Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-10 / 7. (2820.) szám

Ixerküencszázharntincegy izerküeitcszázharmiiickettő Iria: SzvatRó Pál dr. I. (1931) Oly rút volt az elmúlt év, hogy szinte nme­ihez, linkre esik rá visszagondolni. El, el min­dennel, ami ráivonatkozik és szeretnénk 1931 után, amely visszavonhatatlanul a „krízis esztendeje" épitetonnal vonul be a történelemibe, szebb, jobb 1932-őt megélni és a „kibontakozás évének" elnevezni, ha már nem lehet nyugodtan és ünneplőén „Goethe évé“-nek — ahogy a szegény, sze­rencsétlen német tudósok kívánták — meg­jelölni. Van remény ama, hogy 1932 kibontako­zást hoz? Az eddigi események és az előt­tünk álló tervek alaipján átcikkázzza némi reménysugár a világpolitika atmoszféráját? Mit lát és mit vár a reális számítás a jövő­től? Olyan kérdések ezek, amelyekre méla mosollyal hallgat az emiber a előkotonja a lelkének legrejtettebb zugaiban esetleg mégis megmaradt oiptimizmus-tőnmelékeket, hogy pozitív és biztató választ adjon xá. Számadást tart, oszt és szoroz, fölvonultatja a múltat, megkeresi a jövő támaszbópont- Íjait és maga elé vetíti a* eseményeket, hogy tisztán lássa, miről volt, van és lesz szó. 1931 elején valamennyien sopánkodtunk már és éreztük, hogy a világgépezet motor­ja M-kihagy az űriben, ahol Lindlberghez ha­sonlóan röpül a jobb világa a szebb jövő felé. Megkezdődött az a furcsa folyamat, amelyhez az újkor embere nem szokott hozzá: a pozitív tények statisztikai számai csökkenni kezdtek, a negatív tételek emel­kedtek. Évszázadok óta megszoktuk — egy- egy röKdd háborús vagy depressziós inter- mezzótól eltekintve — hogy „fejlődünk" s valamennyi adat nő, előre halad. Hirtelen észrevettük, hogy a számok esnek. Esett a produkció, az automobilok kereskedelme, a mozilátogatók száma, a született és elhelyez­kedett embereké, a küi- és belkereskedel­mi mérleg, a hangversenyek, a házépítések, a hajlóutasok, a tanulók száma, a szardíniák, a szellemi teljesítményeik, a jövedelmek, az utasok, a rádiók fogyasztásának, a villany- erő növekedésének mennyisége, minden hirtelen lefelé görbült, s anüi nőtt, a munka­nélküliek, a kényezeregyezségek és az ön- gyilkosságok száma volt. A fejlődés megtö­rése már 1931 elején nyugtalanná tett, de a világpolitikában változatlanul tartott a stré­sem anni idők virágos ritaMzmusa után be­állott apátia, amit a rosszakaratú optimisták akár nyugalomnak és békének nevezhettek. Az elmúlt év elejém neon volt nagyobb esemény. Reszkettünk, mint a fehér egerek a vihar előtt, de a vihar még nem érkezett meg. Spanyol forradalmakkal, indiai, dél- amerikai dolgokkal foglalkoztunk, amikor márciusban a német-osztrák vámuniós terv kipattanásával felrobbant a bomba. Hirte­len minden mozgásba jött, ámbár az ese­mény mögött kezdetben tiszta politikumot gyanítottunk, s a laikus nem tudta, mily vi­gasztalan események és helyzetek kénysze­ri tették a két német köztársaságot a kétség- beesett lépés megtételére. Az antant diplo­máciája az egyszer győzött még, de éppen ez a győzelem volt az, ami a lavinát meg­indította. Az osztrák Creditanstalt a vám­uniós kudarc után összeomlott s magával rántott több német, sőt külföldi nagybankot. Hirtelen kitűnt, hogy több gigantikus erő­dúcnak vélt világpénzintézet kártyavár, nincs hatalma, ereje, s amint a veszélyt szi­matoló világ eljutott eddig a gyanakvó be­látásig, eljött az, amit a „bizalom krízisé­nek" nevezünk s ami súlyosan elmérgesi- tette a gazdasági helyzetet. Az állami ban­kok védelmi pozícióba vonultak vissza, az amerikai tőke, amely a etresemanni opti­mizmus alatt fantasztikus összegeket köl­csönzött Németországnak, pénzét szerette volna visszakapni', de ekkor a világ megrö­könyödésére kitűnt, hogy a jóvátételekkel kiszipolyozott Németország fizetésképtelen. Hoover sietve moratóriumot adott az össze­omlás széléig kergetett birodalomnak, volt azonban egy ország, amely a hihetetlen pénzügyi feszültséget nem viselte el és kénytelen volt föladni merev financiális rendszerét, hogy kimeneküljön a csávából. Anglia lemondott aranyvalutáijáról és nem (bánta, ha a font lemorzsolódik, mert csak Így szabadulhatott meg egyrészt a tultoagias (belső standardtól, másrészt attól, hogy a külföld arany helyett fontokat gyűjtsön és azokat — Anglia rovására — tetszés szerint a piacra vesse. Az egyik esemény a másik­ba kapcsolódott. A máimét pénzügyi össze­omlás előidézte a bizalom krízisét, amit elsősorban Anglia érzett meg, mert a közép- és keleteurópai államok, sőt Franciaország is fejvesztetten a piacra dobták fölhalmozott fontjaikat (nem biztak meg többé bennük) s mélyrevágó rendszabályokra volt szükség, amíg Anglia úrrá lett a helyzetén. Az egyetlen ország, amelyet a pénzügyi krízis egyelőre nem érintett, Franciaország volt. Ennek oka az, hogy Pária az 1926-os frankpánik tapasztalatain okulva fokozato­san visszavonult a világközgazdaságtól, füg­getlenítette valutáját, tőkét akkumulált s azt nem kamatoztatta kétes biztonságú &&- letekben, hanem ijedt óvatosságában arany­ra váltotta be. Ez a harpagoni politika meg­hozta gyümölcsét s mig az általános krízis Amerikát is súlyosan érintette, mert egy­részt könnyelműen kihelyezett tőkéjét neim tudta visszakapni, másrészt Franciaország visszakövetelte pénzét, amit Amerika továb­bi jó üzletek reményében mohón kikölcsön­zött tőle, — addig Franciaország 1931-ben a világ legelső pénzügyi hatalmasságává vált és térdre kényszeritette valamennyi kon- kurrensét. A nyár folyamán a krízis teljes mértékben kibontakozott Ijedt minisztenlátogatások kez­dődtek össze-vissza és a chequersi német­angol találkozótól Lávái diád. -m: wamhLng­tömi utazásán át Grandi utazásáig számtalan miniszter megkísérelte, hogy a pénzügyi krí­zis elmérgesedését meggátolja. Tudni kell, hogy 1931. 'krízise elsősorban pénzügyi krí­zis volt, mig a gazdasági, az ipari, a politikai krízisek régebb keletűek, lassabban hatnak és nem törtek ki oly akut vehemenciával, mint a pénzügyi bajok. — Mindaz, amit a miniszterek az utóbbiakkal kapcsolatban 1931-ben elértek, a moratórium volt. Egyelőre felfüggesztettek minden fizetést és 1932-re bízták a végleges rendezést, mert annyi nyil­vánvaló, hogy a moratórium nem tarthat örökké és rendezés hijján katasztrófához ve­zet. A pénzügyi idegesség amúgy is átpLátn- tálódott politikai térre. Angliában megbuktat­ta a munkáspártot és különös módokon a szocialista vezetés alatt működő konzervatív párt uj uralmához vezetett. Németországban óriási hatalommá emelte a Hitler-mozgalmat, Amerikában aláásta Hoover népszerűségét. Mindezeknek az eseményeknek a következ­ményeit csak 1932 mutatja majd meg. Egy­előre a pénzügyi krízis Európát apatikussá tette a politikumok iránt, s igy történhetett például az év vége felé, hogy távol keleten Japán nyugodtan olyan háborús tevékeny­ségbe kezdhetett, amely máskor felborította volna a világ egyensúlyát 1931. az összezavarás éve volt A következ­mények most jönnek. Mindenütt uj gárdák vették át a vezetést, —- az elmúlt év kél uj, nagy államférfiul reveiéit: Briininget és Lá­váit, mig a régiek közül sokan letűntek, el­sősorban Briand, akit a francia einökvélasz* tás politikájával együtt megsemmisített, —. mindenütt megtörtént az előkészítés a vég­ső, nagy harcra, amely valóban az utolsó lesz, a a civilizált ember kíváncsisággal ve­gyes rettegéssel néz 1932 elé, amely eszten­dő sok minden miatt hivatott eldönteni az eddigi küzdelmet Az újév perspektíváiról legközelebbi cik­künkben számolunk be. A szovjet fegyverért és munícióért eladja Japánnak a mandzsuriai vasutakat Japán megszállta egész Mandzsúriát — Ulabb bonyodalmak előtt! Amerika magára maradt japánellenes politikájával Pária, január 9. A Matin tokiéi jelentése szerint Oroszország és Japán között tárgya­lások indultaik meg az eddig Oroszország tulajdonát képező, Ohanbin és Osangcsun közötti mandzsuriai vasútvonal eladásáról. Oroszország ti* millió aranyrubclit kér a vasúiért a dél mandzsuriad vasúttársaságtól és azt kívánja, hogy a vételárait Japán fegy­verekben és munícióban fizesse ki. De Fleuriau londoni francia nagykövet tegnap kormányának megbízásából demar- sot intézett Sír John Simon angol küliigy­Befejeződött Mandzsúria megszállása London, január 9. Shanghadkvan meg­szállásával a japánok elfoglalták Délman­dzsu ria legutolsó stratégiai pontját Is e ez­zel az egész ország birtokába jutottak. Az angol lapok szerint a konfliktus korántsdn- c»en befejezve s nőm lehetetlen, hogy Kína és Japán között még az eddigieknél is ve­szedelmesebb nézeteltérésre kerül sor. Hivatalos tokiói körök úgy tudják, hogy miniszterhez a mandzsuriai kérdésben. A Petit Párisién szerint a detmars elsős-áriban arra a kérdésre kivan választ, hogy Anglia milyen álláspontot foglal el a legújabb, Ja­pánhoz intézett amerikai jegyzék után, mely a tokiói kormányt a washingtoni kilenc- hatalmi szerződés betartására szólítja föl. Ebben az ügyben föltétlenül szükség van Anglia és Franciaország megegyezésére. A két hatalom aligha csatlakozik az amerikai lépéshez, mert Japántól már ígéretet kaptak arra, hogy a tokiói kormány Mandzsúriában nem sérti meg a meglévő szerződésekéi a japán kormány a japán árok kínai bojkott­ja miatt csapatokat akar partra szállítani Kína fontosabb kikötőiben és blokáddal fe­nyegetőzik, Londonban ezt a tervet nem tartják valószínűmé^ mert a blokáddal Ja­pán annyira megsértené az angol és az amerikai érdekeket, hogy konfliktusba ke­veredne ezekkel a hatalmakkal. A Foreign Office beható vizsgálat tárgyá­vá tette a Japánhoz intézett amerikai jegy­zéket, de illetékes körök szerint valószínűt­len, hogy Anglia csatlakoznék Amerika ha­tározottan Japán-ellenes politikájához. HIROHITO JAPÁN CSÁSZÁR aki ellen tegnap merényletet követtek el A Japán kormány hivatalban marad Tokjo, január 9. A császár nőm fogadta el a kormány lemondását. A kabinet tehát egyelőre hivatalban marad. Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül "W MAI SZÁMUMA A KÉPES HÉTTEL 28 OlDAl Ára 2 korona évf. 7. (2820) siám « Vasárnap ’ 1932 január 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- d SzlfWPTlSzliÓi PS TTISZÍTISzIcÓÍ pll.PT17.pJii nortolc Szerkesztőség: Prága h, Panská ulice 121, évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ^ SZlOVCnöZKOl FUSZITISZKOI CUCTIZCKI pOTlOfC R, emelet - Telefon: 3031L - Kiadóhivatal* félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt wmtrmntemsm politikai napilapja VKTPr^ Prága R, Panská ulice 12. HL emelet, A képes mer ék le ttel havonként 2.50 Ké-val több _ FŐSZERKESZTŐ r r TJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.-K& VZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA SOROÓNYCIM: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents