Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-05 / 29. (2842.) szám
2 1982 február 5, p&mtelc. A szocialisták és a cseh néppártiak ki akarják szorítani az agrárpártot a kormányból? A koalícióban dúló egyenetlenségek már a sajtóba is kikerülnek — A Venkov uf választások eshetőségei alapján mérlegeli az erőviszonyokat Prága, február 4. A prágai polgármester- választás óta, amikor a cseh katolikus néppárt oly föltűnő módon cserbenhagyta a polgári frontot és a szocialista pártokkal 'való együtíműködésével tűntetett, ismét sok iszó esik egy olyan többségi konstellációról, mellben a szocialista párt és a katolikus pártok vennék kezükbe a kormány rudat. Az uj kormánytöbbségből a híresztelések szerint kimaradna a cseh agrárpárt, a cseh iparospárt és a cseh nemzeti demokrata párt. A Bukomia tegnapi száma a következő pártokat boronálja össze kombinációiba, mint az össze terveit u/j többség tagjait: a csehszlovák szociáldemokrata párt 39 mandátummal. német szociáldemokraták 21, e$eh nemzeti szocialisták 32, cseh néppárt 95, szlovák néppárt 18, cseh ke reszt ényszo- oi allé t a párt 1, német keresztényszocialisták 11 mandátummal s hozzácsapja ehhez még önkényesen a szlovenszkói és ruszinszkói országos keresztényszocialista párt 5 mandátumát is, úgy hogy igy egy 152 mandátummial rendelkező blokkot hoz ki. Ezek a kombinációk rendkívül idegesítik az agrárpártot, annál is inkább, mert ugv a szocialista, mint a cseh néppárti sajtóban gyakrabban fölmerül az a panasz, hogy7 az agrárpárttal nem tudnak megegyezni s nézetük szerint az agrárpárt kizárásával köny- nyébben lehetne kormányozni. Az agrárpárt idegességét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy vezető lapjuk, a Venkov, vezércikket szentel ennek a kérdésnek s azt igyekszik bizonyítani, hogy ez a blokk, amit a Bohém ia kimutat, csak az 1929-us állapot szerint volna többség, mig a mai erőviszonyok szerint — azok után az eltolódások után, melyek a községi választásoknál mutatkoztak — lényegesen gyöngébb erőt képviselne. A Venkov szerint a cseh néppárt visszafejlődőben van, mert a történelmi országrészekben 1925-től 1929-ig 30 mandátumról 23-ra olvadt le, a német keresztény- szooialifífa párt a német nemzeti szocialista párt erősödése következtében mai 11 mandátuma helyett választás esetén 8—9 mandátumot tudna csak szerezni, a szocialista pártok pedig a községi választásokban legalább is 15 mandátumnak megfelelő vereséget szenvedtek^ vagyis a Venkov becslése szerint a 152 főnyi blokk egy uj választás esetén legföljebb Késmárk, február 4. (Saját tudósítónktól). Kedden délután a szepeseégi németek pártja nagysikerű népgyüléet tartott a nagyszalóki városháza termében, amely erősen látogatott volt g amelyen nemzetiségi különbség nélkül megjelentek az összes poprádvölgyi úrbéres községek kiküldöttei is. A gyűlés főszónoka Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő volt, akit a megjelentek lelkes ünnepléssel fogadtak. Nitsch beszéde első részében részletesen foglalkozott a politikai és gazdasági helyzettel és azokkal a kérdésekkel, amelyek ma az érdeklődés előterében állanak. Majd áttért a Poprád völgyének problémáira. — Ebből a teremből indult ki — mondotta Nitsch Andor — az a nehéz küzdelem, amelyet a Szepesség népe néhány év előtt Tiso dr. Tátra- törvényjavaslata ellen folyatott és ebből a terembőm indult el az a második hadjáratunk is, amelynek tüzpontjában a tátrai nemzeti park gondolata állott. Ez az eszme most újból jelentkezik és bár ezúttal más nevet adtak neki, az értelme és a tartalma, a célja és az iránya ugyanaz: támadás a tátraalji úrbéres községek tulajdona és vagyona ellen, amit mi teljes erővel utasítunk vissza. Hogy mi a szándék, azt elárulja az az esemény, amely most Kakaslomnic úrbéres községet foglal130 mandátumot jelentene s igy nem lehetne jogéime arra, hogy magát többségnek nevezze. Jellemző a koalíció kebelében dúló nagy ellen tét ekre, hogy a koalíciós pártok már ilyen kombinációkkal foglalkoznak. koztatja. Ennek az úrbéres községnek tátralom- nici birtokából magáncélokra építkezési területet akarnak kisajátítani a csupán városokra és községekre érvényes épitésfejlesztési törvény nevében, amely törvényt fürdőhelyekre alkalmazni egyáltalán nem lehet. Ez uj módszert jelentene a kisajátítási eljárásban és veszedelmes precedenst alkotna. Ez a kisajátítás, valamint a nemzeti parkra vonatkozó tervek, amelyek ugyancsak az úrbéres községek birtokjogainak csorbítását célozzák, arra utalnak bennünket, hogy fokozottabb figyelemmel foglalkozzunk a tátraalji úrbéres községek jogainak védelmével, valamint jövőjük biztosításával, mert hiszen ezek az úrbéres községek a Poprádvölgye gazdasági életének alapját képezik. Arra van szükség, hogy a tátraalji úrbéres községek szövetséget alkossanak, amely érdekeiket minden tekintetben megvédelmezze, mert ma már ott tartunk, hogy az úrbéres községeket saját pénzeik felhasználásában is korlátozni kívánják. Hogy mennyire szükséges és elengedhetetlen ez az érdekvédelem, azt mutatják azok az utóbbi időben felmerült törekvések is, amelyek egy tátrai község létesítésére irányulnak. Ki akarják venni a tátrai ftirdotelepeket a tátraalji községek kötelékéből, el akarják szakítani a fürdőtelepeket a poprádvölgyi községektől. ügy tudom, hogy ezt a tervet a tátrai fürdők ee helyeslik, de nem egyezhetnek bele a tátrai kös* ség létesítésébe az úrbéres községek sem. A! Poprádvölgye községei már a tátrai fürdőtelepek létesítése idején is nagy áldozatokat hoztad e telepek és az idegenforgalom fejlesztése érde-í kében, utakat építettek, a villamos vasút oéljaf* ra ingyenes területeket engedtek át, más hasznos szolgálatokat is teljesítettek és hajlandók az idegenforgalom érdekében a jövőben is áldozatokat hozni. A tátraalji községek területtulajdonosok a Magas Tátrában, ezen a réven igen szoros a csolatuk a tátrai fürdőtelepekkel és energikusan tiltakoznak minden olyan törekvés ellen, amely a mostani tulajdonjogi és adminisztratív viszonyok megváltoztatására irányuL — Bizonyos halk iróniával szokták rólam mondani: Tatransky poslanec. Büszke vagyok’ arra, hogy ón vagyok a „Tatransky poslanec“ és a jövőben is minden igyekezetem arra fog irányulni, hogy a szepesi német nép segítségével jogaink védelmére keljek és azokat biztositeam. Mi nem akarunk egyebet, mint hogy az apáinktól örökölt tulajdonunkat ezen a földön a magunk és gyermekeink számára megtarthassuk’ és ehhez teljes jogunk van. Gazdagoknak tartanak bennünket, ez azonban sajnos nem áll, mi csupán arra törekszünk, hogy az a miénk maradjon, ami a birtokunkban van és hogy jogainkban ne csorbítsanak meg bennünket. Az egész gyűlés rendkívül élénk helyeslése közben fejezte be beszédét Nitsch képviselő.. Utána Stróbl János párttitkár az úrbéres községek történetét, fejlődését és jogi helyzetét ismertette érdekes és alapos fejtegetésben, majd Klein Géza dr. ismertette szlovák nyelven Nitsch képviselő beszédét és Stróbl János előadását. A gyűlés ezután kimondotta a poprádvölgyi úrbéres községek szövetségének létesítését és határozati javaslatot fogadott el, amelyben tiltakozott a tátrai nemzeti parkra, a tátrai községre vonatkozó tervek és a kakaslomnici úrbéres község kárára tervezett kisajátítás ellen. I nyolcas bizottság nem tudott megegyezésre jutni a munkanélküli segély alapjának kérdésében Prága, február 4. Tegnap este ülést tartott a koalíció úgynevezett szociálpolitikai nyolcasbizottsága, amely a munkanélküli segély alapjának 8 a segélykiosztás elosztásának kérdésével foglalkozott. Az ülésen Czech népjóléti miniszter referált a Jelenlegi munkanélküliségről 8 azokról az intézkedésekről, melyeket a kormány foganatosított Ezután hosszú vita volt amelynek során szóba került a munkanélküli szezon- munkások segélyezése is. A tárgyalások azonban semmiféle pozitív eredményre nem vezettek. Az egyes pártok állás pontja a segélyezésre és munkanélküliség letörésére vonatkozólag homlokegyenest ellentmondó. Nitsch képviselő kezdeményezésére megalakult a poprádvölgyi úrbéres községek érdekvédelmi szövetsége A szepesi német párt nagyszalóki népgyttlésén egyhangúlag elvetették a tátrai fürdik külön községbe való tömörítésének gondolatát A pap szelíden elmosolyodott. t- Tudom, fiam, mindennel számoltam, mielőtt a kötelesség parancsát teljesítettem volna. Mindnyájan Isten kezében vagyunk s az ő akarata szerint történik minden. De hogy megnyugtassam, megmondhatom önnek, hogy megyek. Nagyon messzire, afrikai misszióra. Nem mintha az életemet félteném, de nem akarom, hogy miattam egy embertestvérem még súlyosabb bűnbe essen, mini amilyen most is terheli a lelkét. Olyan tiszteletet gerjesztő volt a hangja, hogy Kurt feje lehajolt. Megragadta a pap kezét és tiszteletteljes csőkot nyomott rá. Még jó ideig utánanézett, inig a magas, sovány alak a lépcső kanyar odójában el nem tűnt. A teremben teljes volt a felfordulás. Hiába rázta az elnök erélyesen a csengőt, nem tüdott úrrá lenni a feltörő szenvedélyeken. A nők hangosan kiáltozták: Felmenteni! Felmenteni! Az ügyész idegesen irt akta- csomójába, az elnök halkan tanácskozott blróíársaival. Végül felemelkedett az ügyész. Egyezerre halotti csönd támadt. * — Tekintetes bíróság! Tekintetes esküdtszék! A vádat elejtem. Most már aztán igazán nem lehetett bírni a tömeggel. Kiadó éljenzés rengette meg a termet, az emberek kendőiket lobogtatták s az uocán várakozók között, is pillanat alatt elterjedt a szenzációs fordulat híre, ők is bánsogó éljen zésbe törtek ki. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) Most a védő hangja tulkiáltóttá a zajongó tömeget. — Indítványozom, hogy Anita Loost nyóimban helyezze szabadláíbra a bíróság! — Nincs kifogásom ellene — tette hozzá az ügyész, aki nem szerette volna népszerűségét kockára tenni ebben az ominózus ügyben, amelyben kezdettől fogva alapos kételyei voltak. Az elnöki, enunciáció elveszett a zajban. Virágok röpültek Anita Loos lábai elé. Kurt átugrott a korláton s ott állott az ügyvéddel a megpróbált teremtés mellett, akin most annyira erőt vettek az érzések, hogy egy szót sem tudott szólam. Csak sűrű könnypatak folyt az arcán s hálásan szorongatta Zsembery kezét. XIV. Kurt a törvényszék hátsó bejáratához rendelte a csukott bérkocsit, amelyben hárman foglaltak helyet. Zsembery lakására hajtattak. Az ügyvéd felesége, aki a délutáni tárgyaláson nem volt ott s ura telefonüzenetéből értesült a nagy eseményről, átölelte Anitát s percekig tartották egymást átölelve, könnyeket hullatva. Végül az ügyvéd avatkozott tréfásan közbe s rákiáltott feleségére: — Asszony cudar éhesek vagyunk. Gyorsan teát s ami csak van harapni való a spájzodban . A csinos fiatal asszony kisteleit a konyhába, ők pedig bementek az ügyvéd dolgozó-1 szobájába. Kurt negyed hatra várta Bécsi telefonhívását, még néhány percük volt addig. — Itt ütjük fel a főhadiszállást, Anita a mi vendégünk lesz —• mondotta az ügyvéd. — Nem mehetünk szállodába, ezután a sok megpróbáltatás után abszolút pihenőre van szüksége. Anita hálás mosollyal nyugtázta az ügyvéd figyelmét. De bizony egyelőre nyugalomról alig lehetett szó. A folyosót teljesen megszállották az újságírók s a csengő állandóan berregett. — Ismerem a fajtámat — mondotta Kurt — ezek reggelig itt maradnak s ostromzár alatt tartanak, ba valahogy ügyesen el nem intézzük őket. Kisietett a folyosóra s karjait keresztbefonva állt meg az ostromlók gyűrűjében. — Kolléga urak, türelmet kérek — Hallja, Rennkop, ne fúrjon folyton oldalamba a hegyes könyökével — Anita Loost akarják látni? Teljességgel lehetetlen. Ki van merülve. Sokk? Persze, hogy sokk. Doktor van mellette. Hogy kicsoda? Várjanak csak, valami doktor Feuerstein. Egyelőre nem is tud magáról. Persze, persze, hogy pihenni vágyik. Hosszabb időre visszavonul. Hogy hova? Ezt majd csak orvosi konzíliumra fogja eldönteni. Elússz! Lapzárta! Az újságírók nevetve jegyezték Kurt szavait, majd kiszinesLIik ezt az anyagot s megfüröszt ik fantáziájuk sziues áradatában. A folyosó, egy-kettőre megtisztult s Kurt nyugodtan térhetett vissza a dolgozószabába. — Halló, halló —- kiáltott feléje a telefon mellől az ügyvéd — éppen itt van Récs, És Kurt leadta tudósítását. A másik kettő gondolatokba mélyed ve várakozott. „Anita Loos a tárgyalás után védőjének s kiküldött munkatársunknak kíséretében a védő lakására hajtatott, kinek vendégszerető hajlékában fogja az éjszakát tölteni. Kiesé lecsillapodott már, de idegei rendkívül meg vannak viselve. Halló, Rop, a következőket szóról-szóra igy: Orvosának tanácsára már holnap délelőtt a Tátrába utazik s ott egy magánszanatóriumban tölti a következő heteket. Teljes visszavonultságban a világtól csupán egészségi állapotának helyrehozásával fog törődni. Művészi tervei egyelőre nincsenek. Halló, halló, a tudósítás slussz. Ellenben megszereztétek a kért címet? Igen? Nagyon jó: Hotel Panhans. Halló, Rop, dringend telefonálj a Hotel Panhans- nak s foglalj le egy szobát holnapután estére Vera Krendell névre. Most végy fel egy személyi hirt, rendkívül fontos, hogy még a mai számban jöjjön, lehetőleg első hasábon, garmond tette szedés. Rendben van? Tehát: Kurt Resner, kitűnő belső munkatársunk, aki oroszországi tanulmányútját megszakította azért, hogy a pelpai szenzációs tárgyalásról tudósítsa lapunkat, munkáját befejezve már legközelebb visszatér Saovjetorosz- országba, hogy ott a kaukázusi nalftavidéket tanulmányozza. — Igen, ennyi az egész. A többit expresíszlevéllben megírtam a főszerkesztőnek. — Jó estét. Elússz! — Nagysád- kám, igen, már vége. Mennyi volt? Hat beszélgetés. Rendiben vain, köszönöm, drága nagysád. Megkapta, kérem, a csomagot? Oh, csekélység az egész, igazán örülök, hogy tetszett. Az ilyen holmihoz nehezen lehet hozzájutni vidéken. No, nem akartam megsérteni Pelpát. Kiszt ihand!“ A tea már ott állt a kis asztalon s most igazán farkasétvággyal látott hozzá a szendvicsekhez. — Elutazik, Kurt? — kérdezte Anita s félénk szemrehányás volt a hangjában. — Eszemben sincs — mosolyogta ki félszájból. — Hát olyannak ismer, hogy elmenjek innen, amikor bonyolódni kezd a* ügy? Most lesz csak igazán érdeike«v PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (22)
