Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-13 / 36. (2849.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kő. Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. U, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYC1N1: HÍRLAP, PRRHfl Uemes magáévá tette a francia Javaslatodat A csehszlovák külügyminiszter beszéde a lefegyverzési konferencián -1 csehszlovák hadsereg „minimális programja" — A fiwita néhány nap múlva vígét ér Kísértő szellemek Kísértetek kelnek ki a sirukbőd, csaknem tizennégy évvel ezelőtt elföldelt vérző fejű, átlőtt szívű kísértetek és az itt-ott megindult csendőr! nyomozás fíorán Szlovenszkó közvéleményét felkavarják az 1918. októberének és novemberének baljóslatú eseményei. A kérdéshez sine ira et stúdió kívánunk hozzászóla- ni, nem akarjuk megbolygatni a halottak nyugalmát, nem akarjuk {elszakítani a vérző sebeket, pusztán a magasabb, mondjuk történelmi értékelés alapján kívánunk néhány szót mondani a visszajáró kisértetek ügyében. 1918 októbere és novembere azon az egész 325.000 négyzetkilométernyi területen, amely akkor a magyar szentkorona állami szuverenitása alá tartozott, mindaddig, míg Via facti uj államjogi helyzet nem állott elő, forradalmi időszak volt. A szlovák nyelv nagyon helyesen fejezi ki ezt a zűrzavaros korszakot a prevrat-tal. Benne van ebben a fogalomban a helyzet megváltozása, a felborulás, az összeomlás. Egy szörnyűséges; négy évig tartó habom most egyszerre kirobbantja a lelkekböl a viszafojíott szenvedélyeket, az elemi indulatok lesznek úrrá azokon a lelkieken, amelyekben nincs morális gátlás. A rend felbomlóban van, nincs megbízható karhatalmi erő, amelyre az államhatalom támaszkodhatnék. Az ősi szenvedélyek feltörése elpusztulással fenyeget minden rendet, minden értéket. A bűnös vágyak és indulatok úgy érzik, hogy elérkezett az ő idejük, a bosszú, a megtorlás, a rablás pillanata, amikor minden felelősségérzet és a felelősségre vonás eshetősége nélkül lehet kielégíteni a vad szenvedélyeket. Az egyik városban feltörik az ösz- szes boltokat, betörnek a jobbmóduak lakásaiba, kifosztják azokat, az ellenkezőket leütik, a falvakban elkergetik, tettleg bántalmazzák, vagy meggyii'koják a jegyz-őt, a korcsmákban felfeszitik az alkoholos hordókat és részegre isszák magukat, a vonatokba menetjegy nélkül szállnak fel és megijedt emberekre sortü- zeket bocsátanak. Rémhírek kelnek szárnyra, dermedt rémület a lelkeken és mindenki erélyes föllépést sürget, amely végetvet az anarchiának és rendet teremt. A rablásra, a törvényellenes cselekedetekre senki sem adott jogcímet, most az a jogi kérdés, vájjon a statáriális rendcsinálásra ki adott ilyen jogcímet és törvényesnek tekinthető-e ez a jogcim? Nehéz és kényes jogi kérdés ez, amelyen a legjobb koponyák órák- hosszat vitatkozhatnának. Nem hisszük, hogy ez, vagy az az álláspont nem tudna igazolására tetszetősnek látszó és helytállónak mutatkozó érvelésieket felhozni. A központi kormányzat gyenge és tehetetlen, hatásköre jóformán kialszik és tényleges utasítást ad, amellyel végrehajtói hatalmát jogilag is átruházza az egyes forradalmi szervekre, a nemzeti tanácsokra. A nemzeti tanácsoknak kézéibe teszik le az esküt a polgári és a katonai hatóságok. A nemzeti tanácsokkal való egyetértésben, illetve az ő megbízásuk alapján szerveznek az egyes katonai parancsnokságok karhatalmi osztagokat, amelyeket statáriális joggal ruháznak fel. A karhatalmi osztagok parancsnokai utasítást kapnak felebbvaló katonai hatóságuktól, hogy egves veszélyeztetett pontokra vonuljanak ki és csináljanak rendet belátásuk szerint, ha szükségesnek tartják: statáriális eszközök igénybevételével is. Ez a véres októberi és novemberi eseményeknek a genezise. Felmerülnek itt eshetőségei* és kérdések, mi történt volna akkor, ha egyes helyeken a magára hagyott polgárság szervezi meg önvédelmét és fegyveresen száll szembe a rablók és fosztogatók hadával. Géni, február 12. Ma Spanyolország is belépett azoknak az államoknak a sorába, akik a lefegyverzési konferencia fővitáján pontosan kidolgozott javaslatokkal álltak elő. Zu- Luela spanyol delegátus ma délelőtti beszédében elsősorban a nehéz támadó fegyverek, továbbá a sorhajók és a tengeralattjárók kiküszöbölését követelte. A spanyol javaslat érdekesebb részei a következők: A tengerészeti léghajózást teljesen meg kellene szüntetni. A háborús eszközök korlátozásáról szóló szerződéseket minél alaposabbá kell tenni és a határozatok keresztülvitelét szigorúan ellen kell őrizni. A nagyvonalú programot a fegyver- és lőszergyártás nemzetközi ellenőrzésével kell kiegészíteni. A spanyol javaslatok csaknem minden tekintetben azonosak a német javaslatokkal, úgy hogy a közeli napókban benyújtott német tervezet és a már kidolgozott spanyol terv között alig lesz különbség. A német javaslatokat Nadol- ny nagykövet, a német delegáció vezetője néhány nap múlva benyújtja a konferenciának. A spanyol delegátus fejtegetéseinek egyik legérdekesebb része az volt, ahol megállapította, hogy a népszövetség megerősítésének legfontosabb kritériuma az Egyesült Államok és Oroszország belépése volna. Zulueia szerint a népszövetségi tanács a keletázsiai kérdésben másként léphetett volna föl, ha Washington és Moszkva képviselve volna a tanácsban. Spanyolország fölöslegesnek tartja a népszövetség militarizálását, fontos csak az, hogy a népszövetség erősebb erPáris, február 12. Paul Faure, a francia szocialista párt főtitkára, aki Le Creuzot-nak, a Schneider—Creuzot fegyvergyár központjának képviselője, a kamara tegnapi ülésén hatalmas vádbeszédet mondott „az ágyú- és municiógyárosok hazaárulása44 ellen. A képviselő rámutatott arra, hogy Franciaország a háboruelőtti időkben 214 milliárd frankot kölcsönzött Oroszországnak, Törökországnak és Bulgáriának csak azért, hogy Schneider— Creuzotnál vásárolják fegyvereiket. Ezt a Súlyos problémák ezek, amelyeknek elbírálása éleselméjü jogászokra és morálfilozó- fusokra tartozik. Nem hallgathatjuk el azonban aggodalmunkat a most megindított nyomozások során és teljes mértékben csatlakozunk az egyik cseh lap véleményéhez, amikor az megállapítja, hogy az igazságnak felkutatása most, amikor az események hitelessége elmosódott, amikor a szemtanuk egyrésze köles! alapot kapjon a szerződések megvédésére. A kssáiJaiíisSs S2ószó!ő]a A spanyol delegátus után Benes dr. csehszlovák külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre. Beszédének bevezető mondataiban azonnal a biztonság és a lefegyverzés viszonyáról emlékezett meg és egész1 beszédének alaptónusa az volt, hogy a biztonsági momentumot a lefegyverzés elé helyezte. Benes szerint a fegyverkezések korlátozása és leszállítása néhány na"~ európai nép jóakaratától függ s ha ez a lefegyverzés megvalósul, akkor csak etapponként valósulhat meg. Csak az idők folvamán lehet ugvanis meggyőződni arról, ho~- bízni lehet-e egyes európai államokban. Ebben az összefüggésben Benes rámutatott arra, hogy véleménye szerint a^endezeüe.n,44jfe-. sági és jóvátétel! kérdés nagy mértékben megnehezíti a lefegyverzést. Csehszlovákia pozitív javaslatai a következőkben foglalhatók össze; Az állandó hadseregek állományának és a hadianyag gyártásának állandó ellenőrzése. A gázháborut és a kémiai háborút, valamint a polgári lakosság légi bombázását meg kell tiltani. A kidolgozott program felolvasása után Benes dicshimnuszt zengett a francia javaslatról, amelyet minden erővel támogatni kíván, mag a többi hatalmak javaslatait „vizsgálat tárgyává teszi44. Benes fejtegetésének központjában a kisnemzetek biztonságának problémája állt s szerinte ezt a biztonságot pénzt Franciaország soha sem kapta vissza. Faure megmutatta a kamarának a régi háború előtti időkből származó fényképeket, amikor < chneider—Creuzot meglátogatta II. Vilmost a Hohenzollern yachton és amikor Fer- dinánd bolgár cár, vagy Kemal pasa török tengerészetügyi miniszter Le Creuzot-ban volt tizennégy nappal a háború kitörése előtt. A képviselő sfcednt a francia soviniszták Jaurés-t szerették porosz csákóban ábrázolni, holott Jaurés soha sem volt oly bizalmas vimeghailt, másrésze elköltözött, tehát lényeges tanuk nem állanak az igazságszolgáltatás rendelkezésére, rendkivüli mehézségekbe ütközik és teljes értékű megállápitások meghozására aUg van lehetőség. Az is meggondolandó szempont, hogy a kormányzat ilyen forradalmi bűnözésekkel szemben, ezeknek egyfajtájára vonatkozólag, amikor forradalmi időkben elkövetett fosztogatásokról volt szó, bia nemzetközi igazságérzetnek garantálnia kell. A nemzetközi jog kifejtését tökéletesíteni kell és megerősíteni. A francia javaslatok olyan utat mutatnak e tekintetben, amelyet a konferenciának föltétlenül követnie kell. A javaslatok elfogadása esetén Csehszlovákia oly mértékben leszállítja fegyverkezését, ahogy ezt nemzetközi helyzete és biztonsága megengedi. A fiatal csehszlovák hadsereg fölépítése még nem fejeződött be és a hadsereg létszáma ma is azt a „maximális programot44 jelenti, amely alá a köztársaság aligha szállhat. A csehszlovák delegáció a jövőben mindent el fog követni, hogy elősegítse azoknak az ideáloknak realizálását, amelyek áthatják. A vita folytatása Benes előtt Mundh dán külügyminiszter lyilatkozott, aki nem osztotta minden tekintetbein az egyforma jogokról és az egyforma kötelességekről szóló német kívánságot. A francia javaslatokat Munch egyáltalán nem veti el, de véleménye szerint a lefegyverzést annál jobban meg lehet valósítani, minél nagyobb egy állam biztonsága. A konferencia köreiben uralkodó felfogás szerint a fővitát a jövő hét végéig befejezik és a technikai szakértők hamarosan megkezdhetik az egyes bizottságokban a reális javaslatok felülvizsgálását. A vitában a közeli napokban felszólalnak még Kanada, Törökország, Magyarország, Kina, Norvégia, Lettország, Portugália, Románia és Jugoszlávia delegátusai. szonyban a németekkel, mint a francia ágyu- gyárosok. Franciaország pénzügyi politikája a háború után nem változott meg. Ma is korlátlan hitelt kap Franciaországban az, aki hajlandó Schneider—Creuzot-nál ágyukat vásárolni. A nagy fegyvergyár párisi képviselője, Neublice, a Krupp-miivekkel is együttműködik Lengyelországban, miután az esseni gyár a fegyvergyártás terén a versaillesi szerződés rendeletére megszűnt Schneider— Creuzot konkurrense lenni. Neublice a japánzjnyos értelemben az igazságszolgáltatási moratórium álláspontjára helyezkedett és Sro* bár volt teljhatalmú miniszternek erre vonatkozó rendeleté talán még mindig érvényben van. A közvélemény szívesen látná, ha az Igazságügyminisztérium a most tömegével felmerült forradalmi gyilkossági ügyek komplexumában megnyugtató generális intézkedést adna ki. Paul Faure szocialista képviseld hazaárulással vádolja a francia fegyverkezési ipart Kompromittáló dokumentumok — Az eladott titkos lőszerek A francia kamara ufból bizalmat szavazott Lovainak Na: BÁDIÓHEIAÍKLEI ~ ^ XI. évf. 36. (2849) szám SzOjn&aft * 1932 február 13 lAWommiaaB A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA
