Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-05 / 29. (2842.) szám

^I^GAl/v^A&iyVR-HIRIíAR 1982 február 5 péntek. Csallóközi levelek Lassan talán tavasz lesz a Csallóközben is és a mezei emberek a munkaalkalmak megszapo­rodásában bíznak csapán. Nagy hó nem födte a Csallóköz földjét, néhány januárvégi nap szinte tavaszias hangulatot öntözött végig a Dunamentén s méginkább erősítette a kontrasz­tot- vidámság és szomorúság: tavasz és téli mun ka mó l küLlség között. A nagyobb falvakban napirenden vannak a tüntetések. Jegyző, bíró elé vonulnak s kenye­ret, munkát kérnek a nincstelen zsellérek. A csend őrség csak a rendre vigyáz s különösebb incidens nincs. Minden községben más-más teh- nikáva-1 tüntetnek s ebből látszik, hogy a tünte­tések szervezve vannak. Nagymegyeren például meghatározott napokon időnk int- összeverődik a nép a téren s csöndesen hullámzik föl-alá. Ha a cseudőreég szétoszlatja őket, félóra múlva is­mét Összeverődnek s újból tüntetnek. Módos gazdák is akadnak a tüntetők között. Ezek vagy olcsó vetőmagért tüntetnek, vagy pedig csupa félelemből beiratkoztak a kommu­nista pártba, nehogy összetűzésre kerüljön a sor közöttük s a szegényebb nép között. Nemesóceán néhány, nappal ezelőtt négyszáz- busz ember jelent meg a községháza előtt 6 egyenesen azt kérte, hogy úgy, amint vannak, egy tömegben szállítsák be őket a komáromi ügyészség fogházába. Persze, kérésüket nem ■teljesítették. A legnyugalmasabb vidékek egyike a bogyai körjegyzőség területe. Szegény földművesek laknak itt is. de rendzavarás soha nincs. Ekecs községnek problémája a jegyzőválasztás. A csallóközi községek fájó ügye egyébként- az ut kérdése is. Alig van járható útvonal a Csallóközben s különösen a nagy esőzések ide­jén lesznek egyes falvak megközelithetet-lenné. Például Szűnő községet olykor csak egyetlen szál telefondrót- köti ös^ze a külvilággal. Ezért volna nagyon fonto-s a- guta—negyedi vasútvo­nal kiépítése, amit annyiszor kérvényeztek, ter­veztek'már. de ami soha nem sikerült. Vannak egyes községek, amelyek a nagy esőzések ide­jén szinte hermetikusan el vannak vágva a vi­lágtól s ezt az elzártságot csak a rádió teszi elviselhetőbbé az utóbbi néhány év óta. Komá­romból a közeli Szimőre, Kamocsá-ra eljutni va­lóságos expedíció, — az útépítési tehnika na- vvo-bb dicsőségére s a messzebb fekvő Gsiliz- köz falvairól csak elvétve hoz hírt egy-egy ne­kibátorodott világutazó, vagy végrehajtó. Csatornák, nádasok, vadvizek, mocsarak. Egyszerű halászemberek, földmunkások, zsellé­rek, méla dunai táj, téli égbolt: mint valamely f lámán d mester festménye ... Az alakokat azonban ezekhez mind Bruegkel festette volna ... * Komáromban újra választottak. Harmadszor startolt háromnegyed év alatt a-z Ipartársulat. A Legutóbbi, vasárnapi választás szokatlanul nagy látogatottság mellett ment végbe s a vKoczor-párt“ fölényes győzelmével végződött. Most az a kérdés: következik-e .erre is újabb füllebbezés, meTt a- komáromi választó -lassan megszokta, hogy bizonyos időközökben mindig választ. Ezt megföüilebbezik, megsemmisítik s aztán újból választanak ... Az ipartársulati vá­lasztás előtt már azt kérdezték egymástól a vá­lasztók. álldogálván a városháza lépcsején: — Mikor lesz a legközelebbi füllebbezés? Merthogy minden választást föllehbezés kö­vet, ehhez már hozzászokott mindenki. Nagyobb érdeklődés követi azonban a városi képviselőtestületi választásokat, melyek feb­ruár 21-én fognak lezajlani. Hónapok óta tartja a választás ügye a közvéleményt enyhe izga­lomban s bármennyire is elfásultak a kedélyek mindenfajta választás, politikai mozgalom iránt, a mostani városi választások nagy érdeklődést váltanak ki és ismét seregszemlét tartanak a pártok s nagy küzdelemre készülnek. * A farsang Komáromban nem oly vidám, mint csak néhány esztendővel azelőtt is volt. Két­szer is meggondolja az az egyesület, amely far­sangi mulatságot akar rendezni, hogy vállalja-e a rizikót? S bár nagy tömegek jelennek meg azon a néhány mulatságon, melyeket megren­dezni sikerül, a kedv nem hág túl magasra és a vendéglősök panasza szerint azelőtt sokkal ki­sebb közönség nagyobb számlát csinált, mint mostanában... A pezsgő helyett bor, a bor helyett málnaszörp! Láttunk duhaj táncost, aki egész éjjel két limonádé s egy málnaszörp mel­lett, robotolt s rumbázott. Az álarcos mulatság helyett az úgynevezett reprezentációs mulatságoknak van sikere s e reprezentációs mulatságok szimpatikus vonása az, hogy a meghivók figyelmébe ajánlják a meg­hívottaknak. az ucca-i ruhában való megjelenés szabadságát... A Kat-oliks Legényegylet egye­nesen azt kéri, hogy a meghívottak a mai idők­re való tekintettel egyszerű ruhában jelenjenek inog. — KFC-'bákm viszont nagy attrakció lesz a Mise Komárom választása. * Természetes is, hogy nagyobbszerii farsangi mulatságot nem lehet'rendezni még akkor sem, ha olcsó a bor, hiszen olcsó bor mellett a vigal­mi adót mindig nagy örömmel szedi be a vá­ros, amelynek most nagy gondja a munkanélkü­liek ellátása és a népkonyha. A húszezer lakosú város kétezer embert lát *4 ebéddel s ez nagy Tömeges fegyelmivel Járó tankönyvtaboravá mérgesedett el a ruszinszkói orosz-ukrán nyelvtan A BetöfiOTics-fársaság és a Petapaiszká Részi Taeitő Egyesület kezes laemsrandunh bae tiltakozik a kormánynál az orosz irányzatú tanítók felelösségrevonása elten Ungvár, február 4. Olvasóink előtt ismere­tes az a harc, mely Ruszinszkóban az orosz és az ukrán nyelv hivei között az államíordulat óta változó szerencsével, de megszakítás nél­kül tart. Ennek a nyelvi harcnak nemcsak kulturális jelentősége van, hanem politikai is, mert a prágai irányadó körök elejétől fogva azt a tételt szegezik a viszálykodó ruszinok mellének, hogy a politikai autonómia ren­dezése csakis akkor következtetik be, ba a ruszin hivatalos nyelv kérdésében maguk a ruszinok véglegesen megegyeznek, ugyanak­kor azonban az autonómiát ellenző centralista pártok mindent elkövetnek azirányban, hogy a nyelvi ellentétek meg ne szűnjenek, sőt mennél nagyobb mértékben akadályozzák az egységes ruszin front kialakulását. A magyar éra alatt a nagyorosz irodalmi nyelv vert gyökeret a ruszin intelligenciánál, ezen a nyelven Írtak a ruszinság irói, ezt a nyelvet ápolta a tanítóság s a közvéleményt az a meggyőződés uralta, hogy a ruszin népnyelv mellett az irodalmi nyelv egyedül az orosz lehet. Ezzel szemben az államíordulat után tulnyoműrészben az ukrán eingiráneok befo­lyása alatt az a nézet i-s fölmerült, hogy a kárpátaljai ruszinságnak az ukrán nyelvet keli megtennie irodalmi nyelvévé. Ezt a föl­fogást azzal támasztották alá, hogy a kárpát­aljai ruszin nyelv a maga eltérő nyelvjárásá­val grfimatikailag közelebb áll az ukránhoz, mint a nagyoroszhoz, ezt azonban a nyelvé­szek még mindig vitatják, úgyhogy ez az érv nem tekinthető véglegesnek. Az ukrani- zálásnak igazi rugója a pán ukrán nacionalis­ták expanziójában keresendő, akik egy nem­zeti Ukraniáról álmodoznak s Ukránia felsza­bad itásának időpontjára a kárpátalji ruszin- ságot már ukranizáltnak szeretnék tudni. Eb­ben összetalálkonak a kommunistákkal, akik szintén az ukranizáló irányzat hivei s Ru- szinszkót nem Podkárpátszka Rusznak, ha­nem teljesen cliarkovi nézőszögből: „Zakar- patszkaja Ukrainának nevezik, amiben az uk­rán szovjet expanziós törekvéseit juttatják ki­fejezésre. A nagyorosz irányzat hivei mind a két ukránista orientációban irredenta ten­denciát látnak és hevesen küzdenek az idegen célokat szolgáló ukranizáiók befolyása ellen, mely a tanügy terén nagyban érvényesül s a prágai körök különös kegyét élvezi. Az ősszel a Duchnovics-társasóg szellemi vezetése alatt álló orosz nyelvi irányzat hí­vei deklarációban követelték az orosz nyelv jogainak elismerését úgy az iskolában, mint a közéletben s fölhívták a tanítókat, hogy a miniszter Heg jóváhagyott ukrán tankönyvek helyett orosz tankönyveket vezessenek be még akkor is, ha azok nincsenek jóváhagy­va. Ezt a kiáltványt akkoriban aláírta a ru­szin törvényhozók túlnyomó többségén kívül Klofács, a cseh nemzeti szocialista párt elnö­ke s Hajn cseh nemzeti demokrata képviselő is. A kiáltvány aláírói közül a tanügyi szemé­lyek ellen fegyelmi eljárás indult. Ez arra késztette a Duchnovics-Társaságot és a Podkárpátszka Ruszi Tanítóegyesületet, hogy memorandumban forduljon a kormány­hoz s Így követelje egyrészt a tanügyi poli­tika ukrán irányzatának elejtését, másrészt a fegyelmi eljárások beszüntetését. A minisztertanácshoz intézett memorandum hangsúlyozza, hogy az alkotmány a nyelvi és iskolai kérdésekben a döntés jogát a szejin­nék tartotta fönn, majd ismerteti a tavalyi kiáltvány létrejöttének okait, melyek között nem kis jelentőségű volt az, hogy 1931-ben az i&kolaügyi minisztérium oly tankönyvet enge­délyezett, amely a kárpálorosz népet ukránnak mondja. A memorandum hangsúlyozza, hogy a tavalyi kiáltvány nem volt illojális a köztársaság iránt: majd így folytatja: — Alulírottak, a Duchnovics kultur-közmü- velődési egyesület és Podkárpátszka Rusz Ta- uitóegyesüLete igazgató válaszmánya tiltako­zunk a fegyelmi vizsgálat ellen, melyeket Podkánpátszká Rusz azon tanítói ellen indí­tottak, akik a nemzeti és kulturális jogain­kat védő deklarációt aláírták. Tiltakozunk annak lényege ellen, amennyiben a jelen esetben nem illetheti -vád az egyes személye­ket és különösen nem állásukkal összefüggés­ben, hanem azon nemzeti jellegű szerveze­teket éis testületeket, melyeknek igazgató választmányában ezek helyet foglalnak. Mi­után az összes szervezetek és személyek ellen, akik a deklarációt aláírták, közvád nem emeltetett, nyilvánvaló, hogy a kormányzat nem talált a deklarációban törvénybe ütköző és a köztársaság érdekeit sértő kitételeket és hogy a fegyelmi eljárások csakis a tanító­ság meg! él említése céljából indíttattak, mi­után a deklarációban nemcsak, hogy szó sinc-s a vád tárgyát képező kitételekről, hanem az egyenesen ellenkezik annak szellemével. — Az utóbbi arra kényszerit minket, hogy a leghatározottabban tiltakozzunk a fegyelmi vizsgálatok formája ellen is. Felsoroljuk itt a fegyelmi eljárás során felhozott vádpontokat és a mi cáfolatainkat: — A fegyelmi vizsgálat azt állítja, hogy a deklarációban „támadások“ vaunak „az iskolai állami hatóságok eUen“. — A valóságban azonban a deklarációban csak néhány megcáfolhatatlan tény van felso­rolva a kárpátorosz iskola ukránositására és a nyelvvel való kísérletezésekre vonatkozóan, amelyek arra vezettek, hogy Podkárpátszka Rusz iskolaügyeihen „nyelvi káosz“ uralko­dik. Dérer Iván dr. miniszter ur nem egy Íz­ben fejtette ki a nyelvi káosz el távol itásának szükségességét Podkárpátszka Húsz iskolái­ból, következésképpen nem tartotta elítélen­dőnek a hasonló kijelentéseket, igyekezett rá­mutatni az iskolaügyben ismert fogyatékos­ságokra. nyilván azért, bőgj7 azok helyreho- zassanak. Maga a miniszter mutatott rá ar­ra, hogy a nyelvkérdést magának Podkár­pátszka Rusznak kell megoldania, következés­képpen nem tartotta az iskoiák ukránositását a minisztérium abszolút akaratának, amely figyelmen kívül hagyná a kárpálorosz nép többségének kérdését és követelését. — Továbbá azt állítja, hogy „a deklaráció jóvá nem hagyott tanköny­vek használatára buzdítja a tmitóságot." — Elegendő megjegyezni, hogy Pánkevios nyelvtana, amelynek alapján az összes uk­rán tankönyvek íródtak és az iskolába beve­zettettek, szintén nincs jóváhagyva a minisz­térium által, mégis nem kevésbé bevezették -az iskolákba, mint „jóváhagyottat“. Dérer Iván dr. miniszter ur több tagú delegáció je­lenlétében kijelentette, hogy rendeletét fog kibocsátani, mely szerint az orosz tanköny­vek az ukránokéval egyenlő jogot nyernek, és ennek a kijelentésnek, alapján, amelyet -a miniszter ur, reméljük, nem fog visszavonni, a tanítóság kizárólag a saját költségén ki­adott orosz tankönyveket, ezek megtekintése végett felterjesztette, a minisztériumihoz és számos iskola az ukránokéival egyenlő jog alapján bevezette. Már az a tény, hogy ezek az orosz könyvek nem lettek az iskolákból ki­rekesztve adminisztratív utón, eléggé bizonyít­ja, hogy a miniszter megtűri és olyan jogok­kal ruházza fel, amilyeneket az ukrán köny­vek élveztek az iskolai hatóságok részéről. — A vád azt állítja, hogy a deklaráció „bojkottra hiv fel minden ellen, ami nem orosz jellegül'1. Ilyen kitétel a deklarációban nemcsak, hogy nincs, hanem teljesen ellenkezik annak szelle­mével. Az egyesületek, amelyek a deklarációt | aláírták, magánszemélyeknek és cégeknek példaképül állítják az állami intézményeket, veti őket, haza. Némelyiknek nincs se cipője, se rendes ruhája: gondolható, milyen tanulást és tudományt tudnak kifejteni ezek a kis gye­rekek. Kiil-ön iskola kellene nekik a perifériára, Aki pedig az erődítésekben meghúzódó szörnyű nyomortanyákat csak egyezer is látta, soha el nem felejtheti. Hugó Viktor tollára, valók. Egy fantáziadus mozirendező tanulhatna itten. * M a kell említeni: a. Földes-társulat népszerű művésznője, a kedves és kitűnő játéka R. Mi­hályi Vitcsj csütörtöki jut alom játéka jövedel­mének felét a Telléry-iárvaknak szánta,.,. (—thyvi—) amelyek nem ignorálják az orosz nyelvet s ezáltal magát az orosz népet sem. — A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi alatt álló tanítótól, az egyesületek igazgató vá­lasztmányának tagjától, az kérdi: „valóban aláirta-e a szóban forgó deklarációt?“ Ez a kérdés, mint az előzőkből kitűnik, egyáltalán nincs a helyén, miután az igazgató választ­mányok és még inkább a közgyűlések határo­zatai egyenesen kötelezik az igazgató választ­mányi tagokat ezen határozatok elfogadásá­ra, tehát nincs szükség külön sajátkezű alá­írásra. — Tekintettel arra, hogy az iskola és nép- müvei ődésügyi minisztériumnak 1931. de­cember 1-én 173-051—31—1—2. szám alatt kelt rendelete értelmében az iskolaügyi refe- rátns által a tanítók ellen indított fegyelmi vizsgálat ellenkezik a deklarációban foglalt tényekkel és a miniszter által hangozatott elvekkel, mi alulírottak, tiltakozunk a fegyel­mi és annak tendenciózus volta ellen. A Duchnovics egyesület nevében: örökös tagok.* Karcub Viktor főesperes, Sztankai Gyula kanonok, Cbánát Irén lelkész, Chrorn- ják József képezdei igazgató, Rigán Mihály I igazgató, Nevioky Konstantin lelkész, Boksay Tván lelkész, Hadzsega Illés dr. orsz. tör­vényszéki elnök, Ko&szej Elek főesperes, Sztripszky Ágoston .erdőigazgató, Petrigalla Péter dr. főpolgármester, Pinta Alajos dr. •egészségügyi referens. Az egyesiilet elnöksége: Szabó Eumén fő­esperes, elnök, örökös tag; Fencik István dr. tanár, ügyvezető titkár; Kaminszky József dr. I. alel nők; Petrik Igor dr. II. alelnök. Meg- gyesi István pénztáros; Ignáczy Endre II. pénztáros; Fedor István tanfelügyelő; Val- nickij Emil dr. ügyvéd, I. jegyző; Fedor Pál, II. jegyző. Az egyesület igazgató választmánya: An­talószky László tanfelügyelő, Bacsinszky Ödön dr. szenátor, Beszkid Elek dr. főtanácsos, Bungánovics Iván tanár, Vaszilenkov Mihály polg, isk. tanító, Demkó Mihály orsz. képvi­selőtestületi tag, Dobos Iván tanfelügyelő, Dragula Miklós gimn. igazgató, Zsidóvszky Iván dr. szerkesztő, Kovács Iván isk. igazgató, Kizák József tanár, Kolomáckij Vszevo- lod lelkész, Medvecki Gergely dr. Mi- hálkó Gyula városi mérnök, Petrov |- László tanár, Popovics András orsz. képvise- j lő testületi tag, Rudlócsák András tanító, | Sztászev Fedora tanárnő, Sztripszki Konstan­tin tanár, Szulincsák László dr. gimn. igaz­gató, Curkánovics Elílláriou szenátor, Csékán Antal hivatalnok, Skirpán Natália dr. tanár­nő, Spenik László isk. igazgató. Podkárpátszka Rusz Tanító Egyesület nevé­ben: Spenik'László isk. igazg., elnök; Vaszi­lenkov Mihály tanító, titkár; Fedor István tanfelügyelő, I. alelnök; Popovics András isk. igazg., II. alelnök; továbbá Pataki Lajos isk. igazgató, Fedor Pál isk. ügyi ref. hivatalno­ka, Fotul Miron isk. igazg., Antaloszky De­meter polg. isk. tanító, Kovács Iván isk. igaz., Krafcsik Gyula isk. igazg., Lyách Miron isk. igazg., Rozgonyi Mihály isk. igazg., Dubro- szky Mihály tanfelügyelő, Paszulyka Iván isk. igazg., mint a járási fiókszervezetek elnökei. — A Kassai Polgári Társaskör évi köz­gyűlése. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kassai Polgári Társaskör Cselényi István pápai kamarás elnökletével kedden tartotta 64. évi rendes közgyűlését. Az elnöki meg­nyitó után a társaskör 1931. évi állapotáról szóló tartalmas jelentést Lewandowski Jenő, a társaskör jegyzője olvasta fed. A jelentés­ből kitűnik, hogy ennek a nagymultu, régi egyesületnek 1931-ben 390 tagja volt. A tár­saskör tagjainak 27 napi-., illetve hetilap és 3717 miiből álló könyvtár állott rendelkezé­sére. Az 1931. évben a tagok a könyvtárt 18.500 alkalommal vették igénybe. A könyv­tár 1931-ben vétel és ajándékozás folytán 407 müvei gyarapodott. A társaskör 1931- ben jótékony és kulturális célra 17.331 K 80 fillért fordítóit. A közgyűlés után a társas­kör tagjai társasvacsorára gyűltek össze. Cselényi István elnök a tagtársi szeretet, együttérzés és kölcsönös megértés eszmeijé­ről mondott magasröptű, értékes beszéddel gyönyörködtette a szép számban megjelent társasköri lúgokat, akik egy kellemesen el­töltött est emlékéved távoztak. r 4 terhet, ró a város közönségére. A mezei munkák szünetelnek, gyáripara nincs Komáromnak, az a kevés, ami van: pang, a kikötő kevés munkát ad. A város perifériáiról, négy-öt kilométerről jönnek be ebédért az emberek. Mire hazajutnak a bonéi dűlőre, vagy Kabátfalvára, már ismét megéheznek. Kabátfalva egy órányi járásra van a népkonyhától, sáros, uttalan utakon keresz­tül, át az erődítéseken. Kabátfal ván nincs is­kola s van ot t száz iskolás gyerek, akik reggel, o téli időben, még sötétben indulnak a városba, csatangolnak, sárral, hideggel, hóval ldizköd- nek s félig megfagyva érnek az iskolába. Ebéd­re ott maradnak az iskolában s csak a kora este

Next

/
Thumbnails
Contents