Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-13 / 61. (2874.) szám
1032 március 13. vasárnap. 9 <T^<2Ű-MA<i^AkHnaiSÉ* Két állam bürokratikus harca után megkegyelmezéssel végződött az elzászi Paul Schwartz hontalanság! kálváriája Az európai hontaiansági tragédia egy kiáltó dokumentuma most záródott le Berlin, március 12. A hontalanok tragédiájáról már sokat írtak és beszéltek. A hontalan az a szerencsétlen, aki sárga bélyeget visel a homlokán, akit minden ország rendőrsége üldöz, akit ismételtté n és ismételten megbüntetnek minden elképzelhető „u tle vél-s zab álytalan ság “ miatt, aki országról-országra hányódik és sehol sincs megállása. Senki som akar róla tudni, egyetlen állaim ■sem akarja polgárjogaiban részesíteni. Mint az örökké bolyongó zsidó vándorol egyik országból a másikba és irigyen tekint fel arra a boldog emberre, akinek zsebében van az állampolgárt papiros, amely békét és gyakran nyugodt egzisztenciát jelent. Ez a hontalanság kérdésének egyik oldala. A másik oldal azonban sokkal groteszkebb, egyszersmind azonban sokkal megszégyeni- több is az érdekelt országok szempontjából s ez az eset akkor áll elő, amikor egy egyén hontalan ugyan a jogi fogalmak szerint, ellenben mégis két különböző állam vitatkozik állampolgársága körül. Ekkor vad akta-ütközet fejlődik ki az állampolgárság és az illetőség kérdéséről, ekkor ezeregy hatóság fáradozik azon, hogy megállapítsa a tényeket, tárgyalnak és konferen- cá'áznak, tanukat idéznek be és külügyi hivatalok folytatnak jegyzékváltásofcat. Ezt az egész háborút pedig a szerencsétlen hontalan hátán hajtják végre, mint hadszíntéren s a kétségbeesett ember csupán azt érzi, hogy két ellenséges állami gépezet széttipró kerekei közé került és ezek most eszeveszetten taposnák rajta, amiig csak lélegzet van benne. A hontalan problémája nemcsak a jogász és szociológus érdeklődésére méltó, hanem valóban irodalmi téma is, mert a békekötések utáni állapotok egész Európában valóságos osztállyá tették a hontalanokat, akiknek szörnyű problémái sokkal súlyosabbak, nnimt az indiai saudrák bajai és szenvedései. B. Travem, a nagyszerű költő és író nyúlt ragyogó tollal ehhez a kérdéshez „Tótén schiff* című müvében, amelyben megrázó színeikben irta le a hontalan tragédiáját s annak az egyénnek tragédiáját, akinek állam- polgársága körül két állam civódik. Ha B. Traven ismerte volna Paul Schwartz esetét, akkor valószín üteg ezt a témát egy keserűen haragos könyvben dolgozta volna fel és irt volna azokról az emberekről, akiket mint „a háború utolsó hadifoglyait*4 üldözték és bezárták csupán azért, mert nem akarták elismerni azt a jogukat, hogy meghatározhassák, melyik a hazájuk, az-e, amelyet a szerződés állapított meg számukra, vagy pedig az a régi, amelyért négy éven át életüket annyiszor tették kockára. Paul Schwartz nagyafyja. mint az elzászi Neuwei.ler község egykori lakója, francia állampolgár volt. 1871-ben Elzász Németországhoz került és igy a nagyatya néimet állampolgárrá lett. Fia, Paul Schwartz édesatyja Parisban született ugyan, 1871-ben azonban automatikusan ő is megkapta a német állampolgári jogokat. Házasságkötése után Cor- sicálba ment, ahol francia állami tisztviselő volt. Valami szabálytalanság miatt hosszabb fogságra Ítélték, amire fiát, Pált, nevelés céljából rokonaihoz küldötte a német Elzászba. Tíz évvel később ő is Németországba tért vissza,: mivel azonban az úgynevezett zárolási idő lejárt, német állampolgárságát elveszítette, ez azonban csupáu reá vonatkozott, mert fia, Paul ScJiwartz továbbra is német állampolgár maradt. Amikor 1914-ben a világháború kitört, Paul Schwartzot Németországban hívták be katonai szolgálatra. Négy éven át szakadatlanul küzdött a fronton és több kitüntetést szerzett. Egyidejűleg azonban a francia katonai hatóságok is felszólították öt, hogy jelentkezzék és mivel ennek a felszcIJitásnak természetesen nem tehetett eleget, nem is tudott róla, katonai szökevénynek nyilvánították. Amikor a francia megszálló csapatok a Ruhr- területre bevonultak, a francia tábori csendőrök letartóztatták a német területen tartózkodó Paul Schwartzot, Franciaországba szállították, hadbíróság elé állították és a zászló elhagyása, meg a fegyverviselés megtagadása miatt C'ayennéhe való életfogytiglani deportálásra Ítélitek. Franciaország tudniillik arra az álláspontra helyezkedett, hogy Paul Schwartz a francia jog szerint francia állampolgár maradt, mert francia területen született. Milyen bűnt követett el tulajdonképpen Paul Schwartz? Abban a jóhiszemű feltevésben, hogy német állampolgár, négy esztendőn keresztül hősiesen küzdött a fronton. A német hatóságok állandóan úgy kezelték őt, mint német állampolgárt, hogyan történhetik meg 1 éliát, hogy ezért ilyen súlyos büntetés vár a teljesen ártatlanra? A német hatóságoknak csak lios<szu fáradozásuk után sikerült elérniük, hogy a francia köztársaság elnöke „megkegyel- inezett“ az elítéltnek, a kegyelmi ténykedést azonban hosszadalmas bürokratikus eljárásnak kellett bevezetnie, amelyben Paul Schwartzot elengedték a francia állam kötelékéből. Az egész história olyan, mint egy groteszk regény téma. A valóságban azonban egy olyan embernek a tragédiája, aki tulajdonképpen hontalanná vált s akinek a kárán két állaim vívta meg az illetőségi kérdés bürokratikus csatáját, aki körül paragrafusok röpködtek s akit csaknem örökös rabságra szállítottak el egy tropikus büntető gyarmatra, fegyencek és mindenfajta börtöntöltelék közé. A csehországi városokban egyre emelkedik a letartóztatott német nemzeti szocialisták száma Haider prágai műegyetemi tanársegéd a letartóztatottak között — Aussigban tizenkilenc letartóztatás Prága, március 12. Tegnap este letartóztatták Haider Rudolf mérnököt, a prágai német műegyetem tanársegédét, a német nemzeti szociálist apárt városi képviselőtestületi tagját. Haider Rudolf eileu már egyszer eljárás indult, mert a vámhivatalnál lefoglaltak Hitler- féíle röpcédulákat, amelyeket Németországból az ő elmére küldtek. Haider azt állítja, hogy ő ezen röplapok küldését nem kérte. Azonkívül azzal is vádolják, hogy tagja volt a közben feloszlatott Volkssportiszövetség prágai helyi szervezetének. Á nemzeti szocialista Volkssport-szövet- séggel kapcsolatos tömeges letartóztatások még egyre tartanak. Iglauiban letartóztatták Paul és Kittler diákokat, akiket a brünni kerületi bíróságra szállítottak. Brünnben is több diákot tartóztattak le. Léi'tmeritab-en a közigazgatási hatóságok föl- kérésére házkutatást tartottak több német fiatalembernél, akik a fél év óta megjelenő ..Sudetendeul setber Beobachter“ ciimü heti folyóiratot adják ki. A lap volt kiadóját, Metz- ner Adolf műegyetemi hallgatót ugyancsak letartóztatták. Aussigban tegnap tizenkilenc letartóztatás történt. A letartóztatottak között nemcsak egyetemi hallgatók, hanem reáliskolai és reálgimnáziumi növendékek is vannak. Japán a fasiszta forradalom kfluibén f nyugtalanító hírek — ifim nem ismerte el a független Mandzsúriát — Katonaiázadás Mandzsúriában Genf, március 12. Jelentettük, hogy a népszövetség rendkívüli plenáris ülésén tegnap elfogadták az elnökség határozati javaslatát, amely a japán—kínai konfliktus elintézéséről szól. A határozati javaslatot a pléuum természetesen egyhangúan fogadta el Sato.japán delegátus szavazata nélkül. Később titkos utón megválasztották a teljhatalommal fölruházott népszövetségi bizottság hat tagját, amely a jövőben a sanghaii és a mandzeuriai ügyekkel foglalkozni fog. A bizottság tagjai: Svájc, Csehszlovákia, Kolumbia, Portugália, Magyarország és Svédország. A plénum határozata megállapítja, hogy a japán —kínai konfliktusra alkalmazni kell a népszövetség megfejelő cikkelyeit, igy a tizedik cikkelyt, amely a népszövetség tagállamai területének sérthetetlenségéről és politikai függetlenségéről szól. Ezenkívül hivatkozik a Kellogg-paktum betartásának szükségességére is. A népszövetség tagjai sémim olyan .szerződést nem fogadhatnak el és nem köthetnek meg, amely ellentétben áll a népszövetség paktumával. Ez az elv a népszóTÜNDÉRUJJAK MAGYAR KÉZIMUNKA ÚJSÁG MINDENKINEK. AKI kcKS al az1932-ik EPRE ELŐFIZET. WmiW CSEHSZLOVÁKIAI KIADÓHIVATAL: LIPA LAPVÁILALAT BRATIS1AYA.hosszú ttl3. A megkezdett és kooturozott Szudán-szőnyeg alapmérete: 70X100 cm. Az ajándékozott Dreilaufer-védj. Szudán gyapjúval a teljes minta kihimezhefő vétség valamennyi tagjára kötelező. A határozat második részében a népszövetség megállapítja, hogy a kínai—japán konfliktus fegyveres utón való rendezése ellentétben áll a népszövetség szellemével. Végül leszögezi, hogy az incidenst csupán békés utón, azaz a népszövetség égisze alatt összeülő konferencián szabad és kell rendezni. A militaristák mozgolódnak Tokióban Londoflj március 12. A Daily Héráid és a News Chronicle tokiói jelentéseket közöl, amelyek a japán fasiszták fenyegető államcsínyéről beszélnek. A növekvő nyugtalanság szinrp- tómáí a közelmúltban történt politikai gyilkosságokon kivül a hárommillió tagot számláló volt katonák egyesületének sorozatos akciói, továbbá az a hadjárat, amely Nitobe dr. ellen indult, aki kijelentette, hogy a militarizraus ugyanolyan veszélyes, mint a kommunizmus. A katonaság ennek a kijelentésnek helyreigazítását kéri, s kijelenti, hogy ellenkező esetben Nitobet egyszerűen elteszi láb alól. A fasiszták radikális nemzeti kormányt akarnak alakítani. Ha a kormányt nem sikerül legális utón átszervezni, akkor a fölkelés elkerülhetetlen. A japán fasiszta mozgalom kapitalistaellenes, de monarchisztikus, Hanging Mukden ellen Nanking, március 12. A kinai kormány hivatalos jelentést adott ki, amelyben Mandzsúria függetlenségét nem ismeri el. A nyilatkozat szerint az uj ország szervezkedése törvényellenes és csak Japán akaratára történt. A felelősség tehát Japánt terheli. A nankingi kormány nyilatkozata Japánnak ismét szemére veti, hogy megszegte a kilenchaíalmi szerződést, amely garantálja Kina területének integritását. Idegen-ellenes zendülés Sachaliangban Moszkva, március 12. Szovjetorosz jelentések szerint az orosz—mandzsuriai határon Sachaliang közelében az Amur vidékén, Bla- govjecsenszkkel szemben a mandzsuriai csapatok föllázadtak. A kínai katonák kirabolták a várost és mozgalmuk főleg a külföldiek ellen irányul. A külföldiek egyrésze az Amuron át orosz területre meneküli A katonák tiz tisztet és két japánt meggyilkoltak. A japán és az angol konzul szintén külföldre menekültek.
