Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-11 / 59. (2872.) szám

1932 március 11, péartelk. Mikor engedélyezik végre az erdélyi magyar árék szlovenszkéi fölolvasó körútját? Szfillö és labioniczky képviselő sürgetései után ma Hokky képviselő interveniált a belügyminisztériumban az engedély kiadása érdekében DobráBsxki János képviselő a szepsi sárás szlovák községeiben Itassa, március 10. Az cfiediéfoes községi választásokkal kap­csolatiban az országos kerosztényszooialista párt nagysikerű népgyüléseket tartott a szepsi Járás szlovák községeiben, Poproos és Novocsany községekben. E gyűléseken Doh- ránszky János nemzetgyűlési képviselő Wirtih Gyula pártigazgató kíséretében vett részt.. ügy PopTocson, mint Novoosanyban a szomszéd községek lakossága is nagy töme­gekben vonult fel és ünnepélyes külsőségek között fogadta a népszerű képviselőt. A helyi szervezetek elnökségeinek üdvözlése után Dobránszky János beszédéiben hangoz­tatta, hogy nem a választási agitáció mostani látogatásának célja, hanem elsősorban meg- kösaönni jött azt a ragaszkodást, amellyel a szepsi járás szlovák lakossága az országos keresztényszocialista párt programja és zászlója alatt kitart. További kitartásra és bizalomra buzdította a hallgatóságot, rámu­tatva, hogy a mai gazdaságig általános anya­gi és lelki krízis csalt az evangéliumi igaz­ságok alapján oldható meg. Az egész világot sújtó gazdasági krízis bennünket itt Szloven- szkón kétszeresen sújt, egyrészt a multévi katasztrofális termésű ián nyal, másrészt a írnunk anélküli ség nagy kérdésével. Rámuta­tott a szlovenszkéi autonómia szükségessé­gére. Az autonómia kiépítése már % községi választások alkalmával kezdődik, azért szük­séges, hogy a községi választások alkalmá­val a községek élére is olyan egyének ke­rüljenek, akiknek megbízhatósága minden kétségen felül áll és akiknek a személye ga­rancia arra, hogy működésűket csakis a községek gazdasági és kulturális érdekéiben fogják kifejteni. A községi választások nagy- fontosságnak, mert ezeknél mutatkozik meg tulajdonképpen az igazi népihangulat. Dobránszky beszéde után Wirth Gyula ügyvezető igazgató magyar nyelven is buz­dította a megjelenteket a további kitartásra, akik a legnagyobb szere telükről biztosítot­ták a párt vezetőit. Prága, március 10. Ismeretes, hogy az erdélyi Helikon írói elo- adókörutat akartak rendezni Szlovenezkón és nyolc nagyobb városban szerepeltek volna a február 13-tól február 25-ig terjedő időszakban, A terv mindenütt nagy lelkesedést váltott ki. A magyarság szeretettel készülődött az erdélyi vendégek fogadására, mert ez lett volna az első alkalom, hogy az ugyancsak kisebbségi sorsiban élő erdélyi magyar író mű vészek be­mutatták volna előttünk kultúrájukat. A rendezőség idejében megtett minden elő­készületet. Még január végén két kérvény is ment a pozsonyi országos hivatalhoz. Az egyik kérvényt a lévai rendezőség nyújtotta he az ottani járási hivatal utján, s ebben kérte a lé­vai estély engedélyezését. A másik kérvény — száma 15944 — közvetlenül ment az országos hivatalihoz az erdélyiek szereplésének váro­sainkban való generális engedélyezése iránt. Hosszú ideig titokzatos hallgatásba burkoló­zott a pozsonyi országos hivatal. Végre. Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képvi­selő sürgetésére szóbelileg közölte az illeté­kes ügyosztály vezetője egy héttel a terve­zett körút előtt, hogy az erdélyiek nem lép­hetnek föl Szlovenszkón. Az írásbeli elutasítást azonban a mai napig sem adta ki az országos hivatal. Csupán a Lévai szereplés ügyében kapott a rendezőség Írásbeli értesítést, amelyben az ottani - járási hivatal közli, hogy az erdélyiek szereplését bem enge­délyezi, mert az irók nem rendelkeznek föllé­pési engedéllyel. Jellemző, hogy a határozat február 17-én kelt és csak március 4-én kézbe­sít ették ki. Az 1970—1932. számot viselő nevezetes ha­tározat a következőképp hangzik: Kérvényének, a román állampolgárok fellépé­sével rendezendő magyar írói estély ügyében, arra veié tekintettel, hogy az idegenekkel, aki­ket szándékuk egész esti programijuk alatt szere­peltetni, fellépési engedéllyel nem rendelkeznek, illetve ilyet részükre felmutatni nem tud, — helyt nem adok és az estély rendezését nem engedé­lyezem, illetve megtiltom. Ezen határozat a kézbesítéstől számítva 15 nap alatt a járási hivatal utján az Országos Hivatal­hoz megfellebbezhető. Miről értesítem: 1. Schubert Tódort a levdoei magyar kaszinó' igazgatóját. Dr. Zosták okresny nácelnik. j Az országos hivatal és a belügyminisztérium azonban mindezideig nem nyilatkozott, noha Szüllő Géza dr., az országos keresztényszo­cialista párt elnöke, a szóbeli elutasítás után sürgönyileg kérte Slávik György dr. belügy­minisztertől a kisebbségi jogokkal éles ellen­tétben álló sérelmes határozat megsemmisí­tését. A napok telnek, immár egy hónap múlott el azóta, de minden kérvényezés, sürgetés süket hallgatásra talál. Ezek száraz tények, amelyekhez kommentárt fűzni 6zinte fölösleges. Mikor fog vájjon végre fölülkerekedni a józan belátás az illetékes té­nyezőkben, akiknek föladata nem a magyar kultúra terjesztésének elgáncsolása, hanem el­lenkezően, a szabad ápolási lehetőség biztosí­tása? Ezt hirdeti Maearyk és ilyen értelemben nyilatkoznak mindig a csehszlovák államfér­fiak is. Várjuk, hogy a szavakból egyszer cse­lekedet legyen. Ebben az ügyben különben ma njabb lépés történt: Hokky Károly, a ruszínszkói magyar­ság országos keresztényszoeialiistapárti képvi­selője, személyesen interveniált a prágai bel­ügyminisztériumban a megtagadott engedély kiadása érdekében. harccal,’ami pár kilométerrel odébb folyik. Azt hiszem, hogy a. világ minden pontján nagyobb az izgalom a sanghaii események miatt, mint itt Sanghajban!... A titokzatos japán katona Arno Walter Sadn aláírással a „Grazer Tagespost“ egyik számában jelent meg ez a cikk, amely találóan jeli enné a japán katona sajátságos lelkületét s mondja el egy fiatal magyar zászlós szomorú sorsát. Egy japán tábornok vezetése mellett 1919-ben egy japán hadtest szállta meg Transzbajkáliát és az Amur-vidéket, állítólag azért, hogy Koreát az orosz vörös csapatok támadásától megvédel- raezze. A krasnaja-rjetskai fogolytábor, amely csak néhány kilométernyire volt Chabarovszktól, igy hát japán parancsnokság alá került. Mindenütt nagy bizonytalanság; mindenki harca mindenki ellen, harc és háború három vagy négy fronton... A krasnaja-rjetskai tiszti fogolytábort a japánok szigorú őrizet alatt tartották. Azokban az időkben szökésre még csak gondolni sem lehetett s igy a hadifoglyok csak örülhettek, ha a Chabarovszkban eltöltött néhány kellemes óra után a fogolytábor biztos falai közé ismét visszatérhettek. Megtörtént, hogy a sárga őrszemek, akiket az oroszok ,.maka* kó“ néven neveztek, mosolyogva nézték, amint az uralomtól halálra gyötört fogoly tiszt urak subába és bundába burkolódzva, gyors léptekkel a város felé igyekeztek. így volt ez ama bizonyos szomorú emlékezetű napon is ... A fogolytábor falának egyik kis tornyán állott őrt egy álig fölfegyverzett japán katona; mintegy húsz lépésnyire tőle oldalvást, három fiatal Pszt próbált keresztülbujni a tábor léckerítésén. Ravasz mosoly vonaglott végig a japán katona arcán, ami­kor azokat a szegény ördögöket a mezőn tovafutni látta. — Osztri! — dünnyögte magában a japán katona- — Osztri (osztrákok). Jó ember... majd vissza­jön ... bizonyos, bizonyos ... Két óra múlva váratlanul sorakozót fújták a táborban. Három ember hiányzott. A japán táborparancsnok legott maga elé ren­delte az őrszemeket s egyenkint vállalóra fogta, kinek a körzetén át távozott a hiányzó három em­ber. A harmadik őrszem egy lépéssel előre ugrott e jelentette: — Az én körzetemből távozott három ember a táborból! A táborparancsnok, mélyen elgondolkozva, komoly képpel állott a japán katona elé s igy szóit ■ ■ mi iiiii i imi cait­„Akar ön veszélytelenül réctvenni a háborúban?” »Léhküdiió« háboms szórakozás egy nagy sanghai-i hotel tető- termszáról — Lift visszi magasba a nemzetközi érdeklődőket, akik koktél meiíett »élvezik« a tűzvész és ágyazás látványosságait Vetrovsky íssgad Hruby vendéglős utcEsó órást éli Prága, március 10. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a kiirtott Ilruby-c salad. Laká­sának pincéjében tegnap délután megtalálták Hruby vendéglős eltűnt nyolcezer koronáját. A rendőrség ezzel az utolsó lelettel betetőzte nyomozati munkáját, amelynek során már annyi bizonyitékol halmozott fel Vetrovsky János, Hruby ék rokona ellen, hogy már nem lehet kétes, ki volt a tettes. Amikor Vétrov- skynak megmutatták a megtalált pénzt, Vét- rovsky láthatólag megdöbbent, de még ekkor sem tett beismerő vallomást. Kitart amellett, hogy a bűntettről nem tud semmit, mert aludt és csak akkor ébredt fel, amikor niell- beszuriák. Ezt a vallomást állandóan ismétel­geti. Vetrovsky, aki nyolcezer korona miatt négy emberéletet akart kioltani, lelkileg nor­mális ember benyomását kelti. Ennek elle­nére a legközelebbi napokban megkezdik or­vos s zakértői megfigyelését. Hruby vendéglős állapota ma rosszabbra fordult s az orvosok minden pillanatban vár­ják a halál bekövetkezését. Hí óngylkos revolverénél! tragikus tilsa Saaz, máraus 10. Mintegy négy hónappal ezelőtt a közeli Hrob községben öngyilkos lett Hornik rendőr. A revolvert, amellyel az öngyilkosságot el­követte, a hagyatékból megvette Dürenfelder Fe­renc kéményseprőmester. A fegyvert aeztalíiókjá- ban tartogatta s csak néha vitte magával, amidőn a környékbeli falvakban járt. Dürenfelder tegnap este munka után, amidőn hazatért, vidám jó han­gulatban volt s házé udvarán még a szomszédok­kal is tréfálkozott egyideig Majd bement a lakás­ba, ahonnan k-'vésed rá revol’verdörreués hallat­szott. Felesége a konyhából beszaladt a szobába, de férjét már holtan találta. A golyó jobb haláníé- kát fúrta keresztül e .azonnali halált okozott.. Dü- renfeíder kezében még füstölgőt! a revolver- amely nemrégiben egy másik ember életét oltott ki. Dü­renfelder öngyilkosságát semmiképpen sem tudják megindokolni. A kéanényseprőmeeter 39 éves volt, életvidám, egészséges férfi, aki feleségével és nyolc éves gyermekével elégedetten, jómódban élt. A ba­bonára hajló emberek arról suttognak, hogy az ön­gyilkosságot a revolvere szuggerálía az öngyilkos­nak. ÍP3T Ajánlja a „Nagyasszonyt" nölsnierősei EPT* közt! Érdekes levelet kapott egy budapesti cég. A cég már évek óta összekötetésben áld egy sang­haii magyar gyárossal és kereskedővel és a ló­vé! néhány részlete érdekesen világítja meg, hogyan él Sanghai a kinai—japán konfliktus alatt. — A helyzet általában nyugodt — Írja a távol-keleti magyar —, legföljebb a Nemzetközi Negyed uceáin valamivel nagyobb a forgalom. Egyébként a kereskedelem és ipar megy a ma­ga utjain, a bankok ugyanúgy dolgoznak, mint azelőtt és ha a távoli ágyudörgés nem hallatszanék, senki sem gondolna arra, hogy háború folyik. — Az üzletek reggel éppúgy kinyitnak mint eddig és az élet tempója nemhogy csök­kent volna, hanem emelkedett. A sanghaii üzle­tek tele vannak vevőkkel, mindenki vásárol és azonnal fizet. A gyárak teljes üzemmel dolgoz­nak, csak a tenger felőli forgalomnak vaunak kisebb akadályai. A hajókat szigorúbban vizs­gálják meg, nehogy egyik, vagy másik fél a Nemzetközi Negyeden keresztül kapjon fegy­ver-, vagy lőszerszállitmányt. Az előkelő szállodákban ugyanúgy folyik az ötórai tea, mint eddig. Itt, Sanghai Nemzetközi Negyedében, kis­sé túlzottnak látszanak a háborúiéi szóló hir- adások; nagyon keveset látunk az egészbők A tulajdonképpeni harcok 40—50 kilométer távolságban folynak, csak Sapej bombázása hallatszik a mi negye­dünkbe, de ez is szinte kizárólag éjszaka, mert nappal a város zaja elnyomja az ágyuk dör­gését. A Nemzetközi Negyedet általában nem nyug­talanítja a konfliktus. Megfelelő számú védőr- ség áll rendelkezésre és úgy a tornaiak, mjnt pedig a japdnpk óvakodnak attól, hogy a Ne­gyed területenkivüliségét -megsértsék. Érdekes, a szembenálló felek tisztjei igen gyakran jönnek a Nemzetközi Területre, ahol semmi bántódásuk nem eshet Persze, amint elhagyják a Negyed kapuját,, már nem védi őket semmi. Mindkét hadsereg tisztikara sokat vásárol. A közkatonák szintén megtöltik az üzleteket, ment Sanghajban minden sokkal olcsóbb, mint Japánban, vagy Kína egyéb részén. Szórakozni is Sanghajba jönnek a tisztek és előfordul, hogy egy nagyszálloda teáján az egyik asztalnál magasraugu japán, a másiknál magasrangu kínaiak ülnek. Ha a hallban egybegyült társaság látni akar valamit a háborúból, akkor fölviteti magát a szálloda lapos tetejére. Innen jól lehet látni az égő Sapejt és távo­labb a lövedékek robbanását. Az International Hotelnek megy most a legjobban, mert az a legmagasabb. A napokban hirdetést tett közzé, amely úgy szól, hogy min­denki nézze meg a világtörténelem egyik nagy fejezetét megkezdő kjnab—japán háborút. „Akar ön veszélytelenül ré6ztvenni a bábo- ruban?“ — kérdi a plakát. — „Akkor men­jen föl az International tetőterraszára!“ Melegítő italok, koksz kályhák, plédek állnak a vendégek rendelkezésére. Érdekes, hogy aránylag sok idegen érkezett Amerikából. Főleg turisták és érdeklődők, akik meg akarják tekinteni a harcteret. Persze, na­gyon közel nem merészkednek. Valamennyi szálloda zsúfolva van és szobát csak méregdrágán lehet kapnj, A kereskedők azonban -r- az itt egyik nap­ról a másikra bekövetkezhető — fölfordülástól tartva és az előhb-utóbb okvetlenül lefolyó uc- cai tüntetésekre való tekintettel, sietve ellátják üzleteiket mindenféle redőnnyel, ráccsal és egyéb védelmi eszközökkel. Az üzleti negyednek csaknem valamennyi uccá.jában szerelnek valamit a boltokon. Köz­ben azonban megy az élet és a Nemzetközi ;Negyed lakossága édeskeveset törődik azzal a hozzá: — Maru. nekem nincs módomban, hogy meg­büntesselek. Te a íegeijasabb bűnt követted eVj^í amit egy katona háború idején csak elkövethet: őrszolgálat megsértése az ellenséggel szemközti19* Megdöbbenve hallgatta ezeket a szavakat a japán katona. Q tehát sohasem fog találkozni ősei szellemével. Ő most már földönfutó, jogvesztett ember a Mikádó országában. A halálnál százszorta rosszabb az a sors, amely otthon reá vár. Csak mint kuli s még hozzá csakis a lenézett, legközön­ségesebb kínai embernél vállalhat munkát s tenget­heti becstelen életét, ő, Nippon valaha büszke fia! Még mindig ott állt a parancsnok előtt s mosoly, gott, csak a fogait csikorgatta sárgán sápadt ajkai között. — Lelépni! hangzott a parancsnok szava. Az őrszemek ismét elfoglalták régi őrhelyeiket. Egy óra múlva a három tiszt csakugyan hűségesen visszalopakodott a táborba. Maru, a japán katona, mozdulatlanul állt a kerítés mellett, kezében a fegyver s mosolygott. Mikor az utolsó tiszt is visszavonult a táborba, dühtől lihegve, durván rájuk támadt:-r Vissza, furio (hadifogoly)! Mutassátok meg, hol lehet kimenni! A három tiszt csodálkozva hallgatta ezt a kü­lönös parancsot Egy őrszemmel azonban nem jó ujjathuzni! Egyenkint kimásztak tehát újból a szabad mezőre. Mikor az utolsó tiszt is künn volt már, három tompa lövés dörrent el; két fogoly tiszt nyomban meghalt, a harmadik, egy nagyon fiatal magyar zászlós, elterült a hóban. Maru még mindig mosolygott, a dolgát jól csinálta. Ezt a három embert szökés közben agyonlőtte, bűne tehát meg van bocsátva. A kis Maru a túlvilágon találkoíhatik ősei szellemével. A fogolytáborban nagy volt az izgalom. Egy fogoly osztrák katonaorvos megvizsgálta a sú­lyosan megsebesült magyar zászlóst; még meg­menthető az éleinek. Mikor Maru ezt meghallotta, óvatosan a sebesült közelébe surrant s a védtelen embert hátulról fejbelőtte... Nosza, mentek a táviratok a svéd Vörös Kereszt parancsnokságára- A japán fogolytáborparaacsnok ípódfölött udvarias, szeretetreméltó volt és mosolyogva mondta: — Ugyan, már hogyan is tudhatnátok megérteni az én katonáimnak lelkületét, ti, európaiak.... — A budapesti ügyészség napok óta kihallgatá­sokat folytat a Dréhr-ügyben. Budapesti szerkesz- tőségünk telefonálja: A budapesti ügyészségen a Dréhr-ügyben napok óta folynak a kihallgatások. Hanko Elemér miniszteri tanácsos, a népjóléti mi­nisztérium elnöki osztálya vezetőjének kihallgatása bárom napon át tártott Ma vallomást tett Krausz ►Simon is és ki-szivárgott hírek szerint különösen a bicskei kastély eladásának ügye korült szóba. Egyébként hírek terjedtek el az elhunyt Vass Jó zs-ef miniszter anyjának és nővérének megidé/.esé- ről. Dréhr Imrét csak mentelmi jogának újabb fel­függesztése után hallgatja ki az ügyészség. %

Next

/
Thumbnails
Contents