Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-10 / 7. (2820.) szám
1952 fcamAr 10, vasárnap. 7 %^<m-MAGfegft.-HTRL3P Európa vaiutáris térképe A valutakrizis kitörése éta Európa őt országában van csak normális aranyvaiuta — Müven változást hozott a valutakrizis? ügy as elméleti, mint a gyakorlati életben nincsen izgatóbb gazdasági probléma, mint az aranyvaluta. Az aranyat hozzáérték és hozzá- memértők az utolsó két évben sokat támadták, mert az aranynak tulajdonították, hogy oly nagy nyomorúság szakadt az emberiségre. Amikor az Angol Bank a készfizetést beszüntette e ezzel ténylegesen letért az araryvalutáról, legalább is átmeneti időre s ezt a lépést több ország követte, az aranyellenes mozgalom uj életerőre kapott, mert ezt az eseményt igen biztató kezdetnek tekintették. Kétségtelen tény az, hogy arany- és aranyvalutaprobléma van. Ennek bizonysága, hogy a Nép- szövetség pénzügyi bizottsága aranybizottságot küldött ki ennek a problémának megvizsgálására. Ez a bizottság 1930-ban és 1931-ben hozta nyilvánosságra kutatásának eredményét. Hogy tisztán lássunk az aranyvaluta kérdésben, szükséges a következőknek megállapítása a bizottság jelentése nyomán. Sokszor beszélünk aranyhiányról. Hogy ez mennyiben következhet be. illetőleg következett be, arról a következő táblázat beszél: A monetáris szükséglet felbecsülése millió dollárodban jt. # a Szükséges termésszaporodás, Mennyi a felesleg vagy hiány a ren^ ha a fedezet aránya delkezésre álló szaporodássá szem| ■§ | | 33% s ha 40% s ha ben, ha a fedezeti arány S 1 '8 ‘8 a jegyek és a jegyek és 40% ÉS « l .2 á látra szóló látra szóló x 7 , . 0 || 3 g betétek sza- betétek sza- * a Jegy' a ]egy* :8 f ^9 porodása porodása szaporulat szaporulat 5 ® évente évente évente évente & 2% 8% 2% 8% 2% 8% 2% 8% 1930 404 224 167 200 253 903 + 57 — 29 +24 — 79 1931 402 220 170 204 260 313 + 50 — 40 + 16 — 19 1932 410 226 174 209 269 923 + 52 — 43 + 17 — 97 1933 407 221 178 213 276 932 + 43 — 55 — 8 —111 1934 403 215 180 217 285 941 + 35 — 70 — 2 —126 1935 398 208 184 221 294 952 + 24 — 86 —13 —144 1936 397 205 188 226 302 363 + 17 — 97 — 21 —158 1937 392 198 192 230 311 373 — 6 —113 — 32 —175 1938 384 188 196 235 321 385 — 8 —133 — 47 —197 1939 370 172 200 240 330 396 — 28 —158 — 68 — 224 1940 370 ■ 172 204 244 340 408 — 34 —170 — 74 — 238 A táblázat nyomán nyugodtan lehet aranyhiányról beszélni, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy az arany eloszlása az országok között mennyire egészségtelen. Az aranytermelésben deficit mutatkozik, aminek eltüntetéséről a bizottság különböző javaslattal állott elő. mint a fedezeti arány leszállítása, a készpénznélküli forgalom elterjesztése és propagálása, az arany deviza, valuta elfogadása etb. Van mód az aranyihiányon való segítésre. Sokkal fontosabb azonban az aranyvaluta más aktuális bajai, amelyet az arany- valuta-rendszerben bekövetkezett változások idéznek elő. A háboruelőtti és a háboruutánl aranyvaluták között a következő fontos változások állapíthatók meg: a) Majdnem as össz országokban as aranypénzeket bevonták és az arany a Jegybank pincéjében koncentrálódott. b) Ennek következtében a legtöbb országban a jegybankok ahelyett, hogy aranypénzre váltanák be a bankjegyeket, arany rúdra, vagy aranydevizára váltják csak be, c) Az aranydevizára való beváltásra kötelezett bankok egész fedezetüket, vagy fedezetük egy részét devizákkal tölthetik ki. d) Ebben a kezdvezményben részesülő jegybankok ennek következtében rendszerint igen jelentékeny összegre rugó követelések felett rendelkeznek, legtöbbnyire a newyorki és a londoni nemzetközi pénzpiacon. e) A legtöbb esetben — akár lehet aranydeviza a fedezet egyrésze, akár nem — a fedezet száza- lékszerüen meg van állapítva a bankjegyforgalom vagy a bankjegyforgalom plus az azonnal esedékes tartozások után. Bár a százalékos fedezeti rendszer nem uj, mégis a világháború után jobban elterjedt és merevebben alkalmazzák. Ezek a változások, amelyekhez még különböző technikai változások Is Járulnak, mint pl. az, hogy a felső és az alsó aranypontok a devizaárfolyamokban közelebb kerültek, aminek következtében előbb keletkezhetnek aranymozgalmiak, mind azt eredményezték, hogy az aranyvaluta érzékenyebb, mint a háború után, könnyen származhatnak abból különböző bajok, amelyeket az egész gazdasági élet megérezhet. A valutakrizis előtti helyzet A fentiekből láthatjuk, hogy az aranyvalutánál egyrészt, ez aranytermelés és a monetáris szükséglet aránya, másrészt az aranyvaluta-rendszer módosítása miatt bajok vannak. Igen érdekes rávilágítani arra, hogy a bajo1- következtében az aranyvaluta az egyes országok törvényhozásaiban milyen hiányokat mutat. A következőkben felsoroljuk az európai országokat a bankjegyek beváltása és az aranykivitel és behozatal szabadsága szempontjából való osztályozásban. Természetesen a valutakrizis kitörése előtti helyzetnek megfelelően. MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P- M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*— X Európa 27 országa közül csak 15-ben volt teljesen szabad az arany kivitel* és behozatala, 12 országban korlátozás alá esett, még pedig 5-ben a kivitel egyszerűen meg vélt tiltva. A mostani helyzet Fent megmutattuk, hogy a valutakrizis kitörése előtt is mennyire egészségtelen volt a helyzet Európában az aranyvalutarendszer szempontjából. A tiszta, normális, a világháború előttihez hasonló aranyvaluta csak néhány országban volt meg. Ez a helyzet már magában rejtette a valutakrizist, amely teljes erejéből kitört, amikor a középeurópai pénzügyi zavarok bekövetkezése után Angliában a jegybank felfüggesztette a készfizetést, Angliát követte Norvégia, Svédország és Dánia, valamint Finnország is felfüggesztette a jegybanknak azt a kötelezettségét, hogy a csek- jegyet aranyra vagy aranydevizára köteles beváltani. Ezek az országok ténylegesen letértek az aranyvalutáról. Ebből a szempontból hozzájuk csatlakozik még Portugália is, ahol jelenleg szintén nincsen aranyvaluta. Lettországban deviza- gazdálkodás lépett életbe, devizák vétele éa eladása csak a Jegybank utján történhet, devizákat, nemesfémeket csak ax erre a célra alakított bizottság engedélyével tehet kivinni. Egyszóval, bár Lettország nem tért le a* aranyvalutáról, mégsem tartozik a készfizető országok közé. Ennek következtében a valutakrizis kitörése után a 9 készfizető ország közül öt kivált s jelenleg csak 4 készfizető ország van. Ebben a négyben nincsen benne Svájc, ahol a bankjegyeket aranyra vagy aranyvalutára lehet beváltani, amely helyzet a valutakrizis kitörése után is változatlanul megmaradt, mert itt deviza- gazdálkodás bevezetésére nem volt szükség. — Ennek figyelembevételével Európa vaiutáris helyzete a következő képet mutatja: 6 országban nincsen aranyvaluta, öt országban van aranyvaluta, ezek köziil, azonban csak négy készfizető, mi* tizenkét országban devizagazdálkodás található, 1 ami közbeeső helyet jelent azok ax országok kő* zött, amelyek ax aranyvalutáról letértek és amelyekben az aranyvaluta még megvan. A devizán gazdálkodást bevezető országok ugyanis változat* lanul megtartották valű'tájuk aranyparitásos de* vizaárfolyamát, de megszüntették mindazokat aa intézkedéseket, amelyek valutájuk aranyértéké* nek automatikus és természetes fenntartásához szükségesek. Mesterséges helyzetet teremtettek, mesterségesen tartják fenn az aranyvalutát, ami a normális aranyvalutarendszer forgalmával ellenkezik, úgy, hogy ezeket az országokat nem lehet egyszerűen az aranyvalutáju országok közé 6orol* ni. Európában ténylegesen jelenleg csak öt ország van, amelyben aranyvaluta ven, vagy mondjuk így, amelyben normális aranyvaluta van. Európa vaiutáris helyzete nem sok biztatót mutat az aranyvaluta jövőjére, mégis elhamarko* dott dolog volna ebből arra következtetni, hogy az aranyvalutáris hatalma lassan megszűnik. — Azok a tervek, amelyek azt ajánlják, hogy az aranyvaluta, illetőleg az arany helyébe az ezüstöt is, illetőleg a platinát kell vaiutáris fémmé emelni, komoly lehetőséggel nem bírnak. Az az elgondolás, hogy mesterséges valutát: indexvaiutáí kell csinálni, vagyis olyan valutát, amely az ér* színvonalat mesterségesen tartja, nem fogadható! el helyesnek. Végeredményben nem szabad elfelejteni, hogy ax összes nemesfémek körül ax arany á legalkalmasabb arra, hogy vaiutáris fém legyen s hogy az aranyvalutának olyan nagy előnye van, amelyet semmiféle mestereéges valutával biztosítani nem lehet. S ok egyszerűen az, hogy a pénz* értéket, a valutapolitikát kivonta a politikai érdekek összeütközésének porrondjáról, a fizetőeszközök forgalma és szabályozása automatikusan, minden magánérdek kikapcsolásával történik. Az aranyvaluta jelenleg kétségtelenül probléma, de csak olyan probléma, amelynek megoldása a háború előtti normális aranyvalutához vezet el , ’ Tóth József dr, , Európa éa valutái Mivel ax aranyvaluta aeabélyo* éa akadálytalan működéséhez hozzátartozik, hogy ax arany szabadon áramoljon az egyik országból a másikba, 8 teljesség kedvéért a kővetkezőkben felsoroljuk Európa országait az arany kivitel- és behozatal fl'FXkmrwwi í á KAI mo/y.M 1 wvnrA Az arany kivitele és behozatala a következő országokba szabad volt a következő országokban korlátozások alá estek Németország Lengyelország Ausztria Portugália Románia a kivitel meg van tiltva Belgium Törökország Bulgária Jugoszlávia A kivefe] engedélyhez van költvé Albánia t Danzig Spanyolország Észtország Litvánia v 1 Dánia a kivétel csak azokban az országok* Finnország bán van megengedve, ahol a Franciaország Jegybank aranyat venni köteles s ahol az aranykivitel Pária AögMa felé szabad Magyarország Görögország csak a jegybank vihet ki aranyat Norvégia a kivitel csak azokba az országokOlaszország ,ba ^ fl Jegybani Lettország köteles a bankjegyeket aranyra Svédország beváltani és a kivitel Norvégia ^ felé szabad Svájc Hollandia a kivitel a jegybank Jóváhagyásából Csehszlovákia c van kötve, mert csak oda lehelt ' ' aranyat szállítani, ahonnan aü f aranykivitel szabad Az európai országok osztályozása a törvénynek a készfizetésre vonatkozó intézkedése szerint Azok az országok, Azok az országok, Azok az országok, Azok aa országok amelyek jegybankjai amelyekben a bank- amelyekben aranydevi- amelyeknek jegybankkészfizetők jegyeket aranyra, vagy zára kötelesek a bank- jai a törvény 6zerin! aranydevizára kötelesek jegyet beváltani nem kötelesek a bank váltani jegyet aranyérbók re beváltani Dánia Finnország Bulgária Albánia Franciaország Olaszország Danzig Németország Anglia Lengyelország Észtország (Ausztria)* Lettország Románia Görögország Belgium Norvégia Svájc Spanyolország Svédország (Csehszlovákia)* (Magyarország)* Hollandia Portugália Litvánia Törökország Jugoszlávia • A zárójel azt jelenti, hogy a törvényes rendelkezések még nem léptek életbe. A fenti felsorolás szigorúan a törvényes intéz- kötött, Belgium, Hollandia és Törökország is a kedések figyelembevételével történt Megegyezés készfizetők közé sorolható. Ennek alapján Európa alapján ugyanis, amelyet az állam a jegybankkal 27 országából csak 9 volt készfizető.
