Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-13 / 61. (2874.) szám

10 __________ RE GÉLÓ ROMOK dienes adorjan JIlREKw, VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17., 11. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását »9 vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12„ III. ern. eszközli. * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (CentraUpassage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő ucca 69., I em. jobbra. NYITRAI szerkesztőség é9 kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25 — Method-tér 3 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. — Felkérjük igen tiszteli előfizetőinket, hogy a P. M. H. 1982. évi nagy képes naptá­rának expediciós és bélyegköltsége fejében 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az elő­fizetési diihoz csatolva szíveskedjenek kiadó­hivatalunkhoz beküldeni. — Slávik beliigyminiszter Kassán. Kassá­ról táviratoznak: Slávik dr. belügyminiszter szombat déliben féltizenegy órakor a prágai gyor svon áltál Kassára érkezett. A minisz­tert a pályaudvaron a hatóság képviselői várták, köztük Snejdárek tábornok, Stefánik rendőriigazgató és az államvasutak igazgató-' sága részéről Slávik mérniük, kormánytaná­csos. — Hokky Károly interpellációi, Hokky Károly, a ruszin szik ói magyarság országos keresztényszocialistapárti nemzetgyűlési kép­viselője, ma interpellációit nyújtott be a vasutügyi miniszterihez a Tokébaza ruszin - szköi község fölötti vasúti hidat és vasúti töltésit fenyegető árvíz veszedelem tárgyában és Írásbeli kérdést intézett a belügyminisz­terhez a járási képviselőtestületi tagoknak a községi képviselőtestületbe való jelöl tető­se tárgyában. Egyidejűleg a képviselő inter­pellációt nyújtott, be az összkormányhoz az 1925. évi telepestörvény végrehajtása ügyé­ben is. — Uj képviselők. A belügyminiszter a mandátumától megfosztott Major István he­lyére Razail István pöstyéni munkást, az el­hunyt Hnidek dr. helyébe pedig Zareczky lisnicei kisgazdát .hívta be a képviselőiházba. ZSidszofte-ccca! bútorcsarnok! Elsőrendű modern bútorokat nagy vá­lasztékban, kényelmes feltételek mellett a Bútorkereskedelmi r. t.-nái, Pozsony, Zöldszoba otca 5. vásárolhat. | — Petrásek Ágoston előadása a SzMKE egerszegi szervezetében. Nyitraegerszegről ír­ják: A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet he­lyi szervezete szépen sikerült előadásdélutánt trendezett Nyit raeger szegen. Petrásek Ágoston plébános, tar tornán ygyii lesi képviselő szabad­előadás keretében vázolta a gazdasági világ­válságot s annak okait, melyek Szlovenszkó népét is oly nagy mértékben sújtják. Majd tnint a jó orvos, szakavatott tanácskokkal lát­ta el az egybegyűlteket s rámutatott egyes le­hetőségekre, melyeknek kihasználása mellett könnyebben elviselheti népünk a mai nehéz idők terheit. Utalt a fokozott, szorgalmas munkára, okszerű, takarékos gazdálkodásra, a tanulás és művelődés szükségességére, ami által mindenki emberibbé teheti sorsát. Utalt még azokra a helyi lehetőségekre is, melyek Egerszeg község jólétét előbbre vihetik. Az előadás után élénk vita fejlődött ki a hallot­tak felett. A hallgatóság őszinte köszönetét fejezte ki a tanulságos előadásért a azon óha­ját hangoztatta, hogy minél többször rendez­zen az egyesület hasonló előadásokat. A kul- turegylet helyi elnöksége el is határozta, hogy a közönség egyöntetű kívánságának ele­gei tegyen. — Magyar katolikus istentisztelet Prágá­ban. A prágai magyar katolikusok részére minden vasár- és ünnepnap pontosan ne­gyed 12-kor szentmise van (magyar ének­kel és magyar evangéliumolvasással) a prá­gai ferencesek kápolnájában (Jungmannovo uám.). — ttat havi fogházat kapott, mórt cséplőgépét felgyújtotta. Komáromi tudóéi Iónok jelenti: Dikacz István perbetei gépész a nyomasztó adósságok alól úgy akart menekül™, hogy biztosítási csalást kö­vetett el. Petróleumba áztatott rongyokat tett egy ládába s a ládát elhelyezte a fészerbe, cséplőgépje mellé. Két cséplőgépje volt, összesen 44.000 koro­nára biztosítva. A petróleumos rongyok mellé égő gyertyát helyezett. A gyújtogatás először nem si­került, később mégis elégtek a cséplőgépek 6 a tűz oka nagyon gyanúsnak tetszett. A komáromi kerü­leti bíróság csalás kísérletének vétségében ítélte el Dikacz Istvánt, feltételesen hat hónapra. xx A világhírű „Illan Punkt” hangszórók összes típusait és a többi gyártmányok ké­szítményeit kedvező fizetési feltételek mel­lett szerezheti be JBlüdynél, Kassán, Fő u. 118. % XXXI!. MUNKÁCS Midőn a síkságból magányosan kiemelkedő, meredek hegyszigeten terpeszkedő, még ma is hatalmas várt est alatt állok, ott suttog III. Béla király titokzatos jegyzőjének 727 éves hangja mellettem: — Akkoron a hét fejedelmi személyek az er­dőn átkelve, megindulának Pannónia földjére és miután odaérkezőnek, azon helyet, melyet legelsőnek elfoglaltanak, Munkásnak nevezők. Hát bizony volt ott elég munka, mig a hegy tövében az uj haza földjén első pihenőjét tartó Árpád népe összehordta a s fölihordta az erős vár megépítéséhez szükséges anyagot. Árpád s népe tovább iramodtak innen a honalapitás munkájának, az idő forgandó kereke is tovább Őrölt s .pusztított mindent, ami kezeügyé'be esett, de a munkácsi várral nem tudott s nem tud megbirkózni. Áll az most is és csodás meló­diákat suttog nekünk magyar dicsőségről, szenvedésről, erőről, bámulatos energiáról.. „ Minden időkben nagyon számottevő végvár volt, mely azonban az egyes királyok kezében sokszor parádés, no meg anyagi haszonnal járó adományozások tárgyát képezte. Különösen nagy mester volt ebben Zsigmomd király. Ő egyszerűen a „ki ád többet?” alapján állott és így került a vár Koriatovies Teodor orosz her­ceg kezére. Ennek az orosz urnák nem maradt itt más emléke, mint az a ma is használatban lévő 75 méter mélységű kút, melyet idetelepi- tett oroszaival ásatott. Halála után következett Brankovics György szerb despota, a köpönyeg- forgatás nagymestere. No ennek semmi emléke sem maradt Munkácson, de meg az a kívánsága éem teljesült, hogy az összes Hunyadiak fejé­vel labdázhassék. Ehelyett éppen a Hunyadiak kezébe került a vár, jóllehet csak rövid időre. Munkács tulajdonképpen csak a mohácsi vész után következő időkben kezd országos esemé­nyek szintere és ütközőpontja lenni, midőn a magyarországi ellenkirályok és az erdélyi feje­delmek versengenek a birtoklásáért. Majd ma­gánkézre kerül, amennyiben Miksa király a Má- gocsyaknak zálogosítja el, mig végre — éppen a rokon Mágocsy-család révén —• 1633-ban I. Rákóczi György 200.000 forint lefizetése mel­lett örökbirtokba kapja a várat s tartozékait. És itt kezdődik Munkács hősköltem ényes korszaka, melynek dicstől fényes lapjait for­gatva, a krónikás valóban neun tudja, melyik­nél állapodjék meg s melyiknek káprázatos su­garait vetítse oda a késő kor unokáinak lelke elé. De mint a többi enyhébb fényű csillagot a szépséges hajnalcsillag fölülmúlja erős csillogá­sával: ügy a századok ködén keresztül ott szi­porkázik felénk Munkács várának orma felől Zrínyi Ilona sugárzó alakja. Ez a kiváltságos asszony oly gyönyörűen tudta magában egyesí­teni a honleányi erényeket és a szenvedések csöndes tűrését, hogy ezzel nem csak hazája, hanem Európa csodálatát is teljes joggal ki­vívta. Akkor kezdte meg kapcsolatát benne e kettő, midőn hírül vette, második és szivének minden érzésével szeretett férjének, Thököly Imrének Nagyváradon történt elfogatását. A törököt és németet egymással akarta összemorzsoltatni a kuruc király: most e kettő kezdte az ő erejét felőrleni. Mert fogságának első hírére legjobb emberei csapták földhöz a kuruc süveget s fe­jükbe nyomták a német triangldt. Petneházy Dávid, Szőcs János, Petróczy István s mások a császár pártjára állottak. Becs viszont na­gyon jól tudta, hogy amíg Munkács vára kuruc kézen van, addig nem törheti le a szabadság törekvéseit. Caprara tábornok tehát levelet irt Thökölyné Zrínyi Ilonának, hogy adja föl a vá­rat. Hiszen helyzete reménytelen, férjének ügye elveszett, asszonykéz pedig amúgy sem tart­hatja sokáig a várat. Felelte Zrinyi Hona a kö­veteknek: — Mondják meg kegyelmetek élő 'szóval a generálnak, az írás szarva az asszonyokra is áll, midőn azt mondja, hogy mindent megtehe­tünk Az által, aki bennünket megerősít. Sőt el­sősorban ezekre áL Nem csak váram erős., de én magam is az leszek. Elmehetnek kegyelmie­tek. És ... „Munkács várába szorult végleg a szabadság.. Munkács elsőrangú erősség volt: a Latorca vize által táplált széles árkok futották körül, hármas kőfala föl sem vette az ágyuk rontását, tömör bástyái szinte megvivhatatlatioik voltak. A vár kapitánya Radics András, de ott volt a mindep országos dolgok forgatagában jártas és furfangos eszü Absoion Dániel is, aki titkári s tanácsadói tisztet töltött be a nagyasszony ol­dalán. A várőrség 3000 kuniéból állott, akik lőszerrel e élelemmel bőségesen el voltak látva. Caprara 1686 január havában véglegesen kö­rülzárta a várat... És a sistergő bombák, a tüzes golyók, a harci zaj között ott volt mindenütt aranyszerszámos fakó lován Zrínyi Ilona. Mellette lovagolt ponnylován tízéves fia, a kis ur, Ferkó. Hej... ilyen anya oldalán, ilyen anya nevelése mellett válhatott csak majdan belőle — II. Rákóczi Ferenc! Caprara igyekezete hiábavalónak bizo­nyult és azért újból levelet irt Zrínyi Ilonának, melyben megsürgette a vár átadását. Most már a nagyasszony is levélben e ez önérzetes sza­vakkal válaszolt neki: — Sem én, sem ártatlan gyermekeim raitsem vétettünk a császárnak. Én nem ellenségeske- den senkivel, de a bánfáknak ellenállok és ha la császár fegyvereit egy nő s gyönge árvák •ellen fogja fordítani: nem hiszem, hogy az ilyen harc akár őfelségének, akár tábornokainak va­lami nagy dicsőségére válnék. Szűnjék meg hát generális ur háborgatni Munkácsot. Ha pedig nem teszi, hát tudja meg, hogy engemet, bár gyönge asszonyt, sem több várainknak elvesz­te, 6em az ostrom félelme nem képes arra kény­szeríteni, hogy megfeledkezzem, mivel tarto­zom hazámnak és gyermekeimnek. Hát nem boldogult Munkács nagyasszonyá­val Caprara és eltakarodott Kassára.. Azonban •nemsokára megérkezett helyette a vár alá Ca- raffa, az eperjesi hóhér-tábornok. Ennek aztán ölébe hullott a vár kulcsa, de nem igaz utón és nem Zrinyi Hona gyöngesége folytán. Úgy történt a dolog, hogy a 'bujdosó Thököly minden lehető s lehetetlen eszközt fölhasznált arra,* hogy Munkács várát fölmentse. Titkosje- gyü levelet irt feleségének., aki azonban nem találta meg hamarjában a hozzávaló kulcsot s odaadta Absolonnak, betűzze ki ö valahogy a levelet. Ennek sikerült is ez, de nem úrnőjéhez vitte Thököly levelét, hanem félrevonta az egyik bástya alá Radicsot. — Komám — szólt hozzá —, igaz lutheránus vagy-e te? —• Az hát. — No, nem sokáig leszel az velem együtt, mert Thököly urunk a pápa hitére tér, hát mi is... — Talán, hogy valamely eltévedt golyóbis szilánkja koppintottá meg agyadat, hallod-e? hogy ilyen zagyvákat beszélsz. —• Itt az írás róla, olvasd. — Hát csak olvasd te. Tudod, hogy nincs hajlandóságom a betűk kicsiholására. És Absoion elolvasta neki Thököly levelét, amelyben ez arra kéri feleségét, küldjön meg­bízható embert a pápához és ő kész maga is katolizálni s embereit is áttériteni azon esetre, ha őszentsége kedvező békeföltételeket eszkö­zöl ki a császárnál. — Szegény nagy jó urunk — szólt csönde­sen Radics —, a kétségbeesés íratta meg /ezt vele. De a csavarteszü Absoion addig-addig for­gatta a szót, mig Radics hosszas tusakodás után belement az árulásba. Tudatták Caraffá- val, hogy ők hajlandók a várat kezére játszani, ha az előkészületekre három hónapot enged ne­kik. És Radics azonnal hozzá is kezdett ez elő­készületekhez: embernek s állatnak dupla ele- séget adott ki, a lőszereket kellett, nem kellett, puffogtatta, úgyhogy két hónap múltán az ál­latok éheztek, a várőrség zúgott s morgott. A vár éhínség előtt állott. Zrinyi Ilona férje leve­lének igaz tartalmáról mitsem tudott, de látta vára. fölött a sötét rém borzalmas szárnycsatto­gását, látta embereinek bekövetkezendő éhha­lálát. Nemes lelke még hazaszeretetén; k motí­vumaiban is irtózott a gondolattól, hogy ő le­gyén a várőrség és az ide menekült kuruc csa­ládok, környékbeli nemesek megróntója s gyil­kosa. A két áruló is folyton duruzsolta fülébe a szörnyűséges melódiákat: — Csak két hétre van már eleség. Lőszerünk elfogyott. Adjuk föl a várat tisztességes fölté­telek mellett most, mert rövidesen föltételek nélkül leszünk kénytelenek meghódolni. A szegény elárult, s elárvult nagyasszony két nap s két éjjel gondolkodott, küzködött, rette­netes lelki harcokat vivott önmagával: azonban végre is be kellett látnia, hogy eleség és lőszer nélkül meddő a küzdelem, nem hőstett, de em­bereinek életével játszó makacsság a halo­gatás. Vérző szívvel tűzette ki' a fehér lobogót. Hároméves hősi védelem után Munkács a ■császár kezébe került, Zrínyi Ilona földönfutó­vá lett. Hőstette bejárta a nagy világot és ma­ga a szultán is annyira hutása alatt állott, hogy külön athnámét küldött neki, amit sem előtte, sem utána asszony nem kapott tőle. Absoion árulásának jutalmául Caraffa oldalára került titkári minőségben. Radics rémtettének tuda­tában magányha vonult, később azonban ismét mint kuruc és mint Kassa hős védelmezője sze­repel. A várat, a kis urnák — ákkor már dicsősé­ges II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek — hős ve­zérei: Vay Ádám, majd Sennyey István vissza­vették, illetve megtartották a szatmári béke­kötésig. Mig végül a kontrasztok embere, II. József császár a szabadság e mentsvárát és a hőstet­tek e színhelyét a rabság barlangjává és a gaz­tettek büntetőhelyévé alakította át: fegyinté- zett lett a várból. Igaz, hogy olyan fenkölt mártir-raibok is ültek benne, mint Kazinczy Fe­renc, de Munkács annyi vitézi cselekedetét és hérosz] küzdelmet látott falainak mégis röstel- •kedniök kellett e megszégyenítő lefokozás miatt. (A következő közlemény március 20-i számunkban jelenik meg.) — A komáromi keresztényszocialistáik nyilatkozata. Az országos kérésztényszocia- lista párt komáromi szervezetének pártveze­tősége a következő nyilatkozat közlésére kérte föl lapunkat: „A Prágai Magyar Hír­lap pénteki számálban a liomáromii város- biróválasztásról beszámoló hirt annak meg­áll api fásával kell kiegészítenünk, hogy az országos keresztényszocialista párt hét kép­viselőtestületi tagja sem a városid ró, de sem a városbiróhelyettesok megválasztásá­ban nem vett részi," J 1932 március 18, vasárnap­Az otthon divatja — Vasárnapi divatlevél — A tavaszi szövetujdonságokkal teli kirakatott mellett a hölgyközönséget sok „Fehér Bét” fel­hívás is csábítja a vételre, meglepően olcsó árak­kal és csinos anyagokkal. Bizonyára sokan hasz­nálják ki a kedvező alkalmat, igy az otthoni öl­tözékekről szóló divatbeezámóló is időszerűvé vált, mint az újszerű tavaszi kabátokat vagy kosztümöket tárgyaló. „A ruha teszi az embert” régi igazság a mai korban még inkább megértésre talál. A legérté­kesebb egyéniségnek is árt, ha a külső megjele­nése nem vall kellő gondozottságra és Ízléses­ségre. A külsőségekre súlyt helyező modern em­ber nem csak a társaságban kívánja meg a nő­től, hogy a lehetőségei szerint jól öltözött legyen, hanem az „Otthont” jelentő falak között is el­várja a háziasszonytól a csinos és gondozott kül­sőt. így a régi barohet slafrokok és tailárszexü „neg!igék“-ből stílusos otthoni öltözékek lettek, amelyek, ha nem is az uccai öltözékeknél tapasz­talható mértékben és gyorsasággal, de a kor és divatirány szerint fejlődnek és változnak. Az otthoni ruházatnak két változata divatos most; a pyjáma és a pongyola. Miután egyfor­mán kedveltek, teljesen a háziasszony alakjától és korától függ, hogy a két divatos változat közül melyiket viselje. Mindenesetre a megvá­lasztáskor az előbbi két körülményen kívül a la­kás karakterét sem szabad teljesen szem elől hagynia, — mert ahogy a modern bútorokkal berendezett otthonban stílusosabb a pyjáma vise­lése, ugyanúgy a régies környezetben inkább a pongyola való. A pyjama az etonfrizurák korában tűnt fel elő­ször mint megbotránkoztató újdonság. Azóta el­múlt 12 óv alatt annyi átnöiesitö változáson esett keresztül, hogy az első, forradalmat keltő, fiús pyjámákkal összehasonlítva, szinte kétséges­nek tűnik fel, hogy azokból ered. Eleinte csupán exkluzív fürdőhelyek mondain látogatói favori­zálták. Az utóbbi öt évben azonban általánosan népszerű lett. Nyáron a strandokon, fürdőhelye­ken- week-end telepeken „szalonképes” öltö­zékként egész nap viselik- Mint éjjeli öltözék különösen utazásnál, szállódákban már szinte el- engedtehetlen. Két évvel ezelőtt behozták a nad- rád-szoknya kombinációt. Azaz a pyjámák nad­rágszárát olyan bőre szabják, hogy a pyjama egy bő szoknyának tűnik fel. Ebben a változatban általánosan elfogadott „Robes de Stúdió” leit — és otthon a nap minden szakában hordják. Van­nak reggeli, fogadó, sőt tea- és estélyi pyjamák is. Az utóbbit a téli szezonban favorizálták, es­télyi ruhák helyett viselték otthon rendezett ki­sebb összejöveteleken. A pyjama jelenlegi bő- nadrágos, ruhaszerü változata egészen diszkrét* agy, hogy a konzervativebb családok asszonyai számára is elfogadhatóan szolid háziruhát jelent, A magasított derékvonal divatja itt is meg­nyilvánul. A pyjamák nadrágja fent szűk „pas- sé” résszel készül, amely egész a fiizőszoknyák magasságáig felér. A nadrág lefelé bővülő, rend­szerint gíoknisan szabott, de újabban sok oldalt berakott változatot is lehet látni, — ez inkább „vékonyít”. A felsőrészük laza, kis blúz a py­jama anyagából, vagy rövid, nyitott boleró alatta ujjatlan blúzzal. A pyjamák felső részének díszítésében ugyancsak a variációk divatosak, amelyek a tavaszi ruhákat karakterizálják. Péte­rinek, purffos ujjak, fodrok, fissüszerüen megkö­tött sálak, szalagok és gombok. Nehezebb sely­mekből, mosóselyemből vagy vékony szövetből készéinek. Kedvelt kombináció tarka és mintás anyag egyszínű díszítéssel. Pongyoláknál is körülbelül az a vonalvezetés van, mint a felsőruháknál, magas derék vonal, lefelé bővülő alj. Sok ötletes változata van az ujjmegoldásoknak, — amelyek rendszerint bő­vek, — a dekoratív sálgalléroknak és a rövid keppekuek. A díszítésük aplikáció vagy hímzés, csupán az egyszerű vattával bélelt reggeli pon­gyolák készülnek steppelt díszítéssel. A mai divatmélléklet a divatos háziruhák két­féle változatából mutat eredeti modelleket. Az első pyjama ujjatlan blúzra rádolgozott fissü- szerű felsőrésszel készül. A fissü felől egyrmjsba fonódottan kereszteződik, hátul lazán megkötve zárul. Körben kis fodor szegélyzi. A. úadrágot szűk passével alul gíoknisan bővítve készítik. Ez a változat egyike a legujabbaknak, a fissüsze­rüen megkötött sálak a tavaszi kollekcióban is nagyon gyakran szerepelnek. Ez a modell küny- nyü mosó- vagy fehérnemű-selyemből hatá­sos. A második pyjama viszont vékony szövetből vagy nyersseíyemből van, fényes satin pánt- és szalagdisszel. Az ujja gloknis, a nadrág pedig sugár alakban bedolgozott, és levarrott berakás­sal bővül. A pongyolamodellek közül az első érdekes elgondolást mutat. A szabása szűk., nyakkivágása magas és apró gombokkal zárul. Jellegzetes a. világossal bélelt, szárnyszerüen bő és nyitott ujja, amelyet széles gitterrész diszit. Körben hímzett. A másik pongyolának apró- mintás az anyaga, kis zsabbóval, oldalt bedolgo­zott gloknirésszel készül. Az ujja ragián-bedol­gozása, az öve széles sötét bársonyszalag. Radványi Magda. xx A has teltségie, májtájjéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyamorbélbu rul és sárgaság a természetes „Ferenc József* ke- serimz használata állal megszüli telhetőik és m agy, a szeim, tüdő vagy szív felé irányuló ^vértolulások elledisulyozihatóik.

Next

/
Thumbnails
Contents