Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-26 / 47. (2860.) szám
1932 február 26, péntek. T?R5CGAT-7V\ACitARH!RIíAE> As alkotmányjogi bizottság letárgyalta a bankiavaslatei A szavazás jövő csütörtökön vagy pénteken Sesz Prága, február 25. Az alkotmányjogi bizottság tegnap este befejezte a banktörvény- javaslat III. része fölötti vitát. A mai napon letárgyalták a IV. és V. részt és ezzel be is fejezték a részletes vitát. A bizottság csak a jövő héten folytatja a tárgyalást, hogy addigra a koalíciós pártok megállapodhassanak a módosításokra nézve. A mai ülést Mares a-1 elnök vezette. Gserny előadó referálta a 35. cikket, amely a bamksza- Jiáiásokra vonatkozik. Kifogásolta, hogy a bankszanáláisokkal kapcsolatiban a vezető banki unkcio náriueok szolgálati viszonyának föknondási ideje öt évben van megái lapítva, amit, tulíhosszanak tart és javasolja, hogy ezt módosítsák két, vagy három évre. Javasolja továbbá, hogy különbség tétessék a jövőben szanálandó és a múltban szanált bankok között. Törköly József dr. magyar nemzeti pánti képviselő módosító indítványt tett. Cserny előadó a 36. cikk ismertetésénél hangsúlyozta, hogy itt is etil ár is módosítások szükségesek, mert például nagyon tág fogalom ez a kitétel: „a gazdasági nehézség". E cikk egyes intézkedései túlzásba mennek, mint például az, hogy „kártérítésre kötelezhető a tisztviselő, esetleg annak felesége is“. Ezen intézkedés alapján a banktisztviselő nem vehetne feleségül gazdagabb leányt. E cikk fölötti vitában Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő lényegbevágó módosítást nyújtott be. A 37. cikk tárgyalásánál Törköly ugyancsak mó- dositó indítványt tett. Inditvámyáhea csatlakozik Markoviéi szociáldemokrata képviselő is, aki ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Törköly, hogy tudniillik nem szabad kivételt tenni egyetlen bankkal szemben sem, a szanált bankoknak pedig nem szabad semmiféle eimen osztalékot fizetni. A XXXVIIII. cikknél felszólalt Hodács cseh nemzeti demokrata, aki azt javasolta, hogy a Sizanált bankok igazgatóságába és feliügye- lő bizottságába a kormány részéről kiküldött bíizaflml emberek is ugyanolyan felelősséggel tartozzanak, mint a felügyelő bizottság többi tagijai. A XXXIX. cikknél csupán Törköly József dr. tett módosító indítványt. A XL—XLI. cikknél Hodács cseh nemzeti demokrata rámutatott arra, hogy már az általános vntta folyamán elhangzott az az aggodalom, hogy az állam által nyújtandó garanciára vonatkozó intézkedés tulnagy hatáskört biztosit a kormánynak és ezt a hatáskört precizirozni kellene. Törköly József dr. ehhez a cikkhez is módosító inditványt terjesztett elő. Krumpe német keresztényszo- cialista szerint a XLI. cikk alapján minden korlátozás nélkül szanálhat a kormány bármely bán kőit. Bacher német demokrata szeri nit egy öntudatos parlament e cikkhez semmiképpen sem adhatja meg hozzájáruMÁ XLII—XLVí. cikkekhez TörK&ly József dr. Bvcher, Krwnpe, Goldstein képviselők szólalták fel és különböző módositó indítványokat tettek. E-zektulán az ülést megszakították. A délutáni ülésen a bizottság a javaslat utolsó részét, a zá róintézkie déséket tárgyalta le és pedig a XLVII. és LIV. cikkeket. A délutáni vita folyamán is többizben felszólalt Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő. A vita befejeztével Marét elnök kérte a bizottság beleegyezését abba, hogy az előadónak vala mint a min isztériumok képvisel ölnek kellő idő adassák a módosító indítványokhoz való állásfoglalásra és ezért a bizottság legközelebbi ülését írásban fogják egybehívni s ennek programján szerepel majd az előadó zárszava és a szavazás. Értesülésünk szerint a bizottság legközelebbi ülése a jövő hét csütörtökjén Vagy pénteken lesz. A házelnökség ülése Prága, február 25. A képviselőház elnöksége ma ülést tartott, azon,bán a ház összehívásáról nem döntött. Foglalkozott az összeférhetetlenségi kérdéssel és elhatározta, hogy a jövő héten újból összeül és az összeférhetetlenségi bizottság határozataival fog foglalkozni, egyúttal érintkezésbe lép a cseh nemzeti szocialista párt tagjaival, akik a címtár alapján összeállították a különböző iparhatásági funkciókat betöltő törvényhozók névjegyzékét. Az elnökség a jövő hét csütörtökjén tartja i egközele bb j ülését. Kissiek főügyész: Az 1921 jultus 26-ig, a békekötés napjáig elkövetett politikai jellegű bűntényekért üldözni senkit nem szabad A pozsonyi főügyész nyilatkozata a hözépszlovenszhói letartóztatások fát Napfürdö télen? Első pillanatban kissé valószínűt!ennek hangzik. Es mégis módjukban áll azoknak, kik íe'ismerték a napvilág ultraviolett sugarainak értékes hatását egészségükre, hogy bármikor napfürdöt vegyenek. Ez a mód: Origina Honau-„Mestcrséges napfény" ! Szellemi munkások, tuldolgozottak, lábbadozók és gyengélkedők számára szinte létfontos el fény-gyógymód alkalmazása (mely csak néheny percig fart), hogy a lehető eggyorsabban kapjanak ismét erőre és hogy fokozzák teljesítőképességüket. Ideiében alkalmazott sugaraz- tatás megbetegedéstől óv meg. Betegek vessék alá magukat orvosi kezelésnek. Könnyen hordozható „Mesterségesnap fény* (asztali modell-áramfogyasztás mindössze 0'4 KW) egyenáramra már 1293"— Ke ért és váltóáramra 2513"— Kc-ért kapható. Részletfizetésre is. Prága, február 25. Néhány nappal ezelőtt teljes egészében ismertettük Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő, országos pártelnök interpellációját, melyben Törköly az államifordulat ideje alatti forradalmi rendcsinálás eseményeiben váló részesség miatt Középszloivenszkón letartóztatott személyek ügyére ráirányította az igaz- ságügym i ni szter és a közvélemény figyelmét. Elégtétellel állapithatjulk meg, hogy a magyar ellenzéki képviselő jogi fejtegetései, melyekkel rávilágított a letartóztatások jogi alapjának kifogásolható pontjaira, nem maradtak hatás nélkül, olyannyira, hogy KiiStsioh pozsonyi főügyész szükségesnek találta, hogy a sajtó utján szögezze le jogi véleményét a kiözépsZlóvén szk ói esetek elbírálását illetően. A főügyész nyilatkozata egyebek közt a következőket állapítja meg: — Az államfordülat idejében, 1918 őszén és 1919-ben SzüovensZkó megszállásával kapcsolatban egyes szlovák községekben nyugtalanságok törtek ki, amelyek tömegrablásokra és emberéleteik veszélyeztetésére vezették és pedig nemcsak a szlovák lakosság részéről, hanem a bolsevik! betörés idejében, 1919-ben a magyarok részéről a szlovák lakossággal szemben is. Az uj államhatalom intézkedései a fölszabadított területen a lakosság azon részénél ellenállásra találtak, amely a gazdasági egzisztencia révén össze vo'lit nőve a régi renddel és az uj rendtől félt, de azon köröknél i's, amelyek a történelmi fejlődést nem értették meg, vagy pedig a régi Magyarország iránti hazafias kötelesség hamis értelmezésével mindenáron a régi rendet akarták fönntartani. Ezzel kétségen kívül ellentétbe jutottak a büntető törvény rendelkezése i vei. Szlovenszkón mindkét részről előfordultak erőszakossági eseltek. Ezek olyan szoros összefüggésben állottak az államiordu 1 attail, hogy ez az ál- Tamifordulat közvetlen következményének tekinthető és pedig olyan büntetendő cselek- mények formájában jelentkeztek, amelyeket hazaárulásnak, kémkedésnek vagy gyilkosságnak, emberölésnek lehetne kvalifikálni. Az úgynevezett „rablásoknál" mindeneseire más deU'ktumok forognák fönn. — Több száz ember kihágásáról vau szó, akiik ilyen debiktumokat elkövettek. Hogy az utódállalmokban a viiszonyok el ne mérgesedjenek, a trianoni szerződés 76. cikke értelmében a háború kezdetétől azon napig, amikor a trianoni szerződés által odaítélt terület fölötti szuverén!tás végleges érvényesiité- sérőil döntés történt, tehát 1921 julius 26-ig, a békeszerződés napjáig, politikai jellegű vagy politikai okokból eredő bűntényekért senkit üldözni nem Szabad. — A trianoni békeszerződésből folyt aima kötelezettséget, amelynek értelmében az említett politikai bűncselekmények amnesztia alá tartozik, Csehszlovákia épp úgy magára vállalta, mint a többi érdekelt állam. Ebből a szempontból kell ezeket az eseményeket megítélni és pedig nemcsak a büntetőjogi, hanem a magánjogi oldaláról is, amely messzemenő tulajdonjogi perlekedést vonhatott volna maga után. Ezért történtek intézkedések részint magánjogi szempontból, másrészt az 1919 szeptember 23-ikii törvény alapján moratórium alakjában, azonkívül büntetőjogi szempontból az 1922. évi szeptember 7-iki amnesztia utján. Az amnesztia alkalmazásában főleg az volt a vezető motívum, hogy Szlovemszkón a viszonyokat rendezzék s megnyugvást keltsenek. Ezen amnesztia alapján többszáz büntetőjogi esetet likvidáltak és számos embernek megkegyelmeztek. Arról, hogy mely eset esik az amnesztia alá, ma is az illetékes bíróságok döntenek. A büntetőjogi eseteknek az említett amnesztia alapján való likvidálása jól bevált és hozzájárult ahhoz, hogy a viszonyok Szlovenszkón konszolidálódtak és rendeződtek. — Most ujaibb kísérletek történtek aziránt, hogy az államfőrdulat idejében történt nyugtalanságok és erőszakosságok egyes eseteit ismét bűnvádi eljárás tárgyává tegyék és pedig olyan eseteket is, amelyekben az eljárást a kiadott amnesztiával jogérvényesen megszüntet te! lek. Újabb bűnvádi följelentések történtek s ez«k alapján újabb letartóztatásé c is. Annak a veszélye forog fenn. hogy az am- neszia révén nehezen elért nyugalmat ismét megzavarják és utat nyitnak indokolatlan letartóztatáskonak 8 bűnvádi üldözéseknek. Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak az álam rendje érdekéiben, hanem Szlovenszkó mindkét nemzetiségének legsajátabb érdekében áll ezt megakadályozni, mert eltekintve attól, hogy ezeket az eseteket rendkívülieknek kell minősíteni, bizonyos az is, hogy tizenhárom év elmúltával az egészen biztos és eredményes bírói üldözés nagyon nehéz és a bűnösség perrendszerü megállapítása úgyszólván lehetetlen lenne. A főügyész végül hangsúlyozta, hogy szívesen ragadja meg az alkalmat, hogy erről az ügyről informálja a sajtó képviselőit, rámutatva arra, hogy a közrendnek és nyugalomnak, de általában magának a lakosságnak érdekében áll a régi eseményeket, amelyek kölcsönös és érthető erőszakosságokra vezettek, fölösleges módon újból föl nem kavarni s adott esetben tisztátlan melléktörekvésekre ki nem aknázni. Azt ajánlja tehát, hogy a közvélemény! ezen események híreivel ne nyugtalanítsák és a folyamatban levő esetek elintézését bizzák az 11 1 etékes biróságo br'a. Ű Kapható minden orvosi szaküzletben, nagyobb elektrovállalatoknál és az A.E.G. Jr minden lerakatánál. \ 1-----------------------------------SA* I A . PINSKER, PR AHA II, J?^ * H Krakovskí 7. Telefon 34-318 dr ^ a A M Qainlim pen- jr // H G e s e 11 * eh af t m.b.H. jár Jfjjd /' / : Hanau-Linr, / S//S. /// I__________>V>* rri iiiimii 1111111111 hím hut 4Szütlő, Kortáíh, Dobránszky és Hohhy a kér. szoc, párt munkácsi gyűlésének szónokai Munkács, február 25. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az országos keresztény- szocialista párt ruszinszkói kerülete vasárnap délelőtt Munkácson nagyszabású párt- gyűlést tart, amelyen többek között részi- vész és fölszólal Szüllő Géza dr. nemzet- gyűlési képviselő, a párt országos elnöke, Koriáth Endre dr. szenátor, a ruszinszkói magyar pártszövetség ügyvezetője, Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő, Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő, R. Vozári Aladár, a magyar nemzeti párt munkácsi ügyvezetője, Tonhaizer párttitkár és mások. Amint a vezető szónokok névsorából látható, a párfcgyülésen résztvesz a magyar nemzeti párt is s a gyűlés dokumentálni fogja szövetkezett pártjaink testvéri együttműködésének őszinte harmóniáját. Megkezdődött a magyarországi puccs katonai részének tárgyalása Vannay László tagadja a terhére rótt bűncselekményt és visszavonja beismerő vallomásait Budapest, február 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A honvédtörvényszék ma kezdte meg a puccsügy katonai részének tárgyalásátA vádlott Vannay László gazdasági főhadnagy, akit a közrend felforgatására irányuló bűncselekménnyel vádolnak. Vannay László személyi adatainak bemondásánál kiderül, hogy jeles eredménnyel tett érettségit, a háborúban számos kitüntetést szerzett, Vannay az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket. Az úgynevezett puccsistákkal csak összeköttetésben állott, politikai szervezkedéseikben a valóságban nem vett részt A vizsgálat során a vallatásoknál oly idegkimeriíltségben szenvedett, hogy mindent magára vállalt, csakhogy nyugodtan hagyják. A tárgyalás vezető felhívja Vannay figyelmét folytonos ellentétes vallomásaira és elvárja tőle, hogy tiszthez méltóan, férfiasán viselkedjék. Vannay vallomása részében elmondja, hogy régi ellenforradalmi bajtársaival az összeköttetést fenntartotta, innen ered, hogy őt is belekeverték az akcióba- Határozottan tagadja, hogy részt 3
