Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-26 / 47. (2860.) szám

GPJRAéGAW v lA<aYAR*HI RIíAh jBawahuX 1932 ietbruar só, parnaak. vett volna a puccs előkészítésében. A kolportált kormánylistáról sem tud semmit, legfeljebb tréfásan kinevezték egymást minisztereknek és lehet, hogy tréfából le is írták a neveket. Minden a vizsgálóbíró eló'tt, vagy egyéb he­lyen tett beismerő vallomását visszavonja. Az ügyész Vannay vallomására való tekintettel a bizonyítás kiegészítését kéri és javasolja a vizsgálóbíró kihallgatását arra nézve, hogy nem presszionálták Vannayt. Ezután a tanúkihallga­tások kezdődtek meg. Parázsó huszárfőhadnagy erősen fantasztának mondja Vannayt- Majd két tanút zárt tárgyaláson hallgatnak ki. ami után holnapra napolják el a tárgyalást. Budapest, február 25. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése). A vizsgálóbíró tegnap ho­zott végzésével a katonai puccs polgári letartóz­tatottjainak szabadiábrahelyezésát rendelte el. Az ügyészség ehhez nem járult hozzá, úgyhogy a vádtanács fog dönteni a szabadlábrahelyezé- sek kérdésében. I segélyezési reiter íiiípKZÉÍSit liiisfgia § main? nsmzeti munkáspártot Ipolyság, február 25. A magyar nemzeti munkás és földmüvespárt Ipolyságon sikerült kerületi kon­ferenciát tartott, melyen Mihály Ágoston tesmagi kiküldött, elnökölt s Varecha József főtitkár s Há- momyik János lévai kerületi titkár ismertette a politikai és gazdasági helyzetet. A községi szerve­zetek kiküldöttei a vidék gazdasági babait panaszol­ták el. A konferencia, mely kihangsúlyozta a párt­nak a magyar kisebbséghez való törhetetlen ragasz­kodását, határozati javaslatot fogadott el, amelyben a következőket követelte: 1. A munkanélküli segélyek kiosztását szigorúan csak az arra szorulók részére minden pártállásra való tekintet nélkül. 2. Haladéktalan közmunkák megindítását a vá­rosi és falusi munkanélküli munkások foglalkozta­tása céljából a pártpolitika érvényesülésének teljes, és szigorú kizárásával. 3. A magyar nemzeti munkás és földmüvespárt a munkanélküli segélyek kiosztását improduktív kiadásnak tekinti s ezért a munkanélküli segélyek folyósítása helyett az egész országban közmunkák megindítását és a ezlovenszkói ipar hathatós támo­gatását követeli. 4. Az adózás tekintetében követeli a párt­konferencia az adóterhek leszállítását, az adók behajtásánál pedig liberális elvek szigorú szeme lőtt tartásával az enyhítő körülmények figyelembe vételét. 5. A földműves nép számára — igénylés szerint — elegendő meuyiségü vetőmag haladéktalan ki­osztását. 6. S végül követeli a pártkonferencia, hogy a munkanélküli segélyek kiosztását, a közmunkák­nál való foglalkoztatást, valamint a vetőmag ki­osztását községenként alakítandó vegyes bizott­ságok végezzék az állami szervek ellenőrzésével. Pártpolitikai szempontok erőszakos érvényesülése hatóságilag üldözendő és birőilag büntetendő legyen. lüterpeiiáfi# a pénzügyminiszter úrhoz a volt postatakarék­pénztár! betétek után számított vagyondézsma s annak kamatai és kamatos kamatai tárgyában. Beadták: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai. Miniszter Ur! A volt magyar postatakarékpénz­tári betétek kifizetése még mindig késik, holott az erre vonatkozó nemzetközi megállapodások már régen aláírattak és ratifikáltattak. Az összeírás megtörtént ugyan, de még mindig bizonytalan, hogy a betétesek betéteiknek mekkora hányadát fogják valóban kézhez kapni. Annyi azonban két­ségtelen, hogy csak nagyon kis százalékát kapják vissza betéteiknek. Mégis az illetőknek e mind­máig valóban nem létező vagyona után egyes pénzügyigazgatőságok a betétek teljes összege alapján vetették ki a vagyondézsmát, sőt ennek kamatait és kamatos kamatait is szedik és kér­lelhetetlenül behajtják, akárcsak a hadikölcsönök és más, valójában nem létező vagyonok után fizetendő vagyondézsmát is. örök igazság az, hogy az állam alapja a tiszta erkölcs, aminek főpillére az igazságosság. Egy jog­államban az azt reprezentáló közhivatalok hivatot­tak e tekintetben is jópéldáva! elöljárni. Nem hanyagolható el ez különösképpen ott, ahol az államgépezet zavartalan menetének biztosítására annyira hangoztatják az adómorál fejlesztésének szükségességét. Már pedig a fenti tény, — amikor valóban nem létező vagyonállag után vetnek ki közterheket, — sem az adómorál, sem az igaz­ságosság csorbi tat lanságával össze nem egyeztet­hető. Kérdezzük ezért a Miniszter Urat: hajlandó-e a legsürgősebben intézkedni eziránt, hogy a jog­talanul és igaztalanul, — mert valójában nem létező vagyon után, — kivetett régi postatakarék­pénztári betétek vagyondézsmája, annak kamatai és kamatos kamatai azonnal visszafizettessenek, és bailandó-e azirát intézkedni, hogy. ezek a ki­vetések újból — a tényleg kifizetett, illetve ki­fizetésre kerülő összegek után — vetessenek ki, fs kamatok csak az esetben, hogyha e botetek % ' Maradékbirtóka miatt, rendűit meg Stefinek SieSirseie az agrárpártban! Az JExpres" magyarázata Stefinek politikai karrierjének alkonyától Prága, február 25. Tegnapi számunkban be­számol tünk arról a forrongásról, mely a cseh ag­rárpárt szlovák osztályában napok óta dúl e amelynek legbeszédesebb jele az, hogy az agrár­párt bárom képviselőjét, Stefáneket, Petrovicsot és Teplanskyt fölszólították mandátumának le­tételére. A palotaforradalom hirével kapcsolat­ban a prágai „Express11 legutóbbi száma „A vizs­gálóbizottság-elnök 300 hektáros nagybirtokot kapott” címen cikket közöl, melyben a Stefánek ellen megindult agrárpárt! akció hátterére mu­tat rá. — Értesülésünk szerint Szlovenszkón a Stefá- fánek elleni állásfoglalás valóban komoly — irja a lap — s tényleg fölszólították Stefáneket a le­mondásra. A „Slovák” tudósításából nem vehető ki, hogy ez az ellenzés politikai természetü-e, éspedig azért, mert Stefánek teljesen a Hradzsin vizeire evezett át, vagy pedig amiatt a mód miatt van, ahogy Stefánek eladta maradékbirtokát. Nem vonható kétségbe továbbá az sem, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságban történt dolgok­nak, ahol éppen Stefánek Antal dr. volt az elnök. Szlovenszkón ne lett volna visszhangjuk. A szlo- j vák földművesek nehézményezik, hogy a vizsgá- ! lóbizottság elnöke éppen Stefánek Antal dr. volt. aki a legnagyobb ezlovenszkói maradékbir- j tok tulajdonosa lett Forma szerint szabad kéz- . bői, de azért mégis a földreform keretén beiül ! szerezte a birtokot. } A nagybirtok több mint 300 hektárnyi msző, gazdasági területet tesz ki. | Mivel a kiterjedése egyenesen hallatlan egy ma­radékbirtoknál, azért a dolgot, hogy ne legyen annyira rikító,’ úgy intézték el, hogy a nagybirtok felét Stefánek Antal képviselő, a másik felét a párt titkárságában alkalmazott fivére nevére iríák. Egyiküknek sem volt jog­címe a földszerzésre. Nem voltak sem földmű­velők, sem hadi károsultak. Az ügy annál súlyosabb, mert Stefánek Antal dr. nem is gazdálkodik maga a nagybirtokon. Ste­fánek dr.-ról közismert dolog volt, hogy mint szegény diák végezte el tanulmányait Béniben és nem volt semmi vagyona. Épp azért Szloven­szkón itt-ott felhangzott a kérdés, hogyan sze­rezte a nagybirtok megvásárlásához szükséges tőkét. Nagyon egyszerűen. A helybeli cukor­gyárral előnyös szerződést kötött. A nagybir­tokért járó földbér alakjában a cukorgyár fizeti a nagybirtok vételárának részleteit. Annyit fizet, hogy az nemeseik a vételár teljes megfizetésére elég, hanem még marad is valami a képviselő urnák, amint a köztársasági párt­szervezeteiben mesélik. Nem csoda tehát, ha a földművesek ma elégedetlenkednek, amikor lát­ják, hogy a képviselő urnák a cukorgyárra! va­ló szerződésének lejártakor ki lesz fizetve a nagybirtoka s így az óriási birtokot tulajdon- képppen ingyen szerzi meg. A szlovák földműve­sek egyáltalában nem igy képzelték a földre­formot. Ennyit ir az „Express” a Stefánek mandátuma körüli viharról. „Egyben nem csalódhat a. nemzet, abban a bizalomban, amelyet a magyar művelődésbe vetett” Klebehberg Kunó ünnep! beszéde a Korvm-rend serlegavaíé vacsoráján Budapest, február 25. A Korvim-rend kitüntetettjei kedden este a Huingéria-szálióban serlegavató emlékvacsó­réra gyűlitek egybe, amelyen résztvett a Kor- vin-láuetulajdonosok közűd Berzeviczy Albert, Dobnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Hubay Jenő, Korányi Sándor báró, Ravasz László püspök és Klebalsbeng Kunó girótf. A magyar Korvin- koszoru viselői közül pedig ott volt Bakay Lajos, Balló Ede, Csat-hó Kálmán, Császár Elemér, Ereky István, Foenk Ernő, Fejér Li- pót, Glatz Oszkár, Grósz Emil, Hokler Antal, Herczeg Ferenc, Hevesi Sándor, Hórman Bá­lint, Hutyra Ferenc, Hűl ti Dezső, Iványi- Grünwadd Béla, Kertész K. Róbert, Kornis Gyula, Kováts Alajos, Lechner Jenő, P. Már­kus Emília, Mellek János, Négyesy László, Pauler Ákos, Pásztor János, Petrovics Elek, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Szabados Béla, Szeotgyörgy István, Thienemaun Tivadar, Verebéily Tibor, Voioovich Géza, Walder Gyula, Sándor Erzsi, Dudiit-s Andor. Résztvett a vacsorán Karai iá th Jenő kultuszminiszter is, s a Nemzeti Színház előadásának befeje­zése után érkezett meg P. Bajor Gizella mű­vésznő és Gál Gyula színész. A Korvin-rend választott elnöke, W1 áss les j Gyula báró helyett, aki betegen fekszik, Ber- | zeviczy Albert nyitotta meg a senlegavató vacsorát. Első szavai a kormány zónáik szóllak, beszédét állva hallgatta végig az egybegyült előkelőségek sora. Ezután Karafiáth Jenő kultuszminisztert üdvözölte Berzeviczy Albert. Akii ma a ma­gyar kultuszminiszterségre vállalkozik, — úgymond — azt nem annyira az amibició füti, mint inkább a kötelesség terheli, mert ma al­kotni nem lehet és a legfőbb feladata csak az lehet, hogy mentőd kevesebbet áldozzon fel a nemzeti kultúra kincseiből és minél többet mentsen át ezekből a javakból a jövőbe. Mátyás király, az újkori ember és tragikus hős Ezután Berzeviczy Albert átnyújtotta azt a díszes ezüst Korvin-kupát, amelyet ezúttal avattak fel, Klebelsberg Kunó grófnak, aki a Korvin-rend egyéves alapitásán-ak napján az első ünnepi beszédet mondta. — Nagy megtiszteltetésnek veszem, —. mondotta a többi között, — hogy az első Má­tyás-beszéd megtartására engem szólítottak fel, amit annak tulajdonítok, hogy a kor­mányzó ur alapiló tényéért, mint akkori ta­nácsadója, ón viselem az alkotmányos fele­lősséget. után is fizettetnek majd kamatok, é6 kamatos ka­matok is csak oly arányban, amint, o betétek után fizettetnek kamatok és kamatos kamatok, végül — amennyiben sürgősen nem intézkednék, hajlandó-© továbbra ie tűrni és viselni azt. az er­— Hunyadi 'Mátyás élete és törekvésed még ma is probléma számunkra é3 valószínűleg probléma is marad. Mindössze ötven évet élt. Pedig nagyarányú egyénisége hosszabb élet programját áiHiiotta fel, amely a korai halál következtében torzó maradt. Miikor már hatal­mi alapjainak ‘kiterjesztése megtörtént, utol­érte a korai halál. így történelmünknek tra­gikus alakja ő is, mint a két Zrínyi, Rákóczi, Széchenyi, Kossuth ée Tisza. Halála után azonban nem omlott össze minden, mert •megmaradt és továbbra is hat kulturális mun­kájának gyümölcse. Mátyás király körül egy hurnánisztiikuB triumvirátus alakult, magá­nak Mátyásnak. Vitéz Jánosnak és Janus Pannon tusnak a személyében- És három gon­dolat vezette őket; egyetem-alapítás, könyv- tánlétesités, végül egy tudományos irodalmi és művészeti udvar kialakítása. Felsorolta ezután a humanisztikus trium­virátus alkotásait, a pozsonyi egyetem fej­lesztését, a budai könyvtár alapítását és a Korvina létesítését. Mátyást Nagy Frigyeshez hasonlította, majd ismertette azt a fordulatot, amely teljessé vált, amikor 1476-ban megjött az olasz feleség, a nápolyi Beatrice, akinek az alakja ugyanazt a gondolatot veti fel, mint Szendirey Júlia alakja Petőfi Sándor mellett. 1471. után különösen Beatrice befolyása alatt az olasz reneszánsz volt a dominens Magyar- országon, de még igy is óriási volt Mátyás főiskoláinak, könyvtárának és udvarának kul­turális kisugárzása, amely még halála után is sokáig tartott. Mindaddig, amig a követ­kező nagy szellemi áramlat, a reformáció fed nem váltotta. — Hunyadi János volt az utolsó keresztes­vitéz, Hunyadi Mátyás már újkori ember, olaszstilü reneszánsz fejedelem, aki nemzet­közi céhhel, a humanistákkal veszi körül ma­gát s dicsőségét is a humanistáik tették álta­lánossá az akkori Európában* Az ő hírneve egyben nagy magyar dicsőség és egyben ta­nulság a nemzet számára, mert ez a kultúra megmaradt Mohács után is. És bíznunk keli, hogy Trianon után is épségben maradt a ma­gyar szellemi femsőbbség. Sók mindenben re­ménykedik ez a nemzeti lélek, hogy egvben- másbau csalódik. De nem csalódik abban a bizalomban, amelyet a magyar művelődésbe vetett. Mindent elvehettek tőlünk, csak ezt nem. Lelkes tapssal, felállva ünnepelték Klébels- berg Kunó grófot beszédének elhangzása után, majd a szálló társalgójában a késő éj­szakai órákig maradt az előkelő társaság együtt. kölcsi felelősséget, amelyet viselnie kell egy ilyen cselekedet utón a kormányzat egyik vezető tényezőjének? Prága, 1932 február 12. ^Aláírások.) Nagyszabású ünnepléssel fogadják Amerikában Gerhardt Hauptmcmni Newyork, február 25. Gerhardt Rauptman- nak fogadtatására nagyszabású előkészületei­ket jettek az amerikai tudományos és művé­szeti körök. A világhírű német Íród, aki az Európa óceán járó gőzösön indult el Ameriká­ba, hogy részi vegyien az ot tani Goethe-ün- nepségeken és előadássorozatot tartson, mára várják Neioyorkba. Fogadtatására bizottság alakult, amelynek el­nöke Butler dr., a Columbia-egyeíem rekto­ra. A bizottság tagjai a newyorki tudományos világ prominenseiből, a vzető városi tisztvise­lőkből s a newyorki társadalom németameri­kai kitűnőségeiből verbuválódott. Gerhardt Hauptmann az Astoria-száltóban fog megszáll­ni és március elsején a Columbia-egyetemen tartja első előadását Goethéről. Az előadást Amerika valamennyi rádióállo­mása továbbítani fogja és a német áldomá­sok is közvetítik.­A program szerint Gerhardt Kauptmamiak nagy ünneplésben lesz része. Az amerikai Goe íh e-tin népség ek sorozata egyébként a március 19-én Newyorkban tatandó emlékün­nepéllyel kezdődik, melynek színhelye a Car- negie Hall nagy hangversenyterme lesz, ren­dezője pedig az amerikai Goethe Társaság. A fegyelmi lírásig ítélete aíapiáis nsagúlisa küldték Anöarte KáréitS, a tóvári erdáigazgatáság mii vezetőiét Eperjes, február 25. (Saját tudósítóktól.) Egy éve múlt annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap hasábjain több Ízben i& foglalkoztunk a sóvári erdő-igazgatóság ügykezelésében fel­fedezett szabálytalanságokkal, melyeknek ódiumát a vizsgálat eredménye alapján An- derle Károly mérnökre, az erdőigazgatóság volt vezetőjére hárították. 1930 nyarán An- derle Károlyt Prágába helyzetek át, majd röviddel későbben a földmivedésügyi minisz­térium három tisztviselője leutazott Sóvárra és heteken át tanulmányozták az erdőhivatal iratait. A bizottság a helyszínen összeszedett anyaggal visszatért a minisztériumba, ahol mlegindult a fegyelmi vizsgáját, melynek eredménye most került nyilvánosságra. A fa­kivágási engedélyek kiadása, fa becslések és faár verések körül súlyosabb szabálytalansá­gokat találtak, melyleket huszonnyolc pontban foglaltak össze és a múlt hét folyamán Prá­gában a tíztagú fegyelmi bíróság megtartotta a tárgyalást. Nyolc pontban vétkesnek talál­ták a volt erdőigazgatót s büntetésképpen azonnali hatállyal nyugdíjazták. Anderie fegyelmi ügyével kapcsolatban még annakidején emlegetni kezdték Linhart Ödön erdőtanáes csnak a nevét. A fegyelmi bíróság tárgyalásán Linhart tanácsos is meg­jelent annak ellenére, hogy az ő ügye nem tartozott a minisztérium elé. Megragadta az alkalmat, hogy a lappangó vádakkal szem­ben tisztázza magát, ami teljes mértékben si­került is neki. Rögtön ezután Linhart taná­csos megrongált egészségi állapotára és har­minc évi szolgálatára való hivatkozással nyugdíjaztatását kérte és felettes hatósága •eleget is tett kérelmének. Linhart Ödön nyugalombavonulását úgy Eperjesen, mint a környéken a legnagyobb sajnálkozással vet­ték tudomásul, mert a kivételes szaktudással rendelkező mérnek a legőszintébb megbecsü­lésnek örvendett. — Sir Róbert Baden-Powell 75 éves. A világ cserkészszövetsége február 22-én ünnepelte vezérének, Sir Róbert Raden-PoweU tábornok­nak 75. születésnapját. Baden-Powell fiatalos erőben érte meg a szép évfordulót. Mint hírlik, a népszerű öregur még most is, télen is szabad ég alatt alszik, örökké utón van s fáradtság nélkül tesz meg hatalmas túrákat. Valamikor egyetemi hallgató volt, de katona tiszt lett be­lőle. Fiatalon Indiába került, majd Afganisz­tánban telepedett le, utóbb pedig a búr háború hírére Afrikába utazott. Közben jóidéig mint színész kereste kenyerét és állítólag a színészi pályán sok siker várt volna reá. Afrikában új­ból tiszti kardbojtot öltött s mint ezredparancs­nok harcolt a burok ellen. Verekedett a zulu- négerekkel ia, akik a „Sohasem alvó farkas” néven nevezték. Afrikából Európába tért visz- sza s mint altábornagy ment nyugdíjba, de a világháború kezdetén újból munkába állt és az angol külügyminisztériumnak végzett értékes detektlvm unkáin tót. Oroszországban mint ké­mét el is fogták, Baden-Powellnek azonban si­került egy angol hadihajóra menekülnie. A vi­lágháború óta minden idejét és energiáját a cserkészetnek szenteli. A mozgalomnak ma, már több, mint kétmillió tagja van. A 75 éves Baden-Powe'llnek felesége is nagyszerű szerve­ző erő, aki viszont a cserkészleány okát szer­vezte meg igen nagy sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents