Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-05 / 29. (2842.) szám
^I^GAl/v^A&iyVR-HIRIíAR 1982 február 5 péntek. Csallóközi levelek Lassan talán tavasz lesz a Csallóközben is és a mezei emberek a munkaalkalmak megszaporodásában bíznak csapán. Nagy hó nem födte a Csallóköz földjét, néhány januárvégi nap szinte tavaszias hangulatot öntözött végig a Dunamentén s méginkább erősítette a kontrasztot- vidámság és szomorúság: tavasz és téli mun ka mó l küLlség között. A nagyobb falvakban napirenden vannak a tüntetések. Jegyző, bíró elé vonulnak s kenyeret, munkát kérnek a nincstelen zsellérek. A csend őrség csak a rendre vigyáz s különösebb incidens nincs. Minden községben más-más teh- nikáva-1 tüntetnek s ebből látszik, hogy a tüntetések szervezve vannak. Nagymegyeren például meghatározott napokon időnk int- összeverődik a nép a téren s csöndesen hullámzik föl-alá. Ha a cseudőreég szétoszlatja őket, félóra múlva ismét Összeverődnek s újból tüntetnek. Módos gazdák is akadnak a tüntetők között. Ezek vagy olcsó vetőmagért tüntetnek, vagy pedig csupa félelemből beiratkoztak a kommunista pártba, nehogy összetűzésre kerüljön a sor közöttük s a szegényebb nép között. Nemesóceán néhány, nappal ezelőtt négyszáz- busz ember jelent meg a községháza előtt 6 egyenesen azt kérte, hogy úgy, amint vannak, egy tömegben szállítsák be őket a komáromi ügyészség fogházába. Persze, kérésüket nem ■teljesítették. A legnyugalmasabb vidékek egyike a bogyai körjegyzőség területe. Szegény földművesek laknak itt is. de rendzavarás soha nincs. Ekecs községnek problémája a jegyzőválasztás. A csallóközi községek fájó ügye egyébként- az ut kérdése is. Alig van járható útvonal a Csallóközben s különösen a nagy esőzések idején lesznek egyes falvak megközelithetet-lenné. Például Szűnő községet olykor csak egyetlen szál telefondrót- köti ös^ze a külvilággal. Ezért volna nagyon fonto-s a- guta—negyedi vasútvonal kiépítése, amit annyiszor kérvényeztek, terveztek'már. de ami soha nem sikerült. Vannak egyes községek, amelyek a nagy esőzések idején szinte hermetikusan el vannak vágva a világtól s ezt az elzártságot csak a rádió teszi elviselhetőbbé az utóbbi néhány év óta. Komáromból a közeli Szimőre, Kamocsá-ra eljutni valóságos expedíció, — az útépítési tehnika na- vvo-bb dicsőségére s a messzebb fekvő Gsiliz- köz falvairól csak elvétve hoz hírt egy-egy nekibátorodott világutazó, vagy végrehajtó. Csatornák, nádasok, vadvizek, mocsarak. Egyszerű halászemberek, földmunkások, zsellérek, méla dunai táj, téli égbolt: mint valamely f lámán d mester festménye ... Az alakokat azonban ezekhez mind Bruegkel festette volna ... * Komáromban újra választottak. Harmadszor startolt háromnegyed év alatt a-z Ipartársulat. A Legutóbbi, vasárnapi választás szokatlanul nagy látogatottság mellett ment végbe s a vKoczor-párt“ fölényes győzelmével végződött. Most az a kérdés: következik-e .erre is újabb füllebbezés, meTt a- komáromi választó -lassan megszokta, hogy bizonyos időközökben mindig választ. Ezt megföüilebbezik, megsemmisítik s aztán újból választanak ... Az ipartársulati választás előtt már azt kérdezték egymástól a választók. álldogálván a városháza lépcsején: — Mikor lesz a legközelebbi füllebbezés? Merthogy minden választást föllehbezés követ, ehhez már hozzászokott mindenki. Nagyobb érdeklődés követi azonban a városi képviselőtestületi választásokat, melyek február 21-én fognak lezajlani. Hónapok óta tartja a választás ügye a közvéleményt enyhe izgalomban s bármennyire is elfásultak a kedélyek mindenfajta választás, politikai mozgalom iránt, a mostani városi választások nagy érdeklődést váltanak ki és ismét seregszemlét tartanak a pártok s nagy küzdelemre készülnek. * A farsang Komáromban nem oly vidám, mint csak néhány esztendővel azelőtt is volt. Kétszer is meggondolja az az egyesület, amely farsangi mulatságot akar rendezni, hogy vállalja-e a rizikót? S bár nagy tömegek jelennek meg azon a néhány mulatságon, melyeket megrendezni sikerül, a kedv nem hág túl magasra és a vendéglősök panasza szerint azelőtt sokkal kisebb közönség nagyobb számlát csinált, mint mostanában... A pezsgő helyett bor, a bor helyett málnaszörp! Láttunk duhaj táncost, aki egész éjjel két limonádé s egy málnaszörp mellett, robotolt s rumbázott. Az álarcos mulatság helyett az úgynevezett reprezentációs mulatságoknak van sikere s e reprezentációs mulatságok szimpatikus vonása az, hogy a meghivók figyelmébe ajánlják a meghívottaknak. az ucca-i ruhában való megjelenés szabadságát... A Kat-oliks Legényegylet egyenesen azt kéri, hogy a meghívottak a mai időkre való tekintettel egyszerű ruhában jelenjenek inog. — KFC-'bákm viszont nagy attrakció lesz a Mise Komárom választása. * Természetes is, hogy nagyobbszerii farsangi mulatságot nem lehet'rendezni még akkor sem, ha olcsó a bor, hiszen olcsó bor mellett a vigalmi adót mindig nagy örömmel szedi be a város, amelynek most nagy gondja a munkanélküliek ellátása és a népkonyha. A húszezer lakosú város kétezer embert lát *4 ebéddel s ez nagy Tömeges fegyelmivel Járó tankönyvtaboravá mérgesedett el a ruszinszkói orosz-ukrán nyelvtan A BetöfiOTics-fársaság és a Petapaiszká Részi Taeitő Egyesület kezes laemsrandunh bae tiltakozik a kormánynál az orosz irányzatú tanítók felelösségrevonása elten Ungvár, február 4. Olvasóink előtt ismeretes az a harc, mely Ruszinszkóban az orosz és az ukrán nyelv hivei között az államíordulat óta változó szerencsével, de megszakítás nélkül tart. Ennek a nyelvi harcnak nemcsak kulturális jelentősége van, hanem politikai is, mert a prágai irányadó körök elejétől fogva azt a tételt szegezik a viszálykodó ruszinok mellének, hogy a politikai autonómia rendezése csakis akkor következtetik be, ba a ruszin hivatalos nyelv kérdésében maguk a ruszinok véglegesen megegyeznek, ugyanakkor azonban az autonómiát ellenző centralista pártok mindent elkövetnek azirányban, hogy a nyelvi ellentétek meg ne szűnjenek, sőt mennél nagyobb mértékben akadályozzák az egységes ruszin front kialakulását. A magyar éra alatt a nagyorosz irodalmi nyelv vert gyökeret a ruszin intelligenciánál, ezen a nyelven Írtak a ruszinság irói, ezt a nyelvet ápolta a tanítóság s a közvéleményt az a meggyőződés uralta, hogy a ruszin népnyelv mellett az irodalmi nyelv egyedül az orosz lehet. Ezzel szemben az államíordulat után tulnyoműrészben az ukrán eingiráneok befolyása alatt az a nézet i-s fölmerült, hogy a kárpátaljai ruszinságnak az ukrán nyelvet keli megtennie irodalmi nyelvévé. Ezt a fölfogást azzal támasztották alá, hogy a kárpátaljai ruszin nyelv a maga eltérő nyelvjárásával grfimatikailag közelebb áll az ukránhoz, mint a nagyoroszhoz, ezt azonban a nyelvészek még mindig vitatják, úgyhogy ez az érv nem tekinthető véglegesnek. Az ukrani- zálásnak igazi rugója a pán ukrán nacionalisták expanziójában keresendő, akik egy nemzeti Ukraniáról álmodoznak s Ukránia felszabad itásának időpontjára a kárpátalji ruszin- ságot már ukranizáltnak szeretnék tudni. Ebben összetalálkonak a kommunistákkal, akik szintén az ukranizáló irányzat hivei s Ru- szinszkót nem Podkárpátszka Rusznak, hanem teljesen cliarkovi nézőszögből: „Zakar- patszkaja Ukrainának nevezik, amiben az ukrán szovjet expanziós törekvéseit juttatják kifejezésre. A nagyorosz irányzat hivei mind a két ukránista orientációban irredenta tendenciát látnak és hevesen küzdenek az idegen célokat szolgáló ukranizáiók befolyása ellen, mely a tanügy terén nagyban érvényesül s a prágai körök különös kegyét élvezi. Az ősszel a Duchnovics-társasóg szellemi vezetése alatt álló orosz nyelvi irányzat hívei deklarációban követelték az orosz nyelv jogainak elismerését úgy az iskolában, mint a közéletben s fölhívták a tanítókat, hogy a miniszter Heg jóváhagyott ukrán tankönyvek helyett orosz tankönyveket vezessenek be még akkor is, ha azok nincsenek jóváhagyva. Ezt a kiáltványt akkoriban aláírta a ruszin törvényhozók túlnyomó többségén kívül Klofács, a cseh nemzeti szocialista párt elnöke s Hajn cseh nemzeti demokrata képviselő is. A kiáltvány aláírói közül a tanügyi személyek ellen fegyelmi eljárás indult. Ez arra késztette a Duchnovics-Társaságot és a Podkárpátszka Ruszi Tanítóegyesületet, hogy memorandumban forduljon a kormányhoz s Így követelje egyrészt a tanügyi politika ukrán irányzatának elejtését, másrészt a fegyelmi eljárások beszüntetését. A minisztertanácshoz intézett memorandum hangsúlyozza, hogy az alkotmány a nyelvi és iskolai kérdésekben a döntés jogát a szejinnék tartotta fönn, majd ismerteti a tavalyi kiáltvány létrejöttének okait, melyek között nem kis jelentőségű volt az, hogy 1931-ben az i&kolaügyi minisztérium oly tankönyvet engedélyezett, amely a kárpálorosz népet ukránnak mondja. A memorandum hangsúlyozza, hogy a tavalyi kiáltvány nem volt illojális a köztársaság iránt: majd így folytatja: — Alulírottak, a Duchnovics kultur-közmü- velődési egyesület és Podkárpátszka Rusz Ta- uitóegyesüLete igazgató válaszmánya tiltakozunk a fegyelmi vizsgálat ellen, melyeket Podkánpátszká Rusz azon tanítói ellen indítottak, akik a nemzeti és kulturális jogainkat védő deklarációt aláírták. Tiltakozunk annak lényege ellen, amennyiben a jelen esetben nem illetheti -vád az egyes személyeket és különösen nem állásukkal összefüggésben, hanem azon nemzeti jellegű szervezeteket éis testületeket, melyeknek igazgató választmányában ezek helyet foglalnak. Miután az összes szervezetek és személyek ellen, akik a deklarációt aláírták, közvád nem emeltetett, nyilvánvaló, hogy a kormányzat nem talált a deklarációban törvénybe ütköző és a köztársaság érdekeit sértő kitételeket és hogy a fegyelmi eljárások csakis a tanítóság meg! él említése céljából indíttattak, miután a deklarációban nemcsak, hogy szó sinc-s a vád tárgyát képező kitételekről, hanem az egyenesen ellenkezik annak szellemével. — Az utóbbi arra kényszerit minket, hogy a leghatározottabban tiltakozzunk a fegyelmi vizsgálatok formája ellen is. Felsoroljuk itt a fegyelmi eljárás során felhozott vádpontokat és a mi cáfolatainkat: — A fegyelmi vizsgálat azt állítja, hogy a deklarációban „támadások“ vaunak „az iskolai állami hatóságok eUen“. — A valóságban azonban a deklarációban csak néhány megcáfolhatatlan tény van felsorolva a kárpátorosz iskola ukránositására és a nyelvvel való kísérletezésekre vonatkozóan, amelyek arra vezettek, hogy Podkárpátszka Rusz iskolaügyeihen „nyelvi káosz“ uralkodik. Dérer Iván dr. miniszter ur nem egy Ízben fejtette ki a nyelvi káosz el távol itásának szükségességét Podkárpátszka Húsz iskoláiból, következésképpen nem tartotta elítélendőnek a hasonló kijelentéseket, igyekezett rámutatni az iskolaügyben ismert fogyatékosságokra. nyilván azért, bőgj7 azok helyreho- zassanak. Maga a miniszter mutatott rá arra, hogy a nyelvkérdést magának Podkárpátszka Rusznak kell megoldania, következésképpen nem tartotta az iskoiák ukránositását a minisztérium abszolút akaratának, amely figyelmen kívül hagyná a kárpálorosz nép többségének kérdését és követelését. — Továbbá azt állítja, hogy „a deklaráció jóvá nem hagyott tankönyvek használatára buzdítja a tmitóságot." — Elegendő megjegyezni, hogy Pánkevios nyelvtana, amelynek alapján az összes ukrán tankönyvek íródtak és az iskolába bevezettettek, szintén nincs jóváhagyva a minisztérium által, mégis nem kevésbé bevezették -az iskolákba, mint „jóváhagyottat“. Dérer Iván dr. miniszter ur több tagú delegáció jelenlétében kijelentette, hogy rendeletét fog kibocsátani, mely szerint az orosz tankönyvek az ukránokéval egyenlő jogot nyernek, és ennek a kijelentésnek, alapján, amelyet -a miniszter ur, reméljük, nem fog visszavonni, a tanítóság kizárólag a saját költségén kiadott orosz tankönyveket, ezek megtekintése végett felterjesztette, a minisztériumihoz és számos iskola az ukránokéival egyenlő jog alapján bevezette. Már az a tény, hogy ezek az orosz könyvek nem lettek az iskolákból kirekesztve adminisztratív utón, eléggé bizonyítja, hogy a miniszter megtűri és olyan jogokkal ruházza fel, amilyeneket az ukrán könyvek élveztek az iskolai hatóságok részéről. — A vád azt állítja, hogy a deklaráció „bojkottra hiv fel minden ellen, ami nem orosz jellegül'1. Ilyen kitétel a deklarációban nemcsak, hogy nincs, hanem teljesen ellenkezik annak szellemével. Az egyesületek, amelyek a deklarációt | aláírták, magánszemélyeknek és cégeknek példaképül állítják az állami intézményeket, veti őket, haza. Némelyiknek nincs se cipője, se rendes ruhája: gondolható, milyen tanulást és tudományt tudnak kifejteni ezek a kis gyerekek. Kiil-ön iskola kellene nekik a perifériára, Aki pedig az erődítésekben meghúzódó szörnyű nyomortanyákat csak egyezer is látta, soha el nem felejtheti. Hugó Viktor tollára, valók. Egy fantáziadus mozirendező tanulhatna itten. * M a kell említeni: a. Földes-társulat népszerű művésznője, a kedves és kitűnő játéka R. Mihályi Vitcsj csütörtöki jut alom játéka jövedelmének felét a Telléry-iárvaknak szánta,.,. (—thyvi—) amelyek nem ignorálják az orosz nyelvet s ezáltal magát az orosz népet sem. — A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi alatt álló tanítótól, az egyesületek igazgató választmányának tagjától, az kérdi: „valóban aláirta-e a szóban forgó deklarációt?“ Ez a kérdés, mint az előzőkből kitűnik, egyáltalán nincs a helyén, miután az igazgató választmányok és még inkább a közgyűlések határozatai egyenesen kötelezik az igazgató választmányi tagokat ezen határozatok elfogadására, tehát nincs szükség külön sajátkezű aláírásra. — Tekintettel arra, hogy az iskola és nép- müvei ődésügyi minisztériumnak 1931. december 1-én 173-051—31—1—2. szám alatt kelt rendelete értelmében az iskolaügyi refe- rátns által a tanítók ellen indított fegyelmi vizsgálat ellenkezik a deklarációban foglalt tényekkel és a miniszter által hangozatott elvekkel, mi alulírottak, tiltakozunk a fegyelmi és annak tendenciózus volta ellen. A Duchnovics egyesület nevében: örökös tagok.* Karcub Viktor főesperes, Sztankai Gyula kanonok, Cbánát Irén lelkész, Chrorn- ják József képezdei igazgató, Rigán Mihály I igazgató, Nevioky Konstantin lelkész, Boksay Tván lelkész, Hadzsega Illés dr. orsz. törvényszéki elnök, Ko&szej Elek főesperes, Sztripszky Ágoston .erdőigazgató, Petrigalla Péter dr. főpolgármester, Pinta Alajos dr. •egészségügyi referens. Az egyesiilet elnöksége: Szabó Eumén főesperes, elnök, örökös tag; Fencik István dr. tanár, ügyvezető titkár; Kaminszky József dr. I. alel nők; Petrik Igor dr. II. alelnök. Meg- gyesi István pénztáros; Ignáczy Endre II. pénztáros; Fedor István tanfelügyelő; Val- nickij Emil dr. ügyvéd, I. jegyző; Fedor Pál, II. jegyző. Az egyesület igazgató választmánya: Antalószky László tanfelügyelő, Bacsinszky Ödön dr. szenátor, Beszkid Elek dr. főtanácsos, Bungánovics Iván tanár, Vaszilenkov Mihály polg, isk. tanító, Demkó Mihály orsz. képviselőtestületi tag, Dobos Iván tanfelügyelő, Dragula Miklós gimn. igazgató, Zsidóvszky Iván dr. szerkesztő, Kovács Iván isk. igazgató, Kizák József tanár, Kolomáckij Vszevo- lod lelkész, Medvecki Gergely dr. Mi- hálkó Gyula városi mérnök, Petrov |- László tanár, Popovics András orsz. képvise- j lő testületi tag, Rudlócsák András tanító, | Sztászev Fedora tanárnő, Sztripszki Konstantin tanár, Szulincsák László dr. gimn. igazgató, Curkánovics Elílláriou szenátor, Csékán Antal hivatalnok, Skirpán Natália dr. tanárnő, Spenik László isk. igazgató. Podkárpátszka Rusz Tanító Egyesület nevében: Spenik'László isk. igazg., elnök; Vaszilenkov Mihály tanító, titkár; Fedor István tanfelügyelő, I. alelnök; Popovics András isk. igazg., II. alelnök; továbbá Pataki Lajos isk. igazgató, Fedor Pál isk. ügyi ref. hivatalnoka, Fotul Miron isk. igazg., Antaloszky Demeter polg. isk. tanító, Kovács Iván isk. igaz., Krafcsik Gyula isk. igazg., Lyách Miron isk. igazg., Rozgonyi Mihály isk. igazg., Dubro- szky Mihály tanfelügyelő, Paszulyka Iván isk. igazg., mint a járási fiókszervezetek elnökei. — A Kassai Polgári Társaskör évi közgyűlése. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kassai Polgári Társaskör Cselényi István pápai kamarás elnökletével kedden tartotta 64. évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitó után a társaskör 1931. évi állapotáról szóló tartalmas jelentést Lewandowski Jenő, a társaskör jegyzője olvasta fed. A jelentésből kitűnik, hogy ennek a nagymultu, régi egyesületnek 1931-ben 390 tagja volt. A társaskör tagjainak 27 napi-., illetve hetilap és 3717 miiből álló könyvtár állott rendelkezésére. Az 1931. évben a tagok a könyvtárt 18.500 alkalommal vették igénybe. A könyvtár 1931-ben vétel és ajándékozás folytán 407 müvei gyarapodott. A társaskör 1931- ben jótékony és kulturális célra 17.331 K 80 fillért fordítóit. A közgyűlés után a társaskör tagjai társasvacsorára gyűltek össze. Cselényi István elnök a tagtársi szeretet, együttérzés és kölcsönös megértés eszmeijéről mondott magasröptű, értékes beszéddel gyönyörködtette a szép számban megjelent társasköri lúgokat, akik egy kellemesen eltöltött est emlékéved távoztak. r 4 terhet, ró a város közönségére. A mezei munkák szünetelnek, gyáripara nincs Komáromnak, az a kevés, ami van: pang, a kikötő kevés munkát ad. A város perifériáiról, négy-öt kilométerről jönnek be ebédért az emberek. Mire hazajutnak a bonéi dűlőre, vagy Kabátfalvára, már ismét megéheznek. Kabátfalva egy órányi járásra van a népkonyhától, sáros, uttalan utakon keresztül, át az erődítéseken. Kabátfal ván nincs iskola s van ot t száz iskolás gyerek, akik reggel, o téli időben, még sötétben indulnak a városba, csatangolnak, sárral, hideggel, hóval ldizköd- nek s félig megfagyva érnek az iskolába. Ebédre ott maradnak az iskolában s csak a kora este
