Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-17 / 64. (2877.) szám
A & | MK ♦*’ 4t* ** / .-t. » kmju jeÁw.* ira 1 Í<jlíÁ££ 1932 március 17, törtöd Munkács, március 16. Előrelátható volt, hogy a berlini központi IntoruationaLe Ar- beiterJiilife Rusziné zkóba küldött delegációjának beszámolója nean lesz kellemes a m- szinszkói agrárrezsimnek. Azt is tudtam, hogy ha ru&zinsz'kói tapasztalataikról Gerald Hamilton és Arnold Goloisenau (irői nevén: Ludwig Renn) majd megkezdik újságírói munkásságukat, akkor az idegesíteni fogja az érdekelt kormánypárti köröket, mert bármennyire is fogják vádolni a két, nemzetközi viszonylatban dolgozó és neves újságírót azzal, hogy informáltságuk egyoldalú, kommunista irányzatú és hogy ők is a 'kommunista propaganda és politika érdekeinek szolgálatában állanak, de a Prager Tagblatt, Berliner Tagblatt, Frankfurter Zeitung, Züricher Zeitung, melyekben a két, Ruszinszkót járt újságíró cikkei részben megjelentek, részben meg fognak jelenni, mégiscsak olyan lapok, melyeknek Ruszinszkóról szóló közleményeit s azok által olvasóközönségük informáltságát lekicsinyelni g figyelmen kiviil hagyni nem lehet. A két ujságiró Ruszinszkóban nyert tapasztalatairól szóló első cikke — mint azt a PMH közönsége is olvasta —• megjelent.- A megnyilatkozás, Ruszinszkó viszonyainak leír s lése óriási feltűnést keltett a politikai és kormányzati tényezők előtt. A hatás első látszata az volt, hogy olyannak mutatták magukat az „érdekeitek11, mintha nem is tudták volna, hogy Ruszin szikéban olyanok az állapotok, a nyomorúság megnyilatkozásai, mint amilyeneknek a két külföldi ujságiró látta és leírta. A hatás második fázisában megmozdult a cseh nemzeti szocialista párt Eíofáecsal az élén s rendszerváltozási köreted Ruszáuszkóban, Rossypal országos elnök lemondását, a Ruszinszkót évek óta monop olis Etikusan uraló agrárrez&im megszüntetését követelik s követelik, hogy Ruszinsz&ó kormányzásában adjanak részt elsősorban a cseh szocialista pártnak és a többi koalíciós cseh pártoknak. A ruszinszkó] állapotokon semmit sem változtatna, a rusziiniszskói ínséget nem enyhítené, a ruszinszkói éhezők számát nemi csökkentené az, ha ez a rendszer- változás megtörténne. Ez a változás csak azt jelentené, hogy az agrárpárt a ruszinszkói közigazgatás apparátusában osztozna a többi cseh koalíciós pártokkal. A rendszer azonban nemi változna meg, Ruszinszkó őslakossága és annak képviselete ugyanúgy ki volna zárva Ruszinszkó ügyeinek intézéséből és kormányzatából, mint eddig, mert hiszen Klofácséknak sem az a céljuk az általuk rég óhajtott rendszer- változás keresztülvitelével, hogy Ruszinszkó vezetését a ruszinszkóiakra bízzák. Egy munkácsi öreg zsidó, mikor arról beszélgettünk, hogy a ruszinszkói eddigi agráruralom esetleg kénytelen lesz pozícióit megosztani a többi cseh pártokkal és azok exponenseivel is, azt mondotta: — Az csak baj lesz nekünk. Mi már tudtuk, hogy különböző ügyeikben melyik agrárura- sághoz kell fordulnunk, azok is tudták, hogy kivel hogy lehet beszélni és ők többé-ke- vésbé már anyagilag is berendezkedtek itt, ha most uj urak jönnének, ha most uj urakkal lenne dolgunk, elölről kellene kezdenünk mindent, uij ismeretségeket, uj nexusokat kellene kötnünk, Azt hiszem, ez a kijelentés jellemzi legjobban az itteni viszonyok megváltozásának jelentőségét. A hatás első hullámcsapásának múlta után Hamilton és Benn első, belföldi megnyilatkozására jött a cáfolat, melyet a Csehszlovák Távirati Iroda Ungvárról adott ki: Eszerint: Hamiltont és Renn-t a kommunisták kalauzolták és informálták, tehát mindaz, amit mondanak: ugztalan, egyoldalú, kommunista beállítás. A cáfolat szerint: Ruszinszkóban még egyetlen éhség-halál nem volt. A lakás- viszonyok Ruszinszkóban ugyanolyanok, mint voltak a prevrat előtt (ez tudatos beismerése annak, hogy Ruszinszkót a 12 év alatt nem vitték előbbre!) A cáfolat szerint: a ruszinszkói Ínség nem speciális Ínség, hanem az 1929-ben kezdődött világkrizb, eredménye (ezzel azt akarja a hivatalos jélentés mondani, hogy nem a csehszlovák kormányzat oka annak, hogy mi van Ruszinszkóban, hanem az a csehszlovák kormányzat ruszinszkói politikájától független szomorú helyzet, — erre megfelelő választ a közeljövőben adok a P. M. H.-ban). A cáfolat további részében arról beszél, hogy mennyi és milyen segélyt adnak Ruszinszkó éhezőinekValószínűnek tartom, hogy ha Hamilton és Renn külföldön leadják a Ruszinszkóról Írandó további cikkeket, azoknak még nagyobb jelentőségük és hatásuk lesz s talán az azokkal való előre számolás és más, külpolitikai okok kényszerítik a kormányzatot arra, hogy sürgősen törődni kezdenek a ruszinszkói problémával é*> sürgősen autonómiát is akarnak adni valamilyen kormányérdek-mezben Ruszinszkónakl Munkácson alkalmam volt Hamilton és Renn urakkal hosszabban beszélgetni. Ebből a beszélgetésből a következőket kell idéznem azért, hogy Hamilton és Renn későbbi, külföldi cikkei, melyeket remélem: módjában lesz talán a P. M. H.-nak i& ismertetni, felfogásukat tekintve tisztán álljanak előttünkHamilton és Renn többek között a következeket mondották: — Kerestük okát a szörnyű ruszinszkói nyomornak s azt abban találjuk meg (függetlenül a világgazdasági válságtól és annak Ruszinszkóban való kihatásától!), hogy az itteni „ukrán népnek" (ők ukránnak mondották a ru- szinságot) nincs munka- és kereseti lehetősége. Hallottuk, hogy a háború előtt a Verchovina, annak ukrán népe az állami támogatással is szervezett magyar alföldön talált munkapiacot és kereseti lehetőséget, ezenkívül pedig a Verchovina exdőrengetegeinek fakitermelése és faipara adta itt mindenkinek a munka- s igy a kereseti lehetőséget. Az uj állam- és vámhatár rok következtében a* itteni ukránságnak &1Mig az 1931. óv első felében a forgalom az előző évvel szemben 5—8 százalékkal esett, 1831 novemberében és decemberében pozsonyi vaautigazgatóság körzetében 25—36 százalékkal süllyedt. Az összforgalom a szlovenszkói vasutakon 1929-ben 1,896.431 vagont, 1930-ban 1 millió 936.239 vagont, 1931-bon 1,617.429 vagont tett ki. rAz előző évvel szemben 3000 vagonnal emel- ikedeU a barnaszénimport, noha barnaszenünk elegendő mennyiségben van. Igen jelentékenyen csökkent a kőszén egyébként! behozatala, ami bizonyára az időjárással és nem az ipar rossz helyzetével áll összefüggésben. Mig 1930-ban 57.000 vagon kőszén futott be SzlovenszkÓTA és Rusziivszkóra, 1931-bep csak 41.000 vagon. A mezőgazdaság helyzetét jellemzi a mütrá- * gya vasúti forgalma, amely 1929-ben 25.000 vagont, de 1931-ban már csak 12.000 vagont tett ki. Az ércforgalom 1930-ban 69.000 vagont, 1931-ben 47.000 vagont tett ki. A répa forgalma 1930-ban 138-000 vagont, 1931-ben 39.000 vagon volt. A cellulozeforgalom 1930-ban 31 ezer vagont, 1931-bén 29 ezer vagont tett ki. Az építkezési fa, vágott anyag és használati fa forgalma 1929-ben 221.000 vagont, 1930-ban 183.000 vagont, 1931-ben 10.000 vagont tett ki. Óriási módon emelkedett a darabáru forgalma, amely 1929-ben 183.000, 1930-ban 252.000, 1931-ben 304.000 vagonra rúgott. A forgalmi és a fényüzési adó hozama 1930- cal szemben süllyedt: 1930-ban 274, 1931-ben 236 millió koronát tett ki. A munkaadók és munkások viszonya 1931-ben Sziovenszkón igen jó volt. A munkásság és a tisztviselők a nehéz helyzet dacára igen tartózkodóknak bizonyultak extrém tendenciákkal szemben. A munkaadók is mindent elkövettek, hogy munkatársaik helyzetét megkönnyítsék. Az ipari helyzetet a kereskedelempolitikában mutatkozó" telj-es káosz is rosszabbiíotta. A devizanehézségek, a befagyott hitelek meglehetősen megkötötték a kivitelt. A devizaengedélyezéseknél felmerülő technikai komplikációk meglehetős nehézségeket okoztak az iparnak. Az ipar hitelviszonyai Sziovenszkón rosszabbultak, a kamatlábai, amelyet hiteleknél kértek, általában igen magasnak tekintették. A legutóbbi időben az ipar meglehetősen intenzíve emelt igényt ipari jelzáloghitelekre a szociális biztosító intézeteknél. Az országos munkás biztositó intézet csak két esetben nyújtott ilyen hitelt 2.5 millió korona értékben, míg a központi szociális biztosító intézet eddig 9 millió korona ösz- szegben nyújtott ipari jelzáloghiteit 8 11 millió korona értékű hitelről még tárgyalás folyik. A központi szociális biztosító Intézet Sziovenszkón 237 millió koronát helyezett el vagyonából, az általános nyugdij- biztositó intézet pedig 427 millió koronát. A Nemzeti Bank diszkontját magasnak találták. Az iparnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a bankviszonyok rendes kerékvágásba kerüljenek, hogy végül is megállapítsák az igazi mérlegeket és a felelős tényezők felelősség- érzete állami regi emen tálás nélkül is visszajöjjön. Sziovenszkón racionalizálás szükséges, ami a kisbankok és bankfiókok számát illeti. Reformra van szükség a szlovenszkói bankoknak a betéti kamatlábat illető megállapodására vonatkozóan is, mert az illető megegyezés egészen más körülmények között jött létre. Sziovenszkón jelenleg váltóeszkontért 7.5—9 százalékot, Ruszinszkén pedig 8—12 százalékot kérnek. Sziovenszkón hangsúlyozzák nagyobb közberuházások szükségességét. Különösen vonatkozik ez.egy Puchó melletti hidro- cenlrálé kiépítésére, mely északnyugati Szlo- veuszkót villanyárammal láthatná el. A torvek technikailag elő vannak készítve. A szlovenszkói ipar szervezete a nemzet- gazdasági intézet keretében különböző akciókban vett részt. Az a rendszer, hogy a gazdasági követeléseket parlamentáris talajon intézzék el, amennyiben nem lehet őket közvetlenül elintézni, bevált. A nemzetgazdasági intézet sikerei a politikai pártok kölcsönös helyzetéről, valamint a szlovák képviselőknek és szenátoroknak saját pártjaik kebelében gyakorolható befolyásától függ. A legutóbbi időben különösen az állami szállítások evidenciában való tartásának és a helyiérdekű vasutak larifaátszámitáSáoak kérdéseit tartottuk szem előtt. Évek óta követeli az ipar a közigazgatás átható reformját. Az ipar nem annyira a szakszerűtlen elintézés, mint inkább a Lassú elintézés miatt panaszkodott. Az adókra zva tás tekintetében lényeges javulást lehet feljegyezni, de még mindig nem elégve iól működik ez a szerv- A főtitkári jelentés után Kapp mérnök, szervezeti titkár beszélt. i£apg> referátuma fceresked&empoiitiitai és forga&mi kérdésekről — A helyzetet leginkább a nemzetközi gazdasági vonatkozások általános meglazulása látszik jellemezni. Az emberáramlást a szabad mozgás és a letelepedés meggátlásával kötik meg, az áru-áramlást vámokkal, behozatali tilalmakkal, devizakorlátozásokkal kötik meg s a hitel- s pénzügyi kapcsolatok ma egyszerűen összeomlottak. 1928-ban a nemzetközi kereskedelem elérte az 1913. év számait, ma legalább 30 százalékkal z'sugorodott össze. A csehszlovák külkereskedelem 1927—1929. évi 21 milliárdja a múlté. Sok évig fog tartani, amíg ismét viszontlátjuk ezt a számot, önámitás lenne az auktartiára való törekvésekben csak valami esztelent, ezért átmenetit látni. Ezeket a törekvéseket a gazdasági viszonyok nagyobb stabilitására, a külföldtől való kisebb függésre való törekvés indokolja. Ezért a dunai államok gazdasági összefogásától sem szabad csodákat várni. Csak az auktartiára való törekvések erős kinövéseit törheti le. Azonban igen nagy jelentőséggel bir, hogy a dunai preferencia-záradékra ma már valamennyi állam érettnek látszik lenni. A nehézségek ma már nem ezeknél az államoknál, hanem a nagyhatalmaknál vannak, amelyek eddig is meg tudták akadályozni a preferencia- záradék igénybevételét, amit pedig a'békeszerződések is tartalmaznak. A belföldi piacnak iparunk szempontjából való jelentőségét a gazdasági összefogás nem fogja lényegesen tángálhatni. A belföldi piacnak a kiszéleebbitését a fölösleges behozatal lecsökkentése révén (amely fölösleges behozatalt 3800 millióra becsülik) sohasem lehet egyedül az államtól várni. Az állami behozatali korlátozás a külföld retorzióit hivja elő. Az állami szállítások evidenclábantartásának kérdése ma már konkrét stádiumba Jutott. Annak a precíz megállapításától, hogy a ezlo- venszkói ipar eddig milyen keveset merített ebből a forrásból, a jövőre nézve radikális javulást remélünk nagyobb szállítási megbízások formájában- Ez tipikus példája annak, hogy az állam anyagi áldozatok nélkül mily módon segíthet gazdaságilag gyöngébb területein. A magunk számára könyvelhetünk el bizonyos sikert abból a tényből, hogy a helyiérdekű vasutak tarifaátszámitásáoak régi kérdése közvetlen megoldás előtt áll. A vasutügyi minisztérium erre vonatkozóan megtett már minden előkészületeket. A német tarifareform nyomása alatt, amely a vasúti fuvardíjaknak mintegy húsz százalékkal való cs ö k k e n t és é t j e l en ti, nálunk is hasonló reformra lesz szükség. A helyiérdekű vasutak tarifa átszámítása azonban ennek első feltétele. Mintegy 40 millió koföldi munkapiaca elzáródott és ugyancsak annak következtében e azt fokozva a csehszlovák—magyar vámháboruval, megszűnt munkát és kenyeret adni az erdő is. így százezrek lettek kereset- és kenyérnélküliekké itt. A csehszlovák kormányzatnak ezeken a körülményeken, melyek az itteni nyomorúságnak főtényezői, nem áll módjában változtatni. Eddig is az utóbbi években csak nem természetes gazdasági alapon élhetett Ruszinszkó, de most a világgazdasági válság hatása alatt injekciókkal nem biztosítható tovább Ruszinszkó gazdasági élete, még ha el is múlik az általános krízis. Ezután Kárpátalja nemzetiségi és más vonatkozásairól szólott a beszélgetés. Nem mondhatnám, hogy egyoldalú, kommunista elfogultsága lett volna a látásuk és fölfogásuk. Sőt, Rennt is, bármennyire is mondja magát most kommunistának (Hamilton nem az), abszolút polgári mentalitással látónak tapasztaltam. Tá- jékozódottak voltak Ruszinszkónak Csehszlovákiához való kerülése és a ruszinszkói autonómia ügyében. Különösen érdeklődtek a földreform, népszámlálás, az illetőségi és állampolgársági kérdés iránt. Ez utóbbit természetesen nem értették meg. Hogy ezt a kérdést jellemezzem előttük, a következő példát hoztam föl: — Mondjuk, egy ma 38 éves, itt született, idevaló, állandóan itt lakó embernek állampolgársági okmányára van szüksége. Be kell szereznie születési, ittlakási bizonylatait s igazolását. 1871-ben ő még nem élt, tehát tovább kell visszamennie a családfán és családi iratai beszerzésében apjához. Apja 61 éves, tehát 1871-(ben nem volt nagykorú. Beszerezve születési, házasságkötési, ittlakási igazolványait, vissza tovább. Az apa apja 1871-ben, mikor fia született, 23 éves volt, tehát nem volt nagykorú. Beszerezve az iratokat, tovább vissza (1848). Az apa apjának apja 1848-ban 49 éves volt, tehát született 1799-ben. Innentől kezdve kell tehát a sorozatos születési, házasságkötési, szünetnélküli ittlakási iratokat s igazolásokat beszerezni. Hamilton és Renn kollégáik, mikor ezt elmondottam, kissé megszédülitek. Fejüket tapogatták. (Talán azt is hitték, hogy hirtelen zavar támadt agyam'ban.) Siettem őket megnyugtatni: nem lett semmi bajom és mi is úgy tapogatjuk fejünket és mi is úgy szédülünk, ha ide- valóságunkat kell nekünk, mint idevalóknak, bizonyítgatnunk, mint az ők csak hallatára a dolgoknak tették. Azt hiszem, Hamilton és Renn ittjártának, megjelenendő cikkeiknek még folytatásuk lesz! R. Vozáry Aladár. lenes március 22-én expozét mond a külügyi bizottságokban Prága, március 16. A képviselőház külügyi bizottságát március 22-én, kedden délelőtt 9 órára hívták egybe, hogy meghallgassa Benes külügyminiszternek az aktuális nemzetközi eseményekről teendő jelentését. Ugyanaznap délután három órakor összeül a szenátus külügyi bizottsága, ahol Benes külügyminiszter .megismétli expozéját. A két bizottság még husvét előtt megkezdi az expozé fölötti vitát. róna jövedelem-elmaradás miatt ezt a reformot éveken keresztül elodázták. A helyi utaknak az útalapból való szubvencionálása csupán apró lépést jelent a szlovenszkói utprobléma megoldása felé. Organizatórikus reformra van szükség, azáltal, hogy a helyi utakat a járásoknak utalják át főképpen Szlovenszkó pénzügyi tehermentesítése révén, amely büdzséjének felét ma utaira áldozza. A szlovenszkói tartomány a vicinális bizottságokkal abszolút pénzösszegekben többet áldoz az autonóm utakra, mint Csehország és járásai. Csaknem egyenlő területi kiterjedés mellett Szlovenszkónak csak 2.000 kilométer hosszúságú állami útja van, holott Csehországnak 4.400 kilométernyi hosszúságban, ezzel szemben 6.000 kilométernyire terjednek Szlovenszkó ország- útjai. Ezután megindult a vita. Többen szólaltak föl, közöttük Messinger Béla (Komárom), aki a komáromi műnk árbiztosító pénztár törvény- ellenes eljárását tette szóvá. Országh Géza, a likőrgyárosok elnökének, Kocourek vasutügyi tanácsosnak és Liska dr. nemzetgyűlési képviselőnek fölszólalóra után délután két órakor ért véget a közgyűlés. A Carltonban százhusz- teritékes bankett fejezte bo a gyáriparosok közgyűlését. % Hamilton és Renn a munka és kereset lehetőségének megszűntében találják I a ruszinszkói nyomor okait Munkácsi beszélgetés a mzinszkéi tanulmányúton volt külföldi publicistákkal
