek 50 százalékra csökkentették termelésüket. - A celluloze-árak a világpiacon 40 százalékkal estek. A mai raktárak sok hónapra elegendők. A papirkivitel is csaknem teljesen lekorlátozódott. Énnek az árucikknek az árai a világpiacon 30—40 százalékkal estek. A szlovenszkói munkanélküliség fészke azelőtt Középszlovenszkó volt, most már átterjedt Nyugatszlovenszkóra is. A viszonylag kicsi szlovenszkói iparhoz jelenleg mintegy 40 ezer kere&etnelküli ipari munkás tartozik, amibe nincs beleszámítva a rövid ideig tartó munka. A szlovenszkói munkanélküliségről túl kicsi és túl nagy számok keringenek. Tekintetbe kell venni, hogy Szlovenszkón 80.000 —100.000 mezőgazdasági idénymunkás van, hogy a kivándorlást a legutóbbi évben csaknem teljesen megkötötték és hogy manapság kétszerannyi nő dolgozik az üzemekben, mint a háboruelötti utolsó békeévekben. Úgy hiszem, boigy február hónapban Szlovenszkó ugyanazon a nívón állott, mint januárban. A lényeges az, hogy a munkanélküliség viszonylag valamivel nagyobb, mint a történelmi országokban és hogy a nyomon intenzitása is nagyobb. Ha összehasonlítjuk az 1930. és 1931. ipari termelés összátlagát, akkor azt látjuk, hogy a termelés mintegy 15 százalékkal esett. Ezt a vizsgálatot csak az ipari üzemek egy részénél, 832 ipari üzemnél folytattuk le, amelyek 1930* bán 23 millió sichtet, 1931-ben pedig 19 millió 600.000 sichtet dolgozta^ le és 1930-ban 614 milliót, 1931-ben pedig 522 millió koronát fizettek ki bér fejében. 1931 első hónapjaiban az 1930- év ugyanazon hónapjaihoz viszonyítva a helyzet nem volt olyan rossz, csak 1931 végén mutatkoztak egészen jelentékeny differenciák. 1932 első hónapjaiban a termelés egészen mélyen az 1930-iki nivó alá süllyedt. Különösen vonatkozik ez a fafeldolgozással összefüggő iparokra, a mezőgazdasági és élelmiszeriparra (a malmokat kivéve), a vasérc- termelésre és a gyapotiparra. A bérű ivó nem esett egyöntetű vonalban. A szlovenszkói zo- mánogyárakbau a munka-sichtek száma 91 százalékra csökkent, míg a kifizetett hérosz- szeg 112 százalékot tett ki. Az üvegiparban a imunkasichtek száma 64 százalékra süllyedt, mig a bérösszeg csak 75 százalékra. A bányászatban is jelentékenyebben csökkent a sicht- szám, mint a kifizetett bérösszeg. Jelentősebb termelési visszaesés állott be: a cukorgyárakban, a keményitögvárakban, a kender-, len- és juttagjárakban, a műtrágya-, bőrgyapot-, papír* és celluloze-ipar- ban s a vasércbányászatban. Legújabb feljegyzéseink az 1932. év első két hónapjára vonatkoznak, amelyek 30 százalékos visszaesést mutatnak ki a cukor-, keményítő-, téglagyárakban, mészmüvekben, a pala-, kender-, falepárló-, műtrágya-, vasérciparban, zománcgyárakban, acélművekben, üveggyárakban és bőrgyárakban. Az ipar foglalkoztatottságára jellemző, hogy miképpen bonyolódott le a forgalom a vasutakon, mig a kikötői forgalmat csak a mezőgazdaság karakter izá Íja. A pozsonyi kikötő forgalma az elmúlt évvel szemben emelkedett, a komáromi kikötőé az ér második felében különösen esett. CLtiaiaC qyom
