Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-28 / 22. (2835.) szám
XI. évf. 22. (2835) szám Cs£ÍtÖl*t&3C 1932 január 28 22. (2835) szám Csütörtök 1932 január 23 A szlovenszkóiés ruszinszkói ellenzéki pártok Rszr^sjsjjs „ főszerkesztőp°litikai ™püapia ™ «m> "*«• «-■ ■’-íxr^.12-,u -** Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÍ. DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA SÜRGÖNYCIM: HIRLfiP. PRRHfl Keleti béke? Francia (elfogás szerint a birodalom eddig 160 milliárdot, német (elfogás szerint 450 milliárdot fizetett a Jóvátétel! számlára Csillagászati számok — Laval és MacDonald egyelőre nem találkozik Anglia és Franciaország nem tud megegyezni Paris, január 27. IHetékes francia kormánykörök nyíltan bevallják, hogy az angol-francia jóvátételi tárgyalások csődöt mondottak és igy Laval és MacDonald találkozását bizonytalan időre el kell halansztani. MacDonald Edinburgba utazott s a jövő hét eleje előtt nem tér vissza az angol fővárosba, úgyhogy a hétvégi taikálkozdról semmiesetre sem lehet szó. Az angolok a tárgyalások folyamán elismerték ugyan a francia tétel jogi érvényét, de hangsúlyozták, hogy Németország gazdasági helyzete annyira veszélyes, hogy ilyen formális nézőpóntból lehetetlen a dolgokat tovább nézni. Anglia a francia formalizmus miatt nem juttathatja csődbe bankjait. A tárgyalások az eddigi eredménytelenség ellenére folytatódni fognak. A Matin szerint az angol kormány két-három nap múlva hivatalos nyilatkozatot jelentet meg, amelyben tudatja a világgal, hogy miért kellett a már összehívott lausannei konferenciát elnapolni. Anglia azt is kívánta, hogy február 15-én Genfben a jelenlővé államok képviselői jóvátételi konferenciát tartsanak, de a francia ellentálllás miatt ez a terv csődöt mondott. ti vér könyvelése Páris, január 27. A Petit Párisién ma számszerű adatokat közöl az elmúlt tizenkét év jóvátételi teljesítményeiről. Ezek az adatok azok, amelyeket Flandin pénzügyminiszter a kamara pénzügyi bizottságában bemutatott. A francia számítás szerint Németország 1931. junius 30.-ig 6,970,577.582 aranymárkát fizetett készpénzben, 11,573.639.785 aranymárkát áruban és 3,742.166.015 arany márkát a Saar- vidéki bányákkal, a rajnai hidakkal, azaz na- turáliákban. Ebből az összegből Franciaország 2,416.721.288 aranymárkát kapott készpénzben, 5,324 968.498 aranymárkát áruban és 409,340.783 aranymárkát területi átengedésekben, azaz összesen 8.151,030.562 aranymárkát. Ebből a megszállási költségeket le kell számítani, úgyhogy Franciaországnak tisztán 5,165.144.047 aranymárkája, azaz körülbeüül 31 milliárd frankja maradt. Viszont az újjáépítés költségei 1931 április elsejéig 97 milliárd frankot tesznek ki. A francia számítások szerint Németország eddig körülbelül 21 milliárd aranymárkát, azaz 160 milliárd csehszlovák koronát fizetett jóvátétel fejében. (Többet, mint Csehszlovákia állami költségvetéseinek összege 1919 óta kitesz.) E számítással szemben a németek kimutatják, hogy eddig 56 milliárd aranymárkát, azaz körülbelül 450 milliárd csehszlovák koronát fizettek. A francia felfogás szerint ez az összeg túlzott, amennyiben fiktív értékeket vesz föl s egyedül a kercskedci'imi hajók átengedését 30 milliárdra becsüli, mert uj korukban e hajók ennyit értek, de amikor az antant-hatalmak átvették azokat, már alig voltak használható állapotban. Ellentétes hírek Charbinból A japánok megszállták a várost? — Sanghaj a japánok inváziőla előtt (sp) Prága, január 27. A tegnap megkötött orósz-lengyel támadást kizáró szerződést elsősorban úgy kell értékelnünk, mint a francia befolyás erőpróbáját. Világpolitikai jelentősége csak másodsorban van és harmadsorban jön az a tény, hogy a* szovjet diplomáciai sikerét jelenti s bizonyos tekintetben tehermentesíti Mandzsúria felé. Legfeljebb a végén emüthetjük meg, hogy a paktum előzetes dekoráció kivánt lenni a genfi lefegyverzési konferenciáihoz. Ez ma mellékes. Jelentéktelen. A franciák hatalma aligha revelálódhatott volna jobban, mint a tegnap megkötött szerződésiben, amely bebizonyítja, hogy Lengyelország nem cselekedhet szabadon, hanem azt kell tennie, amit Páris kiván. Var^ só évekig húzódott a paktum mai formájában való megkötésétől. A feltételei a lengyel-orosz határ ünnepélyes elismerése (amolyan Locarno), a népszövetségi alkotmány szankciós rendelkezéseinek elfogadása és a semleges döntőbíróság intézményessé tétele voltak. A szovjet hallani sem akart e feltételekről, épp úgy, mint a balti államokkal kötött junktimról sem, s igy a szerződés 1926-tól mindmáig késett. Most Varsó hirtelen elfogadta az orosz feltételeket, & megállapodásban nincsen szó határbiztosi- tásról, népszövetségi szankcióról és diöntö- bíróságról. Nyilvánvaló, hogy ez igy csak Franciaország parancsára történhetett, mert a párisi kormány az európai helyzet legújabb összekuszálódása óta elérkezettnek látta az időt, hogy kibéküljön Oroszországgal és a szovjetet kikapcsolja a kontinentális politikából, ahol ellenfeleként egyedül Németország marad. E óéiból meg kellett kötni a sorozatos támadást kizáró szerződéseket. A len gyei-orosz paktum egyetlen fontos pontja az, ahol a szerződő felek kimondják, hogy a harmadik hatalmakkal támadt konfliktusokban kölcsönösen semlegesek maradnak, ami annyit jelent, hogy ha Németország és Lengyelország között differencia keletkezik, Oroszország nem avatkozik be, vagy ha Japán és Oroszország egymásnak esnek, Lengyelország nem léphet közbe. Rathenau és Bülow rapallói szerződése óta Franciaország állandóan tartott attól; hogy a birodalom és a szovjet között titkos megállapodás van egymás kölcsönös megsegítésére, — nos, a most megkötött szerződésekkel kihúzták Ra.pal lóból a föltételezett fullánkokat. Franciaországnak egyedül ez volt érdeke, Lengyelországnak ezer más is, mert a szovjet Varsó közvetlen és veszedelmes szomszédja, s a francia befolyás erejének tanujele. hogy Lengve!ország számtalan meggondolás ellenére kénytelen volt megkötni e szerződést, mely legfőképpen Moszkvának és — esetleg — Párisnak előnyös. A többi francia „szövetséges" valószínűleg ugyanígy kénytelen cselekedni. A keleteurópai paktumok puncíum saliense Bessza- rábia, az orosz-román Elzász. Valamennyi szerződés, a finn-orosz, a lengyel-orosz, a balti-orosz csak akkor léphet életibe, ha Ro mánia és Oroszország Rigában eldöntik azt a kérdést, vájjon Moszkva el!smeri-e Bessza- rábíának Romániához való tartozását vagy nem. A locarnói kérdésnél is nehezebb probléma ez, « kíváncsian várjuk, vájjon a francia diplomácia megifelelő arányban nyomást akar-e vagy nyomást tud-e gyakorolni fekete tengeri szövetségesére, vagy pedig — ez a másik lehetőség — a szovjet a paktumokból származó számtalan más előnyére London, jam 27. A kínai hatóságok Sliang- haiban mindent megkisételnek, hogy az antija- pán bojkott és propaganda megszüntetésére irányuló japán kívánságokat teljesítsék, de a helyzeten ez sem segít s az illetékes körök óráról órára számolnak a japán csapatok bevonulásával. A nemzetközi telepeken lázas előkészület folyik a csőcselék esetleges kihágásainak visszautasítására. Az amreikai kolónián több mint kétezer amerikai katonát mozgósítottak. A radikális elemek uszítása tovább tart s igy valószínű, hogy a diáitok és a munkások szembe fognak szállni a bevoBHaHaBBBaBUBflnnHBBnBnBaDa való tekintettel (mandzsuriai szabad kéz) „Isten neki“d mond és megköti a kelet Lo- carnót. Ha igen, a keleti paktumok rendszere történelmi jelentőségű világesemény- nyé válik, mert egyrészt évtizedes ellentétcsirák tűnnek el, másrészt Oroszország nagy diplomáciai győzelmet arat, harmadrészt Franciaországnak a német birodalommal folytatott halálos küzdelmében nem kell többé Oroszországtól tartania, negyedrészt az európai békeatmoszféra a szerződésekkel (lengyel-orosz, román-orosz, franciaorosz, finn-orosz, balti-orosz) látszólagos biztonsági koefficienst kap és nyugodtabban ülhet le a lefegyverzési tárgyaié sokhoz, melyek azonnal nagyobb valószínűséget kap nak. Románia egyelőre nehézségeket támaszt, de Ghikát már Párásba rendelték, ahol nuló japánokkal s a véres összeütközések n©m kerülhetők ki. A japán admiraütás újabb tizenhárom hadihajót rendelt a shanghaii kikötőbe. fiz első pozitív lépés Oroszország ellen Moszkva, január 27. Ideérkezett jelentések szerint a japánok megszállották Charbint. Mint ismeretes, Gharbin az oroszt inai kelet - kinai vasút legfontosabb csomópontja és az orosz érdekek központja. Egyelőre nem tudni, hogy az Orosz kormány milyen álláspontot foglal el a város megszállása után. megkapja a szükséges utasításokat. Ezen kívül Romániának ismét pénzre van szüksége... A bukaresti külügyminiszteren kivül Laval Dowgalevski párisi orosz nagykövettel is tárgyal, s francia közvetítéssel valahogy bizonyosan tető alá kerül a nagy ke leti mü. Kinek lesz haszna belőle? Párisnak Németországgal szemben, Oroszországnak — például — Japánnal szemben. A kis szenvedő államok, amelyeket a szerződésekbe belekényszeritenek. okulhatnak az esetből. Láthatják, hogy a gyengék osztályrésze továbbra is a martiromság; az, hogy a nagyok érdekében föláldozzák érdekeiket, még ha a nagyok ellenfelek is; s rendeltetésük csupán a puffer-szerep, sorsuk az üt köző államok sorsa. Ha kész a keleti rendszer. Franciaország egyedül marad Németországgal. Oroszor, London, január 27. Illetékes japán körök kezdetben cáfolták a Charbin megszállásáról szóé híreket, később azonban kénytelenek voltak elismerni, hogy a japán lovasság bevonult a városba. amikor a tokiói hivatalos jelentés csak arról tud. hogy a csapatok Charbin környékén elő nyomulóban vannak. Tokió cáfol Tokió, január 27. A hadügyminisztérium ma megcáfolja a Charbin megszállásáról szóló hűeket. Tény az, hogy a város környékén véfes harcokra került a sor a kinaT bandák és a japán sorkatonaság között s a japánok előnyomultak, de a városba még nem hatoltak be. Charbin fölött japán felderítő repülőgépek cirkálnak. szág viszont erejét keletre koncentrálhatja, ahol Japán egyre vakmerőbbé válik s éppen tegnap szállta meg Charbint, az oroszok mandzsuriai főerősségét. Ez a megszállás húsz évvel ezelőtt föltétlenül oasus belli-t jelent, vájjon mit jelent ma? Moszkva szemmel láthatólag siet Európában rendbejön ni, hogy ügyeimé^ a japán tiiszurások felé fordíthassa, s majd meglátjuk, mi lesz e koncentrálás eredménye. Ilyen körülmények között a megkötött keleti „békepaktumok" ügyében természetesen csak az nyilvánvaló, hogy nem éppen a béke megszilárdítására kötötték őket, ha a látszat ezt is mutatja, hanem fegyverszünetet jelentenek az egyik fronton, hogy a nagyhatalmak annál vehemensebben essenek egymásnak a jelentősebb frontokon. így. van ez és szomorú, hogy igy van.
