Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-13 / 36. (2849.) szám
2 francia bank egyik vezére s köztudomású, hogy a Creuzot-gyár és a Skoda-miivek a közelmúltban Japánnak fegyvert szállítottak, sőt valószínűleg Kínának is. Ugyanennek a francia-japán banknak egy másik vozere, Du- mont tengerószetügyi miniszter. Faure e megáilapiiására Pietri francia költsógretésügyi miniszter megjegyezte, hogy Dumot lemondott a bankban betöltött állásáról. A szocialista képviselő ennek ellenére folytatja vádjait, amelyek most már egészen pozitívak lettek. Dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a ScJmeidor—Creuzot-gyár 100 kilógnám B. G. 4 jelzésű lőport adott el egy leipzigi cégnek, továbbá 2200 kilógnám B. 31. L. jelzésű és 200 kilógnám B. 31. 1B jelzésű lőport egy Paul Capit nevű urnák Ba- denben. 31ind a három lőpor-fajta a titkos francia hadianyagok közé tartozik, az első puskatöltények, a másik tüzérségi lövedékek számára való. A dokumentumok világosan igazolják a francia fegyverkezési ipar árulását. Faure szerint Franciaország folytatja há- boruclötti politikáját, amennyiben a világnak ágyukat ad el s nem elég, hogy azokat megfizetteti, hanem a szállításokért esetleg hajlandó célpontnak is szolgálni. Paul Faure beszédét a kamara fagyos csöndben fogadta. A Populaire kivételével ma egyetlen párisi lap sem emlékezik meg róla. Heves klsdeisti a kamarában Paris, február Í2. A kamara általános vitája a ma reggeli órákig tartott és rendkívül heves szavazási küzdelemmel ért véget. Bon- net radikális képviselő azt a javaslatot tette, hogy a ház az 1932-es költségvetést utasítsa vissza a pénzügyi bizottsághoz. Laval e javaslattal szemben felvetette a bizalmi kérdést. Este hét órától éjfélig a kamara arról vitatkozott, hogy mikor szavazzon a bizalmi kérdés fölött. Heves jelenetek után a képviselők 245 szavazattal 201-gyel szemben elhatározták, hogy csak másnap. Ezt a másnapot Laval azonban úgy értelmezte, hogy öt perccel éjfél után újra megnyitotta az ülést és kiirta a szavazási. 1 óra 3Ö perckor a kormány végre 25B szavazattal 201-gyel szemben bizalmat kapott a parlamenttől. A súlyos parlamenti ütközet ezzel azonban még nem ért véget. Mán dél képviselő azt követelte, hogy a választási reform törvényét azonnal tűzzék napirendre s a kormány kénytelen volt eleget tenni ennek a kívánságnak. Hat óra 30 percig folyt a vita arról, vájjon 3Iandel képviselő javaslatát elfogadják-e, vagy sem. Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei közt! Miajwwrr wtar; nAaBKLamf^x&mi m 1982 február 18, szoanbat. a,— wmmmmn Az országos választmány többsége 8i@§ü hallandó a magyar kulturszfikségleteket külön költségvetési tétellel kielégíteni Blanár Béla Javaslatát fönntartja a tartománygyülés előtt Pozsony, február 12. A szlovén szk ói országos választmány csütörtökön ülést tartott, amelyen Jesensky áléinak elnökölt. Elhatározta a választmány, hogy az ez évre rendelkezésre álló 22,183.433 korona kiegyenlítési alapból a járások részére 3,500.000 koronát s a községek részére 17,683.433 koronát utal ki. A helyzet az, hogy 2205 község 148 millió koronát igényel, 19 millió koronát pedig a felekezeti iskolák igényelnek. Kapnak pedig összesen 17,683.433 koronát. A kifejlődött vitában résztvett Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti, aki őszintén sajnálja, hogy a községek 168 millió köHtségvetésileg indokolt igényeire csak 17 millió korona jut s feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a tartomány gyűl és tegyen meg mindent, hogy a Kiegyenlítési alapra az állatni hoz- zájáruHs a szükséghez képest emeltessék s bár ezt egyelőre a törvény szabályozza, tegyenek lépéseket, hogy ezt megváltoztassák, mert igy lehetetlenné válik a községek élete, fejlődésük teljesen megakad. Az állami hozzájárulás egyáltalán nem áll arányban a többi ország segélyezésével. 757 község részére megállapította a választmány a kiegyenlítési alapból való részesedést. Ez körűibe Iái egy hatoda az igényelt ősz- szegnek, de még énnek is csak legfeljebb 30 százaléka kerül kifizetésre. Pozsony város munkásainak kollektív szerződését jóváhagyta az országos választmány. Az 1932. évi költségvetésnek keresztülvitelét illetően a tényleges bevételre való tekintettel Kállay József dr. és Blanár Béla dr. egyértelműen szükségesnek találják a megállapítását azoknak a tételeknek, amelyeket a törvény értelmében vagy szükségüknél fogva 100 százalék erejéig ki kell fizetni, vagy azoknak a íixirozását, amelyeknél a rendelkezésre álló fedezet arányában csak százalékosan lehetséges a kiegyenlités. A választmány ennek kidolgozását elrendeli. A turócszen tmártom muzeumegyesület részére 70.000 korona segélyt utalt ki az országos választmány. A pozsonyi szlovák színház részére félévre 500.000 koronát szavaztak meg. Blanár Béla dr. a kuiturszükségletek kielégítése ellen kifogást nem emel, ellenben egyenlő elbírálást kér a magyar színészet részére is és kívánja, hogy annak segély iránt benyújtott kérelme- mielőbb az országos választmány elé kerüljön és jogos módon elégi- tessék ki. Blanár dr.-nak a tartománygyülé- sen a költségvetés tárgyalása alkalmával előterjesztett indítványát illetően, hogy a magyar és német nemzetiségek kulturszükségle- t el nők fedezésére külön költségvtésd tétel állittaseék fel, azt javasolja az előadó, hogy miután a magyar kultur szükségle lekre épp olyan módon adatnak segélyek, mint a töbPáris, február 12. Julius Sauejwein, aki tanulmányutat végez Középeurópábau és a Balkánon, a Candide című folyóiratban közli Benes külügyminiszterrel folytatott interjúját, amelyben Benes a Magyarországgal való viszony kérdéséről is nyilatkozik. — Egy kis ország nevében beszélek, mely ország földrajzi helyzete következtében Kö- zépeurópa minden áramlatának ki van téve — mondotta a külügyminiszter — és mégis teljes határozottsággal nyilvánítom ki a következőket: erősek vagyunk, nem vagyunk pesszimisták, nem vagyunk aggodalmaskodók, csak a pillanat nem alkalmas arra, hogy tétlenül karba fonjuk kezeinket. Németország felől meg kell várni a fejlődés eredményeit, anélküli, hogy a kapcsolatot elveszítenék. Középeurópa és az utódállamok felé jelentős müvet kezdtünk meg, amely — ha sikerül — bizonyára meghozza számunkra a megnyugvást é« a mogerö*ö- diést. Igenis, mi tárgyalásokban állunk Magyarországgal a gazdasági megegyezés érdekében, amely a siker esetén feltétlenül ki fogja fejteni vonzó hatását a többi országra is, elsősorban Ausztriára. Egy formulát kell találnunk s ezt a formulát keressük. Akadályokat kell leküzd énünk, elsősorban a magyarok részéről a politikai követeléseket, a mi részünkről pedig az agbi nemzetiségek kulturszükségletére, iskoláira, ösztöndíjaira, ne indítványozza az országos választmány a képviselőtestületnek ennek a javaslatnak elfogadását. Blanár dr. utal arra, hogy az alaptörvénynél fogva a nemzetiségi kuiturszükségletek országos költségen elégitendők ki s ennélfogva feltétlenül kimutatandó költségvetési- leg, hogy fordit-e erre az ország valamit. Eddigelé megfelelő arányban nem fedeztetlek, a magyar és német kultur szükségletek s csak némi morzsák jutottak e célra, indítványát a tartomány gyűlés előtt fenntartja. Az országos választmány szótöbbséggel az eiő- adó indítványát fogadja ©1. Az idegenben tanuló felsőfok©!ások részére 120.000, középLsko'lájrok részére 350.000, belföldi főiskolások részére 400.000 korona ösztöndíjat szavazott meg az ülés. ráriuS'ok aggodalmait. Mégsem kételkedünk benne, hogy célhoz érünk. Szövetségeseink, Románia és Jugoszlávia, állandóan értesülnek a történő eseményekről. Nyíltan kijelentem, hogy semmit sem teszek anélkül, hegy őket ne értesítsem vagy meg ne kérdezzem. A siker esetén az ő csatlakozásuk az esetleges gazdasági kombinációt kihővit- hetné és akkor annak hatásai a nagy országokban. mint NémetorsSágban és Olaszországban is, jótékony mádon válhatnának érezhetőkké • a szükséget .szenvedő ipar megsegítésében. Szándékomban áll, hogy az érdekeltekkel való véleméaykicseréíés céljából a genfi kedvező alkalmat megragadjam. Kína sürgeti a népszövetségi tanács összehívását G e n f, február 12. A kínai kormány a nép- szövetség főtitkáránál ma a népszövetségi tanács azonnali összehívását kérte a keletázsiai konfliktusban. Az összehívást megindokoló kínai jegyzéket ma délután hozzák nyilvánosságra a népszövetségben. Egyelőre nem tudni, hogy a kínai kívánságnak milyen visszhangja támad. B®st@$ külügyminiszter nyilatkozata a Nagyarorszéiiioz fali iiiaiilis politikájáról A kül&gyminiszfer szerint je'en'Ss raS van KésziliAbea A tárgyalások sir folyamatban vannak PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY • Irta: VÉCSEY ZOLTÁN m •— Nem zavarja, kérem, ha rágyújtok? — Neim érlek magyarul — rázta meg a fejét. A nő németül ismételte meg a kérdést. Anita udvariasan felelt. — Tessék, kérem, egészen nyugodtan. A nő kis ezüsttárcát húzott ki táskájából, felnyitotta s Anita elé tartotta. — Parancsoljon. — Köszönöm, én nem dohányzóm. Visszaemlékezett a fogság első napjaira. A legnagyobb fizikai kint nem a kozmetika s a higiéna megszokott eszközeinek hiánya okozta, hanem az, hogy nem lehetett dohányoznia. Olykor majdnem megőrült idegességében s minden vagyonát odaadta volna egy doboz cigarettáért és egy skatulya gyufáért. De néhány nap múlva megszűnt ez a rettenetes hiányérzet s most szinte örült, hogy a kényszerűség leszoktatta erről a szenvedélyéről? *— Hova utazik kisasszony? — A Magas Tátrába megyek, néhány heti üdülésre. — Igen? A Tátrába? És hova, ha szabad érdeklődnöm? Füredre? — Nem, egy magánszanatóriumba. — Néhány nap múlva én is felmegyek a Tátrába. Most azonban kissé unalmas. Ilyenkor csak a síelők járnak fel. — $n pihenni akarok. A hölgy ezekből a szűkén mért feleletekből megértette, hogy úti társnője nem haij(Copyright bjr PráttI Maffy«r Hírlap.) landő elmélyedni a beszélgetésiben. Elbigy- gy esz tette ajkait s újból olvasni kezdett.. Anita a támlához hajtotta fejét, lehunyta szemét s úgy tett, mintha aludna. * x ■ Az idő kiderült s a késő délutáni nap ragyogó fényözönnel vonta be a Tátra óriási oukorsüvegekhez hasonló ormait. A vonat lassított, a kalauz végigszaladta a kocsikat ő mindenüvé bekiáltott: Pop rád. Nagyon sokan tolakodtak a folyosóra, itt sokan szállnak le. Anita is előkészítette csomagjait e amikor a vonat járása már egészen lelassult, a leeresztett ablakon hordárért kiáltott. Szerencséje volt. Az egyik hordár éppen az ő vagonja előtt állott 6 a hivő szóra felkapaszkodott a még mozgó kocsira. — Ezt a három csomagot. — Villanyos vagy autó? — Autóra. Elsőnek ugrott ki. Négyenbten tolakodtak még mögötte s úti társnője, bármennyire is látszott rajta az igyekezet, nem tudott a nyomában maradni, — Kerülje meg gyorsan a vonalot s rakja be csomagjaimat a pozsonyi gyorsba. A. hordár kissé csodálkozott a szeszélyes utason, de teljesítette a parancsot. A hálókocsihoz érve a lépcsőfokon álló ellenőrhöz fordult. — Egy ©Isőoxzíályu fülke Vera Krendeli névre. — Az egész fülke fenn van tartva. A hordár pillanatok alatt berakta a csomagokat s ugyancsak hálálkodott a busás borravalón. Anita most a hálókocsi ablakánál állt s kinézett a perronra. Meglátta utitánsnőjét, amint a kijárat felé igyekezett. De aztán mintha mást gondolt volna, megfordult és sietve tartott a pozsonyi .gyors felé. Ugyancsak iparkodnia kellett, mert a von átvezető már jelt adott. Anita az ajtóhoz ugrott, lezárta azt s lehúzta a függönyöket. Aztán gyorsan visszasietett az ablakhoz. Meglátta, hogy utitárs- nője felkapaszkodik az utolsó kocsira. A vonat lassan kigördült. Visszafelé. Pelpa irányába. Anita most szinte gyerekes örömmel kacagott fel. A csíny tehát sikerült. Őnagysága most meg van nyugodva s bizonyára azt a jelentést teszi megbízójának, hogy Anita Loos tényleg a Tátrába utazott. Megerősítette az asztaltáblát s elővette blokkját Szemöldökét összevonta, mintha erősen gondolkodnék és ceruzája gyorsan mozgott finom ujjai között. * Reggel hat órakor futott be a vonat Pécsben. Az éjszakai úttól megviselt, gyűrt arcú utasok igyekeztek a kijárat felé. A hálókocsi előtt egy kis vöröshaju férfi topogott e amikor Anita Loos alakja megjelent az ajtóban, mélyen lekapva a kalapját köszöntötte: — Jő reggelt, Miss Vera, jó reggelű Hozta Isten. — Ez hál. Hell szerkesztő, akit Kűri idevezényelt — gondolta Anita. Barátságosan szorított vele kezet. — Köszönöm, Hell ur, hogy várt rám.-— Minden a legnagyobb rendiben, Miss Vera. Bocsásson meg, hogy igy szól!tgatóm, de hát hozzá kell szoktatnom a nyelvemet. Keiébe kapta Anita bőröndjeit, amelyeket az ellenőr egyenként adogatott ki. — Várjon csak Hell ur, talán hordárt hívnánk? — Hová gondol? Hozzá kell szoknom ehhez a szolgálathoz is. Parancs, Mise Vera, miit tetszik parancsolni, Miss Vera, kérem alássan, Mise Vera! Autón mentek Anita lakására. A csöngetésre megnyílt az ajtó s öreg gazdasszonya sietett eléjük. Könnybelábadi szemmel borult úrnőjének nyakába s percekig zokogott. — Oh — drága — drágaságom — Oh a gazemberek — a betyárok — mit tettek az ód drága úrnőmmel. Iiell betuszkolta a siránkozó öregasszonyt az előszobába s bezárta az ajtót, —- így ni. Itt most kisírhatják magukat. Aztán, Gertrud néni, úgy viselkedni, ahogy tegnap kitanitoltam. Akárki kérdezősködik, azt kell felelnie, hogy úrnője a Tátrában van. Néhány hétig ott marad. — Oh, mennyi bajom volt ezekkel az újságírókkal az egész idő alatt. De csakhogy túl vagyunk mindenen. — Nem vagyunk túl, Gertrud maga. sőt csak most kezdődik az igazi küzdelem. — Hogy — hogy — drágaságom? — Gertrud mama, meg kell találnunk a gyilkost Börtönbe kel! juttatnunk azt, aki miatt annyit szenvedtem ... Gertrud néninek villámokat szórt a szeme. — Akasztófára a gazembert! De drágasá- gom... nem fázott-e meg az utón? Gyorsan ágyba dugom s kipiheni magát. — Jól aludtam a hálókocsiban, friss vagyok s pihenni most nincs időm. Hanem főzzön csak egy teát. kettőnknek. (Folytatjuk.)
