Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-17 / 39. (2852.) szám

^[\örv % a XI. évf. 39. (2852) szám - Szerda * 1932 február 17 e7^<w2ü*miflyaft Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyem szám ára 1.20 K6, vasárnap 2.—KC. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL. Panská ulice 12, H. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága U, Panská alice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRQÓNYCIM: HÍRLAP, PRAHA Laval a szenátussal harcol A dühöngő öregurak — Elpocsékolt miltiárdok? — A francia választásokat április 22.-én tartják meg Lefegyverzés és biztonság Irta: JAROSS ANDOR Tetőpontján vagyunk a genfi lefegyverzési konferenciának, a nagy államok delegátusai már elmondták nagy beszédeiket és a kis álla­mok kiküldöttei is hozzászóltak a nagy témá­ihoz s most a javaslatok egybehangolása, az el­lentétes álláspontok összeegyeztetése okoz gon­dot azoknak a diplomatáknak, akik mindenáron meg akarják menteni ennek a konferenciának az erkölcsi presztízsét, akiknek erre a konfe­renciára azért volt szükségük, hogy biztosít­ható legyen a népszövetség-ellenőrizte mai vi- lágstátusquo és hogy a határozatok olyanok legyenek, melyeknek érdeméről sokat lehet be­szélni, de amelyeknek értékét megállapítani vajmi nehéz. A világháborúban győztes hatalmak és álla­mok a békeszerződések aláírásakor kötelezett­séget vállaltak a későbbi lefegyverzésre, mikor a- legyőzöttekkel szemben a teljes lefegyver­zést követelték meg. A világháborút követő státusquo fönnáll még ma is: a legyőzött álla­mok lefegyverezve, a győztes államok Aliiig fölfegyverkezve vesznek részt ezen a konferen­cián. Azok a tátongó szakadékok, melyeket a 'békeszerződések szakítottak az európai konti­nens államai é6 népei között, még ma is táton- gának. A különbség legföljebb az, hogy ma már a győzők közül is többen tisztán látják, ..ogy az európai végleges rend csak bizonyos átala­kulás, az igazságtalanságok kiküszöbölése után következhetik be. Majd minden államférfiu elmondta beszédé­ben, hogy a lefegyverzés lehetősége elsősorban biztonság kérdése. Benes szerint pedig ma még nem tudjuk, bízni lehet-e egyes európai álla­mokban? Ma még nincs bizalom, tehát nincs biztonság, ez csendül ki a legtöbb beszédből és ezek a való tények. Franciaország, Lengyelor­szág és a kisantant ma a fegyverek mindenha­tóságára támaszkodnak és azokat az előnyöket, melyeket részükre a békeszerződések biztosíta­nak, csak a mai katonai túlsúly .évén gondol­ják biztositottnak. A francia javaslat éppen ezért óhajt olyan javaslatot elfogadtatni, mely a népszövetségre ruházott katonai hata,ómmal lenne biztosítéka a mai rendnek s akkor Fran­ciaország is hajlandó néhány hadosztállyal ke­vesebb katonát tartani. Lengyelország és a kis­antant gondolkodás nélkül szekundál ennek a tervnek, mert az érdekközösség látszólag ezt diktálja. Katonai szakértők állítása szerint a legyő­zött államok képtelenek támadó hadjárat meg­indítására, ez viszont azt bizonyítaná, hogy a bizonytalanság érzése indokolatlan. A bizonyta­lanság érzése pedig fönnáll, mert ez az érzés nem tárgyi, hanem lélektani momentum. Ez a ‘lélektani momentum pedig a revanstól való fé- t lelem. Amig ez a revanspszichózis ki nem Irt­ható, addig az európai lefegyverzés csak gon­dolat marad és nem lehet tény, vagy tett. A lefegyverzési konferencián elhangzott ed- ' digi beszédek hemzsegnek a frázisoktól, mind- ' egyik a békét akarja, csak az a kérdés, milyen 1 áron? Egyik a jól fölszerelt hadseregben látja a béke egyedüli biztosítékát, a másik kész bár- 1 mikor háborút viselni — állítólag a béke fönn- I tarthatásáért —, a harmadik az államok minden í vonalon való teljes egyenjogúságát kívánja ' előbb biztosítani, a negyedik — ismerve tézise 1 biztos megvalósithatatlanságát — az azonnali : ■lefegyverzésért száll 6ikra s igy tovább. Mind- * megannyi disszonancia az udvarias szavak. I diplomatikus kifejezések és egymás* abszolút t megbecsülésének s'elyempapirjába csomagolva. 1 A szándék egészen más, mint amit a szavak t mondani látszanak. Az uj időkben sokszor han- 1 goztatott nyíltság, a titkos diplomácia kikiiszö- i Paris, február 16. A szenátus és a kor­mány közötti nagy és veszedelmes eszme­csere ma kezdődik meg Párisban Peyron- net képviselő interpellációja nyomán. La­val miniszterelnök valamennyi szenátor- miniszterrel és Catala belügyminiszterrel egész nap a szenátusban tartózkodott. A közvetlen konfliktus csiráját sikerült kiir­tani, amennyiben a kormánv takaródét fújt. Mint ismeretes, a kamara reakciós többsége megszavazta az uj választási re­formot, de a kormány most a megszavazott törvényjavaslatot egyszerűen elejti, miután annak szenátusi elfogadása kilátástalan- Cheron szenátor a Luxembourg-palota fo­lyosóján ma kijelentette, hogy a törvényja­Berlin, február 16. Hindenburg köztársa­sági elnök ma délelőtt 11 óra 30 perckor fo­gadta az úgynevezett Hindanburg-bizottság képviselőit, akiket Sakm berlini főpolgár­mester vezetett. Sahm beszédében kifejtette, hogy két és fél millió német polgár kívánta Hindenburg jelölését és éppen ezért az ősz tábornagy nem vonulhat vissza a nép kíván­sága elől. Hindenburg megköszönte a nép bi­zalmát és Sahn fáradozásait, majd aláírta a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatot. Berlin, február 16. Hinideimburg köztársa­sági elnök tegnap elfogadta a jelölést és a lapok most felhirváist intéznek a birodalom pártjaihoz, hogy kövessék az ősz államférfiu példáját és ne okozzanak fölösleges nehézsé­geket az országnak. Hindenburg elhatározá­sával nyíltan kifejezte, hogy nem akar Brü- ningtől megválni, akit mindemképpen alkal­mas férfiúnak tart a birodalom vezetésére. Ugyanez a feladatta a birodalom pártjainak is, akiket a felelősségérzet és a kötelesség­tudás kényszerit arra, hogy kitartsanak a kancellár mellett. A birodalmi gyűlés a jövő héten összeül s akikor eldől a Brüning-kor­mány sorsa. A nehéz időben a változás alap­vetően megrázkódtatná Németország helyze­tét, amely az utóbbi hetek alatt megjavult és pozitív reményt nyújt a kibontakozásra. A parlament jövő heti ülése és a március 13-i bölése igy sikerült s a politikai vezérek után haladó népek mennek a maguk utján, de a célt nem ismerik. A világháború után messze perspektívákba ható világtörténeti jelentőségű volt a nemze­tek szövetségének — alias népszövetség — megalakítása. Az alakulás néhány szépséghibá­val terhelten sikerült, de életet ebbe a gondo­latba és keretbe belevinni nem sikerült. Sokan azt mondják, hogy ennek főoka az, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország nem tagjai a nemzetek szövetségének. Ez a beállí­tás tévedésnek látszik, mert a nemzetek szö­vetsége erősen európai izü alakulás és a vezető szerepet az európai hatalmak ját6zák benne. Ennek megfelelően terhelt az európai problé­mákkal, terhelt az el nem intézett európai kér­vaslat mellett alig hatvan szenátor szavaz­na. a Petit Párisién értesülése szerint Lá­vái abban is eleget tett a szenátus kívánsá­gának, hogy a választások időpontját több mint egy hónappal előbbre tolta, amennyi­ben az uj francia kamarát május 22. és 29. helyett április 17-én és 24-én választják meg. Ez a sorozatos visszavonulás és enge­dékenység nem tüntette el a konfliktus tel­jes anyagát. Godért szenátor kijelentette, hogy a szenátus egy nagy francia hajóstár­saság törvényellenes szanálása miatt akar­ja megbuktatni a kormányt, mert ez a mil- liárdokba kerülő vállalkozás a szenátus vé­leménye szerint fölösleges és bűnös. A vá­lasztási reform csupán az a csepp volt, elnökválasztás a német nép józanságának próbaköve lesz. Nem szabad, hogy a pártok könnyelműen cselekedjenek és felelőtlenül megbuktassák a kormányt. London, febniár 16. Az angol lapok cso­dálattal és elismeréssel adóznak Hindenburg köztársasági elnöknek, akiben a kötelességér­zet oly nagy, hogy 84 éves. korában, teljesen megváltozott körülmények között, amikor régi fegyvertársait csaknem meg kell tagadnia, mégis elvállalata az ebiökjelölést, mert a meg­győződése az, hogy ez a kötelessége a német néppel szemben. A Daily Express szerint Hin­denburg a német birodalom megmentője. A Times végigtekint Hindenburg pályafutásán és csodálattal adózik azért a páratlan lojalitásért és kötelességtudásért, amelyet az ősz tábor­nagy elnöksége alatt mutatott. Hindenburg el­határozása Németország és Európa szerencséjét jelenti, mert ki tudja, mi történik, ha az ősz és pihenésre szoruló ember visszavonul és utat nyit a zavartcsinálók érvényrejutásának. Hin- denburgot a világ örökké az emberi kötelesség­tudás és a kollektív gondolatért való föláldo­zás nagy példájának fogja tekinteni. A RIor-1 désekkel. Európának kellene a nemzetek szö­vetségének erős magját alkotnia é6 ehelyett az európai differenciák gyöngítik eleve és teszik erőtlenné a megoldandó föladatoknál. Hiába van népszó vétség, hiába van KeHogg-paktum, hiába számos „megnemtámadási szerződés", a világháború óta fölmerült konfliktusokat csak more patrio oldják meg gépfegyverrel, ágyuk­kal és bombavető repülőgéppel. Példák föl-em­lítése fölösleges. Hogy Európa kikerülte azóta a nagyobb háborús konfliktusokat, azt csak a vérveszteséges háborús generációnak lehet kö­szönni, de nem a szervezett békevédelemnek. Európa mai békerendje beteg és nem tud megnyugodni, az államok fegyverkeznek és a szuronyok hegyén nyugszik a státusquo. Ezt tudjál? valamennyien Genfben és azért tolódik amely a felsöház elégedetlenségét ki árasz­totta. Az elégedetlenség listája éneikül is elég hosszú. A szenátus nem engedheti meg, hogy a kormány könnyelműen adjon ki milliárdokat és egyrészt a külföldet tá­mogassa, másrészt csődbe került társaságo­kat szanáljon. Caillaux és Jouvénél szená­tor megkísérelték, hogy közvetítsenek a kormány és a szenátus között, de fáradozá­sai egyelőre sikertelenül végződtek. A sze­nátus Laval ,gyenge kormánya" helyett „erős korm)ány“-t akar, azaz nemzeti kon­centrációt, mert véleménye szerint az egy­re sokasodó kül- és belföldi, politikai és gazdasági nehézségeket csak a nemzet tel­jes koncentrációja tudja kiküszöbölni. ningpost ugyanilyen elragadtatással Ír s meg­állapítja, hogy a német birodalmi elnök ma Európa egyik legfelelősségteljesebb pozícióját tölti be 8 nincs az az államférfiu, aki veszedel­mesebb és kényelmetlenebb helyzetben volna, mint Hindenburg. Éppen ezért elhatározása két­szeresen tiszteletreméltó és bámulatbaejtő. Berlin, február 16. Eddig 2,800.000 német polgár irta alá azokat a listákat, amelyek Hin- denburgot a jelölés elfogadására kérik föl. A mérsékelt jobboldal teljesén Hindenburg mögött áll s különösen latba esik a volt frontharcosok szövetségének elhatározása, amely ugyancsak lándzsát tör Hindenburg mellett Ugyanekkor azonban a nemzeti szocialista párt határozot­tan az ősz államférfiu ellen fordult. A német nemzeti párt szintén nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezi, hogy nagy fájdalommal bár, de kénytelen Hindenburgot megtagadni. A Stahlhelm-szövetség tagjai szintén a radikális jobboldali jelölt fölállítása mellett foglalnak ál­lást. A Völkischer Beobackterben maga Hitler Adolf Ír cikket és fölszólítja a fiatal német nem­zeti szocialistákat, hogy tagadják meg Hinden­burgot és harcoljanak továbbra is a meglévő rendszer ellen. a lefegyverzési konferencián előtérbe nem a lefegyverzés, hanem a biztonság kérdése. Amig pedig a biztonságot a fegyverek szempontjából keressük, addig nincs meg a lehetősége a 'e- fegyverzésnek. A biztonságot tehát más utón kell keresni és megtalálni. Ennek útja egy európai békekonferencia. A gondolat ma utópiának látszik, de az irány kon­ferenciák során keresztül erre kell, hogy ten­dáljon. A revansgondolat kórokozóit ki kell ir­tani az európai kontinensről, a hibákat jóvá.kell tenni, az igazságtalanságból igazságot kell for­málni. Tudom, hogy ma egy szerény kisebbségi hang kevesebb a pusztában kiáltó szónál, de lentie­ket Le nem szegezni, mulasztás voln«b Anglia ünnepli Hindenburg elhatározását „Európa megmentője" - A szélsőjobboldal megtagadta volt példaképét — Brüning sorsa a jővfi héten dől el

Next

/
Thumbnails
Contents