Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-13 / 36. (2849.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kő. Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. U, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYC1N1: HÍRLAP, PRRHfl Uemes magáévá tette a francia Javaslatodat A csehszlovák külügyminiszter beszéde a lefegyverzési konferencián -1 cseh­szlovák hadsereg „minimális programja" — A fiwita néhány nap múlva vígét ér Kísértő szellemek Kísértetek kelnek ki a sirukbőd, csaknem tizennégy évvel ezelőtt elföldelt vérző fejű, átlőtt szívű kísértetek és az itt-ott megindult csendőr! nyomozás fíorán Szlovenszkó közvé­leményét felkavarják az 1918. októberének és novemberének baljóslatú eseményei. A kér­déshez sine ira et stúdió kívánunk hozzászóla- ni, nem akarjuk megbolygatni a halottak nyu­galmát, nem akarjuk {elszakítani a vérző se­beket, pusztán a magasabb, mondjuk törté­nelmi értékelés alapján kívánunk néhány szót mondani a visszajáró kisértetek ügyében. 1918 októbere és novembere azon az egész 325.000 négyzetkilométernyi területen, amely akkor a magyar szentkorona állami szuverenitása alá tartozott, mindaddig, míg Via facti uj államjogi helyzet nem állott elő, forradalmi időszak volt. A szlovák nyelv na­gyon helyesen fejezi ki ezt a zűrzavaros kor­szakot a prevrat-tal. Benne van ebben a fo­galomban a helyzet megváltozása, a felboru­lás, az összeomlás. Egy szörnyűséges; négy évig tartó habom most egyszerre kirobbantja a lelkekböl a viszafojíott szenvedélyeket, az elemi indulatok lesznek úrrá azokon a lelkie­ken, amelyekben nincs morális gátlás. A rend felbomlóban van, nincs megbízható karhatal­mi erő, amelyre az államhatalom támaszkod­hatnék. Az ősi szenvedélyek feltörése elpusz­tulással fenyeget minden rendet, minden ér­téket. A bűnös vágyak és indulatok úgy érzik, hogy elérkezett az ő idejük, a bosszú, a meg­torlás, a rablás pillanata, amikor minden fe­lelősségérzet és a felelősségre vonás eshe­tősége nélkül lehet kielégíteni a vad szenve­délyeket. Az egyik városban feltörik az ösz- szes boltokat, betörnek a jobbmóduak lakásai­ba, kifosztják azokat, az ellenkezőket leütik, a falvakban elkergetik, tettleg bántalmazzák, vagy meggyii'koják a jegyz-őt, a korcsmákban felfeszitik az alkoholos hordókat és részegre isszák magukat, a vonatokba menetjegy nél­kül szállnak fel és megijedt emberekre sortü- zeket bocsátanak. Rémhírek kelnek szárnyra, dermedt rémület a lelkeken és mindenki eré­lyes föllépést sürget, amely végetvet az anar­chiának és rendet teremt. A rablásra, a törvényellenes cselekedetekre senki sem adott jogcímet, most az a jogi kér­dés, vájjon a statáriális rendcsinálásra ki adott ilyen jogcímet és törvényesnek tekint­hető-e ez a jogcim? Nehéz és kényes jogi kérdés ez, amelyen a legjobb koponyák órák- hosszat vitatkozhatnának. Nem hisszük, hogy ez, vagy az az álláspont nem tudna igazolá­sára tetszetősnek látszó és helytállónak mu­tatkozó érvelésieket felhozni. A központi kor­mányzat gyenge és tehetetlen, hatásköre jó­formán kialszik és tényleges utasítást ad, amellyel végrehajtói hatalmát jogilag is át­ruházza az egyes forradalmi szervekre, a nem­zeti tanácsokra. A nemzeti tanácsoknak kézé­ibe teszik le az esküt a polgári és a katonai hatóságok. A nemzeti tanácsokkal való egyet­értésben, illetve az ő megbízásuk alapján szerveznek az egyes katonai parancsnokságok karhatalmi osztagokat, amelyeket statáriális joggal ruháznak fel. A karhatalmi osztagok parancsnokai utasítást kapnak felebbvaló ka­tonai hatóságuktól, hogy egves veszélyezte­tett pontokra vonuljanak ki és csináljanak rendet belátásuk szerint, ha szükségesnek tartják: statáriális eszközök igénybevételével is. Ez a véres októberi és novemberi esemé­nyeknek a genezise. Felmerülnek itt eshetősé­gei* és kérdések, mi történt volna akkor, ha egyes helyeken a magára hagyott polgárság szervezi meg önvédelmét és fegyveresen száll szembe a rablók és fosztogatók hadával. Géni, február 12. Ma Spanyolország is be­lépett azoknak az államoknak a sorába, akik a lefegyverzési konferencia fővitáján ponto­san kidolgozott javaslatokkal álltak elő. Zu- Luela spanyol delegátus ma délelőtti beszé­dében elsősorban a nehéz támadó fegyverek, továbbá a sorhajók és a tengeralattjárók ki­küszöbölését követelte. A spanyol javaslat érdekesebb részei a következők: A tengeré­szeti léghajózást teljesen meg kellene szün­tetni. A háborús eszközök korlátozásáról szóló szerződéseket minél alaposabbá kell tenni és a határozatok keresztülvitelét szigo­rúan ellen kell őrizni. A nagyvonalú progra­mot a fegyver- és lőszergyártás nemzetközi ellenőrzésével kell kiegészíteni. A spanyol javaslatok csaknem minden tekintetben azo­nosak a német javaslatokkal, úgy hogy a kö­zeli napókban benyújtott német tervezet és a már kidolgozott spanyol terv között alig lesz különbség. A német javaslatokat Nadol- ny nagykövet, a német delegáció vezetője né­hány nap múlva benyújtja a konferenciának. A spanyol delegátus fejtegetéseinek egyik legérdekesebb része az volt, ahol megálla­pította, hogy a népszövetség megerősítésé­nek legfontosabb kritériuma az Egyesült Államok és Oroszország belépése volna. Zulueia szerint a népszövetségi tanács a ke­letázsiai kérdésben másként léphetett volna föl, ha Washington és Moszkva képviselve volna a tanácsban. Spanyolország fölösleges­nek tartja a népszövetség militarizálását, fon­tos csak az, hogy a népszövetség erősebb er­Páris, február 12. Paul Faure, a francia szocialista párt főtitkára, aki Le Creuzot-nak, a Schneider—Creuzot fegyvergyár központjá­nak képviselője, a kamara tegnapi ülésén hatalmas vádbeszédet mondott „az ágyú- és municiógyárosok hazaárulása44 ellen. A kép­viselő rámutatott arra, hogy Franciaország a háboruelőtti időkben 214 milliárd frankot kölcsönzött Oroszországnak, Törökországnak és Bulgáriának csak azért, hogy Schneider— Creuzotnál vásárolják fegyvereiket. Ezt a Súlyos problémák ezek, amelyeknek elbí­rálása éleselméjü jogászokra és morálfilozó- fusokra tartozik. Nem hallgathatjuk el azon­ban aggodalmunkat a most megindított nyo­mozások során és teljes mértékben csatla­kozunk az egyik cseh lap véleményéhez, ami­kor az megállapítja, hogy az igazságnak felku­tatása most, amikor az események hitelessége elmosódott, amikor a szemtanuk egyrésze köles! alapot kapjon a szerződések megvédé­sére. A kssáiJaiíisSs S2ószó!ő]a A spanyol delegátus után Benes dr. cseh­szlovák külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre. Beszédének bevezető monda­taiban azonnal a biztonság és a lefegyver­zés viszonyáról emlékezett meg és egész1 beszédének alaptónusa az volt, hogy a biz­tonsági momentumot a lefegyverzés elé he­lyezte. Benes szerint a fegyverkezések kor­látozása és leszállítása néhány na"~ euró­pai nép jóakaratától függ s ha ez a lefegy­verzés megvalósul, akkor csak etapponként valósulhat meg. Csak az idők folvamán le­het ugvanis meggyőződni arról, ho~- bízni lehet-e egyes európai államokban. Ebben az összefüggésben Benes rámutatott arra, hogy véleménye szerint a^endezeüe.n,44jfe-. sági és jóvátétel! kérdés nagy mértékben megnehezíti a lefegyverzést. Csehszlovákia pozitív javaslatai a következőkben foglal­hatók össze; Az állandó hadseregek állo­mányának és a hadianyag gyártásának ál­landó ellenőrzése. A gázháborut és a ké­miai háborút, valamint a polgári lakosság légi bombázását meg kell tiltani. A kidol­gozott program felolvasása után Benes dicshimnuszt zengett a francia javaslatról, amelyet minden erővel támogatni kíván, mag a többi hatalmak javaslatait „vizsgálat tárgyává teszi44. Benes fejtegetésének köz­pontjában a kisnemzetek biztonságának problémája állt s szerinte ezt a biztonságot pénzt Franciaország soha sem kapta vissza. Faure megmutatta a kamarának a régi hábo­rú előtti időkből származó fényképeket, ami­kor < chneider—Creuzot meglátogatta II. Vil­most a Hohenzollern yachton és amikor Fer- dinánd bolgár cár, vagy Kemal pasa török tengerészetügyi miniszter Le Creuzot-ban volt tizennégy nappal a háború kitörése előtt. A képviselő sfcednt a francia soviniszták Jaurés-t szerették porosz csákóban ábrázolni, holott Jaurés soha sem volt oly bizalmas vi­meghailt, másrésze elköltözött, tehát lényeges tanuk nem állanak az igazságszolgáltatás ren­delkezésére, rendkivüli mehézségekbe ütkö­zik és teljes értékű megállápitások meghozá­sára aUg van lehetőség. Az is meggondolandó szempont, hogy a kormányzat ilyen forradal­mi bűnözésekkel szemben, ezeknek egyfaj­tájára vonatkozólag, amikor forradalmi idők­ben elkövetett fosztogatásokról volt szó, bi­a nemzetközi igazságérzetnek garantálnia kell. A nemzetközi jog kifejtését tökélete­síteni kell és megerősíteni. A francia ja­vaslatok olyan utat mutatnak e tekintetben, amelyet a konferenciának föltétlenül követ­nie kell. A javaslatok elfogadása esetén Csehszlovákia oly mértékben leszállítja fegyverkezését, ahogy ezt nemzetközi hely­zete és biztonsága megengedi. A fiatal csehszlovák hadsereg fölépítése még nem fejeződött be és a hadsereg létszáma ma is azt a „maximális programot44 jelenti, amely alá a köztársaság aligha szállhat. A cseh­szlovák delegáció a jövőben mindent el fog követni, hogy elősegítse azoknak az ideá­loknak realizálását, amelyek áthatják. A vita folytatása Benes előtt Mundh dán külügyminiszter lyilatkozott, aki nem osztotta minden tekin­tetbein az egyforma jogokról és az egyforma kötelességekről szóló német kívánságot. A francia javaslatokat Munch egyáltalán nem veti el, de véleménye szerint a lefegyverzést annál jobban meg lehet valósítani, minél na­gyobb egy állam biztonsága. A konferencia köreiben uralkodó felfogás szerint a fővitát a jövő hét végéig befejezik és a technikai szakértők hamarosan meg­kezdhetik az egyes bizottságokban a reális javaslatok felülvizsgálását. A vitában a kö­zeli napokban felszólalnak még Kanada, Tö­rökország, Magyarország, Kina, Norvégia, Lettország, Portugália, Románia és Jugoszlá­via delegátusai. szonyban a németekkel, mint a francia ágyu- gyárosok. Franciaország pénzügyi politikája a háború után nem változott meg. Ma is kor­látlan hitelt kap Franciaországban az, aki hajlandó Schneider—Creuzot-nál ágyukat vá­sárolni. A nagy fegyvergyár párisi képviselő­je, Neublice, a Krupp-miivekkel is együttmű­ködik Lengyelországban, miután az esseni gyár a fegyvergyártás terén a versaillesi szer­ződés rendeletére megszűnt Schneider— Creuzot konkurrense lenni. Neublice a japán­zjnyos értelemben az igazságszolgáltatási mo­ratórium álláspontjára helyezkedett és Sro* bár volt teljhatalmú miniszternek erre vo­natkozó rendeleté talán még mindig érvényben van. A közvélemény szívesen látná, ha az Igazságügyminisztérium a most tömegével fel­merült forradalmi gyilkossági ügyek komp­lexumában megnyugtató generális intézkedést adna ki. Paul Faure szocialista képviseld hazaárulással vádolja a francia fegyverkezési ipart Kompromittáló dokumentumok — Az eladott titkos lőszerek A francia kamara ufból bizalmat szavazott Lovainak Na: BÁDIÓHEIAÍKLEI ~ ^ XI. évf. 36. (2849) szám SzOjn&aft * 1932 február 13 lAWommiaaB A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents