Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-05 / 29. (2842.) szám
1932 február 5, péntek. r>r^<MMAG^ARHTRMI> KOMMENTÁROK PING-PONG Izgalmas napokat éltünk Prágában. Két különböző horderejű, de egyforma intenzitású esemény foglalkoztatott: a háború kitörésének lehetősége Shamghaiban és a ping-pong a prágai Smiohovban. Talán a. (háborút sikerül mégis kiküszöbölni, — de a ping-pongküzdetmek hullámai nem csitultak el, s immár világlapok foglalkoznak vele (a B. Z. am Mittag például). Elvi jelntőségü vitává fajult az ügy. A létet és a nemlétet eldöntő kérdések, merültek föl vele kapcsolatban; például a következők: mi a pingpong egyáltalán? Mi a sport egyáltalán? Mi a játék és a küzdelem közötti különbség? Mi a közönség szerepe a versenyek alatt? Mennyiben áll összefüggésben a nemzeti presztízs a ping-pong világbajnoksággal'? Minden eszközt igénybe szabad-e venni a győzelem kierőszakolására? A kevésbé értesültek számára elárulom, hogy Magyarország évek óta ping-pongvilágbajnok volt, s most Prágában a csehszlovák csapat elkeseredett küzdelem után elragadta tőle a pálmát. Az egyéni versenyeknél Magyarország megtartotta fölényét és bebizonyította, hogy játékosai megközelíthetetlen zsonglőrök, akiket klasszisok választanák el az utánuk következőktől. De ugyanezek a játékosok a csapatbajnokságot kétszer egymásután elvesztették. Hogy lehet ez? Valamennyi objektív szemlélő, sőt a legtöbb prágai lap és a csehszlovák játékosok zöme elismerte, hogy a győzelem elsősorban a közönség határtalan lelkesedésének köszönhető. A nemzeti öntudat vitte, röpítette, tüzelte a tömeget. A ping-pong szubtilis játék, nüánezokra és finomságokra van berendezve, s jaj annak, akinek a keze megreszket, vagy idegessé válik. De képzeljék el, hogy ötven centiméterre a játékosoktól, közvetlenül a ping- pongaeztalok mellett ezer és ezer ember áll, lelkesít, biztat és szidalmaz. Képzeljék el ezeket a tizenhat-tizennyolcéves „világbajnokokat11 ha reájuk fekszik a tömeg furorja, s mig ellenfeleik minden lépését percekig tartó lelkes ordítás követi, a saját akcióik elvesznek a tömeg animózitásában. Ez nem futball, ahol a tömeg zaja csak távolról ér a játékosokhoz, akik rendelkezésére kellő tér és idő áll és a lelkesítés egyenesen emeli brutális testi kondíciójukat; ez zárt helyen lefolyó kézügyesség játék, ahol a zaj úgy hat az idegekre, mintha a zongorajáté- kcst pianisszimói közben fülrengető harsogás kísérné.. Fölény, játéktudás, taktika így nem ér 'ényesülhet. A ping-pongbajnokságok alatt megtörtént, hogy a kis celluloid-labda a nézők lába alá gurult és összetaposták. Amikor a pontokat németül számolták, valaki közbekiáltott a tömegből: — Ezért harcoltunk Szibériában, hogy Prágában a ping-pongnál németül számoljanak? Természetesen ezután csehül számoltak, amit a magyar játékosok nem értettek és sohasem tudhatták, hogyan állnak. Az egyéni bajnokságok a tömeget nem érdekelték, ott megengedte a magyaroknak, hogy kifussák formájukat és győzzenek, de a csapatversenynél, ahol általános győzelemről volt szó, nem ismert tréfát. Nem az első eset Prágában, hogy a gyönge já-' tékosok helyett a közönség győz. De sport ez még? Nem, ez valami más. Ez sovinizmus. Néhány cseh lap szembeszáll a német és a külföldi lapok véleményével. Az egyik például ezt Írja: — A tömeget hibáztató kritikák nem ismerik a sport lényegét, mert a lényeg nemcsak a ki- sebb-nagyobb teljesitmények elérése, hanem az is, hogy a sportoló küzdeni tudjon a környezettel, azaz erkölcsileg is erős és meg&ebezhetetten maradjon. A magyar ping-pongozck csak virtuózok (játékosok) s nem tudnak küzdeni. A mieink nem hasonlíthatók hozzájuk a virtuozitásban, de nagyobb bennük a győzelemre vezérlő akarat és- a küzdési kedv. Vasámapról- vasárnapra sok helyen látjuk, ahogy ezek az erénvek diadalmaskodni tudnak a puszta művészeten. Ennél tévesebb beállítást ritkán olvastunk. Bizonyos, hogy a küzdés! kedv a prof importoknál, — a szabadtéri versenyeiméi — nagy szerepet játszik és fontos. De az is bizonyos, hogy teljesen sportszerűtlen viselkedés az, ha az ominózus küzdési kedvet úgy csigáz- zuk a végtelenségig a honi játékosoknál, hogy a tömeg lelkesítő kiabálásával dopimgolja őket, az ellenfeleket pedig leterrorizálja. A küzdési kedvnek bévülről kell jönnie, sohasem kívülről. Gyanús beállítás az is, amit a fenti prágai kritika mond, hogy a „küzdési kedv" győzhet akkor is, ha az ellenfél tisztán sportszempontból tökéletesebb, felkészültebb és nagyobb tudásu. Győzhet, de akkor a győzelem belső sportszempontból nem reális és inkább nemzeti ügy, nem sportügy. Az effek- tiv tudás és felkészültség nélküli „küzdési kedv" azért is gyanús, mert a „cél mentesiti az eszközt" alapján áll, ami sportszerűtlen s gyakran furcsa lépésekre vezethet. Például az egyik játékos, amikor másképp nem tud boldogulni, nagy küzdési kedvében hockey ütőjével egyszerűen leüti ellenfelét. Például a közönséget használja föl a győzelem megszerzésére. A szabályok betartása és a körülmények realitása nélkül nincs sport. Ili Prágában az a katasztrofális hiba, hogy a sportot összetévesztik a nemzeti becsülettel. Azt mondják: mindegy, hogyan, de győzni kell. FŐ a küzdési kedv, mig a szabály osság, a faiirség, a játék szépsége és virtuozitása mellékes. Az igazi sportoló előtt, aki Part pour 1‘aTt nézi, azaz testedzést, ügyességi gyakorlatokat, energianövelést és nem nemzeti célokat, a tömeg kielégítését és forszírozott sikerkeresést lát benne, az utóbbiakat többre becsüli. Négy évig a magyarok alig tudták, hogy ping-pong világbajnokok, itt nemzeti ügyet és propagandaeszközt csinálnak belőle. Elismerem, hogy vannak sportok, ahol a küzdési kedv mindenek előtt jön, mert ezek már nem sportok, hanem a vérszomjas tömeg cirkuszai. Ilyen a bikaviadal, a futball, a szabad stilusu birkózás, a box. A régi gladiátori vagy lovagi tornák idesorolhatók, ahol a „le- birás" elsődleges volt, a „szabály" másodlagos. De a ping-pong? Ez a finom kézügyességi játék, ez a zsonglőrk-ödés, ez a problematikus szobasport, amellyel kapcsolatban a világbajnokságok kiírása szinte túlzásnak látszik? Küzdési kedv a ping-pongban? Ordító ezrek a ping-pongban? Nemzeti presztízs a ping-pongban? Olyasvalami ez, mintha a billiárdversenyt hullámzó, lázadó, tüzbejövő, ölő, romboló, hevülő, síró, kacagó ezrek kisérnék. A ping-pong játék, kézügyesség, virtuozitás és semmiesetre olyasvalami, ahol a küzdési kedv elsődleges, mint a bélyeggyüj- tésnél, vagy a hóembercsinálás versenyénél sem az. Semmiesetre olyan dolog, aminek megnyerését „aranybetükkel kell a nemzeti sport történelmiében (megörökíteni", mint azt egyik prágai lap irta. Rettenetes félreértés a ping-pong világbajnokságból végzetes küzdelmet és nemzeti követelményt formálni. A ping-pong játék. Igénytelen, csöndes játék. Kézügyesség, virtuozitás, az éberség, a bizonyos jellegű talentumok revei állása. A küzdési kedv előtérbehelyezésének itt igazán nincs helye. Szvatkó Pál. * 42 Károlyi: A Bethlen által folytatott külpolitikát Mattak helyeslem, hanem teljes erővel alátámasztom Pallavicini György őrgróf a magyar képviseültáz ülésén interpellációt intézett a minisztere nőkhöz Beiken római utazásával kapcsolatban Budapest, február 4. (Budaipesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tiz napos szünet után ma ült össze újból a magyar képviselő- ház. A képviselők nagyszámban jelentek meg az ülésen és a karzatok ,rs megteltek, aminek oka elsősorban Pallavicini György gróf napirend előtti felszólalása volt, aki egyes politikusok külföldi utazásait tette szóvá. A felszólalás elsősorban Bethlen római utazására vonatkozott. Ezért Bethlen is megjelent az ülésen és hosszasan tárgyalt Károlyival és a pártvezérekkel. Az ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy Drehr Imre valamennyi bizottsági tagságáról írásban lemondott. A napirend előtt Malasits Géza szociáldemokrata képviselő kifogásolja a devizaellátás mai módját. Igazságosabb devizaelosztást követel, a szükséges kiadásokra bizlo-sit- sanak valutát, felesleges célokra pedig ne adjanak. Kun Béla független ellenzéki képviselő a mezőgazdasági exportból befolyó valutáknak mezőgazdasági célokra való fordítását és a mezőgazdasági árverések azonnali felfüggeszr téisét kéri. A napirendi vita után Pallavicini György őrgróf interpellált a miniszterelnökhöz, hogy adott-ie a magyar kormány egyes képviselőknek megbízást külföldi tárgyalásokra. Felolvasta Bethlennek Rómában tett nyilatkozatát, amely szerint mint az egységes párt elnöke járt ott, hogy megismerkedjék a római politikusok álláspontjával. (A jobboldal hevesen éljenzá Bethlent.) Pallavicini kifogásolja, hogy Bethlennek ez a nyilatkozata uj színben tünteti fel a magyar képvisedőházat, mintha egy pártvezér a kormányra döntő befolyást gyakorolhatna. A Bethlon-kormány politikájával foglalkozva kijelenti, hogy csupán az olasz-barátság megszerzése az egyetlen pozitív cselekedet, amely azért értékes, mert Mussolini az egyetlen államférfi, aki nyíltan a magyar revizió mellé állott és hogy Mussolini nem kivan a magyar belügyekbe beavatkozni, továbbá Olaszország különböző konferenciákon a magyarok barátjává szegődött. A Bethien-kor- mány igen nagy hibát követett el akkor, amikor a külföldön azt a hiedelmet keltette, hogy Magyarország a német érdekszférához tartozik. Szimpatizálunk a németekkel — úgymond —- a négy évig együtt küzdött háborúból kifolyólag, de helytelen volna politikánkat továbbra is a németekével junktimban tartani. Ha Ludendorlf militarista politikáját nem követtük volna olyan mértékben a háború alatt, akkor kedvező feltételek mellett köthettünk volna békét. A háború után objektíve figyelve az eseményeket még a csehszlovákok kivételével senki sem zárkózott el oly -ridegen a magyar érdekek elől, mint Németország. Kifogásolja, hogy a Bethlen-kormány nem fektetett súlyt a lengyelekkel való barátság kimélyi- tésére. A népszövetségi jelentést is javasolja a szomszédokkal való gazdasági érintkezést. Ezt Bethlen tiz évi uralma alatt nem képviselte a kellő mértékben. A gazdasági válságból kifelé vezető ut a szomszédokkal való gazdasági együttműködés kifejlesztése. E tekintetben Károlyi miniszterelnöksége óta határozott javulás van. Franciaországgal szemben is javult a viszony. Utána Károlyi miniszterelnök szólalt föl és válaszában kijelentette, hogy sem Bethlennek , sem másnak a kormány nem adott megbízást külföldi utazásokra, azonban a képviselőknek jogukba áll a külföldön megbeszéléseket folytatni. Bethlen bejelentette utazását és hazatértekor beszámolt arról, amit más külföldön járt politikusok is megtettek. Károlyi miniszterelnök végül hangsúlyozta, hogy sikeresnek tartja a Bethlen által kezdeményezett külpolitikát, mert az nem volt egyoldalú és a jelenlegi kormány külpolitikája sem az. A Bethlen által folytatott külpolitikát azonban nemcsak helyeslem — mondotta —-, hanem teljes erővel alátámasztom és a jövőben is azt kívánom szolgálni. * l 1 (Nagy taps és éljenzés.) Pallavicini őrgróf a miniszterelnök válaszát j tudomásul vette. Harcok Hitler állampolgársága teres Berlin, február 4. Január folyamán a német 'belpolitikát elsősorban a márciusi elnökválasztás kérdése foglalkoztatta. Köz-tudomásu, hogy a jobboldal nem egyezett -bele Hindenburg hivatali idejének automatikus m-eghos6zabbitásába és uj választásokat követelt. Mig a középpár- tok és a szociáldemokraták Hindenburgdt akarják megválasztani, a jobboldal uj jelöltet keres. A baloldal és főleg a középpártok nagyarányú akciót kezdeményeztek Hindenburg jelölése érdekében s azt szeretnék, ha a jelölés a népből indulna -ki. Ev-égből aláírásokat gyűjtenek a birodalom mindéin Tész-ében és Saam berlini főpolgármester kezdeményezésére az ország l egnagy obhnevü vezér emberei fölhívást inté ztek a választókhoz Hindenburg uj ram-eg választása érdekében. A népkivánság kiírásának első napján 105.000 aláírás érkezett Hindenburg jelölésére s csak nagyon kevesen tagadták meg az iv-ek aláírását. A jobboldal nem talál alkalmas elnökjelöltet. Épp tábornok jelölése nem látszik alkalmasnak és a nemzeti szocialisták a legjobban szeretnék, ha maga Hitler vállalná -a jelölést. Viszont Hitler nem német állampolgár, hanem osztrák s igy a törvény szerint nem választható meg. Ezen a bajon a nemzeti szocialista párt -különféleképpen segíteni akar s a legalkalmasabb módnak az látszott, ha Hitlert egy olyan német tartományban, ahol a nemzeti szocialisták többségben vannak, államhivatainokká nevezik ki s -igy automatikusan megkapja az állampolgárságot. Braunschweiggel máris tárgyalások folytak ebbe-n az irányban. Időközben azonban néhány hivatalnok In- diszkréciója következtében kisült, hogy Frick volt thüringiai belügyminiszter már évekkel ezelőtt megkísérelte Hitler német állampolgárságának megadását, amennyiben Thürin- giában, amikor még hatalmon volt, csendőr- komiszáriusnak nevezte ki Hitlert, de a kinevezést nem közölte az illétékesekkel. A thüringiai belügyminisztérium aktái között megtalálták a szabályos kinevező iratot. Néhány hét múlva Hitlert fölmentették volna a hivatal alól, de állampolgársága biztosítva lett volna. A birodalmi belügyminisztériumban nagy szenzációt keltett ez a hir s máris fölkérték az 1930 júliusában keltezett thüringiai aktákat. Frick Hi-ldburghausenba nevezte ki akkoriban Hitlert. A müncheni Barna Házban székelő nemzeti szocialista pártvezetőeég ma állást foglal a tegnapi leleplezésekkel szem-ben és megállapítja, hogy Frick előkészítette Hitler hildburg- hauseni csend őrkomisz ár tussá való kinevezését, de Hitler nem fogadta el Frick javaslatát s igy az okiratok aláírás nélkül az akták között maradtak. Frick ugyancsak kijelentette, hogy a kinevezést tervezte, de nem hajtotta végre. Eddig ellenőrizhetetlen hirek szerint Brüning a Rajnavidéken a volt német trónörökössel is tárgyalt s Hindenburg visszavonulása esetén őt akarja elnökjelöltként fölléptet-ni. Ez a hír aligha felel meg a valóságnak. Egy ülés után újból egy hétre napolták el a képviselőházat A koalíció lázas semmittevése miatt a parlament is munkaképtelen - Egyik csütörtöktől másik csütörtökig halogatják a bankjavaslat benyújtását Prágia, február 4. A koalíció eredménytelen tárgyalásai következtében ma egész gro- teszkül hangzik, hogy a képviselőházat minden hét csütörtökéire egybehívják abb-am a reményiben, hogy a k-onmány benyújtja a baniktörvényj avaslatot, amii azonban újév óta nem történt meg és ez ma sem következett be. Ennek folytán a házelnökség, miután más munka nem áll a képviselőház rendelkezésére, úgy határozott, hogy a legközelebbi üilés-t ismét csak egy hét múlva, a jövő hét csütörtökjén délután három órára hívja egybe. A mai ülésen, amelyet Malypetr elnök délután fél négy órakor nyitott meg, az elhunyt Rj-evaj kommunista képviselő utóda, Mravec besztercebányai munkás letette a fogadalmat. Az ülés napirendjén az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés két pót- egyezményémeik ratifikálása szerepelt. Előadók voltak Hrusovsky és Zadina képviselők. A vitában fölszólalt Kalüna német nemzeti párti, aki azt mondotta, hogy a világgazdasági konferencia által megadott irányelvekből kiindulva Németország és Ausztria vámuniót akar létesíteni egymással, ez azonban a franci a- csehszlovák támadások áldozatául esett. A dunai konföderációtól nem lehet a helyzet javulását várni, mert szem előtt kell tartani azt, hogy Ausztria és Csehszlovákia nem tudja megvásárolni az agrár államok 42 millió métermázsa termésfölöslegét. Ami a leszerelési konferenciát illeti, minden felelős embernek arra kell törekednie, hogy a leszerelés minél előbb bekövetkezzék. A szónok követeli, hogy Csehszlovákia bontsa föl a Franciaországgal kötött katonai szerződést. Krumpe német keresztény szocialista szerint a parlamentarizmus tekintélyét teljesen aláássák az ilyen ülésekkel, mint a ma-i ülés. A parlamenti munkát követeli, de a kormány nem ad munkát a parlamentnek. Az ülés lapunk zártakor tart. A plepáris ülés előtt a kereskedelmi, mentelmi és a véderőbizottság ülésezett. Összeült a koalíció takarékossági és ellenőrzési nyolcas bizottsága is Kiramár elnökletével. A bizottság feladata törvényjavaslatot készíteni az állami takarékossági és ellenőrző bizottság felállítására vonatkozólag. A bizottság tárgyalásai lapunk zártakor még nem fejeződtek be. 3
